Kicsit az. Nem találtam meg, hogy mennyi az ellenállása a biztiknek, azt tudom, hogy ennek kb. 0,4 ohm. Kisebb, meg F-es jobb lenne. De mivel itt 200mA az áram, és így 2,5..3 ohm körül lesz meg a 600mV küszöb, nagyon sok választás nincs.
Mondjuk én még diódával nem vertem ki biztit, de 25A-es Tesla tirisztorral 230V-ról, többször is a 4A-eset. Az simán elviselte. Mondjuk az M4-es csavarnál, már a nyák felégett, amit a kedves kazánfűtő kollégák raktak bele.

Szerintem de. 500mA-es gyors bőven elég.

Egy dolog az áram, a másik a bizti ellenállása. Ha tudnánk, hogy egy 500mA-es gyors bizti ellenállása mennyi, el tudnánk dönteni, hogy ebben a kapcsolásban elég-e.
Ahogy proli007 írta, az összes ellenállásnak ebben a kapcsolásban 2,5-3 Ohm alatt kell lennie, hogy sípoljon (a 200 mA "vizsgálóáram" miatt). Ha pl. a biztosíték ellenállása 2 Ohm, akkor nem fog sípolni 2Ohm alatt, csak 1 Ohm alatt (ha meg extrém esetben 4 Ohm lenne a bizosíték ellenállása, soha nem sípolna).

Kis szerencsével polimer biztit is lehet találni 0,5Ω ellenállással.
Esetleg válogatva.

Sziasztok! Csatoltam egy képet a kérdésemhez, és az lenne a kérdés, hogy a sárga BNC anya csatlakozó hova csatlakozik a GX12-4P -n? Video jelet kellene egy kis monitorba bekötnöm, a felvevőn van a GX12 csatlakozó, a monitor felől meg jön egy kábel BNC-s csatlakozóval, csak videó, hang nincs. Sajnos szerelt kábelt nem kaptam csak csatlakozókat, úgyhogy nekem kell bekötnöm.

Szia!
A képen rajta van annak négypólusú csatlakozónak a bekötése.

Üdv.

Van egy lifepo4 aksi cellám amit ajándékba kaptam mert a garanciális ügyintézés 1 hétig csúszott. Most meg bajban vagyok vele nagyon. Kerülgetni nem akarok mert csak van.
A napelemes rendszerbe nem tudom berakni. Van valami jó projekt rá esetleg arduinos kivitelezésben? Ötletek?
3.2v a cella.

Hello! Powerbank?

Sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni az alábbi témában. Adott egy nem-invertáló műveleti erősítővel megoldott NTC-mérés. Egy katalógusban találtam, mint minta kapcsolás és megvolt adva hozzá a kimeneti feszültség kalkulálásához használandó képlet is. Őszinte leszek veletek, próbáltam kiszámolni magam is a képletet, de sajnos sehogy sem jutottam dűlőre vele. Letudná nekem vezetni valaki, hogy hogyan is jön ki a mellékelt kapcsolási rajzhoz tartozó képlet?

Köszönettel,
Minden_nev_foglalt

A képlet első tagja az NTC és az R₁ által alkotott feszültségosztó kimeneti feszültsége. Ez a rajzon V_in-nel jelölve is van.
Ezt a feszültséget a műveleti erősítő neminvertáló bemenetére vezetik. A feszültséget a műveleti erősítő az R₄, R₂ és R₃ által meghatározott mértékben erősíti. Az R₂ és R₃ párhuzamos eredője az egyik tag (R₂ II R₃), a másik tag az R₄.
Ebből a feszültségből vonódik le az invetráló bemenetre jutó feszültség, amit az R₃ és az R₂ által alkotott feszültségosztó hoz létre.
Feltételezem, hogy ismered a feszültségosztó képletét, a neminvertáló erősítő erősítési képletét, ezért ezeket nem részleteztem.

Igen én is gondoltam rá. De ritkán vagyok aksi szűkebben. Kb 4 kg 230ah. Hányszor lehet feltölteni egy telefont vele?

Újonnan egy hasonló cella kisebb vagyon. Ezt csak úgy hozzád vágták, mert késtek a garival?
Nagyvonalú céggel állhatsz kapcsolatban.

Hétfőn kellett volna postára adni és ha nem írok rá akkor még mindig nem lett volna feladva. Mondjuk engem is meglepett mert ez tényleg elég nagyvonalú.

DCDC boost konverterrel pl LED szükség vagy vészvilágítás? Vagy akár egy JouleThief is megteszi.
De ha neked annyira útban van, átveszem tőled...

Hirtelen nem tudtam, hogy mi a fene az a Joule Thief. Aztán kis búvárkodás után kiderült, hogy ez a lánykori neve a blocking oszcillátornak!

Inkább fordítva..

Sziasztok!

van egy pár db laptop akkuból kitermelt hő szenzorom ilyen csepp formában.
Milyen típusú azt megtudom állapítani? Esetleg k type?
Szobahőmérsekleten 2,675k az ellenállása

Hello! Az még véletlen sem hőelem, hanem NTC lesz. A "K" típus, az hőelemet jelent.

Nagyon szépen köszönöm. Az R2 és R3, hogy van párhuzamosan? Engem az kavart meg, mert azt hittem, hogy az nem párhuzamos. Szerintem legalábbis.

Hello! Azért számít "párhuzamosnak", mert a táp mind két pontja váltóáramilag (a változások számítanak) azonos potenciálnak számít.

Na igen, én is csak a youtubon láttam. Mondjuk az kérdéses, hogy vajon mekkora teljesítményt lehet ezeken átvinni. Annyira nem merültem bele, hogy kiderítsem vajon elbír e x méter LED szalagot, vagy nagyobb teljesítményű LED-et. De hát gondolom lehet csinálni teljesítménytranzisztorból meg valami combosabb tekercsből is.

Köszönöm. Elnézést, ha butaságokat kérdezek. Ezesetben a végén a képletben nem (-R4/R2||R3)*Vdd kellene szerepeljen? Elnézést, de tényleg megszeretném érteni.

Nincs útban csak ha már van használnám valamire Sajnos úgy néz ki hogy amit beszerettem aksit máris cserés. Hamar merül és megy a helyére a grátisz aksi megy majd. Bár lehet hogy holnap mikor itthon leszek megint megy a balansz és a töltés is helyrejön. A napelemes fórumban írtam róla. A bms szerintem be kell hangolni jobban.

Most éppen nem jövök rá, hogyan jön ki, de az ideális műveleti erősítő tulajdonságaiból (végtelen bemenő ellenállás, a bemenetek között 0 feszültségkülönbség, végtelen erősítés, virtuális földpont) felírt hálózati egyenletekből jön ki valahogy. Amikor az invertáló bemenetre adott feszültség hatását számoljuk, akkor a neminvertálóra adott feszültséget 0-nak kell venni (külön-külön számoljuk, majd összegezzük a feszültségeket).
Itt van egy doksi a műveleti erősítő alapokról

Ha egy műveleti erősítő kapcsolásban negatív visszacsatolás van, akkor amíg a bemenet vagy a kimenet nincs túlvezérelve, az invertáló és neminvertáló bemenetek azonos potenciálon vannak. (Természetesen a vezérléshez szükséges piciny feszültségtől eltekintve, ami a kimeneti feszültség és a nyílthurkú erősítés hányadosa.) Tehát a két bemenet ekvipotenciális pontnak tekinthető.
Ha a neminvertáló bemenet a GND-n van, akkor az invertáló bemenet is annak tekinthető, ezért nevezik virtuális GND pontnak az invertáló kapcsolásban.

A probléma két oldalról is megközelíthető. Az invertáló erősítőt a bemeneti és visszacsatoló áramok vezérlik. Hogy az invertáló bemenet a virtuális GND ponton legyen (Vagy is potenciálja "ne mozduljon el") a bemeneti és visszacsatoló áramnak azonos nagyságúnak, de ellentétes irányúnak kell lenni. Ezért invertál az erősítő, ebben az üzemmódban. Tehát a bemeneti áramokat kell figyelembe venni.
- Az R3 és R3 egy feszültségosztót alkot. Mivel a két ellenállás azonos értékű, könnyű belátni, hogy kimenetén Vdd/2 feszültség mérhető. Ha ezt egy helyettesítő áramkörre cseréljük, akkor egy olyan feszültséggenerátort kapunk, melynek generátor feszültsége Vdd/2, belsőellenállása R2 és R3 párhuzamos eredője. Az invertáló erősítő erősítése Au=R4/R3||R2 . Viszont a bemeneti feszültség, csak Vdd/2. Tehát nem ahogy Te írtad, hogy Vdd.
- Másik megközelítés, ha a két bemenet ekvipotenciális pont és az invertáló bemenet feszültsége a GND, akkor az R2-őn nincs feszültség különbség és így vezérlőáram sem folyik rajta. (Mint ha ott sem lenne.) Ekkor az erősítést az R4/R3 adja, a bemeneti feszültség pedig R3-nál Vdd.

Azért adja mind két megközelítés ugyan azt az eredményt, mert míg itt a feszültségosztóval számolva kétszere nő az erősítés, viszont fele a bemeneti feszültség, míg a másik megközelítésben fele az erősítés, de kétszeres a bemeneti feszültség.

A kapcsolásban, míg a neminvertáló bemenetre adott feszültség pozitív irányba mozgatja el a kimenetet, addig az invertáló bemenetre adott feszültség (áram) negatív irányba mozgatja el a kimenetet. Tehát kivonás képződik. Viszont mivel az OPA-nak csak egy tápfeszültsége van, a kimenet a GND alá nem tud menni. Tehát a kimenet addig nem mozdul el a GND-ről, míg az összevonás eredménye pozitív nem lesz.
Remélem így már érthető. De amennyiben ez iskolai feladat, nem itt, hanem a megfelelő topikba kellett volna feltenni, mert ottvannak azok a topiklakók, akik ugyan ebben a cipőben járnak és úgy helyes, ha egymásnak segítenek..

Sziasztok!
Van egy ilyenem. Úgy nézem ez egy tápegység a graetz hidakból, illetve a fesz stabilizáló/szabályzó áramköri elemekből ítélve.
A neten nem sok mindent találok róla, egyenlő a 0-val.

Ilyen tápegységekkel még nem nagyon foglalkoztam, pláne élő nagyságban, csak a suliban tanultam 1-2 erősítő kapcsolást, de ez most nem segít.

Az lenne a kérdésem, hogy hogyan tudom ezt feléleszteni? Illetve, hogyan induljak el egy ilyen eszköznél?
A vastagabb csatlakozó kivezetésnél kicsengettem, hogy melyek az egyik graetz híd váltakozó áramú kivezetései. Ha a a csatlakozón keresztül táplálom meg 20V AC vagy 63V AC vesz.-el, akkor pillanatokon belül a képen látható kék phillips kondenzátor felhevül. Nem kicsit. 10A mértem. Ha viszont leveszem a felső szintet és direktbe a graetz híd lábaira adom a a 63V AC-t, akkor a kimenetein (graetz híd) szépen megjelenik a 63V DC.

Abszolút nem tudom, hogy honnan kellene megtápláljam, illetve, hogy honnan tudom levenni róla a feszültséget.

Először azt hittem erősítő… már nem tudom mit higgyek.

Előre is köszönöm!

Honnan jött a 63V kell neki gondolatod? Pont a lényeget nem írtad, hány voltosak a kondenzátorok benne? Főleg a kék, ha már az valami puffer akar lenni. Lehet 48 vagy 24V -os rendszer csak.

Azért ha látod hogy 40V kondi van benne, miért mész neki 63VAC-al, ami egyenrángatás után csúcsban 90VDC!!! ?
Az a kék, az szerintem túlfeszvédő, és normális ha túlfesz esetén biká áramot folyat, az a dolga.
Attól a nagyfesztől már bármi is tönkremehetett, lehet zárlatos.
A 78xx 79xx stabok max bemenő feszültsége is 35V környéke azok sem szeretik...
Ki kell elemezni a kapcsolást, és hogy az alkatrészek milyen feszültségűek, mit bírnak az adott kapcsolásban, attól függ mekkora lehet a betáp

A 63V-ot nagyon minimális időre kapta. A kondi az 25V-os egyébként, ezért nem is mertem sokáig rákapcsolni. Csak 1-1 másodpercre.

Most megtaláltam a betáp pontjait. 10V AC-ról üzemel. Max 10V-ot tudtam rajta mérni DC-ben. A sűrű vékony lábakon. Az alkatrészek nagy része 25V-os, de váltóba csak 10-34-63V-om van.

A 10V AC pont elég lett volna kezdésnek. Az kb 14V DC. Úgy méricskélj tovább, ha él még a készülék.