Nagyon retro. Mintha a 60-as, 70-es évekből maradt volna itt. Lehet hogy jó, de be nem tenném a nappalimba. Egy nappaliban nagyjából minden bútor szögletes. Hogy néz ki egy ilyen túlméretezett palacsintasütő a sarokban? És azok a lábak... álmomban se jussanak eszembe. Ez a modern tervezés?

És audio légfrissítőt is adnak hozzá?

Azért ez hatalmas szöveg: Prémium Audió Placebó...

Ami valahol igaz is lehet. Talán egy indiai blogon olvastam de már nem emlékszem erről, ott vitatkoztak is rajta, és valaki azt írta, hogy a levegőmolekulák szállítják a hangot a hangszórótól a fülig, ezért többet számítanak egy hangzás objektív megítélésében mint az egész elektronikai lánc együttvéve. Persze, tudni kéne mi van abban a flakonban, valószínűleg semmi (levegő), mert írja is hogy placebo.

A levegő az biztosan nem semmi, sokkal több annál.

Az a spray nyílván baromság, de a levegő páratartalma nagyon is befolyásolja a hangot egy szobában, mérhető is, ahogy "elhangolódnak" a rezonanciák különböző páratartalmak mellett.

Igen, többek között a nagyjából semleges töltöttségét is meg lehet változtatni egy ionizátorral és állítólag akkor is másként "szól". Van itthon egy Medicor Bion 79-em de ilyen célra még sosem próbáltam.

Ahogy mondod!
A levegő elég sok paramétere kihat: nyomása (tengerszint feletti magasság), páratartalma, de még az összetétele is, ha ez utóbbit nagyon felborítják..

Egy dB Drag versenyző ismerősöm mesélte, hogy volt emiatt problémájuk távoli helyszíneken! Nem akartak a megszokott frekin jönni a dB-ek!

Az volt az utolsó mondatom egy héttel ezelőtt, hogy "nem is akarok másik végfokot csinálni". Tehát akaratom ellenére fog megtörténni, ha mégis. Erről a "THX"-ről időközben kiderült, hogy ez nem is konkrét szabadalom, hanem egy szabvány. A Benchmark újra ki/feltalálását feladtam, de ez az előrecsatolás továbbra sem hagy nyugodni. A másik gondolat ami bánt engemet, az Bruno-nak ez a nagymeredekségű szűrő elmélete. A kettő együtt elég ahhoz, hogy megint ne legyen se éjjelem, se nappalom. Valamelyik éjszaka azt álmodtam, hogy valaki magyarázza az erősítők evolúciós elméletét. Rajzolt egy csomó kapcsolást, hogy lássam ahogy egyre jobb és jobb lett minden, egészen napjainkig. Én meg azt mondtam neki, hogy nekem nincs annyi időm, hogy tovább járjam ezt a kényelmes de hosszú utat... el kell felejteni az egészet ami eddig volt és valami tejesen újat kell kitalálni. Ez az álom megmaradt bennem (vagy felébredtem rá?) és reggel(?) azt mondtam magamnak, hogy tényleg így kéne... aztán törpöltem tovább. A világ legjobb erősítője itt van a szimulátoromban, csak azt kellene tudni mennyi és milyen alkarészeket kössek össze egymással és hogyan. Hosszas töprengés és többszöri egy helyben topogás után újra eljutottam a földelt kimenetű végfokig. Miután összerajzoltam egy csomó krix-kraxot és láttam, hogy ebből nem lesz semmi, rászóltam magamra, hogy nyugalom. Kezdjük elölről, mert már ott is vannak előttem homályos foltok amiket tisztázni kellene (vagy valami ilyesmit gondoltam).

Rajzoltam egy "fetet", egy pufferkondit - ami egyben csatolókondi is (mint tudjuk) - és egy terhelő ellenállást... meg persze eléjük a szinuszjel generátort. Ez a három alkatrész a földelt kimenetű "fele", vagyis az egyik félperiódusa. (Megmutatom.) Figyeljen mindenki aki még - velem együtt - nem tudta, mert csak most az ötször rajzolom le és soha többet. Az is figyeljen aki azt hiszi, hogy tudta, mert ő se biztos... Csak két képlet van benne, az egyiket mindenki ismeri, a másikat meg sokan. Ezeket tudni kell. A másikat úgy lehet könnyen megjegyezni, hogy egy szép női név tárgyas ragozása: ICUT. Tanyasiasan (deriváltak nélkül): i/C=u/t.

A puffer kondenzátort feltöltöttem 60V-ra, a FET-et előfeszítettem "valamekkora" nyugalmi áramra és akkora vezérlőjelet adtam a Gate-jére, hogy éppen lezárjon; a másik félperiódusban akkora áram folyjon rajta, amennyi... mindegy. A két áramnak lesz egy átlaga. Ez pontosan akkora, mintha egyenárammal "sütném ki" a kondit. Ezt az áramot ki is tudnám számolni (di=dU*C/t), de nem, mert nem tudok számolni. Ennyi adatból már szépen lehet méretezni, mekkora kimeneti teljesítménynél, mekkora terhelő ellenállás mellett, mekkora alsó határfrekvenciát szeretnénk és ehhez mekkora hullámosság tartozik. Még persze kell a tápegység belső ellenállása és egy-két apróság a pontos számításhoz.

Van még egy furcsaság ebben a nagyon primitív kapcsolásban ami miatt érdemes volt újra a kályhától elindulni. Szerintem tízből sokan nem tudnák rá a választ. Én biztosan nem és akkor még marad legalább kilenc ember, aki nem tudná. Ez a "Source ellenállás " és a "gate áram" szimuláció. A találós kérdés az lett volna, ha feltettem volna a kérdést, hogy mi van ha ebbe a kapcsolásba beteszek még egy plusz source ellenállást (R4)? Ugye ez "normális esetben" és első ránézésre (még talán másodikra is) egy soros áram-visszacsatolás. Tehát az a (most már költői kérdés) mekkora áram folyik, azaz mekkora feszültség esik ezen az ellenálláson? Tegye fel a kezét aki azt válaszolta volna, hogy csak a Gate áram folyik rajta!

Ebből következik, hogy a földelt kimenetű, nem is földelt kimenetű, mert a földpontba nem folyik sem a terhelés, sem a végtranzisztorok árama. Valamekkora ellenállásra azért szükség van ami a GND-t, mint referencia feszültséget "kijelöli". A terhelés árama a két félperiódusban a két puffer kondenzátort (amik egyben csatoló kondik is) "sütögetik ki" váltakozva, a töltési ciklusok között. A "kisütő áram" mértékét a végtranzisztorok, mint vezérelt ellenállások korlátozzák/szabályozzák. Maga a töltési ciklus sokkal összetettebb/bonyolultabb "jelenség", ezt már kitárgyaltuk kétszer is, most nem foglalkozom vele.

Nem véletlenül írtam a "földelt kimenetűről". Ez a kapcsolás tűnt alkalmasnak arra, hogy merjek egy merészet gondolni (álmodni?). Mi van akkor, ha "ötvözöm" PWM kimeneti szűrőjét az analóggal? Jól begerjed. De ha mégsem, akkor megvalósíthatom akár a harmadrendű aluláteresztőt a visszacsatolókörben kialakított hálózattal, amire olyan irigy vagyok. Ennek ugye az az előnye, hogy nagyon gyorsan elérjük az egységerősítési frekvenciát, nem kell felmenni a határfrekvenciával a csillagos égig feleslegesen, levágja a magasabbrendű felharmonikusokat, csökkenek a rádiófrekvenciás zavarok, kevésbé lesz érzékeny a kapcsolás a szórt induktivitásokra -kapacitásokra... és még. Van még. Nem kell a végfeteket akkora gate árammal meghajtani, mondjuk MHz-eken amperekkel... ha nem is amperekkel, de legalábbis sok mA-rel. Ez talán a mindennél fontosabb, hogy nincs szükség a nagyáramú meghajtófokozatra (amit én eddig is kihagytam, mert egy újabb töréspontot visz be a hurokba), de most meg tényleg nem is kell.
Aztán. A PWM-nél a kimeneti szűrőkondi párhuzamosan kapcsolódik a terheléssel (a hangszóróval). Nem zavartatja magát a hangszóróvezeték kapacitásától. Csakhogy a PWM-nél a több száz kHz-es vivőmaradék kimegy a sugározni a hangszóróvezetékre. Tudom, hogy ez jelenetéktelen áram és nem kell vele foglalkozni, de az analógnál ez sem lenne.

Úgy láttam meg lehet ezt csinálni. Aztán úgy láttam, hogy biztosan meg lehet csinálni de én nem tudom. Aztán úgy tűnt mégis meg lehet, de nem egyszerű és nem ismerek másik Diesel-mozdony szerelőt akitől kérdezni tudnék. Rengeteg görbét rajzoltattam a CM-mel mire megértettem a fázis- és amplitúdóviszonyokat. Még nagyon nincs kész a kapcsolás, de úgy tűnik működik a dolog és halálosan stabil. Eddig egy NE5534, egy pár MOSFET és szól. A kiegészítő áramkörökkel még el fogom bonyolítani és még nem mindent értek tisztán. Ez feedforward hiába a legegyszerűbb hibajavító, azért elég bonyolult. Ennél most elakadtam, de folyamatban van. Legfeljebb nem jön össze, oszt akkor mi van? Minden estre most kis jelszinten 0.001% alatt van a THD 100 kHz-en és az is főleg 2. harmonikusból áll.
Persze akad néhány egyéb probléma is, mint nem a nem azonos tulajdonságú N és P csatornás FET-ek - amik már egyszer félig-meddig meg lettek oldva a régi földelt kimenetűben és még hosszan sorolhatnám... de ez csak játék tulajdonképpen.

A THD akkor is maradna ennyi, ha ki lenne cserélve az 5534 egy "több nullás" opa-ra? Pl. OPA1612 vagy OPA 2134?

Kicsit csökkenne a THD, de ezt simán is el lehet érni, nem kell hozzá ilyen hókusz-pókusz. Brunó ötletének az a lényege, hogy sokkal nagyobb hurokerősítést kell megvalósítani, ez csökkentené a THD-t. És azt elég a hangfrekis sávban. De azért odatette zárójelben, hogy csak azt kell megoldani, hogy stabil maradjon a hurok. Ha egy másodfokú szűrő van a hurokban, az mindjárt 90 fok fázistolást okoz a törésponton. Ezt még lehet viszonylag egyszerűen kompenzálni, de amikor már 5-d rendű van, az már nem olyan egyszerű. Ebben rejlik a nagy ötlete. Ezt kell megoldani. Ha valaki ezzel akar foglalkozni, akkor olvasgasson az aktív szűrőkről.

Hát ez még messze van attól, hogy erősítőnek nevezzük. Játszogatok az előrecsatolással, a harmadrendű szűrővel, a "földelt kimenetűvel" és a Nocht szűrővel egyidejűleg.
Ez a Nocht szűrő alkalmazás nagyon nagy ötlet volt Petrovtól. Szinte hallani lehet, hogy fog szólni egy erősítő. A Fourier-sort is vissza lehetne rajzolni jelalakká, csak kicsit hosszadalmas lenne. Közben leellenőriztem egy-két erősítő kapcsolást vele, olyat is aminek ismerem a hangját. Mutatok pár példát, hogy ne maradjon senki ma sem példa nélkül : )

A "B" osztályúról amit éppen a múltkor magasztaltam itt, hogy milyen jó, kiderült, hogy minden kimeneti teljesítménynél ott van a keresztezési torzítás "éles tüskéje" 10-20 mV-os jelszinten. A Fourier sor szerinti THD százalékosan egyezést mutat a Nocht szűrő kimenetén mért jellel.

A mostani (majdnem) "A" osztályúmat eleget mértem és szimulátam. A Nocht 0.007% 2. harmonikust mutat rá és kb. 20 dB-lel kisebb negyediket. Mérve (a gyakorlatban a kész kapcsolást) 0.0086% volt a THD 18 W/8R-on. Tehát eléggé megbízhatónak tartom, a szimulátort is és ezt a Nocht szűrős módszert is (ezt nem győzöm eleget hangsúlyozni a hitetlenkedők miatt).

Ma az előrecsatolással szórakoztam, több-kevesebb sikerrel. Már nem emlékszem pontosan mennyi volt eredetileg a THD, de sokat javult a nap végére. Ez csak arra jó, hogy lehet pl. ilyen hibajavítót is beletenni. Még 40-50 dB-lel kell(-ene) csökkenteni a torzítást és akkor jó lesz : ). Ha elég nagy nyugalmi áramot állítok be (itt 50 mA, amikor eltűnik a THD) akkor minden szupi, de ahogy lezár az egyik FET megjelenik az a csúnya tüske. Nem ért váratlanul, de valahogy mégis el kéne tüntetni... 200 W "A" osztályban már kemény dió és őrültség is.
De hát John Siau sem hét nap alatt teremtette meg a Benchmark-ot, meg Bruno-nak is ráment néhány éve a Purifi-re, nekem meg a tudásom is hiányos, a feltételeim sincsenek meg, viszont elszánt vagyok, kitartó és vakmerő : )
Lemaradt, hogy az NE5534 helyett még akármi is lehet benne, pl. diszkrét meghajtó fokozat is.

Nagyon ritkán szólok hozzá, de elolvasok mindent amit írsz.
Egyszer szó esett arról, hogy minek a nagy sávszélesség, amikor a DAC-ból úgy sem jön ki nagyobb freki, mint amit az aluláteresztő szűrő megenged. Nos ez igaz is, és az erősítő kimenetén sem indokolt ettől nagyobb sávszélesség, vagyis inkább úgy írnám, a maximális kivezérléshez és a maximális frekvenciához tartozó jelemelkedési sebesség. Szándékosan jelemelkedési sebességet említek, mert a keresztezési torzítás leküzdése csak akkor lehetséges, ha az erősítő belső áramkörében van elég tartalék. Tehát ha az 1%-ot le akarjuk csökkenteni 0,1%-ra, akkor 20 dB erősítés tartalékra lesz szükség. Nagyobb javuláshoz még több. Quad405 és hasonló current dumping izék esetén, no meg nyugalmi áram nélküli hangosítós szemeteknél kis jelszinten nagyon nagyot kell változnia a VAS fokozat kimeneti jelének, mert ellenkező esetben nem tudja gyorsan korrigálni a kimeneti hibát. Ergo nagy sávszélesség, nagy nyílthurkú erősítés. Ez pedig tovább növeli a problémát.
Olvasva a soraidat, arra gondoltam, mi lenne ha már alapból a nagyáramú fokozat torzítását minimalizálnánk. Ha például 10dB-el tudnánk javítani a kimeneti fokozat torzítását, akkor az erősítő számára kitűzött teljes maximális torzítás eléréséhez 10dB-el lehet csökkenteni a nyílt hurkú erősítést, vagy harmadára venni a belső sávszélességet. Persze ezt könnyű mondani, de hát a végerősítő alkatrészek ezt majd jól felülírják. Tiszta "A" osztályban könnyű dolgunk van, mert éppen kis és közepes jelszinten párhuzamosan dolgozik a push-pull páros, vagy SE módban éppen jó munkapontban van a teljesítmény eszköz.
Bár nem mindenkinem kedvence Nelson Pass, de a kijelentése miszerint: "Az első Watt a legfontosabb", valamit számíthat. Tehát hiába kicsi a torzítás 100W teljesítményen, ha a halkabb lecsengéseknél karcossá válik.

Nem mai keletű a gondolat, mert régóta foglalkoztat a komplementer végfokozat torzításának csökkentése. Csak hát sok elmélet bukott már el.

Most az ugrott be, hogyha egyszerűen egy komplementer feszültség követőt veszünk, annak az erősítése ugye egységnyi. Vagyis a francokat. kivezérléstől függően változik, sőt terheléstől is. Ettől lesz nemlineáris. Fogtam a te mosfet kimeneti fokozatodat, és szimulátorban megnéztem a linearitását. Kis jelszinten erősít valamekkorát (0,95X), majd amikor az egyik mosfet árama kezd megszűnni, akkor kicsit csökken az erősítés. Még nagyobb jelszinten ismét elkezd emelkedni az erősítés. Próbáltam azt a kis visszaesést az ellenkező irányba hajlítani, és úgy néz ki, hogy egy párhuzamos és alacsonyabb előfeszítésű fet képes ezt valamilyen szinten korrigálni.

Ez csak az első szimulációs próba volt, de ha jól tévedek, a dolog működhet a gyakorlatban is. Vélhetően nem is kell a párhuzamos feteknek nagy terhelhetőségűnek lenniük, mivel csak hibakorrekciót kell biztosítaniuk.

Hogy miért most merült fel a gondolat erre a régi ötletre? Hát azért, mert mivel a hangsugárzó impedanciája nagyon változékony, sőt egy másik hangsugárzóé teljesen eltérő, nem lehet rendesen behangolni a fokozatot. De egy kimeneti LCR körrel talán meg lehet közelíteni a sáv felső tartományában az állandó terhelést, és ez talán elég is lehet. Alacsonyabb frekin pedig kikompenzálja a hibát az erősítő.

Hogy mennyire veszett fejsze nyele, azt még nem tudom.

Lemaradt néhány melléklet.

Ez érdekesen egybecseng a "nagyok" fejlesztéseinek újabb irányával. Viszonylag alacsony visszacsatolás (esetleg semennyi), de növelt nyugalmi áram (A osztályú működés 10-20W-ig).
Így maximális teljesítménynél viszonylag magasabb 0.1-0.5% a torzítás, de az első pár watton nagyon alacsony.

Érdekes az egybeesés, csak kissé hazug. Úgy vélem, azért fontos a halkabb részek finomsága, mert az alacsony szinten jelenlévő visszhangok mutatják meg a teret. Egy darab hegedű esetében így is lehet.
De mi van akkor, ha egyszerre van jelen egy halk utózengés, és egy nagy jelszintű basszus. A mély hang nem olvad össze a hegedűvel, szépen különválik, ezért mind a két hang önállóan megfigyelhető. Csakhogy a hegedű visszhangja nem csak a nulla átmenetet közelében fog szólni, hanem ahol éppen a basszus alacsony frekvenciás összetevője eltolja.

Lehetséges, de a nagyjelű torzítás spektrumképe más, mint a keresztezési torzításé, ami egy meglehetősen kellemetlen szélessávú torzítás. Utóbbi számos magasabbrendű harmokust tartalmaz, míg az előbbi inkább alacsonyabbakat (amíg nincs klippelés)

Azt azért érdemes figyelembevenni, hogy a gyakorlatban nem 1, vagy 0.5% torzításról beszélünk, hanem inkább 0.05% alatt és a hangszórók torzítása jelentősen meghaladja ezt. Tehát erősen kérdéses, hogy a torzítás további csökkentésének van-e egyáltalán értelme, pláne akkor, ha ez az erősítő egyéb átviteli jellemzőit rontja, mint a fázistolás a hangfrekvenciás tartományban.

Uhhh!
Nem tudtam minden hozzászólást még átmazsolázni de álmomban sem gondoltam volna kB 15 éves fejjel, hogy ez a topk ide növi ki magát!
Hálás köszöntem minden építő jellegű hozzászólásért!
Annak idején mikor ezt a topikot indítottam arra lettem volna kíváncsi, hogy ha fogunk mundjuk pl egy marék tranzisztort vagy egy ic-t akkor hogyan és miként jön ki a matek, hogy abból minimum egy brummogó zajgenerátor legyen, amin a háttérben valami zeneszerű izé is hallatszik.
Ilyet sikerült is építenem...
Azt hiszem mire átbogarászom az egész topikot valamivel világosabb lesz az egésznek a mikéntje.
Amiket Karesz 50 megosztott azok a számomra felbecsülhetetlen infók!
Kapcsolások, fotók, tesztek, mérések stb stb.
És a legfontosabbat maga a kész készülék.
Csöves erősítőn még sohasem gondolkodtam mivel nem egyszerű még csak beszerezni sem hozzá a csöveket így inkább a félvezetőknél ragadtam.
Hatalmas fejlődés lesz ez nekem.
Az eredeti acc-om nem tudom már hiszen sok év telt el és eddig nem is tudtam foglalkozni ezzel.

Köszönöm a dicséretet, igazán kedves tőled! Igazság szerint, eleinte ebbe a topikba menekültem a trollok elől, aztán itt ragadtunk néhányan.
Sajnos hibákat is elkövettem, hülyeségeket is írtam szép számmal, amiket visszamenőleg már hosszadalmas és talán felesleges is lenne kijavítgatni. Együtt fejlődünk, próbálkozunk, kísérletezünk, tanulunk, oszt majd lesz belőle valami...
Csöves erősítőkben itt senki nem gondolkodik : )

Nekem már az is sok, hogy pl. az R6 miért 2.2k, R13 620.

Úgy vártalak már, mint a Messiást : )
Ma teljesen kétségbe estem. Majdnem semmi nem jó amit eddig rajzolgattam, meg azt sem tudom mit akarok egyáltalán. Most megint egy" budget" erősítő legyen amit könnyen megépíthet bárki? Ennek nincs sok értelme, vödörszámra vannak ilyen kapcsolások.
Otthonra legyen szép csendes zenehallgatáshoz, vagy olyan amivel lehet bulizni is, hifizni is?
Mekkora teljesítményre van szükség egyáltalán? Nekem ez a 20-30 Watt - ami most van - bőven sok. Más meg két Benchmark-ot vesz, hogy hidalhassa, mert a 100W-osan nála klippel. A 100W "csak" kétszer olyan hangos, mint a 25W. Még kétszer lesz hangosabb 400W-nál és még kétszer 1600W-nál. Hol érdemes meghúzni egy vonalat, hogy ekkora kell most nekünk?

Az első watton én is sokat gondolkodtam de, mint ahogy írod, nincs ilyen. Ha jól kivezérlünk egy 100W-os végfokot, az első watt rámodulálódik a harmincadikra, meg nyolcvanadikra is. Akkor van tiszta "első watt" ha teljes kivezérlés tartományban "A" osztályban marad a végfok. Amint lezár az egyik végtranzisztor megjelennek a magasabbrendű felharmonikusok.

Vagy az van, hogy visszacsatolatlanul legyen kicsi a torzítása, vagy az, hogy nagy visszacsatolási-tényező, hibajavítás, független kimeneti buffer és egyéb szokásos (vagy szokatlan) hókusz-pókusz. Vagy az"A" osztály.

Reggel kiderült, hogy ez a feedforward semmit nem ér. Csökkenti torzítást ha "B" osztályú a beállítás, de ez a torzítás sokkal nagyobb, mintha "AB"-ben van mondjuk 100 mA nyugalmi árammal. Utána meg, ha lezár az egyik FET már nem csinál semmit. Tehát csak bajnak van ott.
Még nem ettem ma, nem voltam boltban, nem néztem át amit küldtél, semmi hasznosat nem csináltam, oszt mindjárt este van már megint.

Melyik kapcsolásban? Nem vagyok most képben.

A megvilágosodáshoz:

https://linearaudio.net/sites/linearaudio.net/files/volume1bp.pdf

Deebo kedvéért angolul.

Van még:

https://www.audioholics.com/audio-amplifier/amp-myths-negative-feed...lusion

Még egyszer és utoljára erről a Quad-ról. Ez a "Current Dumping" elv nem egy hülye találmány. Már írtam, hogy ez a feedforward (előrecsatolás) kompenzáció egyik lehetséges alkalmazási formája. Éppen az benne a lényeg, hogy nem nagy jelemelkedési sebesség kell hozzá, hanem egy pontosan meghatározott.
A főerősítő kimeneti árammeredekségét L1 fojtó korlátozza.
Az "A" osztályú segéderősítő egy integrátor (U1, C1, R2, R3).
Az integrátor kimeneti áramát R1 korlátozza.
Ha R1-en időegységenként átfolyó áram egyenlő a tekercsen időegységenként átfolyó árammal, akkor nulla lesz a keresztezési torzítás.
A Quad nem current dumping elv miatt nem szól jól (hifis szempontból), hanem a kapcsolás elvi hibái miatt. De akkoriban ilyen alkatrészek voltak. Sokat eladtak belőle, híresek lettek.

A "hagyományos" B osztályú erősítőknél valóban - szó szerint - végtelen nagy sleew rate kellene ahhoz a meghajtó fokozatban, hogy eltűnjön a kimenetről a keresztezési torzítás. A bajt tetézi még az is, hogy amíg ki nem nyitnak a végtranzisztorok nincs visszacsatolás. A meghajtó fokozat nyílthurokban erősít. A kimeneten szakadás van, mivel a lezárt végtranzisztornak végtelen a kimeneti impedanciája.
Mondjuk a Quad esetében sem teljesen sima ez az átmenet, mert ott az átkapcsolás ideje alatt (R1/Au*Béta) a kimeneti impedancia, tehát csak közel végtelen nyílthurkú erősítés mellett lesz állandó. Elég bonyolult dolgok ezek is.

Megnéztem a szimulációid és ez így szépen mutat, csak van egy kis bibi. A feteknek is és a BJT-knek is hatalmas a termikus torzítása. Az IRF540 termikus torzításáról tettem ki nem régiben oszcilloszkópos mérést ami mutatja, hogy az 50 mA-re beállított nyugalmi áram felszaladhat 2-300 mA-re is. Ha ezt a 200 mA-t a hőmérséklet kompenzáció visszahúzza 50-re, akkor meg lezár.
Nem fogjuk feltalálni a meleg vizet. A kimeneti fokozat torzítását kizárólag hatásfok veszteséggel lehet csökkenteni
- ami lehet hőveszteség, jó nagy nyugalmi áram kell hozzá
- vagy feszültségveszteség, ami teljesítmény csökkenés, tehát megint csak hőveszteség

Én meg a meredekségváltozást szimuláltam. Nagyon primitív szimuláció, de elmondom mit akar mutatni. A legnagyobb a torzítása a kaszkód kimeneti fokozatnak és a legkisebb akkor lesz ha megduplázzuk a feteket (ami analóg a terhelő ellenállás megkétszerezésével).
Tehát nagy hűtőborda, sok végtranzisztor, sok pénz.
Vagy valamilyen hibajavítás, vagy valami más. Semmi okosságot nem írtam.

Ezt most találtam. Elgondolkodtató.

És, hogy mi is az ami elgondolkodtató a fenti 3 Nelson Pass szimulációban.
A "nagyok" közül valaki bedobta, hogy globális visszacsatolás ellenzői, azaz a "visszacsatolás nélküli" erősítők hívei is ugyanúgy visszacsatolt erősítőt terveznek, csak nem tudnak róla
- mert visszacsatolatlan erősítő a gyakorlatban nem létezik.
Ezen aztán kisebb vita alakult ki, hogy degeneráló ellenállásokkal beállított erősítés visszacsatolásnak számít-e, vagy sem. Öten, két táborra szakadtak. Abban természetesen mindenki egyetértett, hogy a soros áram-visszacsatolás a jól ismert módon csökkenti a torzításokat és stabilizálja a feszültség-erősítést, de a kérdés nyitott maradt, hogy az ilyen módon visszacsatolt erősítő most visszacsatoltnak, vagy visszacsatolatlannak számít-e.

Ekkor tette ki minden kommentár nélkül Nelson Pass ezt a három szimulációt.
Az öt nagy közül öt elkezdte vakarni a fejét, hogy akkor most mi is van.
- Mert ugye azt látjuk az első képen, hogy a teljesen visszacsatolatlan földelt Suorce-ú fokozatnak gyakorlatilag csak 2. harmonikus torzítása van - igaz, hogy ez jó nagy.
- Ha 6dB mértékű párhuzamos feszültség-visszacsatolást alkalmaz, a 2. harmonikus lecsökken, de megjelenik a 3. harmonikus, ami eddig nem volt.
- A Source-követőnél ugyanez a helyzet, de a torzítás tovább csökken.
- Ekkor valaki észrevette, hogy a 2. és 3. harmonikus aránya ugyanakkora az utolsó két szimulációban.
A kocka el lett vetve. Nem létezik visszacsatolás nélküli erősítő. A soros áram-visszacsatolás ugyanúgy magasabbrendű harmonikusokat termel, mint a globális visszacsatolás.