Inkább egy váltó szelepet kéne bele rakni ami lezárja padló kört és igy csak abba keringeti vizet ,termosztáttal meg megvezérelni szivattyút hogy 25 fok alatt ne menjen.

köszönöm

köszönöm

Üdv!
Padlófűtés elektromos részét kell bekötnöm. Az egész házban én szerelem a villanyt. Csak padlófűtés van kondenzációs kazánnal. A fűtésszerelő 2 db NO elektromos szelepet tett a rendszerbe. Az egyik osztó a ház középső részén van, a másik a kazánházban. Hogy lehet a legoptimálisabban megoldani a vezérlést? Ezeket a szelepeket mivel vezéreljem? Csőtermosztát is kell majd az előremenő vezetékre, az kapcsolja a nagy keringetőt, jól gondolom? Alapból azt gondoltam csak a 3 állású szelep kell a padlófűtés miatt, és két hordozható termosztáttal kapcsolgatom a kazánt.
Érdemes modulációs termosztátot venni? A két elektromos szelepet valamilyen vízhőfok érzékelővel tegyem függésbe? A tulaj nem zárkózik el valamilyen központi vezérlő vételétől sem.
Bizt-ber műszerész vagyok, sorompók, jelzők, váltók közlekedésautomatikáját javítom, üzemeltetem, de ez a terület max a csőtermosztátig, kazánbekötésig terjedt ki eddig nálam. Köszönettel várom a segítséget!

Helységenkénti termosztát és zónavezérlő. Ehhez az kell, hogy az osztó-gyűjtő ágra lehessen rakni elektromos szelepet, ez nekem nem egyértelmű a képről, legalábbis ami az "1.jpg"-t illeti. Ha valamelyik helység kér meleget, kinyitja a hozzá tartozó szelepet és indítja a kazánt, valamint a keringető szivattyút. A zónavezérlőkben (többnyire) be lehet állítani egy késletetést ami "megvárja" amíg az osztó-gyűjtőn lévő szelep kinyit.

Ha ezt a megoldást választod, figyelj arra, hogy az osztó-gyűjtők alapvetően kétféle menettel készülnek, M30 és M28 x 1.5 menettel.

Ha jól látom, a két szeleppel csak a két osztó zárható el, további szeparálásra nincs lehetőség. Ha ez az elredezés marad, akkor két termosztát. Bármelyik tudja indítani a kazánt és a szivattyút, de csak a saját osztójához tartozó szelepet nyitja. Pár relével megoldható, nem kell túlgondolni.

Köszönöm a gyors választ! Az 1.jpg a nappali mellett található osztó-gyűjtőről készült. Nem terveznek körönként elektromos szelepeket, jól láttad, csak az a kettő van a két gyűjtőn.
Ha jól értelmezem ennek a két motoros szelepnek-körnek az a lényege, hogy megvalósítható legyen kétféle hőmérséklet beállítása a ház két részén?
A szobatermosztátok közül ha valamelyik hőt kér az indítja a szivattyút és nyitja a köréhez tartozó szelepet? Akár mindkét kör mehet egyszerre is? Csőtermosztát nem is kell az előremenőre?
Tehát a szobatermosztáttal kapcsoltassak relét és annak a munkaérintkezői indítsák egyszerre a kazánt-szelepet-szivattyút? Függéseknek nem sok értelmét látom, vagy az egyik kör megy vagy a másik vagy mindkettő a szobatermosztátok hőkérésének megfelelően.
Ezek a szelepek csak ON-OFF funkciót tudnak? 230V a tápfeszük?
Pl ha veszek a linken található zónavezérlőt és hozzá két akármilyen termosztátot készen is vagyok? Max egy 220v-os relé kell akkor ha a kazánt feszmentesen kell indítani?

Zónavezérlő

Olyan szelepet raksz rá, amilyet akarsz (amilyet rá lehet tekerni), van választék bőven.

Igen, ebben a felállásban két részre lehet osztani a házat/lakást és két különböző hőmérsékletet is be lehet állítani, már ha úgy rakod össze. Lásd melléklet, példa egy on/off szabályzásra a vázolt rendszerhez.

Csőtermosztát nem kell, egyébként is tessék elfelejteni azokat a pontatlan vackokat.

Hali!
Nem vagyok gépész, nem tudom, mi az optimális megoldás? Viszont manapság mindenki törekszik a szabályozhatóságra, programozhatóságra. Elmennek az okosház irányába, legalább a fűtésvezérlés szintjén. Mivel nem értek hozzá, ezért csak elfogadom, hogy ennyi hülye nem lehet, valami lehet benne.
Eddig LOXONE-al terveztem, de ma találkoztam a gépészek irányából az NGBS iCON rendszerrel. Még csak ismerkedünk, de úgy tűnik ez olcsóbb, és kisebb lakásokhoz jó lesz ez is.
Értem, hogy nem akarsz körönkénti szabályzást, de talán a "2 kör" és a "minden kör" között lehet egy optimális szám. 1db Központi vezérlő ellátná az összes funkciót, ami felsoroltál.

Köszönöm szépen a segítséged! Szuper rajz!
Azt hiszem megvetetem a tulajjal a zónavezérlőt, nem sokkal kerül többe mint a 3 relé. Potenciálmentes a kazánkimenete, azt hiszem a mostani kazánok már mind így indulnak. Meg lehet hasznos az is, hogy az első termosztát jelre késleltetve indítja a kazánt meg a szivattyút.
A fűtésszerelő már megvette az elektromos szelepeket is, nem néztem az adattábláját, meg elfelejtettem lefotózni.

Még azon gondolkozok, hogy az általam fotózott rendszerben egyszerre fog menni a kazán szivattyúja meg a külön szerelt keringető is. Ez nem okoz semmilyen anomáliát? Meg van valamennyi utókeringetése is a beépítettnek, ezek elhanyagolhatóak? Ilyen kis rendszerbe felesleges a hidrováltó? Az csak akkor kell ha van radiátoros kör is?

Köszönöm szépen a hozzászólásod! Nem az én házam, jóbarátomé, én csak a villanyt szerelem.
Nem kért csövezést sem ő sem a fűtésszerelő a belső osztó mellé. Mai eszemmel már odahúznék egy 25-ös gégecsövet az egyik lakáselosztóból.
Nekem újdonságok ezek a dolgok. Sajnos sokszor az anyagi lehetőségek nem engedik a modernizálást, okosotthont. Bízom benne, hogy jól méretezték a letekert csőmennyiséget és komfortos lesz a ház!
A Computherm Q4z-t fogom beszerelni, az adatlapja alapján tökéletes lesz. Vesz hozzá két hordozható termosztátot, klímák is lesznek napelemmel megtámogatva, jó szigetelés, nem túl nagy belmagasság.

Gyaníthatóan azért van a rendszerben extra keringető, mert a kazánban lévő nem elég.

Elvileg nem lesz gond az utánkeringetéssel. Ha mégis, egy egyszerű ejtés késletetőt kell beépíteni a motoros szelep elé. Később zár le, mint ahogy a kazán kikapcsol.

Ha jól látom a zöld keringtetőn keresztül megy mindkét vízkör, így a szivattyúk egymásra dolgoznak ha nem egyforma a szállított víz mennyisége. És ha az egyik kör lezár, akkor nem lesz sok a szivattyúk összteljesítménye, szállított víz mennyisége? Vagy az is szabályozva lesz?

Külön hőfokot helyiségenként nehéz így beállítani mivel ugyanaz hőfokú víz jut mindkét fűtéskörbe. Ugyan a szelep lezárja az egyik kört, de mivel a padlófűtés tömegfűtés, nem lesz jó hatásfokú a rendszer (nagy lesz a hiszterézis, több gázt fog elégetni a kazán mint ami szükséges). Pláne rossz lesz a hatásfok, ha igény hogy hol az egyik, hol a másik kör legyen melegebb.

Ha csak padlófűtés van (30-40C kering a rendszerben) akkor nem érdemes hidrováltót betenni, azt amúgy is méretezni kellene. Ha moduláló termosztátot teszel a rendszerbe akkor érdemes kinti hőmérsékletet figyelni, és az alapján állítani a gázkazán teljesítményét.

Gondolom a kazán és klímák nem egyszerre fűtenek, mert az akkor még tovább bonyolítja a rendszert.

Köszönöm szépen a válaszokat. Bekötöm a rendszer elektromos részét ahogy a fűtésszerelő kéri, a többivel foglalkozzon ő. Nagy segítség volt a zónavezérlő említése, köszönöm a fórum segítségét!

Nem lesz moduláló termosztát. Majd télen visszatérek a tapasztalatokkal ha addig nem lesz sok hozzászólás.

Az az "Y" szűrő rosszul van beépítve, hidraulikailag szerintem ez nem optimális!

*szerk: Jobban megnézve szerintem nemhogy nem optimális de rossz is.

Szia! Ami rézcsővel van bekötve osztó az jól fog működni de ami az ötrétegűvel és presszidommal az nem valószínű a keresztmetszt miatt. Azt a szivattyú sem fogja tudni kompenzálni. ESBE szelepekkel talán szerencsésebb lenne a szabályzás az osztókon.

Szia! Az egy visszacsapó volna de szerintem az csak vízszintesen beépítve működik megfelelően, függőlegesen nem biztos, hogy le fog zárni.

Köszönöm az észrevételeket! Nem értek a gépészethez, nem is tudom jelezzem-e a tulajnak a hibát.
Nem tudom melyik "Y"-ra gondolsz? Ami a golyóscsap és az iszapleválasztó között van? Amire filccel vannak írva az irányok az ESBE szelep?

Népszerű nem leszel ha jelzed neki, meg másnál sem.
Ez meg nem tudom ide passzol-e?

Hát azt Te tudod, hogy szólsz e neki ezekről. Ha zöld szivattyú melletti az ESBE szelep akkor arra merülőhüvelyes motorosszelep menne? A vißzacsapó az az iszapleválasztó után volna a kazán alatt.

Ez az egyik rossz tulajdonságom, hogy nehezen tudom magamban tartani a véleményemet, kritikámat
Ha nem fog optimálisan működni a rendszer az nem az én hibám lesz, gondatlanság sem merül fel a részemről mivel nem értek hozzá.

Az ESBE tekerőjével nem a hőfokot kell állítani? Arra nem kell semmit tenni. Csak két motoros szelep lesz a két körön.

Az az ESBE az nem termosztatikus ha jól látom, csak feltételeztem, hogy a hőfok nem kizárólag a kazánra lesz bízva és látni ott egy szabad csonkot amiről azt vondoltam, hogy merülőpatronnak van meghagyva. Ezek szerint nem de talán hőmérőnek igen.

Gondolom az elsődleges fűtés a napelem +klíma(hőszívattyú?) lesz, ez a minimalista kialakítású padlófűtés csak másodlagos, kiegészítő fűtés lenne. Írtad hogy anyagiak is beleszólnak. De ha nem ért hozzá a megbízó (ahogy a hozzászólások is utalnak rá) érdemes lett volna egy szakértővel konzultálnia, 1-2 órás tanácsadás díját kifizetve, 2023-ban sokkal többet is kihozhatott volna a rendszeréből mint amilyen lett.

Az ESBE egy keverő szelep. Az előre menő vízhez kever visszatérőt is, ezáltal tartva a beállított előremenő hőfokot. Lehet termosztátot, de motort is szerelni rá.

Egy tanács, mivel nem ismertek a biztonságtechnikai elemek, figyelni kell hogy a két fűtéskör soha ne legyen egyszerre zárva, mert keringés hiánya miatt felforrhat a kazántérben lévő víz (után-keringtetéssel is ez van elkerülve), és ha nem is lesz Csernobil, de jó eséllyel a túlnyomásvédő leengedi forró vizet (megrongálva forró vízzel azt is ami a kazán alatt van), de az sem kizárt hogy kazánt is kell cserélni ezután (amúgy vihettek volna a kazán leeresztő alá is egy lefolyót a falban ha már ott van 1 méterre az új cső). Ha berendezésekre is kiterjesztett lakásbiztosítást köt akkor a biztosító ki fogja fizetni ezen kárt. Viszont ezen biztosításra kifizetett díj felára, hamar utoléri az elmaradt tervezési költségből eredő megtakarítást.

A padlófűtés lesz a fő fűtés. Konzultálok a fűtésszerelővel és rákérdezek arra hogyan fog történni az utókeringetés ha mindkét elektromos szelep zárva lesz.
A fűtésszerelő elvileg szakértő, képzett iparos ember. Ha nem jól fog üzemelni a rendszer ismerem annyira a tulajt, hogy nem fog belenyugodni.
A lefolyó kiállást már az elején ( elektromos csövezésnél ) sem értettem, hiszen adott volt a leendő kazán helye. Ezért is oda raktam a szerelvénydobozokat. A kis üres lyuk az EPH vezeték csöve.

Neked kell megoldani az utánkeringetést. Kazánt leállítja a rendszer és késleltetve zárod le a szelepet és késletetve kapcsolod ki a keringetőszivattyút.

Megmondom őszintén, hogy én csak egy műkedvelő volnék de amikor magamnak kellett a saját padlóűtésemet használhatóra csinálnom, meglepődtem azon, hogy épületgépész vallotta be, hogy nála sem működik megfelelően a padlófűtés. Akkor mit is kérdezzek tőle? Itt a fórumon homályosítottak fel sokmindenről és igazuk volt mindenben, mert azóta jól működik.
Nem értem azt a kazán alatti részt ahol a háromjáratú szelepig nyomott a rendszer a kazán felől de a zöld keringető az szív az osztók felől és rányom a kazán szivattyújára és a (szerintem) fordított bekötésű háromutú szelepre. Nincs beépítve visszacsapószelep sehová sem. Az "Y" szűrő (amit én visszacsapónak néztem először) is vízszintesen végzi jól a szűrést ha van mit de így nem látom értelmét azon a helyen.
Zónázni akkor lehetne ha a két osztót hidrováltóba kötve látná el a kazán szivattyúja és mindkét osztónak lenne saját szivattyúja és zónaszelepe amit a szobatermosztátok vezérelnének. Ha mindkét osztó lezárna akkor pedig a kazán a hidrováltón keresztül lemodulálna ill. lekapcsolna az adott hőmérsékleten.
A hetes osztó az nagyon vékony csővel van bekötve, az nem fog rendesen működni legalábbis számomra érthetetlen ha tömegáramról beszélünk, hogyan fog lassan áramolni ott a fűtővíz ahol felére van csökkentve a keresztmetszet. A két osztó bemenetéig legalább 22mm-s rézzel kellett volna kötni, hogy a teljesítmény ott legyen az osztó bemenetén ami így csak az egyiknél az ötkörösnél van meg.
A háromutú szelep klasszikus bekötése az "A" a meleg bemenet és ehhez keveredik hozzá a "B" felől a "hideg" a visszatérőből és lesz belőle a megfelelő hőmérsékletű "AB" előremenő. Be lehet kötni úgy is ahogy most van de azt nem tudnám megmondani, hogy a 25-ösnél ebben az esetben hogy alakul az arány és az átbocsátási érték. például

Sajnos a szakemberek tudása nem mindig optimális. Volt egy lány ismerősöm aki megbízott gáz-víz-fűtés (amúgy ez mind külön szakma) kivitelezéssel egy szakembert. Nem lett jó a rendszer, de lány nem hagyta annyiban, így bírósági ügy lett belőle. Ott derült ki hogy valójában hentes végzettségű a kivitelező, de mivel gázszereléssel többet lehetett keresni mint a tanult szakmájában, felcsapott csőszerelőnek.

Igazándiból nem csak a szelepek zárásakor kérdéses az után-keringtetés, hanem a beállított hőfok elérésekor is. A termosztát jelzésekor lekapcsol a kazánban a gázégő, de a kazánban lévő keringtető még percekig működik. Jelenlegi rendszer kialakításából adódóan ezért a két szivattyúnak mindig egyszerre kell működnie. Legegyszerűbb ha kazán kapcsolja (ha van olyan kimenete) a zöld keringtetőt és nem a zónavezérlőn van beállítva (már ha lehetséges) az utókeringtetés ideje.

A lefolyó kiállás magasságából, és felettük lévő szerelvény dobozokból adódóan valószínűleg mosógép és szárítógép lesz majd bekötve. Mondjuk esztétikusabb lett volna ha egy magasságban van a két kiállás.

Mivel nem ismert a lefektetett csövek hossza lehet hogy a 7-es osztóra kötve jelentősen rövidebb a csövek hossza (több kisebb helyiség), mint az 5-ös osztón. Ezért lehet vékonyabb az odavezető cső.

Köszönöm mindenkinek a segítséget! A lényeg, hogy több sebből vérzik a rendszer. Ma megyek folytatni a szerelést és elbeszélgetek a tulajjal.

Egyébként a szerelvénydobozok a kazánhoz tartoznak. Azokba csatlakozik a termosztáttól jövő gégecső is. A mosó és szárítógép a helység mások oldalán lesz.

VIM - A hidrováltót én is hiányoltam, rákérdeztem a barátomtól, hogy miért nincs.

Például ITT egy vázlat a két osztós felállásra. Minden esetre a padlófűtési szivattyúnak a legalacsonyabb szállítóteljesítményen kell működnie ahhoz, hogy a hőátadás megtörténjen a padlóban de ha a hetes osztóba a bemenet fele keresztmetszetre le van szűkítve az hogyan fog jól működni?

Nem feltétlen annyira hibás a rendszer, mint amennyire írják. Hasonlóhoz készítettem már vezérlést, annyi különbséggel, hogy helységenként volt egy termosztát, működött rendesen hidrováltó nélkül.

IMI Háromutas keverőszelep Ilyen van beépítve, fekete kupakkal. A tulaj azt mondta, hogy több, a szerelő által épített ilyen rendszer jól üzemel. Nem tudom lesz-e szabályzó termosztátfej.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat!