Egyetértek. Ez gány.

Sziasztok!
Milyen szabvány vonatkozik arra az esetre, ha egy kapcsolószekrénybe hőcserélő és szivattyú kerül beépítésre? A szekrénybe 230 V-os dolgok is kerülnének.
Elsőre ijesztőnek hangzik, de pl. egy bojlerben vagy gázkazánban, mosó, mosogató gépben is együtt vannak vizes és 230 V-os dolgok. (Ipari cuccokról nem is beszélve.) Létezik szabvány, ami leírja, hogy ilyen esetben mit kell betartani?

Szia! Ha a kapcsolószekrényt villamosra értelmezzük akkor abban mit keres vizes blokk? Talán nem kellene berakni egy hőcserélőt egy villamos szekrénybe de ha ez egy egységet képez akkor abban lehet egy elkerített részben egy ilyen hőcserélő már csak a hőmérséklete végett is elkerítve és hőszigetelve. Az érintésvédelmi része az szerintem kézenfekvő kell legyen.

Ezt én megvalósításban úgy képzelném optimálisnak, hogy a szerkezeten belül tennék egy kisebb, megfelelő IP védettségű szekrényt és abban helyeznék el minden villamos kötést, kapcsolót, vezérlőt. Ezen kívül pedig a szivattyú és a hőcserélő. A bojlerben, kazánban, stb. gépekben azért elkülönítve vannak ezek, általában a gép egyik felében a vizes, másikban az elektromos dolgok, de ha nincs is a másik felében, akkor megfelelően el van különítve, burkolva.
Próbáltam többféle kulcsszóval is keresni a szabványkönyvtárban, de nem igazán találtam idevalót.

Szia!
Az elképzelés helyes ....mások is igy csinálják.
2db kép gondolat ébresztőnek.

Csak némi informacio.
A kertben felszerelt szürke vizhatlan eloszto dobozok 3 év alatt elporhadtak. A minapi eső meg a szél 6 dobozból 4- eltüntetett.
Ma ujakat szerettem volna venni. Az egy jonak kinéző masszivabb dobozt már majdnem megvettem, de visszamentem csavarhuzoval levenni a fedelét. Ekkor jött a meglepetés. A dobozt belülről 2 lyukon kereszül lehet felcsavarni, a gond az, hogy a lyukak nem kerekek, hanem oválisak, és olyan csavart még nem találtak fel, ami eltömitené az ovális lyukakat, azaz nincs semmi garancia, hogy nem jut viz a dobozba.
A 3. doboz jonak látszott, egy külsö keretbe kell bepattintani, csakhát az a doboz 8x annyiba kerül mint a másik kettő, és ki tudja, hogyan áll ellen a napsugaraknak meg az esőnek.
Ha nem találok mást akkor az oválislyukut kell megvenni és a csavarlyukakat szilikonnal eltömiteni.

Az embernek csak a csodálkozás marad. A szüleim kertjében vagy 70 éves külsö bakelit elosztodobozok, stekkerek meg kapcsolok vannak, és valamennyi tulélt mindent az utobbi minimum 70 évben.

Nem vagyok villanyszerelő szakember. Egy szerszámtárolót és egy pavilont építek, a világítás 6A-re biztosított 0,75 és 1-es vezetékekkel, a konnektor 16A-re biztosítva 1,5-ös vezetékkel. rugós szorítású kötésekkel. Az pavilon fém váza 6-os sodrott réz vezetékkel a védőföldhöz kötve. A vezetékek hosszúak, kb. 30 méterre van a tároló a háztól, de az ellenállások alapján úgy számoltam, hogy ez még üzembiztosan leveri az automatát zárlat esetén, (sőt ki is próbáltam egy 100 méteres dróttekerccsel.
Szakemberektől kérdezném. A rugós vezeték összekötőket tömör vagy sodrott vagy mindkét féle vezetékekhez találták ki? Sodrott vezetéknél az érvéghüvely ajánlott vagy inkább ne használjak? Sodrott vezetéknél árt-e vagy használ, ha a könnyebb bedugás miatt leónozom a vezeték végét érvéghüvely helyett?
(A fizika ismerete alapján arra tippelnék, hogy csak sodrott, érvég hüvely nélküli vezetékhez jó a rugós kötés, de biztosabbnak érzem, ha megkérdezlek benneteket.)

Manapság abban már nem lenne semmi érdekes, ha a műanyag szerelvénydobozok nem porladnának el az UV hatására néhány év alatt, és kibírnának több évtizedet is, mert akkor sosem vennél másikat. Nálunk is van még olyan kültéri kapcsoló amit valamikor a 60-as évek végén tettek fel, azóta is ott van, ráadásul déli oldalon, ahol szinte egész nap süti a nap. Semmi baja nincs.

A szilikon nem jó. az ecetesből sokáig párolog a sav, korrodál mindent. Közelébe se vidd elektromos dolgoknak. A neutrális nem korrodál, viszont mindkét fajta szilikon idővel elválik az anyagról, amit tömíteni kellene, és már nem párazáró.
Az építészetben használt tömítőanyagok között keresgélj, főleg az ereszcsatornához, tetőfedéshez használtak között. A kátrány egy elég jó anyag, ha be van zárva annyira, hogy a nyári nagy melegben nem tud kifolyni.
Ha fénytől, fagytól védett helyen van, akkor a rágógumival is próbálkozhatsz. Jó sokáig rágd, eltávolítva ezzel belőle a cukrot. Próbaképpen ezzel tömtem be egy dobozon a fölösleges lyukakat, lassan 10 éve. Még mindig tart.

Szerintem vezeték összekötőbe sodrottat csak úgy tegyél ha előtte érvéghüvelyt nyomsz rá. Ónozni ne ónozd, illetve ha már ónozni akarod akkor inkább forraszd össze a két vagy 3 kábelt természetesen előtte rendesen sodord össze.
Igazából az van, elméletileg és gyakorlatilag is, hogy bármilyen idegen anyaggal is szakítod meg adott vezető folytonosságát annak lesz átmeneti ellenállása. Csak akkor nem lesz ha rezet sodorsz rézhez, minden egyéb kötőelem általában ónozott vagy valami hasonló bevonattal van ellátva.
Még egy érvéghüvelynek is van 0,1mΩ körüli átmeneti ellenállása, az mondjuk villanyszerelésben szinte semmi.

Én 19 éve szereltem fel szürke, csavaros fedelű műanyag dobozt a kapura, a világítás, és a kapucsngő vezetékek mennek benne, meg terv volt a kapunyitogató motor felszerelése, ami azóta sem készült el. A doboz színe kicsit változott, de egyébként semmi baja. 60-as dobozokat is helyeztem el a házon, még falazáskor, azzal hogy majd csak kerül bele valami. gy kettő még akad, ami üres, 23 éve süti a nap. A feketék hibátlanok, a fehér már régen elporladt.
A munkám sorám sokfelé szereltem internetet, volt ahol az eresz alatt, gégecsőben. Azt tapasztaltam, hogy a fekete gégecső bírja a napot, a többi nem. A tapasztalatom, hogy a napnak kitett helyeken csak feketét szabad használni.

A fizikában, matematikában tanultak alapján a sodrott , érvég nélküli kötést gondolom jobbnak egy egyenes és egy kör egy ponton érintkezik, nagy lesz ott az áramsűrűség. A sodrott hozzálapul a szorító éléhez, és több ponton érintkezik. Az ónozottnán meg az ón puha lévén belenyomódik az él, és így nő az érintkező felület. De ez az én elképzelésem. A valóságra lennék kíváncsi. mi a tapasztalata azoknak, akik ilyeneket tömegesen szerelnek. Melyik a jobb megoldás?

Néhány dolog eszembe jutott, bár én sem vagyok villanyszerelő - majd a szakik kiigazítanak:

- 30 méterre ezeket a vezeték keresztmetszeteket kevésnek érzem, főleg a dugaljak tekintetében.
- Nem írtad, milyen szerelés, aminek függvényében időjárás álló, dupla szigetelésű kábelre lehet szükség.
- Rugós csatlakozó elembe sodrott vezetéket frissen blankolva, forrasztás, érvéghüvely és bármi egyéb nélkül kell bekötni. Fontos, hogy a sodrott vezetéket tipikusan csak nyitható összekötővel lehet szerelni. (Pl. a képen látható tipussal.) Nem kevésbé fontos kültéren a kötés mechanikai tehermentesítése, illetve a szükséges ip védettség biztosítása.

Én sem vagyok villanyszerelö, de pár éve egy nagy 120x120 pontos mátrixot kellett nagyobbra cserélni. Minden be- és kimenet 3 pontos ( 3 ér). Az eredeti csavaros 3 polusu mini stekkerekkel volt szeretve és egy eres 0,35 mm vezetékek mentek a csavar alá. Az ujhoz (240x240) azonban licnis kábelek mentek. Az első 240 kábelt csak nagyon egyszerüen átdugdostam az uj készülékbe, sajnos az uj vezetékek csatlakozása rémálom lett. A 0,35 mmes licnit kellett a csatlakozók 0,8 mm lyukába begyömöszölni majd a kis csavarral rögziteni.

Amugy a hálozati rugos csatik csak az egyik oldala a rugo, a masik oldalon egy fémfelülethez nyomja a drotokat. Söt ha a licnis drotra hüvelyt is préselsz, annak a keresztmetszete négyszög.

Én már találkoztam négyszög mellett hatszög, ovál és amorf keresztmetszetet nyomó érvég fogókkal is, tehát ide biztos nem jó…

Vannak szabványok amik néha a fizikát is felülírják. A kötőelemben ugye két lapos érintkezési pont van, a merev réz meg kerek, tehát egyáltalán nem passzolnak össze, ennek ellenére valaki(k) úgy gondolta(k) hogy az úgy tökéletes mi több szabványos. Most néztem majdnem végig egy épület szerelést, ott a bejövőt kivéve mindent tömör kábellel és kötőelemekkel szereltek. Más meg ennek az ellenkezőjére esküszik, tehát ahány embert megkérdezel az mind mást fog mondani.
Én amikor a napelemes rendszeremet szereltem igyekeztem logikus lenni, a négyszög alakú fogadókba (kismegszakítók stb) négyszög alakúra préseltem az érvéghüvelyeket, a kör alakú fogadókba (gyűjtő kapcsok) pedig hatszögre, vagyis igyekeztem maximalizálni az érintkező felületeket. Bár azt úgyis a meghúzott csavar fogja véglegesíteni.

Üdv! Jelenleg érvényben levő szabvány szerint (MSZ HD 60364-5-52:2011) fixen telepített világítási és erőátviteli hálózatokon a minimális alkalmazható keresztmetszet réz vezető esetében 1,5mm². 0,75mm² alkalmazása csak mozgatható villamos berendezés bekötésére alkalmazható. Szintén ez a szabvány rendelkezik a vezetékek terhelhetőségéről. Az 1,5mm² esetében a 16A-es kismegszakító sok, inkább 10A, de maximum 13A illene oda. Alapvetően vezetékhálózatokat terhelésre és feszültségesésre méretezünk és ahhoz választunk túláramvédelmi szervet. 30m-es távolságra 16A-nél az 1,5mm²-es kábelen több mint 10V esik, ezért célszerű lenne legalább 2,5mm² betápláló vezetéket alkalmazni. Az is kb határeset. Ha a rugós vezeték-összekötő alatt például a Wago 221 szériára gondolsz, abban biztonsággal összeköthető tömör és sodrott vezető is. A sodrott vezetőt csupaszolás után, kézzel megsodorva, érvéghüvely és ónozás nélkül kell csatlakoztatni. A 2273-as szériában és ahhoz hasonló összekötőkben pedig csak tömör vezető köthető össze, és a hiedelemmel ellentétben, ha ebből egy vezető eltávolításra kerül(csavargatva-húzva kiszedhető a vezető), ugyanabba a lukba visszadugni már nem lehet, csak nagyobb keresztmetszetűt esetleg, de inkább azt sem célszerű.

Az 1,5mm2 esetében a 16A-es kismegszakító sok, inkább 10A, de maximum 13A illene oda.
Ez,bocs, eléggé alaptalan megállapítás, az 1,5 mm2-es réz az az elhelyezéstől és a szigetelőanyagtól, valamint a terhelt vezetők számától (három max, utána csökkentő tényezők még vannak) függően 13-26 A között terhelhető. A szokásos vakolattal fedett téglafal horonyban az alapterhelhetőség 2 PVC szigetelésű vezetőre 17,5 A. A 13 A az egy hatalmas félreértés, az hőszigetelő anyagú borításnál érvényes.

Alapvetően vezetékhálózatokat terhelésre és feszültségesésre méretezünk és ahhoz választunk túláramvédelmi szervet.
Meg zárlatra.

ennek ellenére valaki(k) úgy gondolta(k) hogy az úgy tökéletes mi több szabványos
Miután a villamos érintkezők tulajdonságait kb 70 éve vizsgálják, és arra a következtetésre jutottak, hogy az átmeneti ellenállás gyakorlatilag az érintkezők felületétől független. Az átmeneti ellenállás elsősorban a felületeket összeszorító erőtől függ.

Valóban így van, de ez a vezeték terhelhetősége, amikor a jelzett áramerősségnél a maximális 70°C a vezető hőmérséklete. Ehhez ha hozzávesszük a biztosító karakterisztikáját, ami mondjuk C esetében 1,13xI_n és 1,45xI_n értékig a nem kioldó tartományban van, egy C13A kismegszakítón 18A áram túl tudja melegíteni a vezetőt a megszakító kioldása nélkül. Emiatt, és a szerelés módjának nem ismeretében a legkedvezőtlenebb esetre írtam, hogy a 16A sok.

A képen látható nyitható összekötőhöz hasonlót lehet kapni nálunk, csak más gyártótól. nem szürke, hanem átlátszó, és kicsit kissebb.A kábeleknek beástam a föld alá a maradék padlófűtés csövet, ilyent használok sok éve a már elkészült kültéri dolgokhoz (kamerák, kapucsengő, szivattyú, kerti lámpa) - jól bevált. Most, hogy már elfogytak a (20-as) padlófűtéscső darabjaim, vettem a villamossági boltban ugyanilyen vastag narancssárga csövet.
Ami a vezeték vastagságát illeti, számolgattam, hogy 16A-es biztosíték mellett mekkore teljesítmény veszik el a vezetéken. Csak eddig még nem találtam adatot, hogy zárt csőben hány watt/m melegedés engedhető meg a vezetékre.

(Nem ide tartozik, de érdekességként megemlítem, hogy a gáztűzhely villanysütője 20A-es biztosíték mellett 2,5-ös réz vezetékkel van bekötve. A kapcsolószekrénybe benyúlva észrevettem, hogy a vezeték kézzel érezhetően langyosabb a környezeténél. Alaposabban megfigyelve rájöttem, hogy csak a függőleges vezetékszakaszok. Ugyanaz a vezeték ahol vizszintesen halad, nem langyos. Tudtok rá magyarázatot, hogy miért melegszik a függőleges szakasz, és a vizszintes miért nem?)

Az én érvég hüvely sajtolóm négyszög keresztmetszetre nyomja a hüvelyt.

A házban is én szereltem a villanyt, és ott csavaros sorkapcsokat használtam. Úgy próbáltam a kritikusabb helyeken kötéseket minél biztossabbá tenni, hogy az összekötendő vezetékeket (van ahol 4-5 vezetéket) összesodortam, és alkalmas átmérőjő, hosszú érvéghüvelybe szorítottam. Ezt a sok vezetéket tartalmazó érvéghüvelyt sorkapocsba szorítottam. A hosszú érvéghüvely miatt a sorkapocs mindkét csavarja szorítja, így még biztosabb a kötés. Máshol nem láttam még ezt a megoldást.

A 0,75-ös és 1-es vezetéket konnektorokhoz nem használtam. Csak Led-es égők, a kapucsengő, jelfogók behúzó tekercse van rajta, és mindez 6A-es biztosítékon van. A fizika könyvekben a réz terhelhetőségére 10A/mm2 van megadva, onnan vettem hogy a 6A-es biztosíték megfelelő lesz. Valójában ha mindent egyszerre bekapcsolok, sem éri el a 4A-t az áramfelvétel.

Igazad van, nem gondoltam arra, hogy a sajtolás négyszögletesre nyomja. Így egy kicsit jobb a helyzet.
A hozzászólásokból látom, hogy nincs egységes gondolkodás ez ügyben. Van aki ajánlja az érvéghüvelyt rugós kötéshez, van aki nem.
10 A vagy nagyobb áramfelvételnél sehol sem használtam rugós összekötőt, jobban bízom a csavaros szorításban. A ház elkészülte után minden évben ellenőriztem a csavarokat, eleinte mindig tudtam egy kicsit húzni rajtuk, főleg a sodrott vezetékeknél. De úgy 5 év elteltével nem lehetett tovább szorítani, megállt a réz megfolyása a csavar szorítása alatt. A rugós szorítás előnye az, hogy nem lazul meg. A sárgaréz rugónak nem tudom, mennyi a fáradási ideje, de az acél rugóké évszázadokban mérhető.

Szerintem a fránya fizika miatt
A vezeték által felmelegített levegő felfelé megy, a vízszintesről felszálló meleg levegő elhagyja a vezetéket. A függőleges vezeték pedig "saját magát is melegíti", az alsó rész által felmelegített levegő a felső részhez megy, és nehezíti annak hőleadását. Szerintem pontosabb méréssel az derülne ki, hogy a függőleges vezeték felső része melegebb, mint az alsó, mert azt egyre melegebb levegő éri elméletileg.

Én nem ismerem ezt a 10A/mm² szabályt, én a szabványokat nézem, mert mint villanyszerelő, azok szerint kell szerelnem, és mint villamosbiztonsági felülvizsgáló, aszerint kell felülvizsgálni. Régen még behúzták az 1-es alut, ma már a szabvány nem enged 16-osnál kisebb keresztmetszetet telepíteni. A nem folyik és nem folyhat akkora áram közt van különbség. Emiatt szoktunk a terheléshez (is) igazítottan méretezni kábelt, ahhoz pedig túláramvédelmi szervet, mert az a kábelt védi. Tehát ha neked 4-5A az áramfelvételed, ahhoz méretezel kábelt és kismegszakítót, és így a vezetékrendszer túlterhelése esetén leold a kismegszakító. A te esetedben viszont így folyhat akkora áram amivel a vezetékedet túlterheled, de a megszakító nem old le. Gondolok itt arra, hogy abból a dugaljból hegesztesz, stb. Nekem pukkant el a cipőm talpa alatt narancssárga hosszabbító, 30m-es, 3x1-es kábel, 16A-os dugaljba dugva, a másik végén meg egy rendezvényes ugrálóvár 2 befúvó ventilátora. Amikor az elosztót mentem ellenőrizni hogy minden rendben van-e, nem melegszik e semmi, akkor léptem a kábelre aminek a szigetelését szétkentem a macskakövön, és akkor ért össze minden mindennel, és pukkant a cipőm alatt. Az áramfelvétel 10-12A volt, így a kismegszakító jogosan nem oldott le.

Így igaz, de az átmenet terhelhetősége meg a felülettel arányos.

Jól csináltad.
Kellett egyszer 50 éves meglévő összesodort (3 ér) alukötéshez hozzákötnöm. Első gondolatom az volt, hogy ilyet nem lehet, de az egész ház átvezetékezése nem volt opció tehát valahogy meg kellett csinálni (a megoldást kellett keresni a kifogások helyett). Némi gondolkodás után arra jutottam, hogy mi lenne ha szétbontanám a kötést, kiegyengetném az alu szálakat, megtisztogatnám őket, újra összesodornám, nyomnék rá egy érvéghüvelyt és a hüvelyt már be tudnám kötni egy fővezetéki leágazó sorkapocsba. Közben találkoztam eon-os emberekével hogy mondjon erre valamit, azt válaszolta hogy ő is így csinálná, sőt ő minden alu kábelt megprésel mert csak a hüvellyel garantálható hogy az erősen meghúzott csavar ne nyírja el az alut. Eddig nincs vele gond, szerintem nem is lesz.

Nem kell ilyeneket hozzávenni. A szabvány egyértelmű, a túláramvédelmi elem névleges áramerősségét kell összehasonlítani a vezetőre megengedett áramerősséggel.

Bocs, de nem.