Szis sajnos a problémát még nem sikerült megoldani. Ugyanis az AT91sam7x-es atmel adatlap sok helyen tartalmaz pontatlanságot. És rengeteg helyen nem egyértelmüen fogalmaz. Pl az iso 7816-os résznél is többek között. Tele van hibával sajnos. Ezt most, hogy jobban belemélyedek veszem észre. Így egy kicsit hanyagolom a témát.

Hát igen, látszik, hogy a hozzáértés mekkáját nálad kell keresni. Többezer mérnöknek megy az, ami neked nem nyilván ők a hibásak... Amúgy pedig semmi gond nincs a leírással, eddig még minden pontja érthető volt számomra. Hozzá kell szokni, hogy az egy adatlap, nem pedig egy lamerek számára készített handbook.

Rendicsek. Ajánlom figyelmedbe AT91sam7xc256/512 adatlap 18. oldal 8-1.ábra, AT91SAM7XC512/256/128 Memory Mapping, kis buta

Nos, az én doc6209.pdf-emben jól van a memory map. Igaz ami most kint van az atmel oldalán, azon tényleg van egy bibi, minden szegmens végén lehagytak egy F betűt... pl 0x001F FFFF helyett 0x001F FFF van. De ez nem akkora súlyú vétek, hogy bárkit lincselni kellene miatta, főleg, hogy a többi helyen már jól van írva.

Az igazi butaság nem ez, hanem az, amikor úgy olvasunk el dolgokat, hogy nem gondolkozunk el azon, hogy mit is olvasunk.

És még egy dolog a butaságról: én már egy komplett multitaszk oprendszert összehoztam ARM-ra, az összes perifériát kezelem a saját tudásom és kezem által írt meghajtó szoftverekkel. Ehhez képest te itt koldulsz, és egy C állomány lefordítása nehézségeket okoz neked. pl. az USB framework is megy minden gond nélkül, csak nem kell várni a sült galambot a szánkba, hanem gondolkozni, gondolkozni és aztán cselekedni helyesen. Te eddig csak annyit tettél le az asztalra, hogy hát kellene egy USB driver, kellene egy ISO7816 driver, mert megbízott a főnök vele, én nekem fingom nincs az egész C dologról, és a fordításáról, de még a hardverhez sem konyítok. Hovatovább b*szok dolgozni, ha lesz majd pár ártatlan jólelkű ember akiket kihasználva majd megoldom a dolgot, és felveszem hóvégén a munkájukért a zsíros fizetésem. és még van pofád butának titulálni embereket ? sggfej..... :violent:

Semmi baj én nem haragszom rád Szia!

Jah és olvasgasd még az adatlapot, vannak még benne bakik jó szorakozást., és jó munkát

Üdv!

Mi a cégénél most szeretnénk venni valamilyen ARM fejlesztőpanelt.most épp az nxp-s procikkal szemezek.Nem tudja véletlen valaki,hol lehet venni hozzájuk fejlesztőkitet?

Üdv!
Még mindig a válogatásnál tartunk és felvetődött a kérdés: vajon egy ULink2 nevű sima JTAG kábellel lehet rendesen nyomkövetni, vagy vennünk kell Emulátort is.Tud valaki biztosat mondani?Jelenleg az LPC2368,2468,2478 tipúsokkal ismerkedünk.Egyre biztosabb,hogy NXP rendszerű fejlesztőt veszünk Keil szofttal.

Sziasztok! Nemrég készültem el egy apró segédlettel, amivel közvetlenül Eclipse C/C++ IDE alól lehet i-hex fájlt letölteni LPC2000-sorozatú mikrokontrollerekbe. Akit érdekel az további infót itt talál.

Sziasztok !

TS-7200 ARM gephez szeretnek egy AC97 CODECet illeszteni. Eloszor a proci (EP9302) adatlapjat nezegettem, es orultem hogy van AC97 illeszto benne (Serial Audio Interface).
Aztan a TS-7200 adatlapokat nezegetve sehogy sem ertem hogy vegulis hogyan erheto el kintrol (fizikailag) az AC97 vezerlo (Serial Audio Interface)?Magyarul, hova kossem az AC97 CODECet?
Ha valaki tud segiteni elkuldom az adatlapokat.

Udv.

Jé egy rugóra jár az agyunk. Én most épp egy AVR32-es panelhez akarok illeszteni AC97-et. Ez szintén hw szinten támogatja a kodeket. Én úgy indultam el, hogy vadásztam egy döglött alaplapból egy AD1885-öt. Ez egy butábbik fajta, nincs rajta pl. optikai kimenetnek lehetőség. Adatlapot megtekintvén láthatod, hogy a host felé gyk az alábbi vonalakon kommunikál: SDO, SDI, SYNC, BITCLK no meg RESET. Neked ezek az adatlapban ASDO, ASDI, ASYNC, ABITCLK névre hallgatnak.

Szia !

Ok.De engem a TS-7200 panelon erdekelne, hogy hol vannak az emlitett adatvonalak.
Alaposan atneztem a Hardware Manual-t meg a User's Guide-ot is, de nem latom sehol, sem az I2S-t, sem az AC'97-et, hogy honnan lehetne elerni.
Lehet hogy a prcinak ezen labai nincsenek is hasznalva a panelon?
En CT1297 -el gondoltam,.. ez teljes erteku audio CODEC Csak nem talalok adatlapot hozza.

Kozben kiderult hogy a panelra nincsenek kivezetve az ICnek az I2S es AC'97 portjai.Szomoru..

Mostmar csak az a kerdes, hogy SPI-re milyen CODEC IC-t lehetne rakni?

Üdv !


Egyre inkább azt vettem észre, hogy egynémelyik hosszútávú projektem kezdi erőteljesen kinőni a pic-eket.
Ezért kezdtem el nézeketni az ARM-ot mondjuk az AT91SAM7S32-t.

Igazából pic-hez csak és kimondottan a HT-soft fordítóit használom és úgy láttam van ARM-hoz is fordítójuk.

Nos igazából a kérdésem az lenne, hogy létezik e az ARM-hoz valami IDE fejlesztőkörnyezet, mert én nem találtam. Anélkül meg elég nehézkesnek tűnik a dolog, pláne így 0 ARM ismerettel.

Annyit akarok, hogy rendelek ARM-ot gyártatok egy panelt hozzá, amin tudok kísérletezni, de ennek előfeltétele, hogy megtaláljam ez elinduláshoz szükséges infókat.

Válaszokat előre is köszönöm.

Mivel ciw fórumtársunk át lett irányítva innen ide, így itt válaszolnék a kérdéseire.

Fejlesztőkörnyezet: Én az Eclipse-t ajánlom, remekül mőködik Windows, MacOSX és Linux környezetben is és támogatja az on-chip debug-ot. Fontos hogy ez csak a környezet, a fordítót külön kell hozzá letöltened, ami praktikusan GCC. MacOSX alatt ezt, Windows alatt pedig ezt használom.

A program letöltése a "céltárgyra" általában JTAG-en keresztül történik, azonban némely Flash-memóriával rendelkező kontrollerek támogatnak alternatív megoldásokat. Pl. az Atmel SAM7 sorozata USB-n az NXP LPC2000 sorozata pedig soros porton keresztül is programozható, ennél fogva a programozó "hardware" egy darab csatlakozóból és egy 3, 4 vagy 5 eres kábelből áll.

Természetesen szükséged lesz még egy programozó szoftverre, ami a konkrét letöltést elvégzi, a SAM7 sorozathoz az Atmel a SAM-BA programját adja, ez -ha jól tudom- csak Windows alatt megy. LPC2000 esetén (nekem ezzel a kontrollerrel vannak tapasztalataim) az NXP nem fejleszti tovább a saját letöltő szoftverét, helyette a FlashMagic-be szállt be, ami szintén csak Windows alatt működik. Linux alatt sokan használják az lpc2k_pgm-et. Én (mivel hétvégén Mac, hétközben Win előtt ülök és szeretem ha azonos tool-ok vesznek körbe) sajátot írtam inkább (ld. feljebb pár hozzászólással), ami egyaránt elfut Win, Linux és Mac környezetben is gond nélkül.

Kösz a választ.

Ezt a SAM-BA dolgot én is láttam, csak nem akartam elhinni, hogy egy usb kábellel fel tudom programozni. :eek2:

Egyébként megszereztem a uVision KEIL és IAR fejlesztőszoftwereket. Majd meglátom, hogy mire megyek velük. Eddig a uVisiont néztem így első ránézésre nem tűnik rossznak.

Viszont ami zavar, hogy miért lehet ennyi féleképpen feltölteni a programot az ARM-ra. Mikor kel a j-tag, nem elég, ha mindíg az USB-s feltöltést használom, vagy azzal nem tudok debugolni ?

Van otthol egy kis panelem úgy kaptam.
Printerportra lehet dugni és van rajta egy 74244 vagy ilyesmi ic és lóg róla egy 20 pólusú csatlakozó.
Állítólag valami beltériket programoztak át vele, rá van írva hogy j-tag. Ez vajon jó az ARM-hoz.

Azt hiszem rendelek egy AT91SAM7S256-ot.
Csak az zavar ebben az egész atmel cuccban, hogy alig van lába és az sem mind io.

Az LPC2000-est is nézegettem , csak annak nem találtam hazai forgalmazóját.
Árban az is hasonló az ATMEL-hez?


Azért akarok jól választani, mert ugyebár a panelt csak egyszer akarnám legyártatni.

Miért nem veszel akkor AT91SAM7X256-ot, annak kétszer annyi I/O lába van, árban nem hiszem, hogy nagy különbség lenne.

Ha találtál egy programozót, amin van egy 20as (szalagkábel?) csatlakozó, és rá van írva, hogy j-tag, akkor az bizony egy JTAG programozó lesz... Ez az ic nekem nem mond sokat,mert én usb-s használok, de ha rákeresel a neten biztos sok programozót találsz ilyen ic-vel.
A nagy előnye a JTAG-nek az usb-s programozáshoz képest az, hogy tudsz vele debuggolni.

Az jó, az van ráírva.

Ha jól rémlik, akkor az usb letöltéshez SAM-BA 18Mhz kvarcot kell használni.

Rendben, akkor, ha elég a kevés IO akkor használom az AT91SAM7S256-ot, ha több IO kell akkor meg az AT91SAM7X256-ot, meg azon van eternet is, meg can is.
Na egyre jobban tetszik a dolog.

A jtagnál szerintem nem is kell 20 csatlakozás, nem szeretném, ha egy 20 pólusú csatlakozó égtelenkedne a panelemen (majd később, most a fejlesztőpanelnél még felrakom).

Ahogy számoltam elég "csak" 9pólus. :yes:

A 2x10 pólusú csatlakozónál minden jel közé kerül egy földvezeték, ami a stabilabb kapcsolatot, illetve hosszabb kábel használatát teszi lehetővé. Ha túl nagy a sima IDC csatlakozó, akkor használd az 1.27mm-es változatot, vagy FDC csatlakozót és fóliakábelt. Én mindenképp javaslom az elterjedt 20 pólusú csatlakozó használatát!

Kezdő projektnek, tanuláshoz talán érdemesebb lenne kész panelt használnod! Az Olimex pl. jó minőségű és olcsó paneleket gyárt, azt hiszem ők foglalkoznak a hazai disztribúcióval.
Én annó innen rendeltem egy thaiföldi gyártású LPC2138-cal szerelt panelt, adtak hozzá letöltő kábelt, CD-n szoftvereket és példaprojekteket, kezdésnek kiváló volt.
Az ára szállítással együtt volt 20 font, ami akkoriban kb. 8000 Ft volt. Ha ebből levonod az alkatrészek árát, akkor megmaradt pénzből nem nagyon tudnál panelt gyártatni...
Aztán később, amikor már elég tapasztalatot szereztél és konkrét projekted is lesz, na akkor érdemes saját panelt gyártatni. Szerintem

Na ebben énis gondolkodtam, ki is néztem egy durván 20 ezer forint körüli panelt, csak kúpolok, hogy ha megrendelem erre még mi jön rá ?
Áfa, vám, postaköltség, és csak azért mert magyar vagyok mingyárt lesz 50 rugó a 20 ezerből.
Az olimex panelek nekem is tetszenek.

Hello!

ARM iránt érdeklődőknek, egy próbát megérnek a Luminary termékei. A fejlesztő kit USB-n keresztül ráköthető a számítógépre, tartalmazza a debuggoláshoz szükséges FTDI chipet, tehát nincs szükség hozzá külön JTAG hardverre; olcsón beszerezhető itt.
Fejlesztőkörnyezetnek két javaslat; a CrossWorks egy nagyon jó IDE, ami GCC fordítót használ és alapból együttműködik a Luminary kittel (sajnos még nem volt alkalmam kipróbálni). A full verziót 30 napig ingyenesen lehet használni; ha bevált, akkor a personal edition 75GBP-ért licenszelhető - ez a verzió semmiben nem korlátozott, csak magáncélra használható.
A teljesen ingyenes megoldás a már korábban említett Eclipse, amihez bővebb információ található itt és itt.
Sok sikert!

Az eclipse környezetet nemigazán tudtam összekovácsolni a winarm-al, pedig egész barátságos kis jószágnak tűnik.
Van valami eljárás, vagy leírás a kettő eggyüttműködéséről.

Nézd meg ezt a tutorialt.

Ezt James Lynch írta, és pont arról szól, ami neked is kell (ha jól emlékszem). Ez a yagartos változat. Én nem használom, de talán hasznos lehet.
Vannak példaprogramok is.

Egyébént nekem is Olimexes panelem van. Ők a legolcsóbbak, gyakorlatilag alkatrész árban adják a paneleket. Én annak idején a honlapjukról rendeltem, talán kicsit olcsóbb onnan mint a többi helyről (sparkfun), de nem jelentősen.

A "Windows"/"Preferences" menüvel tudod a beállításokat előcsalogatni. Ott válaszd ki a "C/C++"/"New CDT project wizard"/"Makefile Project" pontot.

Binary parser: GNU Elf Parser
Error Parsers: Az összes "CDT GNU"
Discovery options: a "Compiler invocation command"-ba állísd be a WinARM-os arm-elf-gcc.exe -t
Builder Settings: a Build command mutasson a WinARM-os make.exe -re

Nekem ezekkel a beállításokkal megy rendesen.

Ha ezzel elkészültél csinálj egy új projektet "helloworld" néven ("File"/"New"/"C Project"), a projekt könyvtárába másold bele a melléklet tartalmát.
Most már csak be kell állítani a forráskönyvtárakat ("Project"/"Properties" és "C/C++ General"/"Paths and symbols").

Ha ez is kész akkor "Project"/Build Project".

Ha minden jól ment, akkor a projekt könyvtárában elkészül egy main.hex nevű fájl, ami LPC-sorozatú kontrollerekbe közvetlenül le is tölthető, akár Eclipse-ből.

Ha binárisra van szükséged, akkor a makefile-ban a FORMAT változót állísd "binary"-ra (jelenleg "ihex" az értéke)

Ráadásul amióta Bulgária is az EU tagja, az olimexes cuccokat nem terheli vám, csak ÁFA.

Valóban nem egetverő az áruk, csak azt számolgattam, hogy végülis itthol 30000-ért lehet megvenni egy olyan panelt aminek van is értelme.
És rájöttem, hogy ennyiért én is összehozom, ráadásul én olyan perifériafelszereltséggel csinálnám, amik a leggyakoribbak a fejlesztéseimben. A másik dolog, hogy igazából máris sokat tanulhatnék, ha magam csinálnám a dolgokat. Már el is kezdtem egy panelt tervezni, igaz még nem gyártatom le, mert mennem kell nyaralni, de utána lesz rá időm.

Az X256-osál a LAN részt nem értem, talán még valami meghajtó ic kell hozzá ?

Kroy, kösz a magyarázatot ki fogom próbálni ezeket a beállításokat.

LAN rész: a SAM7X256 csak media access controllert (MAC) tartalmaz, ahhoz hogy UTP kábelre köthesd, kell még egy fizikai réteget kezelő külső chip is (PHY), például ezek valamelyike. A PHY után kell még egy transzformátor és egy UTP csatlakozó. Vannak olyan UTP csatlakozók (pl. ez itt), amelyek tartalmazzák a transzformátort is, így helyet tudsz megtakarítani a panelodon.

Hát köszönöm, hogy kiokosítottatok, mostmár van rálátásom a dolgokra.

Megnéztem a PHY chipet, elég nagy az árszórásuk, 779-75.204 Ft ig vannak (szerintem ez elírás).
Mindenesetre én a DP83848C-re gondoltam, hogy alkalmazom.
Mégegyszer köszönöm mindenkinek

Amit beírtam az valamiért eltűnt.

Kezdem előlről...

Két kérdés ütötte fel fejét az ARM-al való eddigi pályafutásom során:

Az egyik, hogy mi a valóság a SAM-BA hoz való kapcsolható felhúzóellenállással, végülis jó, ha a PA16-ra kötöm a vezérlését ?
Elég csak az USB+ ra felhúzót tenni, vagy kell a mínuszra is ?

Ahány rajz annyi féle megoldás van még az olimex rajzai között is.

Tudja e valaki, hogy mi az amivel biztosan működni fog, mert nem akarom itt elrontani a panelemet, kókányolni meg útálok.

Megköszönném, ha ezt valaki el tudná mondani, hogy mi a jó és működő megoldás.


A másik a DMA. Úgy műkszik, hogy kiadom a feladatot a perifériának, és ha az végrehajtotta a rábízott műveletet az eredményt elhelyezi egy kijelölt memóriaterületre ? Jól értelmeztem ?

Csak azért gondolkodtam el ezen, mert ugyebár igazából a DMA az amivel igazán ki lehet csikarni a max teljesítményt egy ilyen eszközből.

De mondjuk pl. a sorosportnál ez azt jelenti, hogy a DMA rész az ringbufferként működik ?
Ez mondjuk pozitív lenne, mert nem kéne ezzel tölteni a processzoridőt.

Hírtelen ennyi.
Csak azért kérdezem, mert szeretek tisztán látni a többit már valóságban megpróbálom kitapasztalni.

Válaszokat előre is köszönöm.

Szia,

Az USB adatvezetékein lévő ellenállásokkal lehet a host felé jelezni az eszköz sebességét. A host oldalon mindkét vezeték a földre van húzva egy-egy 15K-s ellenállással.

A te esetedben elegendő a D+ ág és a 3.3V-os VCC közé tenned egy 1.5K-s ellenállást. Ezzel jelzed az USB host-nak, hogy az eszközöd FullSpeed (12Mbps) device.

A DMA-nak valóban az a feladata, amit leírtál, de hogy az UART periféria a SAM7 kontrollerben ezt miképp használja, arról érdemesebb kikérni a számítógép segítségét (adatlap).