Vagy ott vannak a Firecuda-k vagy Game Drive-ok, vagy hogy hívják őket. A lényeg, hogy gyakorlatilag ez egy SSHD, ami egy SSD-t és egy, kvázi a hátára épített HDD-t működtet szimbiózisban, kívülről egy eszköznek látszó rendszerként. A lelkivilága annyira komplex, hogy pl. a NAND hibája miatt akár fel sem pörög, így teljesen más logika szerint kell rajta hibát keresni mint egy különálló SSD-n vagy HDD-n (egyébként ez típushiba náluk).

Egyelőre ódzkodok az SSD-ktől, nekem nem hiányzik az a sebesség többlet, amit nyújtanának és az se tetszik, hogy némelyik pár TB írás/olvasás után "feldobja a bakancsot". Western Digital (Blue) HDD-k vannak nekem, azok mind megbízhatóan teszik dolgukat 2019 óta (pár év különbség van közöttük).

Nemrég láttam a hwapróban eladó használt (szever) SSD-t, amiben (nem tévedés) 2300Tb írásmennyiség volt, de jól működőként (és ehhez képest kedvező áron is) árulták. El is kelt, valaki megvásárolta.
Egy otthoni felhasználó 10 év alatt sem hozza össze ennek a századrészét.
Több SSD-t is használok, néhányat használtként vettem, és eddig kimondottan jók a tapasztalataim.
Nyilván van SSD amelyik bedöglik, mint ahogyan a HDD-k is. Emiatt ódzkodni, félinformációkból kiindulva, és tapasztalatok híján, szerintem egyszerű szűklátókörűség.

Se HDD-t, se SSD-t nem vennék soha használtként! Az egyetlen kivétel, ha ingyen hozzájutok HDD-hez, de azt is óvatossággal kell kezelni. Az a legbiztosabb, ha a tárolóeszköz vadiúj, mert úgy fogja a lehető legtovább bírni nálam.

A jelenlegi rendszer SSD-m egy 256GB-os SK hynix darab, kb. nyolcadik éve dolgozik hibátlanul.
Ha belekóstolnál abba a sebességkülönbség élménybe, amit egy SSD nyújt a HDD-hez képest, lehet hogy elkezdene hiányozni.

"Az a legbiztosabb, ha a tárolóeszköz vadiúj, mert úgy fogja a lehető legtovább bírni nálam."

Nálad a fizika törvényei máshogyan működnek?

Ismered a kád effektust, az elektromos és mechanikus eszközök ill. alkatrészek életciklusának hibamodelljét? A legtöbb meghibásodás a kád szélein (az életciklusuk elején és a végén) van, mert vagy egy gyári hiba végez velük, vagy az elöregedés. A közbülső szakaszban (a kád alján) minimális az elhullás, ha van is az jellemzően külső behatás következménye (pl. a bekapcsolási, nagyobb áramfelvétel vagy feszültségtranziens a tápellátás felől). Az alkatrészek sosem fiatalodnak (csak ha újra cserélik őket), így idővel már nincs bennük akkora tartalék a működési devianciák elviselésére (lásd az elkapacitástalanodó kondenzátorokat, amik nem szűrik a tápfeszültségeket).

Az utóbbi 10 évben (amióta csak Samsung Pro-kat használok) az összes SSD-met használtan vettem, soha nem volt velük semmi probléma.

Nem feltétlenül az új a legbiztosabb. Egy használt, rel. keveset futott szerver SSD lehet, hogy még akkor is menni fog, amikor Te kidobtál már két garnitúra (de amúgy újonnan vásárolt) kommersz SSD-t, meg a HDD-idet is...

Nem követtem az utóbbi időben a memóriák technológiai fejlődését, de úgy rémlik, hogy a nagy áttörést, amit egy évtizede emlegetnek, még nem sikerült megvalósítani tömeggyártás szintjén. Nem tudom van-e olyan memória gyártó, aminek a cellái nagyságrendekkel több írási ciklust tudnának elviselni, mint a többi gyártó piacon kapható termékei.
Akkor viszont a magasabb megbízhatóságot, a hosszabb élettartamot egyéb gyártási precizitással tudják csak garantálni, és nem a chipekben rejlő alap tulajdonságokkal.

Az Intel megcsinálta, csak olyan drága, hogy a konzumer szintre még nem jutott el.

A cellák töltésmennyiségét több lépcsőre osztva nagyobb tároló kapacitást tudnak elérni, cserébe némi élettartam, sebesség és megbízhatóság csökkenés az ára. Tehát ha úgy tetszik bizonyos tekintetben visszafelé fejlesztés is van, de pl. szerver SSD-ben többnyire nem QLC flash van (bár manapság ki tudja), én még SATA meghajtókat használok ezek kevésbé melegednek (pl. a hűtése is lehet jobb egy enterprise meghajtónak).
Amúgy szerintem a chip-eket lehet valamennyire válogatni, és a kevésbé jól sikerültek mennek az olcsó/noname/konzumer meghajtókba. A félvezető lapka széléből készült chip-ek általában kevésbé sikerülnek jól (nagy átlagban), mint a lapka közepéből készült darabok. Nem tudom, hogy ezt mennyire használja ki egy-egy gyártó, de egy szerverbe készült SSD esetében valamit tenniük kell, hogy ne jöjjön vissza a nagy részük garanciában, hiszen ezekre nagyon nagy írástűrést adnak meg, amit ki kell bírniuk. (ha jól tudom kb. napi 3...5x teleírást ki kell bírnia 3...5 éven keresztül). Amit a NAS-ba vettem talán valami 9000tbw-t adnak meg rá, de adatlapokat nézegetve van amelyikre ennél sokkal többet (pl. Micron 5300MAX: 24500tbw). A konzumer meghajtókra többnyire bőven 1000 alatti értékeket adnak meg. Illetve amit korábban említettem: Bővebben: Link

Szia!
Említetted az Intel-t, a D3-S4510 SSDSC2KB960G8 megbízható?

Nagyon kihasználják: a waferek széle mindig a Kingston, ADATA, stb. budget gyártóknál landol.

Ha jól emlékszem az egy 8. generációs, SATA enterprise SSD, igen komoly hibakorrekcióval. De nagyon nem lehet belelátni, mert az Intel által módosított firmware-ekhez sosincs loader, így sziszifuszi munka őket visszafejteni.

A Xpenlogy-val jutottál valamire, vagy ejtve lett az a projekt?

Melyik részére gondolsz? Nem sikerült tovább karcsúsítani, bár megtaláltam hol tárolja a minimum partíció méreteket, mikor megpiszkáltam, akkor megint újratelepíttette magát. Bár ez is érdekes volt, mert a swap méretét sikerült lejjebb venni, s amíg csak a logikai partíció mérete volt lecsökkentve, addig még rendben is volt, de amint fizikailag is hozzányúltam, máris nem tetszett neki.
Végül úgy döntöttem ejtem az egészet, mert nincs értelme küzdeni vele tovább, hogy beférjen 2GB-ba. Raktam bele egy kicsit nagyobb SSD-t, arra telepítettem a rendszert, majd utána telerámoltam merevlemezzel (8db 500GB-ost kapott). Természetesen megkapta azt a mókolást, hogy ne USB-ről menjen, hanem az SSD elég legyen a boothoz, de ez a partícióméretes dolog már nagyon érzékenyen érintette.
Pedig megpróbáltam azt is, hogy másik lemezre létrehoztam a struktúrát és beleklónoztam, na az se volt jó neki valamiért. Gyanítom, hogy azért nem tetszett neki, mert RAID rendszerben dolgozik és a teljes rendszert létrehozza a lemezein, amik telepítéskor benne vannak még akkor is, ha csak egyetlen lemezt kap...

Akkor most megy pendrájv nélkül? Vagy akkor az az SSD kizárólag csak a pendrájvot váltja ki?
Addig jutottam el (virtuális gépen), hogy próbáltam a pendrájv tartalmát egy külön partícióra tenni a lemezen, bootolt is róla, de mindenáron újratelepítéssel akart indulni (és persze ilyenkor meg legyalulja az extra particiót). Erre végülis van megoldás, vagy nem érdemes kínlódni vele? Az itthoni Xpenology szerveremben egyszer már kimúlt a pendrájv, szívesen kiiktatnám ha lenne rá működő módszer.

Megy pendrájv nélkül vidáman. A trükk annyi, hogy a megfelelő partíciót kell hozzá megszerkeszteni. Gyakorlatilag annyit kell csinálni, hogy
1) feltelepíted a rendszert
2) létrehozod a rendszerlemezen a "második" partíciót is
3) a két partíció közti területen létrehozol egy kb. 50 megás újabb partíciót, ahova telepítesz egy grubot
4) a feltelíptett grub-hoz hozzápattintod a pendrájvon lévő konfigurációt

Gyakorlatilag ezt csináltam, indult is a boot, de a DSM azzal indult, hogy újra akar telepíteni.
Mit hagytam ki?
Melyik loadert használtad és melyik DSM-et?

Eddig ara gondoltam, hogy valahogyan észreveszi a DSM, hogy változott a particiós tábla, de ezek szerint valami más oka van? Egyszer, amikor kinyiffant a pendrájv, és kicseréltem (ugyanaz volt az ujabb pen tartalma), akkor is észrevette valahogyan a rendszer, de akkor csak költözést ajánlott fel, és 1..2 perc után már működött is.

Hozzá pedig a "DS3615xs 6.1 Jun's Mod V1.02b" loadert.

Ok, ugyanezt használom.
Akkor a particio helye lenne a kulcs?

Szerintem a helye és mérete. Fontos, hogy ne a teljes üres területet használd fel, különben fejreáll... Ez a leírás szerintem követhető, csak annyit kell rajta módosítani, hogy nem a legutolsó helyre teszed a grubot, hanem az első üres területre.

Na gyerekek ilyenkor mi van? Korábban kint volt, hogy nyomtatás, beolvasás stb. Most meg semmi csak ez.

Mozgasd át a patronokat.

Illegális tartalom megosztása tilos!

Sziasztok!

Adat visszaállításhoz bitpontos másolatot kell készítenem egy HDD-ről.
Van egy Axagon dokkolóm, amelyik tud lemezeket önmagában klónozni, mindenféle program nélkül.
Régebben már klónoztam vele OP rendszert tartalmazó HDD-t - SSD-re, hibátlanul.
Az volna a kérdésem, hogy adatmentéshez jó lehet e ez a klónozó funkció, vagy inkább csináljam egy program segítségével.
Ha programmal csinálnám a bitpontos másolást, akkor melyik programot használjam, mit javasoltok.

Szia! Van kifejezetten HDD adatmentés téma is: érdemes lenne ott folytatni és kezdésként elárulhatnád, hogy pontosan milyen HDD és mi történt vele, ami miatt menteni kell?

Lemezre történt másolás közben a külső dokkoló dugasztápját véletlenül kihúztam. Azóta a lemezt a windows lemezkezelője RAW lemezként látja.

Itt válaszoltam.

Elöfordulhat, hogy egy régebbi W 8-s Toshiba laptop ( eredetileg akkor a jobbak közé tartozott) W10-re upgradelve nem képes termikusan müködtetni egy videoszerkesztö programot? Eddig kitünöen ment, amiota a nejem azon a gépen videokat szerkeszt szinte azonnal lekapcsol thermal fail vagy valami hasonlo szöveggel vagy anélkül A szervizben már többször kitisztitottak átvizsgálták semmi gondot nem találtak, de egy ilyen beavatkozás után is csak 2-3 napig müködik. A videoprogi nélkül nincs vele gond. Esetleg a ventillätor teljesitménye csökkenhetett?

Inkább elillanhatott a hőcsőből a gáz vagy rosszul van összeszerelve a hűtés.
Ez a többszöri tisztítás igen érdekes, az ilyen jellegű problémák általában elég jól reprodukálhatóak teszt programmal, pl. AIDA stressz tesztel is meg lehetne próbálni (közben kiíratva a képernyőre a hőmérsékletértékeket és ha kell azonnal beavatkozni)

Dedikált VGA van benne?