Egy kis gyakorlat az elmélet mellé. Van benne Hawskford kaszkód, hogy ne legyen teljesen offtopic, a képen is látható 2db piros LED-del, mint szinteltolóval.

Még egy kis gyakorlat az elmélet mellé : )
Közben én is forrasztgattam egy kicsit.
Ez meg a Hawskford meghajtása lesz.

Azért egy kapcsolási rajzot, meg szimulációt: HEC vs HEC nélkül tehetnél fel. Csak hogy elmélet is legyen a gyakorlat mellé...

HEC nincs benne, csak kaszkód.

Figyelmetlen voltam Viszont akkor milyen újdonság van ebben az előzőekhez képest?

A plusz fólia kondi a bemeneti fokozatok tápszűrésében. Újak a meghajtók, és az ellenálláskészlet.

Megnéztem már mit is jelent az a szó, hogy kompozit. Mostanában minden le van "kompozitozva". Elnézést a tudatlanságomért. Idézet:
"... A kompozit tehát olyan dolgokra vagy anyagokra utal amelyek több részből állnak össze, vagy több összetevőt tartalmaznak..."
Ezek szerint kompozitnak lehet nevezni minden olyan kapcsolást amely egynél több fokozatból áll. Azt gondoltam pamp-oknál akkor használjuk ezt az elnevezést ha pl. két opamp soros kapcsolásával a nyílthurkú erősítést akarjuk megsokszorozni. De ha jól gondolom akkor az is lehet kompozit kapcsolás ha az opamp erősítését (zaját) a bemenete elé kötött diff erősítővel növeljük (csökkentjük).... és a többi.

Mindez most onnan jött nekem, hogy megnéztem ennek a ZD-50 fedőnevű ultra kis torzítású LM3886-os kapcsolásnak a rajzát. Nekem itt U2 opamp hibajavító-erősítőnek tűnik. Lehet ezt kompozit kapcsolásnak is nevezni - akinek ez a meghatározás jobban tetszik - de az én olvasatomban U2 a kimeneti hibajelet figyeli és vonja ki LM3886 neminvertáló bemenetén.
Nagyon jóra lehet mérni az ilyen kapcsolásokat, szimulátorban is jól működnek, de meghallgatva nekem még egyiknek sem jött be a hangja hosszútávon. Sokáig mániám volt ez a "hibajelerősítősdi" - de szépen leszoktam róla - belátva, hogy rossz irányba rohamozok. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy ez a LM3886-os "kompozit kapcsolás" rossz hangú erősítő lenne... nem is ismerem, nem is láttam még élőben, tehát szólhat akár mocsok jól is... de vannak fenntartásaim vele szemben. Azért szívesen meghallgatnám egyszer, már csak érdekességképpen is.

Na tessék! Nagy szellemek ha találkoznak : ) Most nyúltam le a másik fórumról.
A múltkor írtad, hogy Bruno elvét egyszerűen meg lehetne valósítani analógban is nagy meredekségű aluláteresztőkkel. És itt egy ilyen Bruce Candy szabadalom. Nem tudom Candy megépítette-e vajon ezt a végfokot, de legalább szabadalmaztatta. Lehet, egyszer majd elő kéne venni ezt az elvet... de addigra úgyis el fogom felejteni...

Biztos jó ez, de engem nem érdekel analógban. Azt olvastam, hogy minél több a félvezető átmenet, annál rosszabb lesz a hang. És, hogy nem a THD-től függ a hangminőség. Aztán olvastam, hogy egy ellenállásnak is van torzítása. Szóval, ha telepakolom opampokkal, meg egy rakás ellenállással, akkor lehet, hogy a THD nagyon kicsi lesz, de valószínű csapnivaló lesz a hangja. Szerintem, egy 0,000x % bőven jó és ezt még nagyon kevés alkatrésszel meg lehet valósítani. Ha mégis jobb kell, akkor lehet HEC-ces, de minek.
PWM-ben érdekelne a dolog, rengeteget szmuláltam, de nem tudtam komoly eredményt elérni.
PWM-ben 2x32V tápról, 8 ohmra, +/-30V-ig kivezérelve a THD 0,04%, tehát jó nagy a modulációs mélység. ( Ez még a földelt kimenetű volt, de ehhez még szimulátorban is 800 kHz-es vivő tartozik. Megépítve is hozta ezeket az eredményeket, csak még a szomszéd rádióját is zavarta.)

Csak mutattam, hogy van ilyen aktív szűrős izé és, hogy másnak is eszébe jutott ez az ötlet. Semmi jelentősége, nem kell komolyan venni.

Látszólag eltűntem, de a háttérben nagyon dolgozok. Befejeztem az előerősítőt. A jövő héten az asztalos Misi ráadja a kabátját és kész. Majd megmutatom. Még én sem tudom pontosan, hogy fog kinézni, de ez már ilyen marad.
Talán 8, vagy 9 hónapja tesztelem az akkumulátor töltőjét (is), szerintem remekül működik, nincs benne semmi ami hosszútávon bosszantó lenne. Este ha kikapcsolom, vagy bekapcsol a töltő vagy nem... ha le van merülve az akku reggelre feltölti, felhasználóként nem is kell tudnom róla, hogy akkumulátoros erősítőt hallgatok. A hangján még nem vettem észre a töltöttségi szinttől függő változást.
Számtalan módosítás után, a hangja szerintem álomszép. Azt gondolom ez életem legjobb hangú előerősítője és nem is tervezek többé másikat. Ez volt az utolsó ilyen jellegű és ekkora bonyolultságú projektem. Megmutatom a legutolsó (végleges?) változatot.
Amibe most bele tudok kötni, az a végfok. Ebbe sem kellene belekötnöm, de valamivel szórakoznom kell... és biztos, hogy vannak benne még kiaknázatlan tartalékok. Aztán majd újra összehangolom az előfokot a végfokkal... szóval néhány évig ezekkel el leszek.

A legnagyobb gondom a Burgummal a rövidzár/túláram védelem. Ez a mostani crowbar megvédi ugyan, de nem akarom, hogy biztosítékot kelljen cserélgetni benne. Macerás és most is abba halt bele Gézánál, hogy nem volt otthon csak 10 A-es biztosítékja. Utólag kifaggattam, hogy túlélt már a Burgum néhány rövidzárat, csak ezt az utolsót nem. De most sem a végfetek pusztultak meg, csak a crowbar. És engem is ez szivatott meg a nyáron amikor "kicsattogott" az előerősítő tápfeszültsége a végfokra. Szóval ezeket a dolgokat lehet, hogy komolyabban kell vennem. Sose volt még ilyen problémám végfokokkal, mindig elég volt a hangszóró védelem. De ez a Burgum, ez egy üvegló. Szinte minden elképzelhető és váratlan esemény előfordult már vele... és maga a hangfrekvenciás része és a tápegysége majdnem mindent kibírt/túlélt az elmúlt hét évben és most is napi szinten hibátlanul működik benne minden.
Tehát most a védelmi áramkörökön agyalok hetek/hónapok óta. Néha előveszem, néha félreteszem... de most már haladni kéne vele. Mondanom sem kell, hogy semelyik ismert kapcsolás nem tetszik, valami (viszonylag) újat kell kitalálni... mert miért ne? Meg amúgy is annyira összetett a tápegysége, meg az egész felépítése, hogy nem is lehetne a hagyományokat követni. Minden összefügg mindennel, egyik alá van rendelve a másiknak... stb.

Még írok egy kicsit, addig sem kell dolgozni.
Érdekes dolog ez a védelem. Tulajdonképpen csak két dolgot kell jól csinálnia. Szebben fogalmazom meg. Két elvárásnak kell megfelelnie.
- Meg kell védenie az erősítőt mindentől, vagy ha minden kötél szakad akkor a hangszórókat.
- Mindezt úgy kell megtennie, hogy üzemszerű működés közben ne rontsa le a hangminőséget. Mintha ott sem lenne. Ez a nehezebb. Meg az első feltétel.
- És természetesen ne okozzon kárt a környezetében. Ne gyulladjon ki, ne rázzon meg.
Ez a három. Meg persze tud még olyat is csinálni, hogy maga a védelem teszi tönkre a végfokot. Találkoztam már sok ilyennel, híres, gyári erősítőkben. Ez a négy.
És ha már működésbe lépett - mert muszáj volt neki - utólag ne lehessen kijátszani. Ne lehessen visszakapcsolni, ha mégis tönkrement volna végfok. Például ne lehessen nagyobb biztosítékkal mégis leégetni/kigyújtani.
Ha pedig megvédte a végfokot mondjuk egy rövidzártól, kapcsoljon le és minden szervizelés nélkül lehessen újraindítani. Ez a hat követelményem van vele szemben.

Kimeneti relé egyáltalán nem jöhet szóba?

Az a ZD50 olyasmi elvet alkalmaz mint az ncore (nad), csak ott a bemenő jel, és a korrekciót végző opamp is, a végfokozat invertáló bemenetére csatlakozik. Valószínűleg az a jobb megoldás, de akár ez is lehet jó. Az LM3886-al sok olyan kapcsolást találni a neten ahol invertáló erősítőként használják, mert úgy állítólag sokkal jobb hangú (mint ahogy általában is jobbak az invertáló erősítők pl. TIM szempontból). Mindenesetre én azért meghallgatnám egyszer ezt a ZD50-et, még ha sokmindent másképp is csináltam volna ebben a kapcsolásban.

A kompozit kifejezést elektronikában, elsősorban szerintem eltérő technológiájú alkatrészek vagy áramkörök kombinációjára használják. Pl. kompozit-darlington -> egy PNP és egy NPN tranzisztorból kialakított darlington kapcsolás. Kompozit végfok, mondjuk cső + félvezető kombinálása (vagy mondjuk BJT + FET). Tehát szerintem a kompozit megnevezéshez nem elegendő a több összetevő (több fokozat), az is kell hozzá, hogy ezeknek a működése, felépítése, (vagy valamely egyéb lényeges tulajdonsága) eltérő legyen, és ezek összessége határozza meg az eredményt.

A legtöbb gyári tranyós végfok sima darlington (N meghajtó N végtranyó) kimenetű, de voltak olyanok is amiket kompozitként alakítottak ki (N meghajtó P végtranyó), hogy a vége kollektor kimenetű lehessen mert hogy az állítólag úgy jobban szól. Nem tudom, sosem próbáltam ki.

Olyan vagyok, mint Massawa. Én is dolgoztam már mindenhol, annyi különbséggel, hogy nem fejlesztési osztályokon és nem vezető beosztásban. Tehát, amikor a SONY szervizben voltam beugrós kisegítő takarítónő, behoztak egy integrált erősítőt és a kuncsaft a következőt mondta. Már bejárta a környék összes szervízét azzal a hibával, hogy szerinte nem úgy szól az erősítő végfoka, mint azelőtt, mint ahogy eddig megszokta. Mindenhol elküldték a francba, hogy ennek semmi baja, csak beképzeli ezt a "hibát". Felmosóronggyal a kezemben, azonnal rávágtam, hogy szerintem cseréljük ki a hangszóró védelem reléjét. Így történt. Visszajött és hálálkodva közölte, hogy ez volt a hiba, helyreállt a rend... úgy szól mint régen.
Pontosan emlékszem rá, hogy ez '97-ben történt. Azóta nem használok hangszóróval soros védelmi relét.
De relék lesznek benne. Elképzelésem szerint ezzel fogom rövidre zárni a végfokot ha "minden kötél szakadt"... de még ezt is átgondolom azért.

Lesz benne olyan áramkör is ami a bemenetet némítja. Minden lesz benne : )
Úgy 70%-ig készen van, de még sok kérdés nyitott és bármi változhat.
Szerencsétlen esetben tönkre fogok tenni néhány alkatrészt a deszkamodellben, de addig fogom gyötörni míg jó nem lesz.
Majd holnap mutatom a szimulációkat... most dolgoznom kell.

Köszönöm ezt a kompozit kérdés megfogalmazását. Tetszik és van benne logika.

Olyat csináltam már, ahol a szokványos áramhatárolás van, de magas áramra van beállítva a korlát, és vezérli a relét hajtó áramkört. Zárlatban korlátoz és kikapcsolja a relét, majd vár 5mp-et és újra próbálkozik...

Egy tirisztor nagyon sokat kibír, még zárlatra kapcsolásnál is. Ennek azért van egy feltétele. A kialakuló di/dt nem lehet túl nagy, - ezt megadják a katalógusok. A tirisztor begyújtásának pillanatában áramot hajtunk be a gate-be. A szétterjedési idő azt jelenti, hogy mikorra lesz a gate-katód réteg telesen elárasztva töltésekkel. Persze amíg ez nincs meg, addig a tirisztor csak kis keresztmetszetében vezet, vagyis ott nagyobb az áramsűrűség, adott esetben kilukad a tirisztor. Erre a szétterjedési időre utal az árammeredekség tűrőképessége. Ahhoz, hogy a szétterjedési idő csökkenjen, jól meg kell hajtani a gate-et, egyrészt meredek impulzussal, másrészt nagyobb árammal. Ezek az általánosan használ crowbarok nem igazán alkalmasak, rendes gyújtóáramkört kell építeni.
Emlékeim szerint, te sorbakötöttél egy 1 ohmos ellenállást az anóddal, ami a csúcsáramot csökkenti, de a di/dt-hez semmi köze. A megoldás az lehet, hogy egy kis fojtót kötsz sorba. Ekkor az áram nulláról fog indulni, de mire elér egy nagyobb értéket, megtörténik a tirisztorban a szétterjedés, vagyis teljes keresztmetszetében fog vezetni.
A kényelmesebb áramkörökben triac van. Ezek sokkal kevésbé szeretik a nagy di/dt-t, tehát nehezebb ügy igazán jóra megcsinálni.
Ha meg történik egy bizti kiverés, akkor a tartalék biztiket a készülék belsejében korábban elhelyezett biztiket lehetne használn, így talán nem fogják dróttal megpatkolni.

Hallottam már én is olyan torzítást amit a kimeneten sorbakötött relé kontaktusa okozott. A végfok rángatta a tápot, a relé ugyan nem bontott ettől, de az elektromágnes húzóereje változott, amitől változott a kontakt átmeneti ellenállása. De ez csak egy hiba volt, ami javítható. Javítás után pedig már nem produkálta a hibát az erősítő. A lényeg: a relé önmagában szerintem nem gond, csak megfelelő paraméterű, és minőségű relé kell.

Lehet hogy a relé önmagában nem gond, de járt már nálam elég sokféle erősítő javításon, még ilyen félig szétbontottak vagy mókoltak is, és egyiknél sem vettem észre olyat, hogy a hangszórórelé javított volna a hangzáson, ellenben az ellenkezőjét majdnem mindig, hogy javult ha a relét átkötöttem egy darab rézdróttal. A táp abajgatása szerintem jobb ötlet, nyilván az sem egyszerű, mert ha oda beavatkozó szervet teszünk akkor meg az lesz a jelútban, gyakorlatilag úgy mint a relé.
Nagyon régen az olyan írásokat is jól megmosolyogtam ahol az áramkorlátról írnak, hogy az belehallatszik és ront az erősítő hangján. Mondom hogyan rontana, amikor üzemi körülmények között olyan mintha ott sem lenne. És amikor pl. a HTA-ból kivettem az áramkorlátot azonnal hallható pozitív változás állt be, pedig néhány watton az sem csinált ott semmit.

Ez a crowbar ami most van a Burgumban, bár már jól működik, de felejtős. A tirisztor pedig éppen amiatt felejtős, hogy ha én elkezdek várni arra, hogy szétterjedjen a gate-ben a töltés, ezalatt az idő alatt a végfet átlépi a SOA-t és "elszáll".

Mást kell kitalálni. Az imént kimentem a műhelybe és megmértem egy 5 A-es üvegbizti ellenállását. 1 A-nél 18 mV feszültség esik rajta. Ha beledugom abba a gagyi RET-es foglalatba - amit általában használok - 28 mV a feszültség esés. 3 A-nél 8 mOhmra csökken a foglalat és bizti közötti átmeneti ellenállás.
Aztán biztosítékot cseréltem, az egyik 5 A-est másik tök ugyanolyan 5 A-esre. Az egyiken 85 mV feszültség esett. a másikon 102 mV (3 A.nél). Teljesen kiszámíthatatlanok.

Egy kapcsoló FET Rds on-ja 8 mOhm. Ez lesz benne biztosíték helyett. Még majd szétnézek milyet találok.

A feladat adott. 1-2 us-en belül le kell kapcsolni a végfetekről a tápfeszt és akkor kibírnak 80 A csúcsáramot ennyi időre. 25 fokon. 90 fokos lapka hőmérsékletnél kb. a felét.
Ha 20 A-t engedélyezek végfetenként, max. 5 us-ra akkor bőven a határértékeken belül maradok. Ez 40 A csúcsáram (a két db párhuzamos FET-tel) .
56 V feszültség csúcsra számolva így a minimális terhelő ellenállás (nem impedancia) 1.4 R. Ez 1120 W csúcs teljesítmény. Ennyi elég otthonra. Persze ezek csak olyan hirtelen számítások, ennyit nem fog tudni leadni csatornánként, de lesznek tartalékai (szerintem).

A lényeg, hogy (végfetenként) 20A-en elég korlátozni a kimeneti áramot. Ez még biztonságos, ha a védelem elég gyors.

Már készültem. Sorjában fogok haladni, de még így sem biztos, hogy követni lehet a sajátos gondolamenetem.
Ugye a Burgumban nincs átfogó negatív visszacsatolás. A VAS-nak van önálló visszacsatolása és ezt követi a HEC (mint feszültség követő).
Érdekes megnézni mit lép a rövidzárra 400 mVpp, 5 kHz-es szinusznál. Nem teljesen rövidzár. Úgy számoltam, hogy van a kimeneten 6 mm2 keresztmetszetű 2 m hosszú hangszóró vezeték és ennek a végét zárom rövidre a relével (a szimulációban).
A kimeneti feszültség alig esik, tehát elég kicsi a HEC kimeneti impedanciája.
A kimeneti áram -6/+2 Ap ha van 15 mv drift a kimeneten. Simán rádolgozik a végfok a hangszóró vezeték impedanciájára.

Az igazság az, hogy nem merném most kipróbálni ezen a Burgumon. Valószínűleg nem lenne semmi baja, de ha mégis? A francnak van most kedve végfokot javítani... (feleslegesen).

Hogy is működik egy közel nulla kimeneti impedanciájú végfok? Primitívnek tűnik tűnik a kérdés, mert hát mindenki tudja. A kimenet feszültség generátor jellegű, tehát Iki=Up/Rt. Azt feltételezzük, hogy a gyakorlatban nincs nulla terhelő ellenállás... valamekkora mindig van, így kimeneti áram nem lesz végtelen. Pontosabban fogalmazva a kimeneti fokozat árama nem a végtelen felé tart, rá akar dolgozni a zárlati impedanciára.

Ebben a szimulációban a bemeneti feszültség 2 Vpp/5 kHz-en.
A híd kimeneti feszültsége 80 Vpp. Ez 3 Ohm terhelésen 14 A csúcsáram, egy végfeten ennek a fele (7 A).
Az egyes markernél rövidre zárom a kimenetet a relével. A rövidzárlati ellenállás legyen 10 mOhm, a vezeték induktivitása 1,5uH. Az impedancia 5 kHz-en kb. 25 mOhm. A kimeneti fokozat csúcsárama 1600 Amper kellene legyen.

Ez a sok szám csak rizsa. Azt kell észrevenni, hogy a kimeneti áramnak is van meredeksége amit megadhatunk A/us-ben. Ez a meredekség amplitúdó, frekvencia és terhelés függő.
Tehát nem mindegy, hogy vezérlés közben melyik időpillanatban kapja a rövidzárat a végfok.

Az elképzelésem szerinti rövidzár- (vagy túláram) védelem három tagból áll.
A tápegységgel soros kapcsoló FET rödzár, vagy szakadás. (Elektronikus biztosíték?) A lebegő tápon lebegő segédtáp tartja nyitva (Ugs=12V).
A kimeneti áramot optocsatoló figyeli a source ellenállásokon.
A beavatkozó elem most a tirisztor (de ez így nem jó, mert lassú).

Az optocsatolónak van valamekkora késleltetése (a szimuláció szerint 4,5 us).
A tirisztornak van hatalmas késleltetése, kb. 10-12 us.
És idő kell a kapcsoló FET gate töltésének kiürítéséhez.
A szimuláció szerint minden jól működik... kivéve, hogy végfet kilép a megengedett SOA tartományból. Tehát gyorsítani kell mindent.

Diszkrét SSR a kimeneten? 2db nagyáramú FET+vezérlő optocsatoló. Ezt esetleg egy SOA maximumra méretezett áramlimittel kombinálni?

A tirisztort meg lehet valósítani két tranzisztorral is, így nincsenek szétterjedési sebességek.

Ha csak azt vizsgálom mennyi idő alatt tiltja le az áteresztő tranzisztort (Q101 FET-et) a védelem, nincs szükségem a szimulációhoz a végfetekre... elég a source ellenálláson kialakuló feszültségesést néznem. Rögtön bedurvulok (lehet még mindig nem eléggé) és azt mondom neki, hogy emelkedjen a kimeneti áram 80 A/us sebességgel.

Az optocsatolót úgy tudom gyorsítani, hogy kis feszültséget (3,3 V) kapcsoljon nagy árammal. Ezt majd a gyakorlatban ki lehet (kell) játszani különböző optocsatolók méregetésével és a LED áramának nagyfrekvenciás kompenzációjával.
A "műtirisztorom" késleltetése 300 ns, ha a kapcsoló FET gate töltését 500 mA árammal "húzom ki" a FET-ből. Ez így megfelelőnek tűnik, de a túlmelegedett végfetnek még így is sok lehet a 60 A-es csúcs áram. Majd kiderül a vallatásnál.

Ha 100 Hz-en nézem, 16A-nél tilt le a védelem. Ez 3,5 Ohm terhelésen 450 W kimeneti teljesítmény. De ez nem zenekari végfok, csak hifire készül. Még át kell gondolni egyes fejezeteket.

Van egy másik probléma is. Ha csak a végfetek tápfeszültségét tiltom le kivezérlés közben, szét fog szállni a meghajtó fokozat... esetleg a végfet is, mert az Ugs feszültség túllépi a megengedett 20 V-ot. Bár ezt már egyszer kipróbáltam, hogy az IRF540 50V Ugs fölött üt át, de erre nem lehet alapozni. A szokásos 15 V-os gate-source-el párhuzamos Zener nem véd túlfeszültség ellen. A nyáron annál a malőrnél két Zener is szakadásba ment át.
Tehát a tápfesz letiltásával egy időben le kell némítani a bemenetet is.
Az egy másik áramkör.

Biztos ez? Az audiofilek általában szeretik a torzításokat...
https://e2e.ti.com/blogs_/archives/b/precisionhub/posts/understanding-total-harmonic-distortion-and-noise-curves
https://www.electronicdesign.com/technologies/analog/article/211317...rcuits
https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/do-we-cr...735542

Egy jól vezérelt és kellően gyors némítás sok mindent meg tud oldani.
Biztosíték pl.:
https://www.tme.eu/hu/katalog/axialis-szupergyors-biztositekok_1133...ram:5a
https://www.tme.eu/hu/katalog/axialis-kesleltetett-biztositekok_113...ram:5a
https://www.tme.eu/hu/katalog/axialis-gyors-biztositekok_113305/?pa...ram:5a

Köszönöm, ez még jó lehet valamire.