Még nincs üzembe helyezve csak az asztalon, a visszacsatolás a hőmérőről jóval az alsó határ alatt van amire be van állítva a másik felén.
Úgy gondolom hogy most meg kellene állapodjon egyik végébe, nem ?

Jó, de ha egy motor van benne, akkor hogy van bekötve a GND és a másik két pozitív jelű drót?

Folyamatos szabályozáshoz is jó az optocsatoló, mert beteszi a optó kimenetét egy feszültségosztóba és készen is van az izolált potméter. Az optocsatolók sorba kötött ledjeinek áramát meg egyetlen potival lehet szabályozni. Keres valamilyen fázishasító, tirisztor vagy triakmeghajtó IC-t és hozzá illeszti az optocsatolós "potmétereket". Három IC-vel megoldható a háromfázisú szabályzás. A konkrét méretezést és kísérletezést neki kell elvégeznie.

Egyes számú vezeték: GND. Kettes számú vezetékre adod a tápfeszültséget, a szelep nyit. Hármas számú vezetékre adod a tápfeszültséget, a szelep zár. A 230 V-os változatoknál van egy nulla és két fázis. Attól függően, hogy melyik vezetékre adod a fázist, arra fordul a motor, szintén végállásig. A végállásra elfordult szelepről nem szükséges lekapcsolni a tápfeszültséget, a végálláskapcsoló áramtalanítja a motort.
A motor a végállásig fordul vagy addig (és arra), amíg kap tápfeszültséget. Fel lehet használni arányos szabályzásra, de semmilyen visszacsatolás nincs benne. Vannak visszacsatolású, egyszerű szelepek, de azokban is csak végálláskapcsoló van.

A rugós visszatérítésűek tápfeszültségre nyitnak, a táp elvétele után a rugó visszatekeri alaphelyzetbe a szelepet, ezeknek csak két vezetékük van. Ebből a típusból is van visszacsatolásos, de azok is csak C, NC, NO érintkezőkkel. Már amelyiket a sarki fűszeresnél is meg lehet venni.

Azok, amelyek komolyabb visszacsatolással (is) rendelkeznek, két-három nagyságrenddel drágábbak.

szerk.:
Jut eszembe. Meg kell nézni a konkrét bekötést, mert léteznek variációk, bár nem sok lehetőség van. A "B" képen szereplő szelepet be lehet úgy is kötni, mint az A képen látható, de úgy is, hogy csak egy NO érintkező kell.

Tökéletes leirás

Köszi! Kezdem érteni, de csak még több kérdésem lett tőle Mi van belül? szénkefés DC motor? De hogyan van rákötve a két irány? Vagy két DC motor is van, a két irányra külön? Vagy valami kommutátoros trükk? Vagy van benne egy digitális vezérlő, amit bármelyik bemenet tudja tápolni?
Nem mindegy, hogy mi van benne, mert azon múlik hogy hogyan kell vezérelni. De arra tippelnék, hogy szabályosan a teljes feszültséget kell rátenni arra a bemenetre amerre akarjuk, hogy forogjon a szelep.
Az eredeti posztban bemutatott szervó vezérlő proporcionális feszültséget ad a motornak ahogy változik a hibajel.
andyka: ha leírnád, vagy lerajzolnád, hogy a feedback ágba mit kötöttél, az segítene megtalálni, hogy miért nem működik. Nekem egyre erősebben az az érzésem, hogy teljesen más megoldás kell ehhez a feladathoz: 2db P-fet, ami a két irányt be tudja kapcsolni, és egy mikrovezérlős logika, ami rövid időkre bekapcsolja a motorokat, és ezzel próbálja beállítani a szükséges köztes állást úgy, hogy közben visszaméri, hogy mi lett a hatása. De a méréshez előbb meg kell várni ameddig beáll valamiféle hőmérsékleti egyensúly - feltételezve, hogy hőmérséklet szerint vezérelve akarsz két folyadékot keverni.

Ezt csak a típus pontos ismeretében lehet megmondani, és szét is lehet szedni megnézni. Biztos lehetsz benne, hogy van belőle több fajta is, DC vagy AC vezérlésű. Két motort felesleges bele tenni, ha DC motorról van szó, az lehet irányváltós, végállás kapcsolókkal egyszerű megoldani.
De lehet akár egy irányba forgós is, a lényeg, hogy a golyós szelepen van egy tárcsa, ami működteti a végállás kapcsolót, és ez vezérli a motort, és ott állítja meg, ahol kell. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint a kinti kerti csapod, hogy ott 90°-ot tudsz fordítani rajta, mert ütközők miatt nem tudod körbe forgatni. Ha nincs ütköző, vagy a kerti csapodról levágod az ütközőket, azt is körbe tudnád forgatni, így egy irányba forgatva is zárni és nyitni tudod. A lényeg, csak az, hogy a golyóval együtt mozgó tárcsa mikor váltja át a végállás kapcsolót, és a végállás kapcsoló ekkor szakítja meg a motor tápját. Ha ez egyik pozícióba ért, az egyik vezetéken megszakítja a tápot, a motor megáll. Ha a másik vezetékre kap tápot újra forog, amíg annak a vezetéknek a tápját megszakítja a végállás kapcsoló. Ez így mehet egy irányba körbe körbe a végtelenségig.

Ez egy példa, az egyirányú forgásúra. A fehér vezetékre megy a nulla. A fekete vagy zöld vezetékre a fázis. Ez utóbbi két vezetéket szakítja a mikrokapcsoló a megfelelő pozícióban, akkor megáll a forgás, de a másik vezeték ilyenkor zárt, és oda jöhet a tápfesz, ezáltal van tovább forgás, ami aztán szintén lekapcsol ha a megfelelő pozícióba kerül a golyóscsap.
Keresőkifejezések.: motorized valve, electric ball valve stb.

Hello! Arról nem beszélve, hogy egy váltószelep, nem biztos hogy szabályzó szelep. Mert ha nincs benne állásjelzés, akkor nagy valószínűséggel nem az..

Ez stimmel. Ami mellett elsiklottál, az maga a motor: Bővebben: Link. Ez olyan motor, amilyenről leírást adtam az előző hozzászólásomban. Egyszerű On/Off vezérlése van, nincs visszacsatolás és igen, mindig a teljes tápfeszültséget kell rákapcsolni.

Viszonylag egyszerű belvilággal rendelkeznek. A "jobbra" végálláskapcsoló a "jobbra" vezetéket szakítja meg nyitott állapotban. Mivel a "balra" végálláskapcsoló alaphelyzetben (zárt) van, a "balra" vezetékkel ki lehet mozdítani a jobb oldali végállásból.

Van olyan is, amelyiknél a konkrét motor csak egy irányba forog, a mechanika 0 fokos állásban kinyomja a tüskét, amivel egy szelepet zár, a 180 fokos állásban visszahúzza, a két pozícióban van egy-egy végálláskapcsoló amit egy bütykös tegely működtet.

Vannak trükkösebb verziók is. A zöld színű szelephez hasonlót szedtem szét mert elöntötte a víz (hátha javítható alapon). A szelepmozgatónak három vezetéke van: nulla, fázis, fázis. Egyikre nyit, másikra zár. Kis DC motor van benne, a nyák lapon mikrokontrollerrel, miközben ez sem rendelkezik semmilyen visszajelzéssel.

A szervo vezérléssel tévúton jársz, mint már előttem említették. Amit linkeltél az egy három csatlakozású két állású szelep, ami azt jelenti, hogy két pozíciója van. Vagy T vagy L összekötést valósít meg ahogy mellette a rajzon látod. Tehát neked valójában egy két hőmérséklet figyelést kell megvalósítani, ami a beállított érték szerint két vezetékre kapcsol tápfeszültséget. Ez a két vezeték a kék és a barna. Erre kell feszültséget adnod (azt nem mondtad melyiket választottad). A sárgára az állandó tápfeszültség kell.

Ui.: Tehát ha AC vezérlésűt választottál, akkor sárga nulla, kék vagy barna fázis.
Ha DC feszültésgűt választottál, akkor sárga GND, kék vagy barna +tápfesz.
Mondjuk DC -nél nincs egyértelműen jelölve a polaritása sajnos.

Egyértelműen váltószelep, ott van a leírásban is:

Ráadásul a folyadék áramlási ábra, és a kapcsolási rajzok is ezt mutatják.

Sziasztok!
VGA kártyák esetében a 2x8 pin kártyát meg lehet hajtani 2x6 pin kábellel?

Nem vagyok ma PC közelben, de holnap jövök a pontosításokkal. Röviden (telefonról), a feedback -ot egy MCP9701 adná.

Pár hete vettem egy mozgás érzékelős LED lámpát (természetesen madeinchina), ami működik is megfelelően. Három funkciós, tehát kikapcsolt, folyamatosan bekapcsolt, vagy mozgásra bekapcsol.
Van benne egy Li-ion aksi is, és mini USB töltővel tölthető, tehát akár vezeték nélkül is üzemel.
Töltés közben egy piros LED világít, ha fel van töltve kialszik.

Egyetlen apró bibi, hogy nem csak éjszaka sötétben, de nappal is mozgásra bekapcsol, ha abban az üzemmódban van, tehát fizikailag ki kell kapcsolni (oldalán 3 állású kapcsolóval K1), ha nem szeretnénk nappal világítani. Viszont ez a kis bug, az agyamra ment, hogy nappal is világít mozgásra, és reménykedtem, hogy csak kispóroltak belőle egy fényérzékelő ellenállást, és szétszedtem. És valóban mint megtudtam, a CDS1 jelzésű alkatrész elvileg egy fotoellenállás lenne, és mint látható SMD kivitelű. Mivel ilyen nem volt itthon, beforrasztottam egy lábas verziót, és most már napközben nem kapcsolgat fel mozgásra a lámpa. Apró bug még ugyan van benne, mégpedig az, hogy ha sötétben fel van kapcsolva, tehát mozgás aktiválta, és közben a helyiségben ahol van felkapcsolom a villanyt, nem reagál azonnal és nem kapcsol le a LED sor, csak akkor ha a mozgás aktivizálódás utáni késleltetés ami pár mp lejár. Mondjuk ezzel már együtt tudok élni, de ha folyamatosan mozogsz előtte, akkor addig világít még világosban is. Tehát a fényérzékelés csak akkor lép életbe, ha az időzítés lejárt és kikapcsol a LED sor.
A táplálást egy falon kívüli 5V-os napelemmel akarom majd megoldani, de ez még nincs felszerelve.

Ui.: Ez csak amolyan közérdekű információ volt, ha esetleg van másnak is van ilyen.

Ha a mozgásérzékelős lámpa bekapcsol sötétben mozgás miatt, akkor világos lesz, azonnal ki is kapcsolhatna, mert hát minek is az általa biztosított fény világosban. Azt a szenzor nem tudja megkülönböztetni, hogy miért van világos. Ez nem bug, normál esetben egy mozgás + fényérzékelős lámpa így működik.

Gondolj bele, a fényérzékelő nem tudja megkülönböztetni, hogy körülötte van fény vagy a saját fényét érzékeli, tehát normális, hogy kivárja a beállított időtartamot, míg lekapcsol.
"This is a feature, not a bug."

Én abból indultam ki, hogy mivel a panel hátulján van az érzékelő, nem szól bele a saját fény.
Az IC ez alapján meg el tudja dönteni, ha ki van kapcsolva, és fényt érzékel, nem kell bekapcsolni mozgásra, ha be van kapcsolva, és fényt érzékel, le kell kapcsolni.

Az én logikám az volt, hogy van két bemenet, az egyik a fényérzékelő F, a másik a mozgásérzékelő M.
Ez alapján az igazságtáblázat a következő:

M 0 és F 0 = kimenet 0.
M 1 és F 0 = kimenet 1 x ideig, ha letelt újra indul azaz retriggerelhető, világít folyton míg mozog.
M 0 és F 1 = kimenet 0.
M 1 és F 1 = kimenet 0 azonnal, mert valaki felkapcsolta a villanyt a helyiségben.

Ui.: Ugyanis az azonnali kikapcsolás hiányával egy baj van. Ha bemegyek sötétben a konyhába, felkapcsol a LED, teszek veszek, aztán felkapcsolom a villanyt, és folyton mozgok az érzékelő előtt,
soha nem fog lekapcsolni, mert újra indul, nem veszi figyelembe, hogy felkapcsoltam közben a villanyt.

De lehet igazatok van, és csak én agyalom túl.

Ebben az esetben jó a logikád.

Ha csak párhuzamosítva vannak a pinek a VGA-n, és polaritás helyesen be tudod dugni, akkor igen.

A lényeg, hogy többféle bekötés létezik!
Tehát azonosítanod kell a VGA kártyádon, és a tápegység vezetékeden lévő bekötést, és akkor csatlakoztathatod, ha polaritás helyesen össze tudod dugni. Ha nem lehet, akkor marad az a megoldás, hogy a kábel végén lévő műanyagból kihúzod a pineket, és úgy cseréled fel, hogy passzoljon a VGA-dhoz. Csak ez esetben jegyezd is meg, hogy variáltad a csatlakozót, mert legközelebb VGA kártya csere után meglepetés érhet.

Sziasztok
Ahogy a tegnap igértem, jüvük a pontosításokkal.
A háromjáratú szelep a elektromos felépítése a következő (A kép): sárga GND és a barna meg a kék vezérlés, jobbra vagy balra, mikor melyikre csatolunk áramot. Van benne mindkét irányba végállás kapcsoló amely megszakítja azt a csatolást amelyik éppen arra fordította el, ahogy Bakman írta. Módosítottam a gömbön hogy tökéletesítsem a háromjárat funkcióját és a tengejen, hogy 180 fokot forduljon.
Az elv az lenne (B kép), némi modosítás után a kapcsoláson, hogy a bal felöli 500 ohm-os potival beállítok egy adott feszültséget az MCP9701 hőmérő tartományába (mondjuk 1,19V, ami megfelel kb. 40 C foknak) és ezután az MCP9701-es hőmérő adja a feedback-ok úgy hogy egyik vagy másik tranzisztoron adjon áramot a háromjáratú szelep forgató motorjára, vgyis forgatgassa jobbra, vagy éppen balra és így keverje a hideget a meleggel úgy hogy a „T” járat középső felén a kivánt hőmérseklet jöjjön létre és amit az MCP9701-es hőmérő reális időbe mér.
Hysztereziszt pedig a jobb felöli potival állitnám.

Ha esetleg valakinek volna valami megjegyzése, hozzáfűzni valója a kapcsoláshoz, az jól jönne, és ha kreatív is, akkor hálás lenném érte.

Szia! Mi a gyakorlati feladat amit ezzel a keverőszeleppel kívánsz megoldani?
Az eddig közöltek alapján ez a megoldás.

Ha megengeded, leírom a feladatot, mert mostanra vált egyértelművé számomra mit is szeretnél, viszont itt-ott nem egyértelmű a fogalmazásod.

Röviden: elektronikus keverőszelep. A szelepen nincs visszajelzés, a szelepmozgatást egy hőmérő szonda alapján végzi az elektronika. A hőmérő szonda a kimeneti ág hőmérsékletét figyeli.

Az egésznek analóg módon kellene működnie (mikrokontroller nélkül), potméterrel beállítható hőmérséklettel.

Ja, ismerem, még sok ilyesmi van a piacon, csak azok nem állithatóak távolról.
Gyakorlati feladat - radiátor hőmérséklet szabályozása puffe tartályból. Nem szeretem a magas radiátor hőmérsékletet

Pontosan. Bocsánatot kérek ha esetleg nem tudtam magam érthetően 100%-ig kifejezni minden téren.
„A magyar nyelv csak a családba meg a szük baráti körbe”

Ahhoz képest nagyon is jó. Sokaknak a fele sem megy, akiknek elvileg anyanyelve.

Szükséged lesz egy késleltetőre, a beavatkozás eredménye nem látszik azonnal a hőérzékelőn.
A motornak annyi időre adnék meghajtást míg a pálya egy részét - mondjuk tizedét - megteszi. Várakozás, mérés, újfent beavatkozás. A beavatkozás irányát akár egy komparátorral is meghatározhatjuk, de a mért és a beállított érték különbözete is számít, hiszen tűrésen belül a beavatkozást le kéne tiltani.

A szó amit kerestem - ablak-komparátor.

Hello! Na akkor "vázlatos módon" megmutatom, kb. hogy lehet ezt a feladatot megoldani, analóg módon. (Digitálisan is így kellene, csak más eszközökkel)
- Az OP1 levonja a hőérzékelő 400mV alapértékét, majd a 0..100C értéket 0..10V-ra konvertálja. Ez a PV (ProcessValue).
- Az OP2 összehasonlítja az SP (SetPoint) értékét a PV étékkel és a különbözeti jelet adja ki a dT kimenetén. (Ebből a fokozatból kettő kell, mert ez a -dT értéket adja, vagy is ha a PV kisebb mint az SP. De kell egy másik is, ami a +dP értéket adja.)
- Az U1 és OP3 egy impulzus generátor, ahol a szünetidő (Pause) állandó, viszont az impulzus idő (Pulse) szélessége az szerint változik, hogy mekkora a dT értéke, vagy is azzal arányosan nő a szelep nyitási/zárási ideje.
Az OP4 a holtidőt biztosítja, vagy is ha a differencia 0,5 C-nál kisebb, letiltja az impulzus képzést.
Az impulzusok hossza arányos a differenciával tehát ez egy arányos szabályzó, de mivel ha a differencia folytonosan fenn áll, akkor nyitogatja a szelepet. Tehát integrálási jellegű is a szabályozás. A szelephez és a rendszer tehetetlenségéhez a helyes időzítésekkel lehet hozzáilleszteni. Természetesen ebből a fokozatból is kettő kell a -dT és +dT feldolgozásához.

Hmm, ezzel „bezártál”, ennek kell egy hét amíg megértem.