Nekem megvan...

Az utángyorsítós csőnél a nagyfesz előállítása nem túl nagy probléma. Ha már nagyérzékenységű a cső, akkor megjön az étvágy a nagyobb sávszélességre is, amit már nagyfrekvenciás félvezetőkkel is meg lehet oldani. A gond akkor kezdődik, hogy 10 -15 MHz felett már a késleltetésekkel is kell számolni. Ezért ha az első impulzus elejét is látni (mérni) szeretnéd, a függőleges erősítő, és a lemezek közé 10 - 20 ns késleltető művonalat kell beiktatni. Ami lehet késleltető művonal, vagy mindenáteresztő szűrő.

Ezt a T101 trafó rajzot hogy kell értelmezni? Fizikailag is két féltrafó van 90 fokban elfordítva?

Köszönöm szépen.

Legyen a kolléga kezében legalább egy valamilyen cső, netán rajta fény, aztán a második már könnyebben/jobban fog sikerülni.

Ez nem az a könyv amiről én beszéltem, ebben a gyári gépek rajzai, tulajdonságai vannak. Amit én javasoltam, az inkább a működésükről, annak megvalósításáról szól. Ettől még jó ez a könyv is, nagyon sok hasznos dolgot lehet belőle tanulni.

Egy egyszerű megoldás, ötletadónak: Bővebben: Link

Köszönöm szépen.
Hangfrekvenciás tartományban szinte tökéletes.
Na meg biztosan lehet tovább gondolni.
Esetleg gyorsabb tranzisztorokkal, IC kkel többre képes.

Gondolom tekercselt majd vágott U mag (hiperszil) van benne két csévetesttel amit így szemléltettek. Hely ott biztosan nincs két trafónak, emlékeim szerint egy 30VA körüli nyáktrafó még épp belefért a helyére mert én már azzal adtam el, a kapcsitápot megtartottam magamnak mert az kellett máshova.

Szia,

Szkóp építést szerintem érdemes az 1976-os RT évkönyv Oszcilloszkóp építés cikkével kezdeni.
Ebben minden le van írva amit egy amatőr szkóp építéséhez tudni kell.
Aztán jöhet a sok sok kapcsolási rajz tanulmányozása, megértése.
1985-ös rt évkönyv telepes oszcilloszkóp cikke is jó kiindulás.
Amíg azonban nem tiszta a KS cső működése, valamint az egész készülék felépítése nem nagyon érdemes hozzáfogni. Persze anyagot lehet gyűjteni.
Üdv: Attila

Jó. De ezt miért nekem írod? Már régen túl vagyok a szkópépítésen... rosszul címeztél.

Meg egyébként is azzal kezdődött, hogy milyen ks cső van/lesz. Aztán jött a habosítás, mindenki hozzátett valamit, de senki nem olvasott vissza. Így lett tengeri kígyó.

Igen, elnézést.
Lakatos2000 -nek szántam, gondolom olvassa, majd.

Lakatos2000 meg ha nem adja fel, bizonyára lesz kérdése, akkor kell jó választ adni.
Építés közben lesz 1001 buktató, akkor fontos a segítség.

Támadt egy ötletem és azt gyorsan ki kellett próbálnom.

Egy PC táp trafójának 2*12 voltnak szánt két végpontját kivezettem.
Egy ETD39 csévetestére feltekertem 10 menetet. Ez lett a primer tekercs.
Továbbá, feltekertem 100 menetet és ez lett a szekunder oldal.
Bele a vasakat és próba.
Anélkül, hogy bármit méricskéltem volna a két szekunder kivezetésre rátettem egy 220V 40 Wattos izzót.
Szemre azt mondanám, hogy teljes fénnyel világított.
Szerintem volna fantázia ebben a kókálmányban.

Úgy tűnik, hogy volna fantázia benne, hogy tovább próbálkozzak.
Méregetni ezt-azt és hátha kisülne belőle egy ideiglenes tápegység a majdani szkóp próbálkozásomhoz.

Hogy ez szakmailag mennyire korrekt, azt én nem tudom, de a hozzáértők majd megmondják.
Az is elképzelhető, hogy ki lehetne terjeszteni a PC táp használhatóságát.
Az biztos, hogy a rövid zárra reagál, mert véletlenül összeérintettem a két kivezetést és a ventilátor leállt.
Kikapcsoltam, néhány perc múlva meg vissza és a dolog tovább működött.
Szóval, nem égett le semmi.

Csak a Csepregi-Horváth-ot néztem, meg, hogy oszcilloszkópok (bocsi).

A PC tápnak pwm szabályozása van, jó nagy zavart termel, szkópba az majdnem biztos hogy nem lesz jó. Ami a Philips-ben van, vagyis egyfajta amplitúdó szabályozása a meghajtásnak az ugye sakkal kevésbé precíz, cserébe alig termel zavart, gondolom nem véletlenül alkalmazták annak idején a cég mérnökei azt a megoldást. De láttam már ilyen megoldást kézi szigetelésvizsgálóban is ahol hasonlóképpen oldották meg a feszültség konvertálását.

Bizonyára igazad van, de nem én leszek az, aki kiszámolja, hogy hány menet kell egy volthoz egy olyan tápegységben.
Már ott elakadtam, hogy vannak 300ns -os diódáim és hogy az hány kilohertzig jó.
Tudsz egy olyan programot, amit átvált nanoszekundum -ból kilohertzbe, meg vissza?

A programot számológépnek hívják. Pl. az 50Hz esetén beírsz elé egy 1/-t azaz bepötyögöd a számológépbe hogy 1/50 erre az kiírja hogy 0,02 azaz 20ms a periódusidő (mert a 20ms ötvenszer egymás után adja ki az 1 másodpercet).
Hogy melyik dióda meddig jó azt így azért nehéz megmondani mert folyamatos az átmenet, de általában el lehet azt mondani, hogy egy bármilyen gyorsdióda megfelel arra a néhányszor 10kHz-es frekvenciára min ezek a kapcsolóüzemű tápok működnek. Példának itt van egy jó kis szemléltető diódás videó.

Köszönöm.

Jó úton jársz, a vasadra feltekersz 10 menetet, és megméred a szekunder tekercs feszültségét.
Azért van némi gond, mert nem lehet megmérni egy nagyfrekvenciás nem tudni milyen formájú jel feszültségeit. De gondolom, van szkópod, azzal a mérés elvégezhető, mind a primer, mind a szekunder oldalon. Természetesen a szkóp mérőfejének feszültsétűrését figyelembe kell venni.
A trafó maga egyszerű mint a faék, aránypárral számítható, a bementi, és a kimeneti jel bármely jellemzőjének aránya. Ez ideális esetben igaz, a veszteségek miatt a szekunder menetszámot némileg túl kell méretezni. Természetesen ez csak a vas telítődéséig igaz. Az meg a mérés idejére nem valószínű, hogy előáll.
Én nem aggódnék a kapcsitáp zavarai miatt, Egy szkóp nem annyira érzékeny (2 - 5 mV max), mint egy akármilyen hangerősítő, vagy rádió vevőberendezés. (egy autós erősítőben sincs árnyékolva a kapcsitápja) Azért nem kell közvetlen a bemenetek köré telepíteni, meg nem árt némi nem bonyolult árnyékolás sem, de én nem félnék tőle, mint sokan mások.
Az adatlapokon elérhető adatokból, kapcsolási időkből én úgy szoktam frekvenciát számolni, hogy az impulzusnak egy periódus idő alatt kell lenni felfutásának, lefutásának, és szélességének, és négyszögjelet feltételezve a három idő összegzésének idejével megegyező szünetre.
Ez nem pontos, de jó saccra bevált. Az impulzus szélességére a becslés a fel, és a lefutás összegét szoktam használni, mert ennél rövidebb impulzus szélesség már nem igen impulzus, csak egy púp, vagy fél színuszhoz hasonló valami.
Azért kell a lehető leggyorsabb diódát választani, mert minél lassabb egy dióda, annál nagyobb teljesítmény disszipálódik rajta, ami csak melegíti, és növeli a veszteséget

Köszönöm szépen a választ.

Igen, mint ahogy írtam is, van gyári szkópom.
A zavar hol fog "támadni"?
A tápfeszültségen keresztül, vagy mágneses sugárzás formájában?
Ha jól mértem, akkor a tápegység frekvenciája 30 Kilohertz.
BYV38 diódából nem olyan régen vettem vagy 100 darabot. Ez jó lehet a tápegységbe?
A katalógus szerint 1000 Voltig, vagy 2 Amperig jó.
A tápegység ezen formája szinte tudás nélkül is megoldható. Ezért is tetszett meg.
Később majd megpróbálkozok egy sajáttal.
Ha meglesz a cső, nagyon ki akarom próbálni, hogy legyen rajta fény. Gondolom, ezzel meg lehetne oldani.

A tápon levő zavar a kisebbik gond, azzal könnyebben el lehet bánni, némi szűrőtagokkal.
A sugárzásos a nehezebb, azt meg árnyékolással.
30 kHz re még jó lesz a BYV38, a 2 A meg bőven fedezi bármelyik fokozat áramfelvételét, de az 100 V -os egyenirányítóba szükség lesz 2 db sorbakötésére.

A BYV38 nem 100, hanem 1000 V-ot bír... Így valószínűleg elég lesz belőle 1 db.
Mivel ez a szekunder tekercs földfüggetlen lehet, én két diódával feszültség-kétszereznék - így kevesebb (fele) menetszám is elég.
10/100 menet és a 2 * 12V alapján durván 200-240V közötti lehet a szekunder. Egyenirányítás és feszültség-kétszerezés után már majdnem sok is egy "átlagos" szkópcsőnek...

A cső fűtéséről se feledkezz el... Általában 6.3V-os, de lehet 4V-os is és kb. 3-4W - és megint ott vagyunk, hogy milyen típusú csövet sikerül szerezned...

Az a 100, az 1000V akart volna lenni, bocsánat, elírtam.
Azért írtam, hogy kettőt sorba, mert impulzus egyenirányításról van szó, és akkor nem nagyon szabad határértékig elmenni, és így a disszipáció is megoszlik.
Már az elején kérdeztem, hogy milyen csöve van, lesz, mert minden szempontból meghatározó lesz a típusa, nemcsak nagyfesz, hanem eltérítés meghajtó végfokok szempontjából is. Azt jelezte, hogy ígérete van egy 7 cm -es csőre. Aztán elkanyarodtunk az utángyorsítós csövek felé is. De még nincs cső se, egyenlőre csak gyűjti az infót.
A 7 centis csövek anódfeszültsége hosszuktól függően 800 - 2000 V körül van, úgyhogy a ks tápja viszi el a teljesítmény nagyobb részét.
Ja, és nem én építek szkópot, én már megépítettem a magam szkópját.

Persze, nem te építed!
Csak a 100-1000 V-ra reagáltam, azután meg lelkesen tovább írtam a gondolataimat...

egyébként nem kell kiszámolni semmit, mert vannak fent a neten komplett smps,táp rajzok,a szekundert pedig lehet finomítani, mérés és tapasztalat kell hozzá..

Köszönöm.
A "vannak fenn a neten", ennél konkrétabb cím is volna?

Pont az nincs, meg a meglevő vas sem olyan, de már megtette az első lépéseket.
Vissza kéne olvasni talán, hogy mi történt eddíg.

Megjöttek az alkatrészek hiánytalanul, amit ígértek a fórumtársak.
Köszönet érte mindenkinek!
Megírtam, hogy kizárólag utánvéttel működik nálam a dolog, de amint látszik, nem mindenkinek okozott ez problémát.
Egy veterán fórumtárs szorgalmazta az előreutalást.
Az utaláshoz minden adatot megküldött, de nem volt kíváncsi a címre, hogy hová is küldje a dolgokat.
Végül az "üzlet" elakadt. Nem nagy veszteség. Vagyis, kezdetét se vette.
Még egyszer, köszönet mindenkinek.

A trafó a fotón látszó rajzhoz készült, így az első próbálkozás már adja is magát.