Az így néz ki (ha beleugathatok). A trafó 800VA, a primer áram 1A/osztás, a pufferkondi 18 mF.

Szabályozható toroidom nincs, viszont van egy 4X15V kimenetű trafóm. Azt tudom használni ilyen célra.
A meddő áram az valóban melegíti a primer tekercs Ohmos ellenállását, azaz az sincs ingyen ez igaz. Szerencsére jelen esetben a 6 Ohmos primer tekercsnél ez 0,06W csúcsban. De ha megint lesz egy ilyen "lusta délutánom", méregetek még egy kicsit.

Neked mindig van a tarsolyban valami jó méricskés szkópfotó. Köszönöm. Hirtelen azért mértem egyet, mert most lett áramváltóm.
Ezek a tüskék minden bizonnyal tetszenek az áramszolgáltatónak, de az nem is annyira érdekel minket.
Hogy a Karesz féle hálózati kondícionáló az mennyire tud megizzadni ezektől a tüskéktől, az már viszont igen. Annak a rajzát már megosztottad velem, de még nem volt idegzetem belefogni. Majd ha nyugdíjas leszek.
Ez az aktuálisan tesztelt trafócska egy olyan erősítőbe kell, amit az asszony szeretne. Ne kelljen kikapcsolni soha, csak ne fogyasszon sokat. Van egy hasonló 24/7 erősítőm, annak csak a munkaponti árama esik le majdnem nullára ha nem kap jelet egy fél óráig. Csak az nem tetszik neki.

Ezzel a trafóval 2x100 W környékén tilt le a védelme (kapcsol át direktben a hálózatra az SSR).
Akkor 7-8 A körül vannak ezek az áramcsúcsok. De 5 W kimeneti teljesítménynél kb. 100 dB körüli hangnyomás van nálam ebben a kis szobában.
Majd ha nyugdíjas leszel küldök hozzá nyákot neked (ha még élek addig). De most is küldhetek - ez a biztosabb és csak egy szavadba kerül - van a fiókban tartalék.

" Him be csúf..." valamilyen filmből idézve.

Ez a kezdőknek lenne lényeges. Talán elgondolkoznak rajta. Még esetleg kérdeznek is...

Egyszer beszélgettem valakivel az OVT-ből ( Országos Villamos Teherelosztó ), azt mondta, hogy ezekből a tüsikből az utca végén már szinte semmi sem látszik. Nagyjából ugyanez a meddőáramra is igaz. Inkább csak a felharmónikus áramok kelthetnek zavart egy házon belül.

Sziasztok!
Keresek egyfajta transzformátorfedelet, égen-földön-internetszerte nem találok megfelelőt, valaki tudna segíteni ebben? EI84-hez kellene az alábbi kép szerinti típus.

Üdv!
Bizonyára megvannak a méretei is. Oldal,méretek, lyukméretek, magasság. Az Etronic Parts-nál meg kell nézni, bár nekik inkább coll méretek vannak, de én vettem ott más méreteket is régebben.

Igen, pont ez a problémám, hogy az 3 11/36", és EI86-ként árusítják, így az összes mérete eltér a 84-es lemezétől. Ezt a típust viszont mindenhol, mindenkinél lehet kapni, de ez nem jó. Természetesen a méretei megvannak, az EI84 pedig nem egy ritka lemezméret, ennek ellenére nem találtam sehol sem, biztos nálam van a hiba.

Nem benned van a hiba, itthon nincs, úgy néz ki. Ha nem szükséges a mágneses árnyékolás, csak mechanikai, esztétikai igény van, meg lehet csinálni nyák lemezből, belül a réz felülettel, élben forrasztva. Aztán kicsit lehet csinosítani a széleken és lefesteni kívül-belül. Láttam már itteni Kollégától ügyesen elkészítve.

Horganyzott lemezből kivágni, sarkoknál ráhagyással, majd meghajtani. Jól forrasztható, mágneses teret is benntartja. Könnyebb dolgozni vele, mint a nyáklemezzel.

Köszönöm mindkettőtöknek a választ, de nem nagyon tudok fúrni-faragni, se helyem, se kézügyességem az ilyen munkákhoz. Csak azért tettem fel ezt a kérdést hátha valaki már vásárolt ilyet és tudja mi a trükk a dologban.

Üdv.

Szereztem pár leégett tekercsű vasmagos Tridonic gyártmányú nátrium gőzlámpa folytótekecset.
A vasmagját felhasználva szeretnék belőle hálózati transzformátort készíteni 150V-os szekunder feszültséggel.

A méretezés miatt a kérdésem az lenne, hogy esetleg tudja valaki, hogy az ilyen tekercsekben milyen típúsú vasmagot használnak?

Csak egy kis érdekesség:
A vasmag EI vasmag de középen a oszlopnál legrés van ezért az I részeket nem használnám fel hanem a két E darabot szembedordítva epíteném meg.

"Mezei" trafólemezt használnak (cca. 4% Si). Méretezése a szokásos (van a téma képei közt). Semmi értelme -ha az oszlop rövidebb- összeforgatni, a légrés megmarad, sőt nagyobb lesz. Ez a rövidebb oszlop "módi" csak a nagyon régi f.cső fojtóknál dívott. EI vasnál prespán betét volt a légrés. Tehát a jármoknál is volt rés. Viszont, ha összeforgatod a 2 E-t, dupla ablakod lesz, növelheted a pakettet és a teljesítményt. Így viszont nem lehet váltakozva lemezelni, ami rontja a hatásfokot.
Nem írtad, mekkora teljesítményt szeretnél kivenni. EI84-ből 80-100 W, kb. 40-es pakettel. (ki kéne számolni)

Köszönöm a választ!
Így mar könnyebb lesz számolgatni,.hogy mire lesz elég ez a vasmag.

Az oszlopok egyforma magasak. A középső oszlopnál úgy jött ki az erdeti tekercsen, hogy az I elemen van a külső oszlopoknál megvastagítva.

Szóval ha a két E tagot összefordítom akkor nem lesz légrés.
Teljesítmnényben legaláb 200W-ra lenne szükségem.
Amúgy 70-130VDC tápegyseget szeretnék építeni. De mivel van több ilyen vasmagom is,akkor lehet hogy két kisebb teljesítményűt építek.

Ha az E-ket összefordítod, olyan vastag pakettet rakhatsz, hogy a 200 W meglesz és az ablakba is elfér a huzal. Méretezd túl 10 %-al, akkor biztosan meglesz a 200 W.És csak egyszer kell tekerni, egy csévét csinálni.

Én hasonló esetben átkapcsolható trafót/szekundert használnék.
Amúgy sem túl jó ötlet ekkora feszültséget/teljesítményt "hűtőbordán" elfűteni...

Gyári lineáris labortápokban is így oldják meg.

Sziasztok!
Hiába keresem, nem találok olyan szakirodalmat, ami választ adna a kérdésemre transzformátor méretezés témájában.
Szükségem van egy trafóra, melynek primere ~230V, szekunderfeszültsége ~ +/-12V bipolárisan, és szekunder oldalon max 4A-el terhelhető. A feladat megoldásához adott egy mikrosütőből kimentett EI magos transzformátor, melynek a primer oldala maradna eredetiben, a szekunder oldala lebontásra, majd újratekercselésre kerül a nekem megfelelő paraméterek alapján.
Odáig eljutottam, és mindenhol csak ezt olvasom, hogy menetszámot, vasmag felületet, menetszám/voltot hogyan kell számolni, viszont a vezeték átmérőről nem esik szó sehol.
Ebben a témában korábban sokat emlegetett skori féle kalkulátor nem elérhető már.
Tudnátok segíteni, hogyan méretezzem a trafómat?
Köszönöm!

Üdv!
A Skori él és alkot, máig használom.
Talán a szekunder menetszám helyesbítéssel a primerhez képest jó lenne, de tapasztalati értékkel módosítani szoktam.
Skori

Szia!

A mikró trafó nem szerencsés választás ilyen célra. Egyrészt, jóval nagyobb teljesítményű, mint amire szükséged van. Másrészt, és ez a nagyobbik probléma, erősen túlgerjesztett, nem alkalmas tartós üzemre az eredeti primer menetszámmal.

Először is a primerhez legalább 10-15 menetet hozzá kell tekerned. Ha kiütöd a mágneses sönt hasábokat, annak a helyére megfelelő szigeteléssel befűzögetheted. Majd kiszámolod a szekunder menetszámokat. Nem árt tudni, mi a célod vele. Gondolom egyenirányítás után talán még stabilizátor is következik. Ez esetben kicsit több menetet kell számítani. Ha megvan a szekunder menetszám, 2*12 V-ra (vagy több), a betekerhető keresztmetszetből (X mm2) először levonod a szigeteléseket. A maradékot elosztod a menetszámmal. Amit kapsz x*x mm négyzetet, ami abba belefér huzal, azzal be is tekerheted. A keresztmetszettől függően akár 2mm átmérőjű huzalból is beférhet a szükséges menetszám. Ami bőven elegendő max. 4 A-re.

Mágneses söntöt ki kell belőle ütni.
Tetszőleges szigetelt huzallal ráfűzöl pár menetet (minél több, annál jobb), megméred mekkora feszültséget ad. Visszaosztod a menetszámmal.
4 A-hez legalább 1 mm-es (átmérő, de inkább több) huzal kellene, vastagabb erősen ajánlott.

2.7A/mm-hez ca. 1.4 mm átmérőjű kell. De az ősi módszer, az ajánlott plusz primer menetszám pótlása, 10 menet alkalmas szigetelt menet befűzése szekunder becsléshez, feszültségmérés és "violá" sic!

Úgy ahogy mondjátok.
Azon szokott hitvita lenni, hogy mekkora áramsűrűséggel számoljunk, a valós terhelés (szakaszos, folyamatos, stb.) ismerete nélkül nehéz rá jó választ adni.

Köszönöm mindenkinek az eddigi válaszokat!
Az a baj, hogy nem tudom milyen méretű lenne megfelelő. Vannak kisebb csévetesttel rendelkelző trafóim is. Újratekernem mindenképp újra kell, hogy bipoláris, és ezen belül szimmetrikus legyen. Csak abban nem látok tisztán, hogy egy adott primer tekercselés , valamint a szekunder mennyire terhelhető. Az összefüggést értem a menetszámok, és a primer-szekunder feszültség:feszültség és áramerősség:áramerősség aránya tekintetében, de azt nem tudom, hogy a maximális terhelhetőség hogyan állapítható meg.
Alapvetően a rézvezetékek terhelhetőségét ismerem, de nem tudom itt még milyen faktorokat kll figyelembe vennem.
Egyébként az áramkör további része valóban graetz híd, 12V feszstabok lesznek, majd a 12v DC-t használnám a továbbiakban.

12 V-os feszültség stabilizátorból ritka a 4 A-es.

Az előző hsz-em képe különböző áramsűrűséghez ad támpontot. Azt jó lenne tudni - említette más is - hogy milyen jellegű lesz a terhelés. Konstans 4A-hez ott a kép.
Benne a megnevezésben a teendő: Áram osztva keresztmetszettel. Állandó terheléshez, 4 A az 1.4 mm átmérőjű huzal jól fogja érezni magát.

Kicsit felül akartam lőni. Max 3A-ra tervezek, -12V, +12V 1.5-1.5A, ezt elbírják az LM7812, 7912-k. Esetleg elemi stabilizátor is szóba jöhet.

Ehhez nem kell összeadni a +/- feszültség kimenet terhelhetőségét. A mikró trafó elefánt ehhez a feladathoz. Egy 50-60VA-es trafó is elég. Durván egy 10 cm2 vas keresztmetszetű trafó elég lehet.