Kedves KBal76! Köszönöm a tanácsot! Megpróbálom előtte levenni.
Valamikor volt egy oszcilloszkópom, de majdnem biztos, hogy már nem működik. Hogyan tudnám beazonosítani a 8002 bemenetét? Csak egy digitális multiméterem van. Pl bekapcsolás után csak annyit mond, hogy "bluetooth mode" és többet nem beszél. Egy ilyen 1-2 mp-ig tartó feszültséget tudok vele detektálni?

Én az adatlapját olvasnám el, és nem méricskélnék. A 4. láb a bemenete, illetve a 3. is, de azt általában földelik vagy visszacsatolják.

Szuper! Köszönöm!

Ne forrassz le a BT panelről semmi alkatrészt szerintem, simán az IC lábáról kivezeted a kimenetet, és ha nem jó a jelszint, még mindig ott van az IC kimenete, azaz a hangszóró valamelyik lába (egyik se a GND).

Megelőztél Épp ezen tanakodtam. Köszi!

Nem volt olyan rég.Bővebben: Link

Mondjuk úgy, hogy a dekóder IC kimenetét keresed meg, ami úgy nézem a 14-es láb lesz.
Érdekes mert az adatlap azt írja, hogy "High performance..." közben meg csak mono,
na hát ez a high performance nálam itt megbukott.

Ui.: Egyébként google a barátod, ha beírod neki milyen adatlapot keresel, elég sokat megtalál.
Jelen esetben pl RDA5856ETE datasheet vagy RDA5856ETE filetype:pdf

Koax RF kábel -- Mi igaz ebből?

Üdv ismét!

BNC aljzatú kimenetet kéne majd hagyományos TV-s koaxra vigyek, és ennek kapcsán elgondolkodtam, hogy most mi is igaz abból, amit egyszer korábban olvastam, hogy a koax TV/rádió kábelek nem szerelhetőek, forraszthatóak, toldhatóak (mármint tudom, van anya-anya meg apa-apa toldó, én most *arra* a forrasztásos toldásra gondolok), rövidíthetőek házilag?
Merthogy egyszer erről korábban egy szakcikkben, sőt, szerintem nem is egy szakcikkben olvastam. Már nagyon halványan csak annyi rémlik, hogy hullámhosszokkal meg ehhez kapcsolódó interferenciákkal magyarázták a dolgot; utána meg voltak ábrák és egy leírás egy rohadt körülményes professzionális forrasztási módszerről, amiben elektródákat, ezüst-forraszanyagot, hajszálpontos vágást, meg még franc tudja miket írtak le.

Illetve egy másik, kevésbé lényeges kérdés : koaxon futó videójelre külsőleg hogyan lehet rázavarni?

Szia! Ha rézből vannak a kábel vezetői, akkor nyugodtan forraszthadod hagyományos módon. A mikrohullámú frekvenciákon kell különleges szabályokat betartani és árnyékolt kábelre nagyon nehéz rázavarni.

"A mikrohullámú frekvenciákon kell különleges szabályokat betartani"

Szóval akkor ~30MHz felett, ugye? És az alatt meg szerelhető/forrasztható?
A videojelek (ill. anno az analóg TV adások) milyen frekvenciákon futnak(/futottak)?

A mikrohullámú frekvenciák 1 GHz felett kezdődnek. Földi sugárzású tévéadások régen is és manapság is a VHF és az UHF sávban találhatóak. Az alapsávi analóg videojel spektruma pedig méhány hertztől kb. 4 megahertzig terjed, tehát nem követel meg extrém hozzáállást.

Föl felszíni sugárzásban már nincs analóg adás csak digitális szórás kb 170-860MHz közt DVB-T néven.
Kábelen is hasonló csak lentebb indul 45-860MHz.
A régi analóg adás is kb e közt üzemelt anno, csak a fentebbi frekvenciákat nem használta.

Amúgy akkor ennyi erővel Édesapámnak betett tuner/HiFi mögött is minimalizálhattam volna a kábeldzsungujt. (az RCA-kat ugye tudtam méretre csinálni, meg a tápkábelek többségét is, főleg a 3 méteres koax az, ami tekereg mögötte)
Én egyébként a Wiki-s definíciót néztem, aszerint írtam a 30 megát.

"dzsumbuj"

30 mega felett az ultrarövidhullámok vannak (VHF) a régi iskola szerint, gyanítom ez manapság is így van.

A rázavarást illetően : Ezt azért kérdeztem, mert amúgy majd bizonyos videókon szeretnék az alábbihoz hasonló analóg torzítási effekteket előidézni (élőben, lehetőleg analóg módon):
https://youtu.be/UKMeD16oBhk
És azt lehetőleg úgy, hogy ne kelljen semmit tekergetni, bökögetni, fogdosni, meg ne kelljen VHS-re venni és annak a szalagját csipkedni, stb. Hanem valahogy elektromosan tudjak nagyjából irányítottan rázavarni.

Ezt gondolom akkor úgy lenne célszerű előkészíteni, hogy veszek rendes szerelhető tuner/koax csatikat, de tisztességes koaxiális kábel helyett ráforrasztok... nem is tudom... pl. hangfalkábelt; hogy valami technikai ökörséget mondjak.
Vagy az az a véglet lenne, hogy át se érkezne rajta a jel a TV számára értelmezhető módon?

Én ezt nem értem.

Nyilván, ha zavart szándékozol bevinni a jelbe, akkor ne árnyékolt (koaxiális) kábelt használj, hanem vezetékeket, vezetékhurkokat.

Érdes lenne nem lexikonokból tájékozódni, léteznek szakmai oldalak is.
Egyébként a hivatalos rádiófrekvenciás sávok elnevezés az ITU szerint:
Rádiófrekvenciás sávok
Bár a köznyelvben az 1 GHz feletti sávrészt mikrohullámúnak is nevezik, ebben a részsávoknak külön betűjeleket is adtak, (pl: K, U, Q,) amiket régen az elérhető technológiák szerit adtak.
Egyébként a koaxok hullámimpedanciájukkal mindkét végén lezárva olyan hosszúak lehetnek, amit az adott frekvencián megengedett csillapítás korlátoz. 30 MHz -en akár több száz méter is lehet.

Hát most... jó, ezt így magyarázkodni nem fogom tudni. Esetleg erre less rá, hogy megértsd:
Bővebben: Gyakorikérdések-pont-HU

Itt megfogalmazták nekem a dolgot egy kétszavas kifejezésbe : Glitch Art

Mondjuk a PAL/SECAM teszteren 5.5 és 6.5 MHz-ek vannak feltüntetve az előlapon egy kapcsolónál, de az lehet, hogy csak az audiojel?

Amúgy egész egyszerűen nem találok technikai infókat a TV-s RF videojelek formátumairól. Érdekelt volna pl., hogy milyen modulációk futnak, meg az ilyen mindenféle dB/dBm értékek milyen feszültségértékeket is jelentenek a valóságban.

Mondjuk lehet, ha holnap visszakapom a szkópomat, egyszerűbb lesz rámérnem (többek között pl. abból a teszterből). HA ezek nem ilyen milliVolt-os jelek. Mert akkor az én csóró zajos Rigol szkópommal aztán nézhetem majd nagyítóval, hogy hol a jel a zajban.

Oké, akkor remélhetőleg attól még nem a másik szélső végletként fog eltűnni a jel, mert én sima vezetékpárt használok.
Biztos ami biztos, rákérdeztem. Korban nagyon messzi van Tőlem az a korszak. CD, illetve DVD volt az első, amivel tipegőként találkoztam, amikor a Disney meséket néztem. Meg az analóg adások is akkortájt kezdtek megszűnni emlékeim szerint, amikor még bőven ált. sulis voltam.
CD-k után jöttek elő a VHS-ek, igazából azért, hogy apám végigtolja nekem Kieślowski Tízparancsolatát... amit amúgy lehet, nem 9 évesen kívántam abszolválni, meg azon jelenetben keresni a magos mondanivalót, amikor 17 percen keresztül egy lélekmegnyomorított suhanc agyonver egy taxist. (ld. Ötödik Parancsolat)

Manapság úgyis valamilyen digitális formában fogod megjeleníteni, tárolni, megosztani a végeredményt. Akkor meg a digitális felvételen bármilyen zavart bevihetsz erre való filterekkel (nem vagyok videovágóban otthon, de láttam már ilyen filtereket régebben ingyenes videoeditorokban is), minek ezzel küzdeni? Ez pont ugyanannyira mesterkélt/mű lesz analógban is.

Az analóg világban a kép, és a hangvivő közti frekvenciatávolság volt a PAL rendszerben 5,5, a Secam rendszerben 6,5 MHz.
Az összetett videó jel spektruma mindkét rendszerben igen hasonlóan nézett ki, annak ellenére, hogy a PAL vídeó jel amplitudó modulációval, a SECAM esetében FM modulációval volt ráültetve a képvivőre. Mivel a képtartalom legnagyobb amplitúdói a szinkronjelek voltak, ezért a spektrum vonalas rendszerű volt, azaz a képtartalom részletei a sorfrekvencia (15 625 Hz) harmonikusai körül csoportosultak, egyre kisebb amplitúdóval. Az egyes harmonikus spektrumvonalak közti hézagokba helyezték el a színjelet a színsegédvivő elnyomott vivő egyoldalsávos modulációjával.
Mindkét esetben a hangot a rendszernek megfelelő frekvencia távolsággal, a hangvivő FM modulációjával érték el, PAL esetén 75, SECAM esetében 50 kHz lökettel.
Igen elnagyolva kb. ennyi.
A dB relatív szint (pl. feszültség viszonyt) jelent, magyarul egyik jel hányszorosa egy másiknak, logaritmikus egységekben kifejezve), a dBm pedig az alkalmazott lezáráson 1 mW teljesítmény szinthez képesti teljesítmény szintet jelzi szintén logaritmikus egységekben.

"nem vagyok videovágóban otthon"
Pont ezért, mert én sem. Nem is akarok.... mármint, utálok új szoftvert kitanulni.
Inkább szívesebben bütykölök analóg módon és/vagy forrasztok, ha nem kell olyan őrülten bonyolult cuccot létrehozni.

Egyébként, igaz, hogy ezt főleg előre felvett anyagra akarnám alkalmazni. De lenne majd egy élő felvétel is. És azért annál már sehogy se érné meg, hogy élőben effektezek egy CPU erőművel, ami nincs is.

Érdekességként megjegyzendő, hogy az NDK- ban SECAM volt a színrendszer, de 5,5MHz-es volt az intercarrier hangvivő. Romániában viszont PAL mellett 6,5MHz volt ugyanez.

Ez így volt, ezért írtam, hogy nagyjából ennyi, mer könyvet lehetne írni a témáról, csak már okafogyott a téma. (B, G? K, I, és még nemtom hány TV szabvánv) A Szovjetúnióban pedig a hang AM volt.

Franciaországban volt AM a hang és pozitív a képmoduláció.

A világosságjelhez elegendő a csonka oldalsávos csökkentett vivőjű negatív amplitúdómodulációval megismerkedni.

[off]Végre sok sok műszaki fejlesztés eredményeként elértük, hogy a különböző hang, és kép átvitel, lejátszás, stb. tisztán zavarmentesen, élvezhető formában legyen elérhető, erre jön egy hóbortos divat, egy Cyberpunk őrület, egy új "művészeti" stílus, ami a tökéletes anyagokat vissza rontja a 80-100 évvel ezelőtti minőségre.

Művészet lenne?