Fórum témák
» Több friss téma |
A klónok CH340 Soros-USB illesztőjének drivere (Letöltés)
Nem csak a tanulás a cél, hanem a bővíthetőség is. Lehet venni 230V-os bedugós időzítőt is és azzal kapcsolni a világítást. Arduino-ra viszont könnyen lehet később rátenni valami mérőpanelt (hőmérséklet, ph, stb) is. Vagy épp PWM szabályozni a világítás fényerőt.
Arról nem tudtam hogy többet fogyaszt a beépített RTC mint a külső RTC, de egy akvárium vezérlésnél ami 0/24-ben 230V-ot kap bőven belefér a többlet fogyasztás. Meg nem is orvosi műszer, bőven belefér a belső órajelről működés is. Hátránya inkább az hogy panelt kell tervezni, gyártani, tesztelni.
Nem akarok lemondani a timerről és nem akarom számolni a kvarc rezgését (és nem is akarom jobban bonyolitani a dolgot), úgyhogy marad a DS3231 .
Üdv! Szeretnék kérdezni az Arduino-ról pár alapvető dolgot!
Egy relétmodult (5V) szeretnék kapcsolgatni, elbírja az Arduino UNO vagy NANO ennek a relének a fogyasztását? Ha nem bírja el, akkor például egy UNO-nál külön kell 9-12V az Arduinonak és 5V a relének? Ha mondjuk usb 5V 3A tápot használok egy NANO-hoz, akkor az 5V kimenet is hasonlóan terhelhető lesz? Egy UNO esetében a 9-12V az lehet kicsit hullámos is? (trafó+graetz híd+kondenzátor igénytelen tápegység) Az eredeti és klón között mi a künönbség? Ha már előzőleg rátöltöttem a programot az Arduinora, akkor később a táp rákapcsolásakor mennyi idő múlva fog működni? --------- A projekt meg az lenne, hogy van egy garázsvilágítás két rugós kapcsolóval amik egy mechanikus impulzus-relét működtetnek, egy gombnyomással felkapcsol, egy gombnyomással lekapcsol. Sajnos nagyon gyakran égve felejtjük a villanyt, erre szeretnék egy Arduinos megoldást ami egy negyed óra múlva lekapcsolná az impulzus-relét, amihez egy harmad/fél másodpercig zárnia kellene a kapcsolók áramkörét Üdv: domel
Egy egyszerű időzítő nem jó (1 tranzisztor+relé), vagy egy 555?
Bovithetosegnek is van ertelme, de nem is az arduino volt itt a kerdes hanem az RTC. Persze ha az akvarium orajat akarja nezegetni akkor rendben van, de a halak miatt tok folosleges. Mindegy is, csak egy kerdes volt ami felotlott bennem, hogy minek a halaknak a pontos ido.
"minek a halaknak a pontos idő"
Mert ránéznek az órára, "Hoppá! Hol a kaja"
Természetesen ha csak egy "mezei" reléd van azt nem tudja kapcsolni az arduino (kimenetenként max 30mA/láb). De vannak olyan modulok amit közvetlen arduino-ra lehet kötni pl EZ , de a modulnak is kell adni tápot.
Idézet: „Ha mondjuk usb 5V 3A tápot használok egy NANO-hoz, akkor az 5V kimenet is hasonlóan terhelhető lesz?” Nem! Az output lábak csak max 30mA -ig terhelhetőek. A relé kontaktjait meg DC 30V 10A-rel lehet terhelni. Idézet: „Egy UNO esetében a 9-12V az lehet kicsit hullámos is? (trafó+graetz híd+kondenzátor igénytelen tápegység)” Elképzelhető, de inkább kapcsolóüzemű tápot szoktak ide használni. Viszont nagyon érzékenyek lehetnek a panelek, az a 12 Volt inkább csak 7-11 V legyen. Idézet: „Az eredeti és klón között mi a künönbség?” Ha nincsenek túl nagy igényeid akkor csak az ára. Idézet: „Ha már előzőleg rátöltöttem a programot az Arduinora, akkor később a táp rákapcsolásakor mennyi idő múlva fog működni?” Általában 0 és 600 ms közt be tud tölteni. A hozzászólás módosítva: Aug 31, 2023
Az akvárium általában központi jól, látható helyen szokott elhelyezve lenni. Így adja magát, hogy legyen odatéve egy jól működő óra is
Nem lenne egyszerűbb valami időzíthető mozgásérzékelőt feltenni?
Hogy az Arduinohoz-hoz is hozzászóljak. relé panel-ból sok féle van. Terhelhetőségi és tápfeszültség adatok fel vannak tüntetve. Arduino lábai kb. 25-30 mA terhelhető, de nem egyszerre. Az egyidőben átfolyó áram összértéke nem haladhatja meg a 100mA-t. Ha tápod brummos tegyél rá nagyobb kondit szűrésnek, de ha teheted ne az Uno-n lévő stab ic táplálja a relét, mivel az kb 100mA áramra és kb 0,5 W-ra van méretezve. Érdemes a tápod mellé betenni egy TO 220-as 5V-os stab ic-t és így ellátni árammal az egész rendszert. De nyugodtan használhatsz usb-s telefontöltőt is, működni fog arról is (mivel hosszútávra tervezel egy jobb minőségűt érdemes választani).
Köszönöm a válaszotokat (robis01-nak is), látom a linken hogy optocsatolós relét kell hozzá venni és akkor nem lesz gond
Köszi mégegyszer!
Reléből egy projekthez én bistabilt szereztem a hestore-ból. Ebben az a pláne, hogy csak addig fogyaszt, ameddig állapotot vált. Ráadásul 40mA-rel működik, van olyan MCU, például az ATTINY1624 aminek a lábáról elvileg közvetlenül meg lehet hajtani 5V-os táp esetén! Az Arduino UNO-ról sajnos nem lehet. De ezt még nem próbáltam, mi két FET-en keresztül hajtottuk meg, mert 3.3V-os mikrokontrollerünk volt a projektben. Szóval ha elegendő egy bistabil relé teljesítménye, azzal sokat lehet egyszerűsíteni és olcsósítani a projekten, csak egy kis teljesítményű FET és egy védődióda kell mellé. (És igényeseknek egy áramkorlátozó ellenállás és egy fel/lehúzó ellenállás is kell gate-re.) Ha 230V-ot kapcsolsz, akkor az érintésvédelem nem játék persze, talán biztosabb egy jól megtervezett modult használni! Ez a típus vált be nekünk: https://www.hestore.hu/prod_10030014.html
A hozzászólás módosítva: Aug 31, 2023
Idézet: „Sajnos nagyon gyakran égve felejtjük a villanyt” Ez elkerülése végett én épitettem (vagy 15 éve) egy OMRON időrelé és egy RELÉ2 + két kapcsoló segitségével egy áramkört , ami az első gomb nyomásra behúzott az időrelé és a relé2 is, eközben a relé2 öntartásba került és felkapcsolta a villanyt . A 2-es gomb oldotta fel a relé2 öntartását (ezzel elaludt a villany) vagy ha úgy lett felejtve a villany akkor az időrelé oldotta a relé2 öntartását és a villany elaludt. Az időrelét 0,1 s -től 120 óráig lehet időziteni , tehát van lehetőség bőven.
Kapcsolhatsz párhuzamosan két kimenetet is, ha több áram kell.
Üdv! Esetleg nem ismer valaki olyan projektet, amivel W39V040FA BIOS IC-t lehet programozni?
Sajnos szomorúan tapasztaltam, hogy a CH314A programozóval nem lehet. Egyébként az IC nevére rákeresve se nagyon találni sok mindent. Meg vagyok lőve. Fel kellene programozni egy ABIT GD8 BIOS-t rá.
TL866II Plus
No álljunk csak meg egy szóra, én azt hiszem, akkor tévútra tévedtem.
Mivel így nem ide való ez a téma, folytassuk inkább itt.
Lehet , hogy hülyeséget kérdezek de ha egy arduinonak kevés a flash (nem tudunk hosszabb programot írni) nem lehet olyat csinálni , hogy kiegészítjük egy memoriakártyaolvasóval + kártya és arról olvassuk pl az egész programot?
Képet azt be lehet olvasni
Nem lehet. Válassz nagyobb flash memóriájú mikrokontrollert.
Az AVR az Harvard architektúrájú, tehát külön van a program és az adat memória. A RAM az adat memória, onnan nem tud utasítást végrehajtani.
Köszi, KB erre számítottam. STM-nek melyik a legnagyobb?
A hozzászólás módosítva: Szept 3, 2023
Egy darabig elodázható a dolog ha a sztringeket átrakod eepromba, bár gondolom ezen már túl vagy!
Azt nem írtad melyik arduino board az aminek kevésnek találod a memóriáját.
Az STM32-ben 2MB belső flash és 1MB belső RAM a maximum. Viszont köthetsz rá 4 bites külső FLASH memóriát, amit tud memóriába ágyazott módon is használni, tehát ha jól tippelek, akkor akár kódot is lehet belőle futtatni belőle. A 144+ lábúaknál meg párhuzamos memóriákat is lehet hozzáilleszteni memóriába ágyazott módon. Ez lehet párhuzamos FLASH, SRAM, néhány típusnál meg akár SDRAM is. Viszont ezen STM-ek nem feltétlenül programozhatóak arduino keretrendszerből. Ha ehhez is ragaszkodsz, akkor nézz körül az ESP-k között inkább.
Van nekem több tipus arduinoból is meg stm 32-ből is , de egyik se több 64 kb-nál. Hogy érted hogy "Viszont ezen STM-ek nem feltétlenül programozhatóak arduino keretrendszerből"? Én azzal programozom de itt most nem tudom mire gondolsz. 1 mega fölött már elég lehet a flash de az esp-ket nem szeretem .
Az stm32h743 között pl. van olyan típus, amiben van 2MB flash + 1MB ram (igaz, hogy a ram nem folytonos területen, hanem több részre szétszórva). Az persze kérdéses, hogy találsz-e hozzá arduino integrációt.
Határ a csillagos ég.
Beépítve valahol 2MB a határ jelenleg. Sok MCU-ra lehet SPI/QSPI/OSPI flasht kötni, és onnan kódot futtatni. Némelyikre párhuzamos ROM-ot is lehet kötni.
Valószínűleg úgy érti hogy az Arduino a belső memória kezelésére lett megírva. Persze ha megírod a külső memóriakezelés rutinját akkor menni fog.
De ha elengeded az Arduino-t akkor választhatsz Rasberry-t, Stick Pc-t, de akár egy régebbi laptop, pc, vagy akár egy mobil is elég lehet. Ezekbe akár Gb-ok is rendelkezésedre állhatnak. Persze ehhez más programozói felület kell de abból is sokféle van (pl. C, Python, Basic, stb.)
Na gigabájtok azért nem kellenek. Az egy-két mega elég lehet.
Maximális elérhető tárméret függ az adatbuszok szélességétől. Ez sokféle lehet 16, 20, 24, stb Bit.
Esetleg megpróbálhatod több Arduino-ra szétosztani a feladatokat, amit egy központi egység koordinálna. Elárulod hogy mit építesz amihez ekkora Flash kell? |
Bejelentkezés
Hirdetés |