Egerben járt a nemzeti robotkutya.
Állítólag a kistesóját már boltban is lehet kapni, olyan egy milla...

Talán két három éve volt egy komoly hir, hogy állitolag egy srác valahol dél Magyarországon valami szuper hangszorot fejlesztett ki. Akkoriban több müsor is foglalkozott a sráccal meg a találmányával, de azután valahogy eltünt az egész sztory.
Vajon mi lett a találmány sorsa? Vagy csak mezei humbuk volt az egész?

A plazmahangszórókra gondolsz? Vagy netán erre?

Vajon végül mi lett a találmányával? A linkelt videó legalább 10 éves.

Valószínűleg kiderült, hogy a meleg vizet találta fel és/vagy mégsem olyan jó, mint gondolta.

Megvették a kínaiak.

Egyben két hangszóró sok kötöttség, külön a kettő sokkal szabadabb tervezési lehetőségek. Már ötlet indulásakor gondolható a hátrány. Csak gondolom, nem tudok róla semmit.

Hogyan haladnak a napok a Földön? Vasárnap → hétfő.

Szerintem is, de a tanárnak tudnia kellett volna. Ezt nem értem.

A nejem butorvilágitása kezdett el hülyülni. Egy 12 Voltos 7A trafo hajtja a 6 halogén izzót. És ez lett a vége. Lásd a képeket.

A csoki fele egyszerüen elolvadt, sőt összeolvadt a vezetékkel, kihuzni sem tudtam igy csipöfogoval kellett a csoki csövének a maradékát felvágni. A trafon belül természetesen pontosan ennek a vezetéknek nem volt semmi tartaléka igy csak megtudtam pucolni a végét ( licni volt rápréselt csövel).
A trafoban állitolag van bizti, de az meg sem szolalt. A külsö vezeték 4 mm² kb 5 cm hosszban megfeketedett, söt a végén a licniszálai is összeolvadtak.
Minden izzo rendben van. A javitás után világit.
Hogy mi okozhatta a gondot nehéz elképzelni. A csavarok rendesen be voltak huzva, rövidzárlatnak nyoma sincs.

- rossz kontakt+átfolyó áram=hőfejlődés
- túlterhelés/túlméretezett biztosíték
Egyébként eljött az idő a LED-esítésre.

Sajnos a LEDesités föleg a butorokban nagyon kétélü fegyver. Nemrég cseréltem a svéd raklapos butorház butoraiban 6 tápegységet, mert azok éktelen zavarszintet produkáltak, (a szobában a rádio többnyire csak zugott, talán 2 állomás ment zaj nélkül) és keress látatlanban olyan kapcsitápot amelyik nem zavar!
A lámpatesteket cserélhetném, de akkor még egy egyenirányito is kell, ami szintén kihivás, mert a trafot nemes egyszerüséggel bemarták a butor tetejébe olyan passzentosan, hogy még a csavarhuzo sem fér a lyukba a trafo mellé.

Azt mondod az az osszeegett trafo a butorban van gyarilag?

Abban volt.

Láttam én is néhány ilyet. A kivitelezés minősége alapján asztalosok szerelhetik be ezeket. Sodort vezeték érvéghüvely nélkül a sima csavaros sorkapocsban. Trafó passzentosan, se szerelni nem lehet, se szellőzni nem tud. Olyat is láttam, hogy 1 db négyes sorkapocsba volt bekötve a ki és a bemenet is. Soroljam még?

Valoban butorokban látni leginkább ilyen gondokat. A hozzánemértés csucsa amit a butorokban drágán megveszünk. Nálunk szerencsére a trafo nem ment tönkra, csak a csati meg kb 5 cm drot. Szerencsére legalább hozzá tudtam férni a butor szétbontása nélkül. (Sajnos már olyan is volt, amikor LED meghajto trafokat cseréltem).

Az a bútor, amit te drágán megveszel, nem látott asztalost. Azért is olyan amilyen.
Az asztalos által készített bútort nem tudod megfizetni. Most nem a laminált forgácslapból, garázsban összetákolt valamire gondolok.
A vizsgaremekem egy 120x90x40cm-es tálalószekrény. A kalkulált ára 290 ezer Ft.- volt 6 éve. Természetesen fából. Borovi fenyőből.
Akkor egy nagyon hasonló (lamináltból) a boltban 60 ezerbe került.
Nem cserélném el.
Ne becsüld le az asztalosokat. Több tízmilliós gépparkot üzemeltetnek. Sokan CNC-s gépparkot.
Az asztalos szakma legalább annyi tudást kíván, mint a villanyszerelő.
Igaz nem tervez IC-s elektronikát, de a favágástól a felület kezelésig nagyon sokrétű szakma.
Igaz nem tud Arduinót programozni, de a villanyosok sem tudnák felsorolni a faipari szerkezeteket.
A kivétel erősíti a szabályt.

Az ipari hulladékot is megtervezi és legyártja valaki. Fával, bútorlappal dolgozik, tehát asztalos. Szomorú, hogy ugyanez az ember tervezi és építi be hozzáértés nélkül az elektromos dolgokat is.

Nem becsüljük le. A minsőégi munkát végzőket nagyra becsüljük.
Amúgy az ipari hulladékokat is milliókat érő üzemekben gyártják. Csak más a célcsoport.

Ott nem sok asztalos dolgozik. Szerintem egy sem. Egy faipari mérnök, egy dizájner és egy kereskedő. A dolgozók biorobotok. (betanított segédmunkások)

Nem akarok veled vitatkozni, de ezt Olaszországban méretre gyártattam 22 éve. Igaz, hogy ök sem voltak nagyon világos fejek, mert én CADban megrajzoltam a pontos méreteket. Nem hittek nekem, elküldtek egy asztalost az inasával, akik hoztak egy zsinórt meg méröszalagot és mindent ujra mértek.
Söt megvetették velem az akkor dögnehéz és mély ( 85 cm) TV-t is, hogy pontosan tudják hova lesz majd beépitve.
Vagy 4 honap mulva hozták is a szép butort, csak nem fért a szobába, két tartorész vastagságát nem számolták be, igy 8 cm-vel lett szélesebb.
Azaz lebontani, visszavinni ujra vágni a kritikus részeket.
További pár hét mulva ujra hozták, most már befért, csak a TV nem, mert elfelejtették hogy milyen mély hely kell neki. Szerencsére most már nem kellett elbontani, de a TV-s részt ujra kellett csinálni. Az is vagy 5 hét alatt elkészült be is épitették, csak akkor derült ki, hogy a polc tul gyönge a TV meg túl nehéz (vagy 50 kg volt). Igy simán elgörbült a polc alatta. Ujabb pár hét és a TV alatti teret 3 részre osztották igy a két vertikális lap már szépen megtartotta a nehéz TVt..
Igy készült el több mint egy év alatt a rendeléstöl a nagyon igényes és szép stilbutor.
Még ma is megvan, igaz azota egy másik asztalossal egy kicsit át kellett alakittatni, mert az uj házba már nem passzolt. A TV is már a multté.

Egy kép a butor részletéröl.

Lehet, hogy nem asztalosok, ( az egyik régi barátom CNC gépeket programozott egy asztalos mühelyben, ahol igényes diszkazettákat meg dobozokoat gyártottak. pl tortákhoz, borokhoz, szivarokhoz stb.).
A fö feladata az volt, hogy ugy rakja össze a CNC gépen vágando alakokat, hogy minél kevesebb hulladék legyen. A cég drágálta a szaboszoftwaret az asztalosai meg olyanok voltak, mint a kömüves, eszükbe sem jutott a maradékot méretre vágni, mindent uj anyagbol akartak kivágni. A barátom meg 30% csökkentette a hulladékot, igy nagyon jo munkája volt több mint 10 évig, sajnos a Covid tönkretette a céget.

Szerintem ezek nem voltak igazán asztalosok.
Az anyagról azt gondolom furnérozott faforgács, jobb esetben MDF anyag.
Készen kapható méterre. Össze kell legózni.

Egy volt kollégám (villamos mérnök, a Kandón járt) elment CNC gépbeállítónak. Szoftveres.
Már nyugdíjas, de nem bírja otthagyni a piszkos jó fizetését.

Semmi faforgács.

Lehet én vagyok fogalmatlan, de miért van az, hogy egy komoly asztalos műhely nem tudott nekem belemarni vagy kivágni egy bútorlapból egy meghatározott méretű négyzetet, 90 fokos belső sarkakkal? Csak lekerekítve tudták megcsinálni, nekem kellett dremellel befejeznem.

_
__I I__

Ez mindenütt probléma, csak a legujabb marogépek ( lézer, viz ) tudnak éles belsö sarkokat vágni. Mindkét gép még elég ritka az asztalos mühelyben. A manuális utomunkára meg nincs ember.

Ez így nem igaz. Csak az asztalosműhely dolgozója nem veszi a fáradtságot arra, hogy előfúrja a sarkokat.
Pedig szerszám lenne hozzá.

Ha elöfurja, akkor sem szögletes a sarok. A marogépben is furoszerü a marofej. Itt meg 90 fokos sarok kell. Legfeljebb kisebb marofejet tehet a gépbe, de semmivel nem lehet belsö sarko iv nélkül kimarni hagyományos mechanikus marogéppel.
Persze kivésni, kireszelni lehetne, de ahogy irtam, az extra munka amire nincs ember. S ha megnézed az asztalos munkákat, ha ilyen igény van ( ajtok, ablakok stb) soha nem egy lapbol vannak legyártva, hanem keretet csinálnak, mert akkor garantáltan szögletes a sarok.

Mi nem elég szögletes neked ezen?
Nézd már meg ezt a videót!

Lépcsős marad a kibontás alja, ez nem biztos, hogy megengedhető. Ráadásul sokat elvesz az anyagvastagságból is. Átmenő kibontáshoz viszont jó lehet, ha nem szakít a kilépő oldalán az anyagnak.
Igényes munkánál marad a véső.