Bóvli!
Gondolom csak másfeles, aztán a csúszósaru sem eléggé szoros, akkor a halmozott probléma ide vezet!

Nekem hosszabbító égett le a bojlertől!
Ideglenesen átraktam nappalira, mert a napelem azon termel, a nulla vezető meg elégett, megszakadt az elosztó belsejében!
Szóval, hiába 1,5 mm2 és bírnia kellene, gyakorlatilag melegszik a vezeték a huzamosabb ideig tartó terheléstől!!
Most kapott egy önálló dugaljt, igaz ez is másfelessel van, éés melegszik is, de ki kell tartson míg megjönnek a szükséges anyagok a végleges verzióhoz.

Még az sem biztos hogy feltétlenül túlterhelés.
Én többször találkoztam olyannal, hogy a kontaktus a saru és a kés között nem megfelelő (korrodált, elégtelen érintkezési nyomás, stb.) így az áram az átmeneti ellenálláson túl sokat fűt, az további átmeneti ellenállás növekedést okoz ami több hőt jelent. A fém, huzal, jól vezeti a hőt így a szigetelés könnyen megfüstöl rajta. Általánosan értem, lehet hogy a konkrét esetedben más az ok.

Az is kérdés hová volt dugva... Ha nem kontakthibás, de a fűtőbetétre van dugva, az baj, oda inkább szilikonos, vagy valami hőálló kábel dukál, a fűtőbetét saruja is meleg...

Magas hőfokra van állítva és nem a vezérelt áramról megy, állandó hőn tartás,
Emiatt már lehet túlterhelés.

A miénk ezt produkálta kapcsolt áramról is. Inkább a kontaktusok hibájára gondolnék. Egy idő után eloxidálódnak a csatlakozók.

Elsődleges probléma, hogy a csúszósaruk lágyulnak, lazulnak. Van, amelyik már új korában is a kukába való. Ónozott, foszfor-bronzból készültet tudom ajánlani (már ha a boltban tudják, miről van szó) és mellé jó minőségű présfogót. Drága a normál rézhez képest, de ilyen helyen kb. elengedhetetlen.

Pl.: Bővebben: Link.

Párás környezetben, fürdőkád felett ez fokozottan lehetséges.
Ezért nem szabad fürdőkád fölé szerelni.

Ránézésre két dolgot lehet erre mondani, az egyik, hogy mezei réznek néz ki a saru aminek nagyon gyenge a saját "rugóereje", azaz nem tudja kellő erővel nyomni az apa részt, elkezd oxidálódni, nő az átmeneti ellenállás és csak idő kérdése mikor lesz baj. A másik a krimpelés, ott ugyanez játszódik le, pára, egyebek, a sok elemi szál egyenként körbe oxidálódik (mivel semmi nem védi) és a saru krimpelt részén is elkezd emelkedni a hőmérséklet. Utóbbi tipikus, autókban látni sok ilyen sarut ahol szép lassan elkezd barnulni a vezeték. Olyat is láttam (ott nem volt nagy igénybevétel ezért nem bukott ki egyből) ahol az összes elemi szál el volt teljesen oxidálódva és megszűnt a fémes kapcsolat a kábel és a saru között. Ezért kell a préselt kötést mindenképp valamivel védeni, ónozással, lakkozással stb.

Egy bojler fűtőszálát lehet vezérelni hogy kevesebb teljesítményt vegyen fel?

Egy sima dimmer esetleg? Teljesítmény illesztéssel persze...

Ha fizikailag belemegy akkor teszel bele kisebb teljesítményű fűtőszálat és ennyi. Ha a napelem okán kérdezed, akkor tegyél egy sima átkapcsolót (vagy mágneskapcsolót) a bojler elé, dél körül amikor virít a nap átkapcsolod, felfűtöd a vizet napelemről, utána meg visszakapcsolod a nappalira vagy vezéreltre ahogy épp van.

Igen a napelem miatt kérdeztem. Örülhetek ha gyárit kapok hozzá nem hogy kisebb fűtőszálat. 1200w és 80 literes bojler. 4 óra kell neki hogy bemelegedjen.

A tegnapi napon párszor a hűtők miatt szívtam. Induláskor úgy megtépték az invertert hogy nem bírta kiszolgálni a bojlert és hogy egyszerre induló fagyasztót és hűtőt. Feszültség leesett hűtők leálltak az inverter meg kiállt hibával.
Csak napelem aksi nélkül üzemel még.
A másik ok az hogy bár csökkent teljesítménnyel de akár reggeltől is tudjon folyamatosan melegíteni. A bojler csakis napelemről akarom fűteni ameddig csak lehetséges. Minél előbb kapcsoljon be mint fogyasztó és lehetőség szerint sokáig is üzemeljen. Jelenleg csak 2870w áll rendelkezésre ha jól sütne a panelokra a nap. kb 1900w amit ki tudok sajtolni belőle.

Nem is gondoltam volna rá hogy ilyen egyszerűen is meg lehet oldani Köszi.

Addig tegyél valami akkut az alá az inverter alá míg tönkre nem teszed ezekkel a kísérleti leállásokkal. Pont ezért kell alá az akku, hogy az ilyen helyzeteket le tudja kezelni. Az akkut túl lehet terhelni, a napelemet nem, mert annak van egy fix zárlati árama, annál többet nem tud, míg ugye egy mezei indítóakkuból is kijön rövid ideig a névleges áramának a több tízszerese is.

A tegnapi nappal sikerült befejezni a kísérletezést és már nem lesz lekapcsolva a hálózatról. Így onnan is tud áramot vételezni. Ahogy tudok beszerzek egy 48 voltos aksi csomagot.

Én egy autotrafóval csináltam. A dimmert veszélyesnek éreztem erre a teljesítményre folyamatos üzemre.

Nekem 120l bojlerem van 1800W fűtőszál 2 óra alatt simán felfűt.

Két óra alatt... Csak az a kérdés, hogy hány fokról hány fokra...

Teljes hőfokra fűti magát mert utána le van kapcsolva(tisztán napelem) és 3 gyerek 2 felnőtt használja. Napközben is van használva. Felül van a fűtőszál. Azért kell idő neki mire meleg lesz.
Kb 30-35 fokos vizet 90 fokra.
W=80*1.163*60/0.98=5696.32653W
5696.32653/1200=4.74693878 óra.
A fizika az fizika.
Amúgy a két bojler liter/watt értékben ugyan annyi. 80liter 1200w vagy 120liter 1800W. Mind a két esetben 15w/liter Tehát itt a kiindulási és a végső hőfok a különbség. Az ő bojlere saccra 40 és 65c° közt mozog.

Én sem próbáltam még, lehet hogy nem is jó... Az jutott csak eszembe, hogy amikor több éve anyukám unokatestvérénél jártunk, ott egy rezsót lehetett így szabályozni, hobbiból mindenféle viasz meg gyertya díszeket, meg tudom is még miket, (amúgy szépek voltak meg minden) készített, és ott szabályozható hőforrásra volt szüksége. Ott láttam ilyen dimmeres megoldást, valami helyi műszerész csinálta neki egyébként szépen kivitelezve.
Nagyon nem mélyedtem el benne...

Szerintem a legegyszerűbb felezni teljesítményt egy megfelelő dióda sorbakapcsolásával.

Ipari tápegység. 3 fázis be (3*400 V), stabil 320 V DC, 50 A ki. Nincs nulla a rendszerben. Szabályozott egyenirányító (dimmer?). Mindez 7/24-ben. Természetesen a tervezett, vagy tervezetlen leállásokat levonva. Évtizedes üzemeltetésre.

Ideje lenne megtanulni, mi a különbség a Watt és a Wattóra között! No meg mi értelme, ha egy bojlerben felül van a fűtőbetét?

Viszont ha jól sejtem nem lehet szabályozni? Mert nekem pont az a lényeg. Ahogy növekszik a termelés úgy növekszik a fogyasztás is. Mivelhogy nem visszatermelős napelemes rendszerem van így a szabályozható fogyasztókat szabályoznám. A bojler meg akár 50w is fűt és nem veszi zokon.

Fizika lényegében. A víz rétegződése szempontjából fontos. Amíg egy alul elhelyezkedő fűtőszál megkeveri az egész bojlerben a vizet azt egy felső elhelyezkedésű nem teszi meg olyan mértékben. Miért szerinted hol alkalmaztam hibás jelölést?

Sziasztok!

Egyszerű lesz a kérdésem..
Ariston BLU R 100 V - nem tudom mikor szerelték fel, de még sosem takarította senki.
Egy kg vízkövet szedtem ki belőle, anód gyakorlatilag már nem volt benne.
Idáig így kinéző tartállyal hibátlanul működő bojlert még nem láttam azon kevesek közül, melyeket eddig takarítottam.
Mit gondoltok, mennyi ideig nem fog ez kilyukadni, vagy élből javasoljam a cseréjét?

Sziasztok! Hajdú Z 150 EK villanybojler hőfokszabályozóján a védelem rendszeresen leold valamiért. Neten mindenhol azt írják, hogy biztos a vízkő miatt de ez a bojler nem olyan rég lett vízkőtelenítve szóval biztosan nincs benne valami sok. A hőfokszabályozó új már. Mi lehet még ezen kívül a baj ha nem vízkő és nem hőfokszabályozó? Ennél a típusnál a védelem és a szabályozó egybe van építve fehér kis kerek izébe. Köszi!

Lehet, hogy a fűtőbetét hozzáér a hőérzékelő csövéhez.

Ha maximumra van tekerve a hőmérséklet, egy kicsit vegyél vissza belőle, segíteni szokott.

Ha ez lenne az ok akkor eddig miért nem jelentkezett éveken át? A fűtőbetétet nem bolygattam vízkőtelenítéskor.