Számtalan gyakorlati példát mondhatnék, hogyan lesz dupla él, vagy kihagyott impulzus, de úgysem hinnéd el, én meg nem akarlak győzködni. A szkópodon meg nem is látszana.

Nincs ebben semmi közködés, csak egy megjegyzés Skori részére.

Neked felesleges magyarázni a dolgot mert nem ismered a digitális jelalakok lehetséges hibáit, számodra felesleges az oszcilloszkóp mert nem tudod, mit kell rajta nézni. Viszont, attól még másnak jól jöhet egy normális, nem ipari hulladék kategóriájú oszcilloszkóp. Értem én az 50 év tapasztalatot de ha nem tudsz előre lépni, ne húzz vissza másokat.

Mert amit a kezdetbe nyomnak az reklám. Ahogy az E-autok hatosugara azután kiderül, hogy még a megadott km 3/4-t sem tudja megtenni 2 töltés között, vagy a LED világitotestek örökös élettartama stb.
Ma ilyen világban élünk ( a 100 millios auto leirásábol is hiányzik minden amit nem tud, csak pár hét vezetés után jössz rá, hogy átvertek, és még meg is tudják indokolni, vagy a vadonatuj gázkazán leirásában sincs megirva, hogy nem tudja kezelni a 4-utas csapot, de az 50 éves padlofütést sem. És nem találsz szakembert aki ilyesmivel valamit kezdeni tudna.

Köszönöm, hogy felvilágositol a digitális jelek gondjairol. Kb. 1972 ota ilyesmivel foglalkoztam egészen a müholdas adatátvitelig.

Az én apám még erősebb, vele már 1713-ban a villámokkal foglalkoztunk.

Attol te meg a lényegről lemaradtál. Jo ez neked.

Már egy kicsit megbántam a téma felvetését. Pedig nem akartam rosszat, csak a videón látott funkciók tetszettek nekem, de az ára gyanúsan alacsony (mert ez nem csak egy kétsugaras szkóp, hanem függvénygenerátor is).
Ilyenkor mindig felmerül bennem, hogy az alacsony ár a huncutság, vagy esetleg ez a reális, és a többiek próbálnak irreális hasznot realizálni (és ezt alátámasztják valamilyen reklámszlogennel).
A felmerült frekvenciamaximum és mintavétel sebességét próbálom értelmezni, és túlmutatva ezen a konkrét készüléken, kérdezem. Kimondható hogy egy 100MHz-es olcsó kínai szkópot azért jól lehet használni 10 MHz-es tartományig?

Azt egészen biztos, és valoszinü nem fogod megbánni, mert azért elég sokat kapsz a pénzedért. Azt meg csak te tudod milyen igényeid vannak. 10 MHzig egészen biztosan használhato, sőt vissza is adhatod, ha nem tetszik. Egy probát mindenképen megér.

Sajnos nem mindig. Érdemes a kiszemelt példánynak utána nézni, ezekről youtube csatornákon elég nagy eséllyel találsz olyan videót, ahol értelmes ember mutatja be mit is tud. Láttam olyat, ahol a 100MHz-esnek mondott jószág inkább csak a 2-3MHz körüli jelet tudta normálisan megmutatni. Sajnos még mindig a ki tud nagyobbat hazudni elvet követve adnak el rengeteg holmit, mert azt hiszik, hogyha ráírnák 10MHz és azt valóban tudja, akkor nem venné senki. Ehelyett amire 10MHz van írva, az inkább csak hangfrekire jó, amire meg 100, az talán (de tényleg csak talán) jó a 10-es tartományban.
Ha pedig azt tudja, amit ráírnak, akkor az ára tükrözi a minőséget. Mint általában szerszámoknál, itt is elsődleges az olvasni, tájékozódni, mások tapasztalatából tanulni...

Ahhoz képest, amennyit tud ez az "oszcilloszkóp", drága, a feléért átcsúszhatna az elmegy kategóriába, mint játék.

Igen, viszonylag olcsó, de a nagy hiányosságokra menet közben derül fény és akkor verheted a fejed a falba, hogy némi felárért sokkal jobbat vehettél volna.

Az a baj az ilyen olcsó szkópokkal, hogy ha már csak 100MSa/s-es ADC-t raknak bele, akkor az analog sávszélességet is ennek megfelelően korlátozni kellene, mert így nem teljesül a mintavételezés feltétele és alias jelek jelennek meg a eredményben.

Ez olyan mint amikor az autó kerék forgását nézed a moziban, tudod, hogy előre forog gyorsan, de a képen meg azt látod, hogy visszafele forog sokkal lassabban. A szkópnál is ez lesz. Egy nagyobb frekvenciás jelet megjelenít egy kisebb frekvenciás aliasként.

A mellékelt képen a piros mintavételi pontokban convertálod a kék jelet digitálissá, az eredmény a fekete alias jel lesz, ami köszönő viszonyban sincs az eredeti jellel. Ha megfelelő szűrő van az ADC bemenetén, akkor ez a mintavételnél nagyobb frekvenciájú jel már nem kerül az ADC-re és nem látsz szellemet.

Most ha hozzáteszük azt, hogy nem szinuszos a jeled, de ha azt felharmonikusokra bontjuk akkor lesznek olyan felharmonikusok, amire még teljesül és lesznek olyanok amire már nem teljesül a mintavételezés feltétele. A jeled meg fog jelenni tagadhatatlan, de a felharmonikusok egy része aliasként adódik a jeledhez és nem eredeti mivoltában, ezért a megfigyelésed hibás lesz.

Azt még tudni kell, hogy a mérővezetékek 1:1 és 1:10-es osztással használhatóak. Ha mondjuk van egy 100Mhz-es sávszélességet tudó mérővezetéked, az ezt csak az 1:10-es állasban fogja tudni. Az 1:1 állásban meg mondjuk 6MHz-re korlátoz. Ha 1:1-es állásban használod, akkor részben megkerülöd a hibát, de valójában mégsem ilyen lovat akarnál, ami kicsit vak, meg kicsit sánta, de legalább olcsó.

Azt ugye elfelejted, hogy egy szkop egy mérőmüszer s nem egy a jelet feldolgozo valami. A 100 MHzes Tektronixba sem raknak semilyen szürőt, csak garantálják az erősitő linearitását a megadott sávban, hogy mit mutat azon kivül az más lapra tartozik.
Ezért nincs a digitális szkopokban sem szürő, de ezt a felhasználonak tudnia kell, és ezzel együtt kell élni.
Nincs kizárva, hogy a müszer jelez, ha az aliasing jelenség bekövetkezik, de ezt aligha fogja egy gyár megakadályozni.

Ezt is látni kellene valahol, hogy kis kimenő jelszinteknél mekkora zaj ül a jelre. Több olcsó generátornál azt láttam, hogy 50-100mV kimenő jel már szinte elveszik a zajban. Erre is van esély, olcsó generátorok buktatója szokott lenni.

Pont azért csinálnak szétszedős videókat is, hogy lásd mi van a belsejében, végigmutogatják a chipeket, melyik mit csinál, megnyitják azok adatlapjait hogy mire is képes stb.

Az lehet, meg az is, hogy teret csináljanak a konkurrenciának.
Okoskodni mindig lehet, csak valahogy soha senkinek eddig nem sikerült ilyen, minden pontot kielégitő szerkezetet legyártani és a pultra tenni. Sőt már azt is megéltük, mi korábban születettek, hogy az egyöntetüen rosszabb szerkezet vitte el a pálmát és a világ gyorsan elfelejtette, hogy volt már jobb is. ( pl MP3, Betamax stb )

Amugy végignéztem a kinálatot. Ez a szkop pontosan ugyanilyen paraméterekkel vagy 5 néven érhető el Europában (azaz megrendelheted és 30 napig tesztelheted és szo nélkül visszaadhatod, ha nem tetszik). S mit ad isten a legolcsobb is majdnem dupla annyiba kerül mint ez. (€201)
Sőt utánnanéztem néhány nevesebb szkopnak is, volt olyan is amit 5 MHzes sávszélességgel 1,5 szeres áron kináltak. (€170) .
Olyat egyet sem találtam a fentebb emlitett 5 szkopon kivül, ami jel generátort is tartalmazott. De találtam hasonlo irt parameterekkel jelgenerátort €209-ért. És garantáltan azokban is ugyanilyen elektronika van mint ebben.
Egy márkásabb 100 MHz-s szkop 7 collos displayjel majdem €300 ( talán fele annyi hasznos funkcioval mint ebben) és abban sincs generátor, viszont azt a márkát sohasem tartottam jonak.
Kivele milyen tippet tudtok mondani Alkoto kollégának ami szerintetek ugyanennyit tud mint ez ( a hibáival együtt) és ugye Bakman szerint csupán 1,5x annyiba kerül mint ez?

Tudnál racionális alternatívát megjelölni ("némi felárért"), ami véleményed szerint már vállalható?

Pl. Owon SDS1022, már vállalható. Ez az alja, ez alá nem szabad menni. Hazai forrásból is meg lehet venni, garanciával.

Köszönöm. Kaptam olyan tanácsot, hogy 500Ms/s mintavétel alá ne menjek. Amit ajánlasz, az ennek csak az ötöde.

Itt megnézheted, hogy a Rigol DS1000Z sorozatban milyen bemeneti szűrő szerinted nincs, és valójában hogyan van megoldva egyrészt a 20Mhz-es Bandwith limit ami menüből választható,
és az azonos hardverrel keszülő 50, 70, 100Mhz-es modellek között milyen módon kapcsolja át szoftverből a bemeneti sávszélességet. (Software-ből upgrade-elhető a sávszélesség, ami ténylegesen az ADC differenciális bemenete elé beiktatott kondenzátorokkal történik.)

Bővebben: Link

Esetleg a TME-nél is kapható Hantek DSO2D10 és DSO2D15-öt is nézd meg.
Úgy látom az első a HEstorban is elérhető hazai forrásból.

Ezért írtam, hogy ez alá nem szabad menni. Nyílván drágább, mint amiről az eredeti hozzászólásodban kérdeztél, de olcsóbb, mint játékra kiadni a felét.

Ugy ahogy irod a szoftwarrel. Mert ellentétben egy szerkezettel ami az analog jeleket dolgozza fel ott nincs idő a szoftwares korlátozásra a szkopban viszont van, a szkop reagálhat az oversamplingra a feldolgozo berendezés meg nem.
De már nagyon messze mentünk a témátol.

Látom csak írsz, de nem olvasol:

A kondenzátor korlátozza a sávszélességet amit tranzisztor segítségével a sw kapcsol.

Csak igy zárojelben. Közel 10 évig az volt a munkám, hogy egy amerikai világcég csúcsmüszereit áruljam ( nem 150 dollárért) illetve a felhasználokat tanitsam a müszerek használatára az uj technologiákra. Természetesen ehhez nagyon jol kell ismerni a konkurencia müszereit, a cégen belül egy egész osztály foglalkozott a konkurrencia termékeivel és állitotta őssze azokat a megoldásokat, ahol a mi müszereink utcahosszal ( és egy sereg szabadalommal védett megoldásokkal) verik a többi hasonlo berendezést ( szerencsére nem volt tul sok a világon, mert nagyon egyedi feladatokrol van szo). Akkor még a youtubon nem igen voltak mindenféle videok meg okostolyások - szándékosan ly-l -.
Mi pontosan tudtuk mit tud a konkurrencia, de azt is - igaz nem nyilvánosan, hol vannak a mi müszereink határai. Jol is ment a bolt szinte az egész világon a mi müszereink adjàk a referenciát abban az ipari szegmensben.
Egyszer csak ugy döntött a cég vezetősége, hogy megveszi az egyik konkurrens céget a müszereivel együtt.
Na ekkor mondtam, hogy hülyét csináljanak másokbol.
Tőbb mint 10 évig az volt a jelszo, hogy a másik müszer semmit sem ér, mégis csak 30% volt olcsobb mint a mi müszerünk, most meg álljak ki a ugyanazon vevők elé, és győzzem meg őket, hogy az évekig lejáratott konstrukcio mégis csak használhato.
Na nem, és vettem a kalapom.
A minap látogattam meg az egyik régi kuncsaftot, s mit látok, hogy az eredeti amerikai berendezésbe - egy másik müszer családról van szó ugyanattol a gyártol - nem Amerikából veszik már a kártyákat, hanem egy kinai cégtől, nevetséges áron ÉS MÜKÖDIK. Speciális spektrum analizátorrol van szo 4-300 MHzes tartományban.
Akkor most ki veri át a vevöt?
Az amerikai cég aki kb $9000-ér árulja a kártyákat, vagy a kinai ami a felhasználo szerint ugyanazt tudja, de csak 1700 dollárba kerül. A cég szerint semmi különösebb gond nincs a kinai kártyával a kezdetben itt ott szokatlan volt, de napi üzemben ugyanazt tudja, mint a drága eredeti és teljesen kompatiblis. Már 40 darab van üzemben a több mint 200 eredeti mellett ugyanabban a rendszerben.

Nekünk például legutóbb az 1M BAUD UART-on volt bizonytalanság. A szoftverben volt furcsaság, nagyon ritkán elveszett 1-1 bájt. Ránéztem analóg szkóppal és kiderült, hogy a jelforma nem négyszögletes, mert a védőellenállás induktivitása bezavart. Még működött, de a működés határhelyzetében volt. Nem induktívra kellett cserélni az ellenállást. Persze rájöhettünk volna csak ésszel is. De amikor határhelyzetben van a rendszer, és többnyire működik, akkor bizonyosságot ad ránézni és látni, hogy mi van. És sokkal gyorsabb is.
Volt egy másik többprocesszoros rendszer, ahol csak logikai analizátoros logot kaptam, és próbáltam kielemezni, hogy mi a baja. Akárhogy néztem az egyik processzor elkezdett kommunikálni _mielőtt_ bekapcsolt volna. Nem sikerült teljesen a végére járni, de az lett a gyanúm, hogy a vonal lebegett a proci elindulása előtt (nem volt rajta védőellenállás), és a NYÁK-ra dugott debug kábelek jelei jelentek meg egy belső kommunikációs vonalon átmenetileg. Ugye mennél nagyobb a baud rate, annál gyakoribb lesz az áthallás a vonalak között. Sajnos ezt végül nem nyomoztuk ki, de ide például tárolós analóg szkóp kellett volna. Persze az is lehet, hogy a rádugott szkóp megszünteti a lebegést és nem is lehetett volna reprodukálni úgy az esetet...
Teljesen digitális áramkörben például a táp lehet még problémás, ami hirtelen eszembe jut. Teljesen alap ránézni, hogy mennyi a "ripple", azaz a táp feszültségének az ingadozása különböző üzemmódokban. Simán lehet, hogy amikor a rendszer sokat fogyaszt, akkor határhelyzetbe kerülhet. Mérés nélkül azt mondod rá, hogy jó, mert működik. Aztán élesben meg "misztikus" hibák jönnek. A misztikus hibák is csak addig misztikusak, ameddig meg nem mértük mi történik szkóppal.
Ha már elektronikusan jó a rendszer, akkor már többnyire elég a logikai analizátor. De néhány stratégiai ponton ránézni szkóppal a jelformákra igenis jó gyakorlat még hibamentes esetekben is. Van olyan hiba, ahol pedig nincsen más mód eredményt elérni.

A kínaiak akik a másolatot gyártják töredékét költötték fejlesztésre és marketingre, azért tudnak olcsók lenni. A baj ezzel az, hogy ha sikerül elszipkázniuk a bevétel jelentős részét a fejlesztést csináló cégtől, akkor a vége az lesz, hogy nekik sem marad pénzük innoválni.

Nekem tetszene ha ez a világ lelassulna egy kicsit minden téren. Most ott tartunk, hogy már úgy rohan el mellettünk a fejlődés, amit fel sem fogunk, csak azt látjuk mennyivel mögötte vagyunk.

És jobb lett?

Soha egy szoval sem kételkedtem a szkop hasznában, sőt. Nem véletlenül még mindig 3 szkop van a mühelyben, kettő a munkasztalon a harmadik már a szekrenyben pihen, mert a fiunk inkább gépész lett. .
De hol vannak azok az idők, amikor szinte egész nap a szkoppal kellett büvészkedni, és hány éves könyörgés után kaptam egy tárolós Tektronixot.
Még elég sok digitális/analog perifériát bütykölök ( mechatronikus berendezéseket, hangszerek ) , igy kell a szkop, ráadásul sokszor olyan helyen, meg olyan környezetben ahol akkus szkop kell ( földelési gondok vagy a hálozat hiánya miatt és a méret). De eddig azzal a olcso és sok topiktárs szerint használhatatlan szkoppal, mindent meg tudtam mérni és semmi olyan gondom nem volt, amiröl itt regéltek. Igaz a jelek ritkán voltak sok MHzes tartományban és sok extra funkcio az olcso szkopon ( ami a régi Tektronixon elképzelhetetlen) igen hamar célhoz vezetett. És ugye ez lenne a értelme egy müszernek, higy goyrsan célba juss, s nem azon csámcsogni, hogy nem tud ezt vagy azt, vagy hogyan hasznàlnak egy belső áramkört.
Amennyi funkcioja van ma egy modern szkopnak, kétlem, hogy egy amatőr hobbi mühelyben egyáltalán eljut a felhasználo arra a pontra, amikor kijelentheti, hogy ezt bizony ez a szkop nem tudja. ( lehet, hogy a másik sem, de az ugye mellékes , mert az olcso szkopot kell lejáratni).

Egyszer futottam ilyen gondba, nem egy olcso kinai szkoppal, hanem egy méregdrága spektrum analizátorral, ahol a berendezésben egy olyan hülye MHzes-s frekvencián volt egy pilot jel, ahol a spektrum analizátornak pont nem volt mérőpontja, +/-10 kHz-re mellette mért az analizátor, igy nyilván nem stimmelt a szint sem, és nem lehetett semmit tenni. A fejlesztő osztályon azt mondták, matematikailag nem tudják odavinni a mérőpontot ahova a vevö kéri. Nem maradt más hátra bele kellett nyugodniuk.

Sajnos ilyen a világ. Nézd meg a modern telefonokat vagy modemeket 2-3 cég fejleszt a világban ezekbe chipeket, sok 100 meg használja ugyanazokat, ki jobban ki rosszabbul.
2 hete egy vadonatuj e-autoval kellett mennem valahova. Akkora display volt benne, mint 2 táblagép, de a telefont meg a navigátort sem kezelni nem lehetett rajta, sem használni. Olyan lassu volt, mint reumás csiga. A tapintásra kb 2 másodperces volt a reakcioideje, a telefonlistát jo 1 percig tartott mire a képernyőre varázsolta, stb. ( s mindezt vezetés közben a hatoságok jováhagyásával). Na ilyen autot is inkább rabvallatonak lehet használni, mint utazásra. Arrol nem is beszélve, hogy azt mondta a tulajdonos, hogy 400 kmként kell tölteni, hát nekem 300 km-nél már rikácsolt és keresni kellett egy 150 kW-s tőltőt, amiből annyi van mint a fehér hollo. Ja és a városban minden járdaszélen állo ember miatt fékezett. A tulajt kellett felhivnom, hol a francban lehet ezt a marhaságot kikapcsolni. Örültem, hogy valamilyen barom hátulrol nem csinál egy koffervizitet.