Fórum témák
» Több friss téma |
Szerintem az elkok szamat e miatt nem erdemes novelni, tobb a hatranya mint elonye.
A hozzászólás módosítva: Kedd, 21:20
A megbízható, biztonságos műkődés nem alkatrész általi előny/hátrány kérdése, az inkább egy kötelező dolog.
TJ.
Szerinted.., szerintem eleve rossz konstrukcio ha felesleges elkoval lehet a biztonsagos mukodeset novelni.
A hozzászólás módosítva: Kedd, 21:37
Nézd, egyetlen aktív eszkőzzel műkődő followert (ami rádásul nem csökkenti, hanem növeli a kimenő feszültséget) rossz konstrukciónak nevezni , szerintem egy kicsit elhamarkodott vélemény
TJ.
Mivel jelenleg ez egy labortápegységről működő, kisérletezésre összedrótozott áramkör, lehet a source körben elektrolit kondenzátor. Mivel azonban ez a kondi bekapcsoláskor a gate előfeszültséget nem engedi kialakulni (mivel töltődik), később más megoldást kell majd kitalálni. Ez lehet például - ebben a verzióban - egy nagyáramú LED, vagy pl. egy fix előfeszültségű változat.
Biztató, hogy egy 100Hz-re készült fojtóval 1W-nál 10Hz- 100kHz-es átvitelt, valamint 0,17% THD-t mértem. Jelenleg 30v tápfeszről megy a kapcsolás, mindössze 25v van a 2SK180-on, de így is kijön 28v pp a kimeneten TJ. A hozzászólás módosítva: Sze, 6:49
Átalakítottam a próbaáramkört egy praktikusabb elrendezésre, és megmértem a fokozat fázistolását 50kHz-en, 2v/div jelszintnél.
(CH1 a bemenet, CH2 invert 2SK180 drain) TJ.
A mai nap újabb méréssel kezdődött, ami szerintem igazán ritkaságszámba menő publikáció
A dinamikus Damping Factor (DF) méréséről van szó, amelynek ellenőrzése most egy földfűggetlen kimenetű elektroncsöves kimenőjéről volt megoldva. Az érkező 4v~ eff. jelszint két db 6,8R ellenálláson keresztül szimmetrikusan hajtotta meg a 2SK180 Unity Coupled SE kimeneti fokozatát. A mérőfrekvenciák 100Hz/1kHz/10kHz voltak, némi DF csökkenés látható 100Hz-en, de az 1kHz és a 10kHz nem sok eltérést mutat (szkóp 0,2v/div) TJ.
Én csak annyit tudok a DF-ről, hogy egy mértékegység nélküli tényező, és minél magasabb annál jobbnak tekintjük a csillapítást, annál jobban megfogja az erősítő a hangszóró saját lengéseit. (egyszerűsítve a hangszóró impedancia osztva az erősítő kimeneti ellenállásával).
Még nem láttam/olvastam ennek ilyen megmutatását, ezért kérlek fejts ki nekem részletesebben mit mértél, és annak eredményét hogyan kell értelmezni a fotóidon látszó szinuszhullámok alapján. A hozzászólás módosítva: Pé, 14:22
Én egyszerű DIY verziót használok a dinamikus damping faktor mérésénél, külső erősítőről egy ellenálláson keresztül (8R vagy 15R)) rácsatlakozom a mérendő erősítő kimenetére.
A teszterősítőről az ellenállásra különböző frekvenciájú, fix értékű feszültséget adva, a mérendő erősítő kimenetén megjelenik egy leosztott jelszint, ami egyszerűen a kimeneti ellenállására utal. Tudom, hogy ez nem egyezik meg 100%-ig a hangszóró által generált Back EFM jellel, de tájékoztatásra nekem eddig megfelelt. Különben ez a leosztott jelalak lehetőleg szimmetrikus és szinuszalakú legyen, ami talán az erősítő - erre a külső behatásra - bemutatott reagálását jelzi. TJ.
Csak hogy jól értem-e, próbálom összefoglalni amit felfogtam ebből.
A hangszóró visszahatásából (tehetetlenségi lengéséből) generálódó feszültséget szimulálod a teszt erősítővel. Ha a mérendő erősítő nem lenne a körben, akkor a B ponton az A pont 4 V-jának a fele lenne. De mivel a függőleges 15R-ot a mérendő erősítő valamennyire lezárja, ezért a B pont feszültsége magasabb lesz. A pontos feszültségből meg lehet határozni mennyi a mérendő erősítő kimeneti ellenállása az adott frekvencián. A szkóp képeiden pedig a B pont feszültségét mutatod. Jól értem a folyamatot? Idézet: „De mivel a függőleges 15R-ot a mérendő erősítő valamennyire lezárja, ezért a B pont feszültsége magasabb lesz.” Nem. Azt a fűggőlegesen berajzolt 15R-t a mérendő erősítő sokkal kisebb kimeneti ellenállása igencsak söntöli, tehát ott KISEBB lesz a leosztott mérőfrekvencia értéke. Egyszerű számolással az induló 4v eff. feszültségből és a szkópon látható jel nagyságából a DF viszonyszáma megtudható TJ.
Igen, igazad van, csak már nem tudtam módosítani a hozzászólásomat.
Beteszem a 2SK180 Unity Coupled SE mérési összeállítását, ami a földfűggetlen kimenetű teszterősítővel készült.
Gyakorlatilag ugyanaz mint a korábban betett ábra, csak itt a szimmetria miatt van megosztva a meghajtó ellenállás (azért nem 2x7R5, mert csak 2x6R8-at találtam)) TJ.
Ez eddig érthető. Csak az lenne a kérdésem, hogy akkor mennyi a DF? Vagy ezt mindenki számolja ki magának? Te sem számoltad ki... ?
Azért ennél van egyszerűbb megoldás is. Ha a DF a hangszóró és az erősítő belső ellenállásának a hányadosa, akkor mérd meg terhelés nélkül az erősítő kimeneti feszültségét, aztán mérd meg a névleges terheléssel. Ebből már nagyon egyszerűen számítható a belső ellenállás, ugyanis a belső ellenállás és a hangszóró ellenállása egy egyszerű osztót képez. A hozzászólás módosítva: Pé, 21:35
Nagyjából a két feszültség aránya lesz a DF, azaz kb. 10 körüli.
Amúgy tényleg másik erősítővel szokták mérni, mert némelyik erősítő belső ellenállása mΩ-os tartományba, (némelyik meg µΩ-os tartományba) esik - ezeknél nem nagyon mérhető (vagy legalábbis elég nehezen), hogy mennyit esik a feszültség a terhelés hatására. Viszont ha nulla kimeneti feszt akar tartani az erősítő, akkor könnyen mérhető, hogy mondjuk mennyire tudja másik elhúzni, akkor is, ha ez mV-os tartományban van. A hozzászólás módosítva: Pé, 21:47
Ebben a kapcsolásban tekercsek vannak, nem igazán szerencsés terhelés nélkül hajtani....lásd az elektroncsöveseket!
TJ.
Valóban a két feszültség viszonya, és a jelalak formája mutatja a dinamikus viselkedését a kimeneti fokozatnak.
TJ.
De ugye meg lehet terhelni 100 ohm-mal is? Abból is kiszámítható a DF. ( Igen, az elektroncsövesek... de ugye itt nincs 300V? )
Nem válaszoltál a kérdésemre: te kiszámoltad a DF-et a saját mérésed alapján? Mennyi?
1. A statikus, ellenállásos csere-bere méréseknek az erősítő kimenetén szerintem nem sok értelme van, ezért tértem át a dinamikus DF mérésére.
2. A 4v eff. feszültségnek kb. 1/10-e jelent meg a mért erősìtő kimenetén, a további kb. 9/10-e a 13,6R ellennálláson maradt. A 13,6:9=1,5, tehát 1,5R a keresett értéke az erősítő kimenetére vonatkoztatva. TJ.
Röviden, nem akarom megjátszani, hogy én a Ti szinteken vagyok, de a mancs a dinamikai tulajdonságok tekintetében lett, mert egyet értettem azzal, hogy a statikus mérések eredményei elhanyagolhatóak. Nálam tapasztalat a tápok esetében, hogy a pufferek dinamikus képessége (töltési, és kisütési idő) mit hoz a hangzásban.
Jenő Úr bocsi, hogy itt magyarázkodom!
Az 1,5 Ohm az az erősítő kimenete párhuzamosan a 15 Ohm terhelő ellenállással.
Ebből az erősítő kimenete 1.6666 Ohm DF=15/1.6666 = 9
Persze...
De ebben a DIY mérésben több minden is szerepel, például azt mondom, hogy a 15R a hangszóró tekercsének DC ohm értéke, ami állandóan ott van. Megaztán a hangszórót mint egy back EFM generátort kezelem, amely generátornak van belső ellenállása. Szóval a DF modellezés még DIY módszerekkel sem lett egyszerűbb. TJ. |
Bejelentkezés
Hirdetés |