Kollégának első körben EZ80 kellene hiánypótlásra.
Amúgy ezt, meg a szünetmentest használatba vetted már?

Rá pár napra találtam egy gyári adaptert hibátlan állapotban. Így nem kellett felhasználni de azért kösz.
EZ-m nekem is van sok csak ritkán megyek Pestre.

Hitvány forrasztás megtalálva, EZ80 már régen ki volt cserélve klasszikus kocka BY238 párosra, mindenki örül.

Ez így van. Köszönöm a segítséget!

Lehet hogy nyitott kapukat döngetek, de talán lesz akinek jól jön: Így lehet autentikus készülék előlapot, számlapot készíteni!
Bővebben: Link

Sziasztok!
Nemrég akadtam erre:
https://pctoc64.blog.hu/2012/10/23/besargult_retro_gepek_feheritese
Kipróbáltam egy régi, besárgult retro karácsonyfa füzér műanyagjain és tényleg működik!
Nem tudom, ki lett e tárgyalva itt, de hátha jól jön valakinek, aki restaurál.

Szia!
Itt és itt is. De nem baj, ha néha előkerül.

Sziasztok
Esetleg valaki megismeri a képen làtható típust? Lehetne hozzá még tűt szerezni?

Valoszinüleg nem, ha jol látom ez egy rigai gramofon, legalább 50 éves. Ha esetleg sikerül valahol még piezo ( kristályos) pickupot szerezni azt némi barkácsmunkával bele lehet szerelni, de elötte vizsgáld meg, hogy müködik-e az erösitö. Ha hozzáérsz a pickup vezetékeihez a karon erös bugást kell hallanod.

A meglévő tűvel is szól, csak nagyon rosszul. Villamos részét rendbe tenném. Viszont mechanikusan nagyon jó állapotba van, de ameddig tűt nem találok nem állnék neki endbe tenni.

Mit jelent az, hogy nagyon rosszul?

Üdv ! Magát a tűt , vagy a betétet kellene fotóni. Úgy lehet hogy tudnánk segíteni.

Szia!
Junoszt 301. Szovjet, csöves erősítővel, a '70-es évekből. Tudom, hogy nem segít rajtad, de gyárilag adtak hozzá egy tartalék tűt.

Ez van benne:

Üdv ! Csak hasonló van .

Sziasztok!
Nyakig ülők egy régi csöves erősítő feltámasztásában. Amennyire csak lehet nem szeretném teleszórni nem korhű alkatrészekkel, de szembejött velem egy érdekesség.
Úgy tudom hogy az olaj-papír kondik nem nagyon szokták megadni magukat. És itt jött egy érdekesség. Ez 10nF és valami 600 volt feszültségű 1957-es gyártás elvileg. Nem vezet át de közel 100 nF kapacitást mérek rajta. Ameddig a párján ami pont ugyan ebben a szerepkörben dolgozik csak a másik végcső rácsán van csatoló kondenzátorként, az szintén nem vezet át, viszont rendben van a kapacitás értéke. Az valóban 10 nF. Hogy tud ekkorát nyúlni illetve van-e rá esélyem hogy feltámasszam őket, vagy keressek valamit amivel kiváltom. Én szívem szerint cserélném, csak nekem anno azt mondták még a suliban hogy ezek örök élet plusz egy nap. Bár már nagyon sok ellentmondásba futottam bele ahhoz képest mint amit tanítottak az anyagismeret órákon anno.

Pontosítok. nem a végcsövek csatolói hanem előfok és fázisfordító, de nem is lényeges. Megmértem a másikat is és az is hibás. Ezek után kivettem a végcsövekét is. Azok jónak tűnnek, de kezdek nem bízni bennük. szerintem nem örülne a végcső ha kapna mondjuk + 230-240 voltot a rácsára úgy hogy az anódja közel 1000 volton van.
Cakúgy mint az előfok is a fázisfordító sem.

Pedig igencsak tönkre szoktak menni az olajpapírok is. Az átvezetés a legnagyobb probléma különösen a csatoló kondenzátornál. Egy régi készülék sok év utáni bekapcsolásánál ki lehet végezni vele a végcsöveket. Ez az átvezetés persze ohmmérővel nem vehető észre a kis feszültség miatt. Lásd még itt: http://www.mesterfogasok.atw.hu/ Úgy emlékszem ezen a fórumon is volt már róla szó, hogyan lehet szépen a régi tokba beletenni az új kondenzátort úgy, hogy nem is látszik a csere.

Nagyon köszönöm. Jól éreztem hogy valami sántít. Az is gyanús volt hogy lassan nehezen töltődik, de nagyon gyorsan kisül, amíg egy jóval nagyobb kapacitású kondi sokkal gyorsabban töltődik ugyan ott és megtartja nagyjából a feszkót amivel töltöttem.

Szerintem a nagy kapacitást is csak az átvezetés miatt mérted.

Valószinűleg erre a bejegyzésre gondolt em:

glimlampas kondi vizsgalo

Szerintem is. kezdem látni, hogy semmi sem ment meg. Meg kell építenem.
Azért jópofi hogy a több 10 ezer forintos műszerekkel nem tudod kimérni, és egy jó közelítéssel nulla forintos kapcsolással szinte azonnal tudsz nagyjából biztosat állítani.
Már csak az a kérdés, hogy ami jónak mutatkozik a glimmes teszterrel, az mikor fogja beadni az unalmast.

Na, mibe szerettem bele? Úton van a kicsike. Egyrészt nagyon tetszik, meg olcsó is volt, valamint megcsinálom, ha lehet.
Vagy beleépítek valamit cselből...

Mono? Az enyém sztereó volt, és Indiában gyártották. AC 176/ AC 128 végtranzisztorokkal. Crystal pickup volt benne. Gondolom ezért a minőségi kategóriáért, az se volt drága, mégis szó nélkül átvették a bizományiba, mert mégiscsak Philips volt. Én is csak a márkanév miatt vettem, azután mégiscsak lecseréltem mágneses hangszedősre. (1970-es évek).

Reklám 1929-ből.

Orionton rádióknál ahogy elnézem, gyakori, hogy a skála hátlapja (ami egyben a ferritet is tartja) letörik a rögzítőcsavarjairól. Erre találtam most ki egy lehetséges megoldást, ami talán másnak is hasznos. Csak némi sztirol lap ("siko lemez" néven is ismert, modell/makett boltokban kapható), valamint makettekhez használatos ragasztó (Faller Super Expert, Revell Contacta stb) kell hozzá, szerszámok terén pedig sniccer, reszelő, fúró.
A törött alkatrész anyaga látszólag szintén sztirol, de legalábbis hatásosan ragasztható makettragasztóval, ami az anyagot picit oldva szinte egybeolvasztja az elemeket. A letört darabok persze rég kipotyogtak a rádióból és elvesztek, tehát pótlást kell építeni, amihez első lépésként a törés helyén reszelővel sík illesztési felületeket csináltam. Elsőre az alkatrész eredeti formájához hasonló pótlásokat vágtam ki 3mm lemezból, de ez a megoldás önmagában sérülékenynek tűnt, ezért egy-egy hosszabb darabot ráragasztva megerősítettem a felépítményt (ez így persze kinézetre egyáltalán nem eredeti, de az én viharvert, hiányos rádiómban nem számít). Végül a ragasztó száradása után kifúrtam a csavarok helyét kézi fúróval és reszelővel kicsit csinosítottam a toldásokon.
Ezután már csak össze kell rakni a rádiót és már örülhetünk is, hogy nem lötyög a skála

Sziasztok!

Örökségből előkerült egy Orion 420A rádió, külsőre egész vállalható állapotban. Alapos porkifújás, ecsetes takarítás után bedugtam a konnektorba és bekapcsoltam. Az eredmény: elsőre pár mp csend, majd hirtelen a hangszóróból közepesen erős búgás. Itt ki is kapcsoltam, mert tudom, hogy a csöves technikánál a bemelegedéssel fokozatosan kéne megjönnie a hangerőnek, nem így hirtelen. Azóta már a kapcsoló elfordítására nincs az a néhány mp-nyi csend sem, hanem rögtön zúg. 2-3-szor megpróbáltam rövid időkre, de látom, hogy majd alaposabb vizsgálatra lesz szükség, ha egyszer felkerül hozzám.

Néztem a rajzát, első látásra az a gyanúm, hogy a végcső alatt látható 4,7nF üthetett át, és a trafón át rövidrezárja a tápot, ebből "hallani" az AC komponenst a hangszóróban. Gondolom ezeknél a már 70+ éves készülékeknél amúgy is érdemes az összes kondenzátor feszültségtűrését fenntartásokkal fogadni..?

Az egyik veszélyforrás a rács csatoló kondi, az ha átvezet tönkremegy a végcső mielőtt kettőt számolsz. Én nem is kapcsolnék be semmit ennek ellenőrzése nélkül. Másrészt a kondenzátorok kisfeszültséggel vizsgálva jónak mutatkozhatnak, de nagyfeszültségen átvezetnek.

Bekapcsoláskor azonnal jelentkező zúgás oka, zárlatos egyenirányító cső, vagy idegen beavatkozás, elkötés.

Kondikat erdemes glimm lampas nagy feszultseggel vizsgalni.
200-300V dc\dc konverter ha nincs kulon trafod.
Kondi kiepiteni.
A kondival sorba a glimm nagy feszre kotni
A kondin keresztul 1et villannia kell a glimmnek amig fel nem toltodik a kondi.
Utana sotet, ha ezek utan nemi derenges marad akkor atvezet es cserelendo.
Teszt utan kondit kisutni kotelezo!
(Ugyanugy nez ki toltetlenul is csak mas a fogasa ha toltve marad ! )