Hello! A 230V csúcsfeszültsége a 320V. De ha az egyenirányítót követő pufferkondi kiszáradt (vagy a tervezéskor már eleve elégtelen kapacitású) akkor kevesebb lesz. De a szűrés terhelés alatt sosem lesz végtelen nagy, tehát a csúcsérték csak elvben lehet meg nűszerrel mérve.
Ha a diódákat műszerrel mérve jónak ítéled akkor a puffer kondit kell cserélni.

Ha a LED sor 96 V-ot kap, szélsőséges esetben a földhöz képest az egyik fele 230 V-on, a másik 134 V-on van (nem számolva a pufferkondenzátort). Mindegy, melyik végét fogod meg.

Szia!
Igen, a pufferkondi az minimum gyanús, mert a nuladik probléma az volt vele, hogy annak az egyik lába elengedett (lötyögött a nyákban). Azt kiforrasztottam, és megméricskétletm ESR műszerrel, és az asszem 120 herz-en 330 uf-ot mutatott (390µF 400V elvileg +-20%-os tűréssel), az ESR meg olyan 0.29ohm volt. Ebből azt deriváltam, hogy nincs vele gond. De visszaforrasztva azt produkálja, hogy szép lassan emelkedik rajta a feszültség, pedig nagyjából azonnal hoznia kellene a 300V körüli feszültséget. Úgyhogy az lesz, hogy akkor szerzek egy másik kondit, aztán ha azzal sem jó, akkor nézem tovább. Csak hát egy ilyen kis köpcös kondi olyan 1500-2500Ft körül van, amit szívesen megúsztam volna. Mindegy. Tanulópénz...
Köszi!

Lemértem relé fogyasztását 150mA

De nem a relé fogyasztását kellett volna megmérni, hanem az indító "L" bemenet áramát, kior a kapcsolót bekapcsolod. Mert a relé a 12V-ból nyílván kajál, mert egy gépkocsi relé árama ez a 150mA körül van. De az "L" pont csak indítja az időzítőt. (Gondolom én, mert különben nem kellene a fix 12V táp a késleltetőnek.

Bekapcsoláskor 1,5mA aztán 0,2mA mértem

Na, ez már értelmes érték. Így a 470µF 3..10 másodperc közötti "indító jelet" fog adni a relének.
(A 100k-nak így nem sok szerep jut, de ártani nem fog.)

Sziasztok!

Egy elméleti kérdéssel fordulnék hozzátok. Ha egy mikrokontroller GPIO lábát használnám arra, hogy négyszögjelet állítsak elő és azzal táplálnék meg egy párhuzamos LC tagot, akkor váltakozó feszültség jönne létre a rezgőkörben és tönkretenné a mikrokontrollert? Illetve ha egy diódán át táplálnám meg a rezgőkört, akkor az megvédené a mikrokontrollert?

Mivel a GPIO lábon belül (integrált) védődióda szokott lenni a mikrokontrollerben, ezért "úgy nem fog berezegni" hogy tönkretegye a kontroller kimenetét a nagy feszültség. Inkább ha éppen nem rezeg, akkor a tekercs mint rövidzár. Ámbár azt is túl szokták élni.
Ugyanakkor szerintem nem fog úgy működni, ahogyan elképzelted (bármi is az).

A célom az lenne, hogy egy LC rezgőkört a rezonancia frekvenciáján rezgetek egy soros ellenálláson át táplálva és ha valamelyik elemet változtatom (pl. forgótárcsás kondenzátor) akkor elhangolódik és csökken az amplitúdó, ezt pedig egy AD-vel szeretném visszamérni.

Milyen mikrokontroller az, amelyik egy rezgőkör amplitúdóját meg tudja mérni? Igaz, frekvenciafüggő a dolog de ha jól tippelek, nem 50 Hz-es rezgőkört akarsz mérni.

Egy diódás detektor után már csak egyenfeszültség van...
De az egész projekt tele van kérdésekkel...

Sziasztok! A laptophoz USB hangkártya csatlakozik, ahhoz analóg módon erősítő. Illetve HDMI csatlakozón keresztül egy TV. Amikor a hangkártyát csatlakoztattam, a TV-n villant egyet a kép. A HDMI és USB külsö felén 58V AC mérhető. Szerintetek ez mitől lehet? Nem merem így használni, nehogy tönkretegye a TV-t.

Mihez képest mérted az 58V-ot? A noti tápja védőföldelt dugós? Védőföldes konnektorba dugtad?

Digit műszer képes "mérni" ami nincs is, értem ez alatt pl egy transzformátor két, egymástól galvanikusan elválasztott szekunder tekercse között mérve is jöhetnek ki érdekes eredmények, holott.......

Az USB csatlakozó és HDMI hozzáférhető fémes részei között. A "dugó külső fele"

Ez igaz, viszont a képernyő meg mégis csak villant. Valami megzavarta a bedugás pillanatában.

Szerintem igazad van, a vezetéket kihúzva a lengő USB és HDMI között is ennyit mérek, illetve a veztéket mozdítva változik. Megfogtam, nem ráz, megnyaltam, úgy sem

Semmi olyat nem mér, ami nincs (már ha nem hibás a műszer). Szórt kapacitás/induktivitás, nagy belső ellenállás.

A szórt kapacitások/induktivitások miatt mérsz feszültséget a két kábel között, normális jelenség. Ha nem lenne nagy impedanciás a kör, nem csak villant volna egyet (a TV vagy valami más). A bedugás pillanatában a két pont között kiegyenlítődött a feszültség és ez az áram megzavarhatta az adatfolyamot.

Azért nem ráz, mert a forrás nagy impedacniás (nagy a belső ellenállása), ahhoz képest a kezed/nyelved sokkal kisebb, míg egy multiméter sokkal nagyobb, utóbbi nem tudja söntölni a forrást.

Maradjunk annyiban, hogy mér az marhaságokat. Szivesen megnézném, hogy egy mezei digitális műszerrel AC mérésre kapcsolva, hogyan válogatod ki egy hálózati trafó sok szekundere közül a tekercs végeket.....

Leírtam, milyen fogalmaknak kell utánanézned. Vedd hozzá az ellenállás mérést is (kikapcsolt transzformátor).

Nem ellenállás mérésről volt szó, hanem AC feszültség méréssel hogy válogatod össze! Mellesleg mindegy, hogy virágnyelven leírtad neki amit előtte már érthetően megfogalmaztam Digit műszer képes "mérni" ami nincs is, értem ez alatt pl egy transzformátor két, egymástól galvanikusan elválasztott szekunder tekercse között mérve is jöhetnek ki érdekes eredmények, holott.......

Itt csak arról van szó, hogy szerinted érdekes, mert ez egyszerű fizika, mindenféle virágnyelv nélkül. A szórt kapacitások miatt van feszültség két különálló tekercs között is. A műszernek nagy a belső ellenállása (több MΩ nagyságrendű), ezt a feszültséget nem tudja nullára söntölni, mérni viszont igen. Tehát méri azt, ami ott van (ismételten megjegyezve, már ha nem hibás a műszer), nem kitalál valamit. Köss a két pont közé egy 1 kΩ-os ellenállást, nem fogsz mérni feszültséget, mert az ellenállás fényévekkel kisebb, mint a forrás belső impedanciája.

Ilyen okok miatt lehet téves eredményre jutni a fázisceruzával is.

Számomra nem érdekes, hisz nem én kérdeztem! Olvasgass még erről, hogy mi van ott és mi nincs valójában!

Értem én hogy számodra nem érdekes, de ha nem vagy tisztában azzal, mit és hogyan mér egy műszer, legalább butaságot ne terjessz. Nem a műszer tehet róla, hogy nem ismered a lelki világát.

Nagyjából tisztában vagyok, és képzeld, eddig boldogultam valahogy. Nekem azt tanították, hogy megfelelő műszert a megfelelő feladatra. Ha egy műszer szórt kapacitásból adódó értékeket mér, egy egyértelműen mérhető AC feszültség helyett, akkor csak gratulálni tudok, hogy ez téged megnyugtat

Ezért kell tudni mit, hogyan és miért mutat a műszer és a "nagyjából" kiegészül a szükséges dolgokkal. Vannak műszerek, amelyeknél beállítható (átkapcsolható), mekkora belső impedanciával mérjenek, minden bizonnyal ez nem véletlen.

Egyszerűen kipróbálhtod magad is tekercskeresés közben: köss egy 1 kΩ-os ellenállást a mérővezetékekre párhuzamosan és úgy mérj feszültséget.

Igazábol azt nem értem, miért ragaszkodsz ennyire ahhoz, ami köztudottan hibás megállapítás.

Csak egy érdekesség, ha a laptophoz csatlakozik a TV, és az említett 2 méteres USB kábelt úgy dugom be a gépbe, hogy a másik vége szabadon lóg, akkor is villan a TV, szóval extra érzékeny lehet ezekre a szórt kapacitásokra. A megoldás, utólag kell a HDMI-t bedugni és úgy stabil a kép.

Sziasztok! Ha jól tudom a LED szalag vezérlők PWM jelet küldenek a szalagra. Na most nekem arra lenne szükség, ha bármilyen kis fényerőn bekapcsolom a szalagot, egy 12V 400mW relé húzzon be, de ne terhelje le a vezérlőt. Erre milyen megoldás létezik?