Fórum témák
» Több friss téma |
Nem tudom, hiszen valójában éppen azért kérdezem meg itt.
De ha tényleg annyira elavult lenne a téma, miért kerül még mindig (éppen az előbb néztem az egyik internetes weboldalon) majdnem 50 dollárba a készülék. (49,99$) Az egyik végén gyakorlatilag két egyforma (valamilyen) csatlakozó dug-aljzat van, a másikon pedig egy majdnem "százlábú" tűs csatlakozós anya-oldal. A Blaupunkt tévémben ennek a valaminek már gyárilag és előre beleépített foglalata van, a régebbi Samsungomban pedig adtak hozzá valami-féle adaptert, amely a TV hátulján a megfelelő csatlakozó-nyílásba egy pattintással becsatlakoztatható. És ráadásul szedtem már szét azóta egy másik (némiképp modernebb) Samsung TV-t, (annak éppen törött volt az LCD kijelzője) és akkor csodák csodája - az alaplapja hátsó/alsó felén már ott van gyárilag ezen kártya csatlakozó foglalata! (Egyébként az működő korában már 19 voltos külső táppal és speciális tápdugóval ment) Gyanítom, hogy aki ezt a modemet valamikor annyi pénzért megvásárolta, lehetséges hogy annak utána folyamatosan és ingyen jön be tévéjén a net. Olyasmi lehet ez, mint egyik-másik műholdvevő lavór és beltéri. Ahol nincs havidíj, kártya, semmiféle előfizetés - viszont folyton jön. de induláskor drágán adták. Pontosan így néz ki, amint nagyjából 10 perce az e-Bay weblapról (kép-ként) lementettem. https://www.cafr.ebay.ca/itm/323955308024 A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2024
Ezek ma már használhatatlanok. De rengeteg gyűjtő van, akik a régebbi technológiák darabjait gyűjtik akkor is, ha az infrastruktúra maga, például ebben az esetben a vezetékes telefon hálózat már régen nem támogatja a betárcsázós modem technológiát.
És mivel ilyet már nem gyártanak, jó pénzt lehet elkérni érte. Nekem is van ilyen adapterem Samsung TV-hez, de ez kizárólag a kódkártya fogadására alkalmas. A Blaupunktot nem ismerem, de szinte biztos, hogy az is a kódkártya számára van kialakítva. Eleve a betárcsázós internet idején még alig volt digitális televíziózás, az akkor gyártott televízióknak nem volt operációs rendszere, beépített számítógépe, ami az internet eléréséhez szükséges. Maximum egy digitális cél áramkör, ami a digitális jelet megjelenítette a képernyőn. Meg ugye volt a teletext, de az a videó jelben hordozta az adatokat. Idézet: „Gyanítom, hogy aki ezt a modemet valamikor annyi pénzért megvásárolta, lehetséges hogy annak utána folyamatosan és ingyen jön be tévéjén a net.” Ezt inkább a vicc rovatba kellett volna beírni. Szerintem a kérdésedre a választ Suba53 leírta. A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2024
'Miért kerül ennyibe..." ? Mikor már tévéműsor sincs hozzá...
Nem is az hát a gond, hogy már nincsen hozzá semmi, hanem hogy a neten mégis árusítják.
Igaz - láttam én már majd 70 ezer forintért az Auchanban az eléggé régi típusú kerek Hajdu keverőtárcsás mosógépet, miközben annyiért már szinte gagyibb automatát is meg lehetne venni.
Te csak írsz, de nem olvasol? Suba53 direkt neked írta: Bővebben: Link.
Igen lehet, mert ezt a csatlakozót használja a CI+ digitális dekóder kártya is, amit természetesen
TV -hez találtak ki, hogy a fizetős műsorokat nézhesd. Ha a szolgáltatótól megrendeled a szolgáltatást, adnak hozzá egy bankkártya méretű chipkártyát, amit a CI+ dekóder kártyába téve, be tudsz tenni a TV PCMCIA csatlakozójába. Viszont mint írtam ez a PCMCIA csatlakozó alap volt a régebbi laptopokon, gyakorlatilag ezen keresztül lehetett csatlakoztatni hozzá 66 féle kiegészítőt, úgy mint telefon modemet ami neked is van, kártya olvasót, hálózati kártyát, hangkártyát, USB portot meg még ki tudja mit. Tehát a lényeg, a két eszköz annak ellenére, hogy a csatlakozásuk ugyan az a PCMCIA, nem kompatibilis egymással. A hozzászólás módosítva: Júl 21, 2024
Egyszerűsítve ez olyan mint az 5 pólusú Din csatlakozó. Régebben a hangtechnikai alap csatlakozó volt. A Midi csatlakozó, sőt néhány forrasztóállomás is használja. Szerencsére az 5 tüske kiosztása olyan, hogy elméletileg egy téves csatlakozás esetén nem történik baj.
Gondolom a PCMCIA csatlakozó esetében is ez a helyzet, ezért nem okozna gondot egy ilyen elcserélt csatlakoztatás. Vélhetően hosszú engedélyeztetés előzi meg egy már máshol használt csatlakozó egyéb felhasználását, amit nem mondhatunk el az amatőrökről. Nekem 6.3mm-es jack csatlakozóval kapcsolódik a pákám az állomáshoz. Ugyanilyen van a gitáromon, az effekt pedálokon. Szerencsére csak én forrasztok itthon, de hamarosan le fogom cserélni a csatlakozót másra. Idézet: Annyira, hogy tartozik hozzá egy átalakító kábel, ami a kártyán levő kisebbik csatlakozóhoz kapcsolta az RJ11 (más esetben az RJ45) csatlakozót. Enélkül sem ér semmit, ha lenne szolgáltatás, még akkor sem. Ez a csatlakozó átalakító kábeldarabnak eltűnési tulajdonsága van. „már nincsen hozzá semmi”
Nem pont. Egy DIN csatlakozót arra használsz, amire csak akarsz. És nem, semmi sem véd meg téves csatakoztatástól. Ha a forrasztóállomásodra páka helyett a Commodore 64-et dugod, akkor az tönkre fog menni.
A PCMCIA az egy szabvány. A host a beledugott kártyával beszélget. TV esetén megkérdezi, hogy kódkártya-e. Ha nem, akkor többé nem szólnak egymáshoz. Amennyiben egy számítógépbe dugod, akkor is megkérdezi, hogy milyen eszközt dugtak be. Ott annyi a különbség, hogy telepíthetsz hozzá drivert. De ha az adott operációs rendszerhez nincs driver, akkor ott sem fog működni. Nem tiltja semmi, hogy a PCMCIA tüskesorral megegyező tüskesoron tetszőleges jeleket vezess tetszőleges feszültségszinten. Tehát fizikailag ugyanaz lesz a csatlakozás, csak nem írhatod rá, hogy PCMCIA, mert nem az. Ha ide valaki mégis bedug egy PCMCIA kártyát, akkor az jó eséllyel tönkre fog menni. A felhasználói hülyeségtől amúgy sem szokás túlságosan védekezni. Például az elterjedt, kerek, kisfeszültségű tápcsatlakozón is bármit vihetsz. AC, DC, bármilyen polaritással, és bármilyen feszültséggel. És bármely tápot bedughatod bármely készülékbe. Ismerősi körben számtalanszor kellett már készüléket javítanom (néha kidobnom), mert nem a saját tápját dugták rá, hanem azt, ami hamarabb a kezükbe került. Nem szokásuk feszültséget és polaritást ellenőrizni.
Körülbelül. Annyi különbséggel, hogy ez egy digitális csatlakozó, tehát nem hinném, hogy bármit is engedélyeztetni kell. Ha valaki erre a csatlakozóra szeretne eszközt fejleszteni és gyártani, csak megnézi a csatlakozó lábkiosztását, és a kommunikációs protokollt a hozzá tartozó szabványban.
Majd ennek megértése után olyan áramkört tervez hozzá, hogy a csatlakozás a gazda géphez megfelelő legyen, tehát pl az adat, cím és vezérlő vonalakat megfelelően köti be, és a hardverbe írt firmware-el a megfelelő kommunikációs protokollt valósítja meg. Gyakorlatilag ugyan az, mint amikor a PC -be ezer meg ezer gyártó készít különböző kiegészítő kártyákat régen ISA, PCI, AGP, újabban meg PCIe csatolófelületre. De nyilván egy fax modem firmware nem fog tudni kommunikálni egy TV Mpeg dekódolásához szükséges képalkotó processzorával.
fondorlatos kérdésem a következő:
Hogyan oldható egy koax kábelen a már régebben felszerelt Cabelcon 4.9 csatlakozó? Vagy - azt akkor már eleve csak simán-lazán eldobni lehet?
Ha a menetes változat akkor letekerheted róla, ha viszont a préselt akkor csak roncsolással.
Sajnos préselt.
Már kibeleztem belőle a koax drótot - s egyből rájöttem.
Sziasztok!
Sikerült megfejteni az ET616/ET618-hoz tartozó hálózati azonosító kütyü működését. Mivel nem vettem hozzá ilyet, így csak ötletek alapján tudtam menni, de sikerült és egyszerű. Miután sikerült észre venni, hogy az ID állásban (azonosító keresés) rendre az 1,2,4,5 lábakat felvillantja a "huhogós" részén, jött az ihlet, hogy hátha azt nézi, a többi lábon mi történik. Nos nem ilyen egyszerű, de majdnem. Kb. 2 perc kísérletezgetés után sikerült megtalálni, hogy melyik lábakat figyeli és hogy adja meg az azonosítót: 1-3 = 01 2-6 = 02 4-7 = 04 5-8 = 08 Ez láthatjuk, hogy a bináris helyiértéknek megfelelően történik a számozás (egyébként pont sorban villogtatja meg a lábakat). Ezután már egyszerű a történet, ha mondjuk a 13-as szám kell nekem, akkor össze kell kötni a megfelelő párokat, azaz 1-3,2-6,5-8 és már adja is a megfelelő értéket. Innentől tényleg csak annyi a dolgom, hogy legyártsak magamnak pár ilyen "azonosító címkét" - ami persze a bontott falialjzatoknak köszönhetően nullforintos tétel lesz Összesen 15 különböző számot tud megkülönböztetni, mikor semmi nincs összekötve, akkor nincs 00 kijelzés se, hiszen az ugyan az lenne, mintha nem is dugtunk volna rá semmit, azaz csak -- van a kijelzőn.
Ennek a kínai nyomásmérő órának milyen lehet a menet típusa?
Én párhuzamosnak nézem, a kérdés vajon metrikus vagy whitworth? Külső átmérője 14.6 mm. Egy ilyen készüléken ki kellene cserélnem egy kisebb osztású órára. A hozzászólás módosítva: Júl 22, 2024
Fenébe, elnéztem , az átmérője 13.6 mm, úgy meg akkor azt hiszem M14 -es finom menet lesz.
Ha megnézed a neten kínált Ar/Co2 nyomásméróket: (G)ázmenet 1/4"
A gázmenet elvileg balos, ez meg jobbos. Vagy valamit keverünk.
Miért lenne balos a gázmenet? Természetesen abból is van (pl. az acetilén reduktoron), de a G 1/4" jelölés nem jelenti azt, hogy az balos.
Igazad van, azt hiszem a PB -vel kevertem akkor, meg a C2H2 -vel ahogy írod.
Meglátom hányat találok akkor G1/4 -el próbálva... A hozzászólás módosítva: Júl 22, 2024
A PB gázpalackon is balos menet van, csak az nagyobb.
Valamint hidrogén palackon és az összes éghető gázén.
Pneumatikus hengerfejek esetén remek példa, különböző megrendelők különböző szabvànyai, miszerint metrikus mint a legtöbb csavar EU szabvány, valamint a cső menet.Ezek jelölve is vannak a menetben elkerülendő a hibás csatlakozás, egyik jele a M, másik pedig G. Mindkét esetben jobbos csak a menet emelkedése más, így nem tanácsos össze cserélni.
Katonai helikoptereken szoktam látni az ajtó felett ilyen feliratokat, nehogy a kommandósok arra hurkolják a kötelet az ugráshoz. Mert hogy az antenna, és nem foggantyú.
De a metrón?
Azért ennél kissé árnyaltabb a helyzet.
Az biztos, hogy az M az metrikus 60° -os párhuzamos, és van belőle normál és finom menet (MF) is. A W az whitworth 55° -os, és úgy látszik van belőle párhuzamos és kúpos is. A G az szintén whitworth és csőmenet is egyben. (Vajon mitől csőmenet egy menet?) Aztán még az amerikai fajtákat nem is említettük. Ránézésre azért saccoltam be az M14 finom menetet, mert a metrikus 1.5 -ös fésű úgy néz ki illeszkedik rá, a külső átmérő meg szintén az M14 méret közelében van. De ezek után már ebben se vagyok olyan biztos. Azt hiszem az lesz a legjobb, ha holnap beviszem egy szaküzletbe, és kerestetek megegyező nyomásmérőt, ott talán meg tudják mondani, pontosan milyen menet van rajta.
A kép alapján nem illeszkedik rá csak majdnem.
Lehet igazad van...
|
Bejelentkezés
Hirdetés |