Értem, hogy működik ez a fajta hibajavítás, ne ragozzuk tovább. Abban viszont biztos vagyok, ha a hibajavító végfok is azonos tápról jár akkor hatalmas lesz a veszteségi teljesítmény. Már megint ez Hawskford/Cordell rá a példa és kénytelen vagyok megmutatni, hogy mindenki értse miről van szó. Ezt szimmetrikus bemenetű hídkapcsolás, de át lehet kapcsolni aszimmetrikus bemenetre is. Tettem bele védelmet arra az esetre ha nem kapcsolják át aszimmetrikus bemenetre, de arról használják. Ilyenkor úgy működik, mint a hibajavítód, csak éppen nem javít hibát. Ha 1-2 W-nál nagyobb a kimeneti teljesítmény lenémít. A 2x200W/4R zenei terhelést simán bírja ezekkel a hűtőbordákkal, de ha az egyik félhíd nem kap vezérlést, már 2x2W körül tűzforró a hűtőborda (kb 70 fok, nem mértem meg pontosan). Tehát ez az elmélet nekem emiatt nem tetszik.

Ha van egy kis teljesítményű "A" osztályú végfok (most mindegy mekkora nyugalmi árammal), úgy már rendben lenne a dolog, de ehhez is egy teljes hidas kapcsolást kell építeni. Ennek nincs semmi akadálya, csak szerintem túl van bonyolítva. Az engem nem tud lázba hozni, hogy a TDA2030 THD-ja -70-ről -90 dB-re csökken. Valami másra vágyom... ami vagy egyszerű, de érdekes (mint ez a Krill, vagy szokatlan kapcsolások valamelyike) vagy lehet bonyolult, de akkor nagyon jó legyen - szellemes, ötletes, megbízható, stabil. Még nem tudom mit keresek. Vagy valamilyen hibajavítósdit, vagy valamilyen hibajavítósdit : ) Végül is ez a Te ötleted is nagyon jó, de rengeteg idő rendesen kitalálni hozzá a kapcsolásokat.

A hibajavításhoz felhasznált plusz erősìtő (valójában) olyan hangzásromlást jelent, mint amikor két azonos felépítésű végfokot hídba kötünk. Ott a teljesítményt megnöveltük, de azonos célra kétszeres alkatrész mennyiséget használtunk el, ezért lesz garantáltan gyengébb a hangzás.
Lehet szimulációt használni és az egyre bonyolultabban megépített erősìtők mérési értékekeit soha nem látott alacsony értékre letornázni, de a az eredeti céltól a természetes hangzástól véleményem szerint egyre távolabb kerültünk...
" Nincsen ingyenebéd."
TJ.

Amúgy ott szerepel a TDA2030 (meg minden részletesebben részletesebben dokumentált IC) adatlapján a kivehető áram vs UCE sat görbe. Teljes tápfesz és nulla V kimenő esetén 1A körüli. De ahogy nagy erősítők esetében is észrevetted, ez nem egészséges használat.
Nemrég felmerült itt a fórumon a szimmetrikus/aszimmetrikus rendszer összekötése. Van az úgynevezett "floating balanced in/out" szabvány, ahol a két erősítő ellenfázisban és egyforma szintén van kivezérelve mindenféle bemeneti variációban. A bemeneti feszültség minden esetben az invertáló és a nem invertáló bemenetek közötti feszültség különbségét veszi alapul mint bemenő jel. A forrás kimenete is ilyen, ha például az invertáló kimenetét leföldeljük, a nem invertáló meg fog jelenni a földhöz képest dupla jel, azaz a két kimenet közötti jel az maga a kimenő jel. Így biztosítható a valódi szimmetrikus zavar védett jel átvitel. A többi csak gyenge árnyéka ennek. Van ilyen cél áramkör, de (nagyképű leszek) már akkor is csináltam ilyet, amikor még nem tudtam hogy létezik. Persze ezt sem én találtam fel, de valahogy éreztem hogy ez a megoldás. Földhurok ellen is tökéletes. Úgy gondolom, erősítőn belül is van létjogosultsága, ha közös tápról mennek a fokozatok. Mint az oszcilloszkópoknál. Már megint ide jutok.

Na tessék... ezt sem ismertem. Mindig tudtam, hogy lángelme vagy. Nem is annyira régi dolog, de a barátunk sok találatot dob ki rá. Megtanulmányozom.

Én eddig azt tapasztaltam, hogy a hidalt erősítők szebben szólnak. Elvileg törlődnek a páros harmonikusok, de ez csak elmélet. Talán az az előnye a gyakorlatban, hogy magas frekvenciájú az aszimmetriák csökkennek jelentősen, pl. NPN-PNP tranzisztorok közötti szórás-különbség eltűnik, mert terhelés árama mindkét félhullámban a pozitív tápból a negatív felé folyik. Ebből következően a tápegység terhelése is szimmetrikus lesz. Kétségtelen hátránya, hogy a terhelő impedancia feleződik, a kimeneti impedancia duplázódik és négy végfokot kell csinálni kettő helyett.

Akkor szólhat természetesebben a 2x annyi alkatrészt tartalmazó hidalt erősítő, ha a pluszban felhasznált alkatrészeket egy darab drótnak tekintjük.
Kb. ugyanúgy, mint a tervezőmérnökök egy része a kapcsolásukba betett opamp hegyeket - az csak egy darab drót, nem ront a hangon.
TJ.

Itt van egy saját rajz, ez nagyon hasonlít a linkelthez. Itt is sok az opamp, vélhetően ez is ront a hangon, de ha az a cél hogy össze lehessen gond nélkül kötni egy forrást egy erősítővel, akkor megfontolandó. Vagy trafó. Nem is akarok tovább lovagolni ezen, mert csak érintőlegesen akartam kitérni a féloldalasan kivezérelt híd problémára.

Mi a helyzet akkor, ha nem opamp izékkel dolgozunk, hanem mondjuk a te erősítőiddel. Tegyük fel, hogy te 4 Ohmra készítetted az erősítőidet, és választunk helyette 8 Ohmos hangsugárzókat. Ezt csak azért írom így, hogy minden munkapont maradjon az eredeti.
Tehát van 4 darab erősítőd,amit lehet hídba kötve használni. De nem kell semmi extra hozzá, legfeljebb 2 helyett 4 csatornás RIAA korrektor ha analóg lemezt akarsz hallgatni. A hangszedőt be lehet kötni, sőt be is kötik szimmetrikusan, csak mi az egyik kimenetét rákötjük a földre. Természetesen quqd potméter kell a hangerőhöz, de ez részletkérdés. Digitális média esetén semmi gond, mert szinte minden komolyabb DAC szimmetrikus kimenetű, csak mi nem használjuk fel. Pedig érdemes. Mit is ront így el a rendszer? A páros harmonikusokat ejti ki.
Sem opamp, sem közbenső invertáló izé, sem trafó nem kell a jelútba. Csak drót.

Keveredik itt az aszimmetrikus bemeneti jelre behídalt erősítő a full szimmetrikus rendszerrel - ez két dolog.
TJ.

Keveredik persze. De a jelútba betett opamp (nem uA741) hatása ront e annyit a hangon, mint amennyi javulást hoz a szimmetrikus kimenet?

További kalandozások elkerülése végett - azt írtam, hogy két azonos végfok hidba kötése növeli teljesítményt, de rontja a hangzást, a 2x annyi alkatrész miatt.
Itt opamp említés, szimmetrikus rendszer említés nincs.
TJ.

Értem. Nem akarok elkalandozni. De miért is romlik a hangzás a kétszeres mennyiségű alkatrész miatt?

Alapvető logika erősítőkre:
- feljavítja a bejövő zenei jelet
- nem változtat semmit
- mit csinál valójában?
...és itt befejezem a témát.
TJ.

Eszméletlen jól kitaláltad, köszönöm! El is teszem a kincsek közé.

Megnéztem Bruno "ajánlását" analóg erősítőben a csökkentett sávszélességet illetően. Ez egy VF2-re emlékeztető elrendezés. Nem igazán találtam szignifikáns eredményt a THD-t illetően.
Lehet, hogy ezt nem is így kell megcsinálni. Esetleg valakinek valami ötlete?

C6 mit csinál?

Pontosan nem értem, de ha az benne van, akkor az opamp kimenete kisebb feszültségen is kivezérli a FET-eket. Persze, ez csak mondjuk 20 kHz felett látható. Ha ez nincs, akkor 50 kHz-en már telítésbe ( ? vagy valami ilyesmi ) megy az opamp kimenete. 10kHz felett csökkenti a THD-t is. Valami olyasmi, mint a BJT-knél.
Az látszik, hogy ide komolyabb opamp kellene. ( nagyobb slew-rate, nagyobb erősítés ) De így is nagyon jó.

Szerintem az nem kell oda.

A KD féle VF2 miért nem jó neked? Sokat szórakozott vele mire kihozta belőle amit ki lehet hozni egy kapcsolásból és ott van hozzá Alkotó nyákterve is. Nem kell újra kitalálni azt, ami már ki van találva. Nem értelek.

Én azért betettem. Ha nem lennél rest, akkor az egész kapcsolást bepötyögnéd és utána elmélkednél.

Két okból is.
Egyrészt én az invertáló elrendezést kedvelem, még akkor is, ha egyeseknek az a véleménye, hogy nem jó, vagy nincs különbség, stb.
A KD féle elrendezésben a nyugalmi áram tranyója a hűtőbordán van. Akárhogy is szereled, ha a tranyók zászlójára van szerelve ( Király Tibortól ) hamarabb melegszik és ad információt.

Én sem értelek. Tényleg nem kell mindent újra kitalálni.

De csak csuklóztatsz azokkal a dolgokkal, amiket te másképp látsz. Esetleg tudnál válaszolni a legelején feltett kérdésemre?

Még soha nem szimuláltam VF2-t és nem is építettem meg, de a kedvedért leszimulálom.
A kompozit erősítő önmagában is egy külön fejezet, azt kihagynám.
Gate ellenállás nélkül szerintem be fog gerjedni, C6 beleviszi a tápzajt, ettől is be fog gerjedni, tehát duplán.

A kedvemért nem kell szimulálnod. Csak akkor tedd meg ha érdekel.

Nekem az jön ki, hogy C1 gerjeszti. Nem véletlenül lehet benne a lassúbb IRFP9/240
és 820R/1k Gate előfeszítő ellenállással is lassítva a FET.
Vagy másképp kell kompenzálni IRF9/530-hoz, vagy 100MHz-es opamp kell hozzá.
Vagy nem tudom... majd holnap.

Az opampot kell lassítani, különben gerjed. A soros gate ellenállás nélkül szimulációban gerjed.

Meg még ez. Szkóppal kell belőni, meg fülre, de ezt már biztosan sokan megtették.
Akármilyen jó kapcsolás nekem valamiért sosem tetszett, de ez a magánügyem.

Az R6-nak nem látom mi a szerepe? Ez szerintem még a tápáramvezérelt verzióból maradt. Ott az opamp kimenetén keresztül a táp bemeneteiből a fetek gate lábai felé meg volt a jelút, De itt nem látom értelmét.

Nincs is.

Szia. Már bocs, hogy belevauzok, mert tudom, hogy "bárki" alatt kizárólag Kareszt, vagy Tóth Bélát érted, vagy önmagad < > - de ez nem kompozit erősítő.

Másrészt, amikor indul az erősítő és amig a 33nF feltöltődik, addig mindkét FET nyitva lesz - egyszerre - ezt én gondnak látom.

Amikor vagy 20 éve megjelent Királynál a VF sorozat, akkor még csak 15V-ról járt az egész kapcsolás ( biztosan emlékszel a kockás papíros kapcsolási rajzára) Na akkor én felhívtam telefonon és javasoltam, hogy az IC tápfeszébe kerüljön egy zener, amivel növelni lehet a tápfeszét a kimenetnek is. Későb a lengyelek még tovább fejlesztették az áteresztő tarnzisztornak és földelt bázisú erősítőnek egyszerre használt tranzisztor párral. Ez volt a tápáram vezérelt változat.

Persze, nyugodtan, de előtte egy kicsit precízebben olvass! Én sehol nem írtam azt, hogy ez kompozit erősítő, ezt Karesz írta tegnap 18.30-kor. ( Egyébként sem tudom, mi az a kompozit erősítő és van egy olyan betegségem, hogy a speciális kifejezéseket egyszerűen elfelejtem. Inkáb körülírok mindent, hogy még én is értsem.
A másik: hol írtam le olyat, hogy " bárki "?

Attól a 33nF-tól még egyáltalán nem lesz a FET-ek között együttvezetés. Itt egy kép, 20kHz, teljes kivezérlés, négyszögbemenet. A legfelső sugár az opamp kimenete, a két középső a FET-ek árama, az alsó a kimeneti feszültség.