Én már akartam ellenőrizni szerszámok nyelének szigetelését, de nem találtam hozzá jó módszert. Hogyan kell/lehet megmérni egy csavarhúzó nyelének ellenállását? Gondolom egyik mérőpont a csavarhúzó fém része, de mi a másik?

Elektrolitba mártod. A higanyt nem javaslom.

Kínából már rendelhető teflon hordozójú nyák is. Nagyon drága, de a lehetőség adott...

Annak nem az ellenállását szokták mérni, hanem az átütö feszültsége. A két polus mert értelemszerüen adott.

Mi a másik "pólus", nekem ez nem értelemszerű?
Az átütési feszültség mérése biztosan fontos, de az valószínűleg függ a nyél vastagságától, ezért nem lehet következtetni a mérésből az adott nyél anyagának a szigetelési sajátosságára.
Ge-lee az anyagokat hasonlította így össze, én is ezt szeretném.

"Ha én teflont használnék akkor nyilván oda használnám ahol van értelme, azaz nem a nyáklemezt választanám le vele egyéb szigetelőtől, hanem magukat az alkatrészeket a nyáklemeztől."
Hányszor írjam le Neked, hogy az alkatrészeket üveggyöngyökre szoktam szerelni...
És nem értem mért nem érthető, hogy a körülményeket is figyelembe kell venni szereléskor, azaz ami éppen célszerű az adott helyre. Ha korlátlanul állna rendelkezésemre minden alkatrész, akkor egységesebb lenne a kivitelezés. Azonban a lényeg az elérhető legjobb hangminőség, a többi csak másodlagos dolog. A teflon, mint felhasznált eszköz, csak egy kis része a várható eredménynek, beleértve az összes pozitív tulajdonságát. És sajnos az audiofilben nem célszerű spórolni.
Érdekes dolognak tartom, ha jól emlékszem recetomi okosságát, miszerint kúszóáramlásokat említ.
Ki tudná biztosan, hogy eme tulajdonság mit jelent az érzékelés szempontjából. Mert ugye a fórum szokásos mérési eredményei ezt a dolgot nemigen mutatnák meg. Neked már vannak ilyesmi tapasztalataid. Ha valamit kicserélnék, mint szigetelőt az az általad felvetett bakelit forrléc lenne. És ha nem lenne egyeseknek érthető, a jó audiofil hangminőségnek része a plasztikus térhatás is. Ennek alapvető része a jó csatornaszétválasztás. Ehhez meg kerülni kell mindennemű áthallást. Én áthallásnak veszem a táp nem megfelelőségéből fakadó oldalbefolyásolásokat. Ezért választom szét a csatornákat teljes mértékben. Például az EVAmp-TB-ME esetében, ha a beépített DAC-tól indulok, a DAC független szimmetrikus kimenetétől a fülesig két külön csatornáról beszélhetünk. Már a DAC analóg fokozatát lesöpörtem, mivel az közös tápról ment. No meg nálam 3db sima pufferről kiváló hangminőséget produkál. Ezekben is van 10 darabos csillagba kötött puffertag dekadikus paralel értékekkel. Persze ezt is lehet vitatni, de attól még dinamikusabb a táp, és az ESR érték is csak töredék lesz. És még lehetne aprózni a sok összetevőt, amitől azt hallani, amit. A gyári készülékek, azért nem tudhatnak ennyit, mert ott az üzlet a mérvadó a gyártó, és a vevők között. Ha minden apróságot figyelembe vennének, akkor az így keletkező árakat szinte senki nem méltányolná. Aki már járt a jó hangzáshoz vezető úton, az egy gyári készülék nagyságáról már sejti, hogy mit lehet várni a hangjától. Ha meg bele is nézhet, akkor lehet pontosítani.

A másik a külső fele, tekersz rá alufóliát, vagy csak simán rézdrótot teljesen mindegy. Én mondjuk úgy mértem, hogy befogtam a nyél közepét fogóba és a fogó nyelét egy befőttesgumi szorította össze, tehát a fogó volt a másik pólus. Arra viszont figyelni kell, hogy a fém résznél legalább másfél-két anyag vastagságnyi hely maradjon el, mert ha ott szennyeződés van, és van, nem is feltétlenül kell olajos zsíros kézzel fogdosni, akkor ott a felületen jóval kisebb ellenállás lesz mint magában az anyagban.
Nem tudom mit szeretnél az értékből megtudni, csavarhúzókat nem ellenállásra hanem inkább átütési szilárdságra szoktak mérni ami nem ugyanaz.
Illetve azt sem tudom, hogy milyen műszered van a célra, hagyományos (villanyszereléshez használatos) műszerekkel nem fogsz tudni mérni semmit, ha csak nincs valami méregdrága célműszered, bár azokkal is az a baj, hogy teraohmokat azok is csak nagyfeszültségen (5kV és felette) képesek mérni.

A lehetősége adott a légszerelésnek is, amellett több előnye is van, nem kell érte fizetni, nem kell rá várni, mivel 3D-s nincs az ember keze megkötve mint egy 2 dimenziós nyáklemez esetén, a légszerelésnél mondjuk 15 vonal is átmehet egymás fölött nem csak kettő ha netán a szükség úgy hozza. Nem tudom ki hogy van vele, de egy szimpla egyszerű félvezetős végfoknál is történt már meg velem olyan, hogy 3 vagy 4 vonalat kellett volna egymáson átvinni de ugye csak 2 réteg van. Mondjuk annál is meg lehet oldani csak ronda lesz.

Az üveggyöngyök kimentek a fejemből, mondjuk én azok helyett is inkább teflont használnék.

Tudom, hogy minden számít. A Quad cégnek volt régen egy olyan szlogenje, hogy minden tisztességesen megépített erősítő egyformán szól. Akkor jót nevettem rajta, most már nem, mert ha nem is teljesen igaz ez a kijelentés, de majdnem. Nincs olyan, hogy tökéletes kapcsolás, csak olyan van ami jól van megépítve, meg olyan ami rosszul, meg a kettő közt lehet bármi is.

Van egy ilyen HE-s HTA-m (kép) én csak játszós HTA-nak hívom, itt valamelyik HE-s nyákterv alapján készült fiók alkatrészekből ilyen mindenes végfoknak, kb. soha nem volt használva semmire, tizenéve a polcon van. Most elővettem (ezt is), mert kéne valami nyári végfok, a csöves nem igazán jó amikor elve már 27 fok van a szobában.
Szóval ez a játszós HTA meze gagyi építés, de. Elkezdtem rajta ügyködni. Kivettem belőle a csatolókondit, a hangszínszabályozós részt is kiiktattam, javult. Megszüntettem benne az átfogó visszacsatolást, javult. Kivettem a Yageo kicsatolót tettem be helyette Vishayt meg vele párhuzamosan (nem látszik) Siemens fóliát, javult. Tettem a nyákon alulra a végtranyók lábai közé is egy egy tápszűrő fóliát, javult. Le kéne még venni a beforrasztott biztosítékokat a nyákról, pár ellenállást szénrétegre cserélni, a TO220-as darlingtonokat TO247-esekre cserélni, a kerámia kompenzáló kondikat fóliákra cserélni, rendes be és kimenetet csinálni neki, rendesebb tápot, dual monó kialakítást, biztos vagyok benne hogy ezektől is mind javulna.
Tavaszig meg kell versenyeztetnem az nhb108-cal hogy melyikük lesz a nyári végfok. Van amiben az jobb, van amiben ez, nyilván egyik sem olyan mint a csöves, de egyikre sem mondanám már hogy hű de rossz.
Nyilván, kicsatoló is biztos van jobb a Vishay-nál, meg ellenállás is lenne jobb az 1Ft-os szénrétegnél (a 8Ft-os Yageo nem az), csak legyen valakinek ideje meg kedve szórakozni vele.

Az arany használatának természetesen van előnye, ha csatlakozókat, kontaktusokat aranyozunk, de én konkrétan az áramkörben történő felesleges felhasználásról beszélek.

Legyen aranyozott az egész NYÁK lemezen a réz fólia, mert az audiofil. Valójában a korrózió védelmet ennél sokkal észszerűbben, gazdaságosabban meg lehet oldani például tűzi ónozással, de az nem szép.

Mi az arany előnye itt? Esztétikus, korróziógátló.
Mi a hátránya? Drága, és felesleges kontaktpotenciálokat építünk az áramkörbe.
Miért?
Tipikusan réz lábú alkatrészeket forrasztunk rész fóliához. A forraszanyag ón alapú ötvözet. Ha az alkatész láb ónózott a réz fóliánk ónozott, és összeforrasztjuk akkor ott lesz két kontaktpotenciál:
réz láb -> ónötvözet -> réz fólia.

Ha aranyozott a fólia, akkor pedig:
réz láb -> ónötvözet -> arany -> réz fólia.

A másik kedvencem a Jantzen Audio SilverGold Z-cap, ami aranyat tartalmaz. Ja igen, a fegyverzetek 1% arany + 99% ezüst ötvözete, mert az nagyon audiofil, pedig a használata inkább csak marketing, mint bármi haszos hozadék.

A lába ezüst? Szuper, de az end spary, ami a lemezeket összeköti a kivezetéssel ott is cink, és nem ezüst.
Ag99Au1 fegyverzet -> Zn end spary -> Ag láb -> Sn -> Cu fólia termoelemek.

Akkor már inkább legyen réz fegyverzet, réz kivezetés, és akkor az áramkörben mindenhol réz-réz vezetőket kapcsolunk össze 1db közvetítő anyaggal, azaz réz valami majd valami rész átmeneteink lesznek, amelyeken a kontaktpotenciálok elméletileg kioltják egymás hatását:

Cu fegyverzet -> Zn end spary -> Cu láb -> Sn -> Cu fólia termoelemek.

A teflon jó tulajdonságait értem, csak egyik sem hasznos az adott alkalmazásban, ahol egy vezető anyagú hűtőborda van egy epoxy alapú szigetelő laphoz rögzítve. Sem az alacsony dielektromos állandó sem a nagyfrekvenciás tulajdonságai sem a extrém szigetelési ellenállása nem jelent ott előnyt. Azaz esztétikai és érzelmi okokon kívül semmi nem indokolja a használatát abban az alkalmazásban.

Értem, hogy máshol ki lehet használni az előnyös tulajdonságait, de itt mi indokolja?

Még kiegészíteném azzal, hogy kondenzátorok esetén a dielektrikum anyagának sokkal nagyobb a jelentősége, mint a fegyverzetek anyagának - ugyanis a szivárgó áram, a veszteségek, a hőfokfüggés, a piezoelektromos hatások, átütési szilárdság, a kapacitás stabilitása, hőfokfüggése, feszültségfüggése, sőt frekvenciafüggése elsősorban a dielektrikumtól függ.
Az említett arany+ezüst fegyverzet esetében valószínűleg a marketing jelentősége nagyobb a műszaki paramétereknél...
A felesleges termoelemeket meg (részben) ki lehetne zárni ha a fegyverzet és a kivezetés azonos anyagból lenne - és közöttük mondjuk ponthegesztéssel készült kötések lennének (tehát szintén saját anyagból).

Hagyományos fóliakondenzátor ugye úgy néz ki, hogy van egy poliészter vagy akármilyen fólia, rá van gőzölögtetve az alu réteg és fel van tekerve. Meg van olyan is, ahol konkrétan maga a rézfólia van feltekerve, közte pedig vagy olajpapír vagy szintén valamilyen műanyag fólia a dielektrikum. Csak nézd meg az árát. Csövesben egy ilyen fóliakondi csatolónak 30 ezer, és egy PP-be kell belőle 4db...
És ilyenkor szoktak jönni a "hozzáértők" hogy ezotéria, meg parasztvakítás, átverés, sznobizmus stb.
A napokban komolyan elgondolkodtam azon, hogy lehetne-e ilyet házilag készíteni. Poliészter fólia van tekercsben, csak a vékony rézfólia kéne, meg egy kis szerkezet ami feltekeri. Nekem nem kéne nagy kapacitás, hanem ezek helyett a kis nx10pF kerámiák helyett kellene.

Ezek a kondik nem a gyártási költség miatt ilyen drágák, (az a pár gramm rézfólia nem kerül sokezer Ft-ba) egyszerű lehúzásról van szó. Ha el lehet ennyiért adni, akkor ennyiért adják...
Tesla tekercshez a nagyfezs kondit sokan mezőgazdasági PE fóliából + alufóliából készítették (sikerrel, és nagyságrendekkel olcsóbban a gyárinál).

Ha már a költségek és azok lefaragása esett szóba, TV hangolóegységekben a kis kapacitású trimmer kondik kiváltását úgy oldották meg, hogy beforrasztott a egy 1cm hosszú 1mm-es lakkozott huzalt az egyik fegyverzet lába helyére, arra feltekert pár menet pedig a másik fegyverzet volt. Éppen most kellett nekem egy ilyen, gyorsan le is fotóztam.

A hangot nem azok a pF-os kondik "szokták" elrontai, mert létezik C0G/NP0 kerámia, ami rendkívül stabil, és jó kondi alapanyag. A fő hátránya, hogy nagy kapacitásokat (>10nF) nehéz készíteni belőle, ezért néhány nF kapacitás felett meredeken emelkedik az ára.
Kerámiából a többi szokásos dielektrikum (Y5V, X5R, X7R, stb...) erősen piezoelektromos ("mikrofóniás"), hőfokfüggő, feszültségfüggő. Tovább ront a helyzeten, hogy a kondik mágnesezhető anyagokat is tartalmaznak... Ezek táphidegítőnek, időzítési célokra stb teljesen jók, de hangtechnikában és precíziós célokra nem alkalmasak.
Nagyobb kapacitásokat simán lehetne házilag is csinálni, és nem csak tekercselt kivitelben, hanem lapos "szendvics szerkezet" is megvalósítható lenne (pl. teflon lapok + rézfólia) Anno sok éve kísérleteztem ilyesmivel - csak akkor nem álltak spéci alapanyagok rendelkezésemre, és jóval kevesebb ismerettel is rendelkeztem pl. a kondik másodlagos paraméterei tekintetében.

Azóta viszont nem kell azt mondanom ha megkérezik, hogy miért ne legyen kerámia csatolókondi a fokozatok között, hogy "azért mert nem szól jól", hanem konkrétan meg tudom mondani, hogy bizonyos másodlagos paraméterek milyen jellegű problémát okoznak. Pl. a kapacitás feszültségfüggése fázismodulációt okoz, ami nemharmonikus és modulációs termékek megjelenését okozza. Tudom ez nem feltétlenül "audiofil szemlélet", de szeretek abba az irányba menni, hogy igenis mindenre létezik felkutatható magyarázat - és nem kell ezoterikus irányba terelni a dolgokat (mert az legyen inkább a marketingesek dolga ).

Itt a csávó (Link) egy 12 misibe kerülő erősítőt javít. Még csak drága alkatrészek sem kellenek a lehúzáshoz.

Nyilván az aranyozásnak ott van értelme, ahol az oxidáció reális probléma. A nyáknál, ahol a fólia levegővel érintkező felületeit amúgy is beónozzuk,amikor beültetjük a panelt, ott nem lényeges.
Csatlakozóknál igen.
Az alkatrészlábaknál is teljesen megfelel az ónozás, az aranyozás maximum szépen csillog, de nem hoz be semmi extra előnyt.

Gép nélkül sosem fogsz házilag fóliakondit csinálni. Fontos a feltekercselésnél a szoros érintkezés a felületek között, de megnyújtani sem szabad a fóliát. Konstans feszítést pegdig kézzel nem tudsz tartani.
Ha nx10pF kell, akkor Wima FKP2, kis méretben polipropilén típus, szűk tűrésben is kapható, nem is drágán.
Ha audiofilt szeretnél, akkor Amtrans AMCH, ott még a lábak is aranyozottak

De, azok is. Nyilván, ha valaki aki egy 1500Ft-os gyufásdoboznyi méretű pwm végfokon akar ezzel kísérletezni, az kb. semmiféle különbséget nem fog hallani.

Természetesen van különbség, nem is kicsi egy Y5V meg egy C0G között, de az is kerámia, jobb helyekre eleve nem tesznek be ilyet, hanem vagy fóliát vagy csillámot. Én próbálgattam éveken keresztül, kerülöm a kerámia kondit ahol csak lehet, típustól függetlenül.

Egyébként ha szerinted minden olcsó, a rézfólia is meg a gyártás is, akkor ez úton rendelnék tőled 4db 220nF/630V-os rézfólia kondit. Nem kell szépnek lennie, nem kell tizedáron megcsinálnod, adom érte mondjuk a bolti ár harmadát, és mindenki jól jár.

Gondolom, van ilyen Jantzen kondid és kipróbáltad/leellenőrizted, hogy van-e a használatával "bármi hasznos hozadék"...vagy nem?

Bár Jantzen kondim nincs, de van Mundorf SUPREME Classic Silver Gold Oil típusú, és valóban kipróbáltam, hogy van-e "bármi hasznos hozadék". Ez nyilván összehasonlítást jelent egyéb kondenzátor típusokkal valamilyen konkrét áramköri környezetbe illesztve. És nyilván itt nem műszaki paraméterekről van szó ( hiszen a jó műszaki minőségű-, azonos értékű kondenzátorok nem okoznak a mérhető paraméterekben változást ), hanem egy jó minőségű lejátszó berendezés hangzásának a változásáról.
Persze sokkal kényelmesebb hinni a marketing elméletben is és sokkal-sokkal olcsóbb is. Azok, akik valóban használnak ilyen kondenzátorokat, azokat általában nem érdekli a reklám maszlag. Kipróbálnak mindenfélét, és amelyiket megfelelőnek találják a saját-, esetleg mások bevonásával végzett meghallgatásoknál azt a típust használják.

Valami ilyesmi különbségeket lehet elképzelni kondenzátorok "hangzását" illetően, ők egy hangsugárzó hangváltójában vizsgáltak különböző típusokat:
https://www.humblehomemadehifi.com/Cap.html

Egy 4-5 tranzisztoros kapcsolást még csak-csak. De már a TO-92-es tok lábhossza is kicsit szűkös, a TO-126 pedig egyenesen alkalmatlan a lészerelésre.
Terveztem már panelt 48 trazisztoros áramkörhöz is. Simán kijött kétoldalasban, nem kellett több szint. Persze nem az volt az első tervem...

Láttam a gyártási folyamatot, azért mondom, gép kell hozzá. De nem lehetetlen. Egy toroid tekercselő gép attól százszor bonyolultabb. A rézfóliákat bifilárisan kell feltekerni, meg ugye rá kell hagyni bőven két oldalt a szigetelést a feszültségtűrés miatt.

A wima kondit nem szeretem, de úgy kb. olyan az összkép, hogy 1nF-ig van bárhol bármilyen, azalatt meg nem kapsz fóliát csak az elfekvő remix készleteket. Azokból is inkább a nagyobb feszültségű nagyobb méretűeket amik mondjuk nem férnek be egy félvezetős akármi nyákjára az rm5-ös méretbe. Az Amtrans az jó, csak efféle dolgok nincsenek a lomex-be meg itthon kb sehol.

Azok a csepptantál kondik amikkel tele van az egész áramkör.... Valamikor azt tanultam az "öregektől", hogy a tantál kondik micsoda jó minőségűek - de rá kellett jönnöm, hogy az kb. csak az akkori ócska orosz tömegcikk elkókhoz képest volt jobb, amiket a sokol rádiókba építettek be. A szivárgó áramuk folyamatosan összevissza imbolyog, a veszteségeik jelentősek, nagy az ESR, érzékenyek a hőmérséklet változásokra, és a legkisebb túlfesztől tönkremennek, sőt néha túlfesz sem kell hozzá...
Ez biztos jót tesz az erősítő hangjának...

A meghallgatós tesztekkel az a baj, hogy amikor valódi vaktesztet végeznek, tehát a tesztelőknek (hallgatóknak) fogalma sincs mi változott, érdekes módon, a tesztelők 99%-a nem is hallják a különbséget, ill. nem tudja megállapítani melyik-melyik, vagy melyik a jobb. Persze tudom, itt mindenki abban az 1%-ban van, aki tényleg hallja De tegyük fel, hogy tényleg van hallható különbség, a "drága kondi" javára, hiszen valamit csak adnak azért a pénzért, csak éppen az 99% eséllyel a jobb dielektrikum (és nem a drága színesfémek használata miatt) miatt van... Az ilyen esetek jelentős %-ban egyébként van mérhető különbség is.
Sokszor pedig nem a jobb műszaki paraméterekkel rendelkező kondival lesz jobb a hang, de ennek megintcsak vannak már vizsgálható műszaki okai. Csak egy kiragadott példa: vannak olyan kapcsolások amelyeknek "szüksége van" a kondi ESR-jére a stabil működéshez, és egy "jobb" kondival pl. instabil, gerjedékeny lesz. Viszont ha erről tud a tervező, akkor beletevezi a jobb kondi, és egy ellenállást, amivel stabilan kézben tartja az ESR-t, meghatározott értéken, és persze ugrik az ezotéria része, hogy ezzel ilyen a másikkal meg olyan... mert egyszerűen a jó műszaki paraméterekkel bíró kondival lesz olyan, amilyennek tervezték.

Ettől függetlenül szükség van ilyen meghallgatásos tesztelésre, de a tesztelőket is tesztelni kell, az eredményt pedig súlyozni kell a tesztelők tesztelésének eredményével... Pl. a legtöbb áramkörépítő/tervező elfogultan tekint a saját művére, és nem lesz objektív a véleménye.

Ja ja. Az említett darab (utolsó párosom) kerül a hibridbe becsatolónak. A saját kivitelezés nem ajánlatos, mert jó pár kritérium van benne. Például nincs induktivitása, mechanikailag rezonanciamentes, és a leírásában szereplő "nem kellemetlen az éles hangzás vele", az nem vicc, vagy marketing. Vagyis átjön rajta az éles hangzás, de nem bántón. Ez fülesen nagyobb hangerőnél jelentős tényező.

Vártam már ezt valakitől, hogy biztos meghallgattam-e, és úgy mondok róla véleményt. És sajnos nem, mert már nem kapható, nem tudtam beszerezni. De komolyra fordítva a szót, a Mundorf- amit linkeltél annak van valami értékelhető adatlapja, mert nem találtam a weboldalukon, csak marketing bullshit szöveget:



Ezt most nem minősíteném. Mindenki azt gondol róla amit akar, viszont ha ez a professzionális kondenzátor gyártás csúcsa, akkor minimum egy értékelhető adatlap is járna hozzá, ami a weboldalukról letölthető.

Ha már beidéztél egy összehasonlító tesztet ott a Jantzen Audio SilverGold Z-cap igaz nagyon kis különbséggel kisebb pontszámot kapott, mint a nagyon hasonló de arany nélküli Jantzen Audio Silver Z-cap. Nem lepődtem meg.

Az ilyen tesztekkel, mint véleményformáló az a bajom, hogy ez inkább marketinges buli. Mivel az ezen résztvevőknek nem tisztázott az érzékelési képessége, meg az addigi tapasztalatuk a témában. Azon kívül nem konstans a berendezés sem egy átlagos audiofil oldaláról nézve. Szóval akkor mire is jó az ott alkotott véleményhalmaz? Akármit is akar valaki tisztázni magában, azt tegye a saját "fülével", ne másokéra támszkodjon.

12 millió és az egész belső kivitelezés egy barkács kategória. Meleg ragasztóval rögzített Elkók, meg rögzítés nélküli álló TO220-as tokok. Otthon faragott PCB lemezekből árnyékolás. Öcsi panelok alul és felül ráforrasztva a fő pcb-re.

Neked is... Kitől kapott mit??? Te hallottál ilyet? No meg milyen felvétellel, milyen elvárással, milyen egyéb háttérrel történt ez? Egy berendezés egy elemének illesztési hibája gellerbe viheti az egész hangzást...