Csak érintőlegesen erősítő kérdés de hátha. Van nálam egy 2.0 farados kondenzátor ami látszólag működik. Hogyan lehet ennek megmérni a valós kapacitását?

Szia! Azt tudjuk, hogy U*C=I*t. Ha például 100 mA árammal töltjük, vagy sütjük ki, akkor 10 másodperc alatt 0,5 V-ot változik a 2 F-os kondi feszültsége.

Köszönöm!
A töltésből is ugyanúgy lehet ugyanúgy következtetni a kapacitásra? Mert ugye a töltőfeszültség konstans, tudok betenni ellenállást amivel az áram is konstans lesz. Viszont kisütéskor a csökkenő feszültség miatt az áram értéke nem konstans, ezért gondolom egy sima ellenállás beiktatásával ez nem teljesen jó megoldás. Jól gondolom?

Hát nem!
Ha ellenálláson keresztül töltesz (kisütsz) egy kondit, akkor ott folyamatosan változik az áram!
Csinálhatsz áramgenerátort ami a tápfeszültség nagyobb részében állandó árammal tölt..
Vagy csak egy kielégítően rövid ideig méred a feszültség változást a kondin, amiből számolsz.

Ha jelenleg ki van sütve, akkor kezd el tölteni. Amennyiben csak ellenállást használsz, a 0,5 V változás nem viszi el nagyon a töltőáramot. Amúgy két tranyóból és két ellenállásból összedobhatsz egy áramgenerátort.

Jut eszembe, az LCR mérő előtti időkben hangkártyával és 100 Ω referencia ellenállással mértünk. Talán manapság is fellelhető ilyen szoftver.

Elég láma vagyok ehhez, valamit biztos rosszul csinálok. Összeraktam EZT a kapcsolást 2db BC337-ből. Az R helyére egy 6,2Ω-os ellenállást raktam. A töltőáram mégsem konstans, az elején még 80mA, de a végére már csak 8mA-t mutat ahogy a feszültség emelkedik.

A végére kifejezés a 10 másodperc leteltét jelenti?
Lerajzoltam a mérési összeállítást a 2 F-os kondival.

Mekkora a tápfeszültséged? Mennyi idő telik el a "végéig"?

Nem. Sajnos csak egy műszer van kéznél, úgyhogy csak külön körben tudtam mérni a feszültséget és az áramerősséget. Az lábbiakban leírom az eltelt időt, 0V-ról való feszültség emelkedést voltonként:
3, 8, 12, 18, 24, 30, 37, 45, 55, 1:04, 1:19, 1:35, 1:57, 2:41.
Tehát 1V 3sec, 2V 8sec, stb.

Terheletlenül kb. 15V van az áramgenerátor végén. Ha rajta van a kondi 14,8V-ig megy fel, de a végén már nagyon lassan emelkedik a feszültség, az utolsó 1V már majdnem 1 percbe telik.

Ha a LED helyére kötötted be a kondenzátort, akkor az áramgenerátor sajnos helytelenül működik, a BSS sajnos már csak ilyen. Ezért készítettem egy ábrát a számodra. A 10k ellenálláson stabil feszültségnek kell lennie, különben a T1 nem tudja tartani az áramot. Ezért lassult le a töltésed.
10 másodperces mérés bőven elegendő egy ±10, esetleg ±20 % tűrésű elkóhoz.
Állítsd össze a kapcsolást ahogy lerajzoltam. Ampermérővel ellenőrizd, hogy tartja-e a generátor az áramot töltés közben legalább 10 s-ig. A mért áramerősséget jegyezd fel.
A voltérőt kösd a kondenzátorra és járasd a kapcsolást 10 s-ig. Az induló és a 10 másodperc utáni kondenzátor feszültséget jegyezd fel.
A generátoron mért áramerősséget szorozd meg tízzel és ezt oszd el azzal a feszültséggel amennyivel a kondi töltődött a 10 másodperc alatt. Ennyi Farados a kondenzátorod.

Ennek az áramgenerátornak van még egy másik problémája is, a T2 erősen melegszik mikor alacsony a kondenzátor feszültsége. Ettől szintén csökken a generátor árama.
Legegyszerűbb megoldásnak azt látom, hogy az R2-t 6,2 Ω-ról nagyobbra, 100 Ω környékére cseréled és hosszabb ideig méred a töltést. Ettől még a C=I*Δt/ΔU képlet nem változik, csak az aktuális áramerősséget, időt és feszültséget kell behelyettesítened.

A mérésedet még nem kommentáltam.
80 mA kezdeti generátor áramról számoltál be. Az 1 V; 3 s = 0,24 F, az 6 V; 30 s = 0,4 F, tehát igen messze vagyunk a 2 F-tól.
Nyilván ismernünk kéne a kondenzátor előéletét. Hosszabb tárolás alatt sokat veszíthet a kapacitásából, mely formázással, vagy egyszerűen csak rendszeres használattal regenerálódni képes.

Szerinted átlag júzer "kezébe adnak" valós Fárádokat?? Az irdatlan nagy energia! Szerintem az összes ilyen kondi kamu. De még nem mértem meg a G.Z kondimat...

Összeraktam a kapcsolást amit rajzoltál, 100Ω-os ellenállással. Kezdetben 5,2mA-t mutatott a műszer majd elkezdett csökkenni. Sajnos az elején nem jegyeztem fel csak egy idő után. Az alábbi eredmények születtek:
0,5V 29sec 5,2mA
1,0V 1:03
1,5V 1:37
2,0V 2:12
2,5V 2:50
3,0V 3:30
3,5V 4:10 4,7mA
4,0V 5:07 4,5mA
4,5V 6:09 4,4mA
5,0V 7:38 4,3mA
5,5V 9:50 4,1mA
6,0V 13:53 4,0mA
6,43V 30:00 3,9mA
Fél óra után meguntam

Eddig csak fél Farádossal találkoztam, annak rendben volt a kapacitása.

Amíg működött az MM, gyártottunk talán max. 1F 20 voltos kondikat... Ami a tűrésből kiesett, hozhattam belőle.

Némi átlagolás után nyugodtan számolhatunk 40 másodpercenként 0,5 V-tal, nem lőnek ezzel nyulat
0,0052x40/0,5=0,4 F, azaz hétköznapi mértékegységben 400 000 µF.

Köszönöm. Az előéletéről egyébként nem sokat tudunk, egy autó hátuljába volt beszerelve de egy jó ideje már nem volt bekötve az egész rendszer, hogy mióta azt nem tudjuk.
Az normális, hogy ilyen kicsi áramnál nem emelkedik egy idő után a feszültség? Mi ennek az oka?

Az elektrolit kondenzátornak óhatatlanul van szivárgó árama és lehet rajta voltmérő ami szintén fogyaszt. Mikor ezek egyensúlyba kerülnek a töltőárammal, akkor áll meg a feszültség növekedése.
Ennek értéke feltöltött állapotban tudomásom szerint 10 mA-ig elfogadható, ami heti 1,7 Ah fogyasztásnak felel meg.

Köszönöm! A voltmérőnek külön kell adni delejt a remote szálról, amúgy nem működik. Régen mintha azt olvastam volna, hogy az ilyen nagy kondiknak vezérlés kell. Én addig azt hittem, hogy a tetején lévő elektronika ezt is szolgálná de enélkül is simán tölthető, kisüthető.

Idézet:
„az ilyen nagy kondiknak vezérlés kell”

Legalábbis kellene!! Ekkora kondit CSAK áramkorlátozással töltünk fel, ÉS csak feltöltött állapotban kapcsoljuk össze direkbe az akkuval! Erre lenne jó a vezérlése, illetve mindenképp kell bele valami komoly áramú relé is.

Idézet:
„Ekkora kondit CSAK áramkorlátozással töltünk fel, ÉS csak feltöltött állapotban kapcsoljuk össze direkbe az akkuval!”

Találtam hozzá használati utasítást a neten, az írja, hogy a mellékelt 51Ω-os ellenállással kell feltölteni, szükség esetén kisütni

Ekkora kondik 100A csúcsokra vannak tervezve, tehát nyugodtan lehet neki adni az áramot. Persze nem direktben, hanem korlátozó ellenálláson keresztül. Viszont az 51 Ohm az elég nagy. Egy normál autós 55W vagy nagyobb izzón keresztül nyugodtan fel lehet tölteni. 10-20 másodperc alatt teljesen feltöltődik, vagy ki tud sülni. Azonkívül az izzólámpa ellenállása hideg állapotban a tizede az üzemi ellenállásnak, kvázi áramgenerátorhoz hasonlóan működik.

Sziasztok! Egy autó erősítőhöz vettem a használt piacon 2 db logitech mélysugárzót... Az eladó állította hogy 4ohm-osak, de ahogy megkaptam a csomagot rámértem a hangszórókra 7,6Ohm-ot mértem mind a kettőn. Az erősítő 4 csatornás, de a hangszórókat hídba kötném rá. A kérdésem az lenne ,hogy használhatom így,vagy nem?

Szia! A hangsugárzók valószínűleg 8 Ω névleges impedanciájúak. Az erősítő hídban képes akár 90 W-ot is rájuk küldeni. A Logitech mélysugárzók nem biztos, hogy elviselnek ekkora terhelést. Óvatosan próbáld és állj le, ha lekoppanna a hangszóró tekercse.

Köszönöm szépen a válaszod! Maga az erősítőnek nem gond a 8ohm?

A terhelő impedancia a megengedett legalacsonyabb érték felett bármennyivel lehet. Az erősítő adataiból az következik, a csatornát ne terheljük 2 Ω-nál kisebb, a hidat 4 Ω-nál kisebb értékű hangsugárzóval.

Köszönöm! szeretnék beiktatni egy stereo potmétert a fejegység és a külön "sub" erősítő közé. Milyen értékűt a legmegfelelőbb? 20k/50k/100K ami épp itthon van.