Sajnos továbbra is lesz gond a búgással, mert pl. a pufferkondenzátorok töltőimpulzusai a kilométeres vezetékeiken továbbra is indukálnak zavart.
Az nem úgy van, hogy mindent öszekötünk mindennnel, aztán rájövünk, hogy először vezetékezési/elrendezési tervet kellett volna készíteni
TJ.

Minden bizonnyal sokkal jobb lenne, ha rendesen csinálta volna meg a vezetékezést. És tulajdonképpen mindenben igazad van...
DE!
A problémája (vagyis a búgás) teljesen megszűnt, amikor a bemenetet rövidre zárta.
Már attól is jelentősen csökkent, ha a bemenetről leszedte azt a vezetéket, ami összeszedte a zavart.
Tehát az a tanács, hogy forrasszon a bemenetre (azzal párhuzamosan) egy 100 Ω - 1 kΩ nagyságú ellenállást, valószínűleg tökéletesen meg fogja oldani a gondját.

Búgás=50Hz
Zúgás=100Hz
(Majd a magassugárzóból hallgatja a 100Hz-es töltőáram tűskéket)
TJ.

Ha telefont rákötve elfogadható szinten marad a zaj, akkor hagyd így!
Amúgy bluetooth segítségével kötném össze az erősítőt a telefonnal.

"Minden bizonnyal sokkal jobb lenne, ha rendesen csinálta volna meg a vezetékezést"
Valójában azt nem javítgatni kellene, hanem átépíteni.

Nem arra kért segítséget, hogy hogyan tudna audiofil / Hi-Fi erősítőt csinálni...
Nem is arra, hogy mit tegyen, ha szeretné újraépíteni a cuccot...
A kérdése arra irányult, aminek a megoldása mindössze 4db ellenállásnak a beépítésével igen nagy eséllyel megoldható.
Ha egy telefon kimenetéről hallgatja a zenét, akkor szerinted mennyire fogja zavarni a töltőáram tüskéi??? A töltőáram tüskéinél jobban be fog zavarni, amikor a telefon bejelentkezik a központhoz adott időnként...

(Egyébként milyen hangváltó az, ami a 100Hz-es jelet a magassugárzóra küldi???
De nézzük mondjuk az 5. vagy 7. felharmonikust... Az is még bőven a középsugárzóé.)

Amúgy valóban hallhatóak a magassugárzóban a töltőáramok tüskéi ha nem jó a tápelnyomása az erősítőnek, de ahogy írtad, most nem audiofil építés folyik. Egyébként ennek a TDA végfoknak egész jó a tápelnyomása, mivel alapból autós erősítő. Ott aztán a generátor tud ám zajongani, és nem 100 Hz-en.

Üzem közben nem volt nagyon észrevehető/zavaró búgás eddig sem. De a kis átalakítás még javított rajta. A nagyon zavaró búgás akkor van mikor mondjuk lehuzom a telefont rola ,hogy egy másikat csatlakoztassak rá... Együtt tudnék vele élni így is de azért megpróbálom az ellenállásokkal ,hogy úgy milyen.
Gondolkodtam bluetoothon ,de rossz a tapasztalatom. Attól tartok, hogy nagyon lerontaná a hangminőséget. Az autómba a gyàri rádióhoz vettem egy bluetooth receivert és annyira rossz az átvitt hangminőség hogy nem is használom inkább. Kábelen sokkal jobb élvezhetőbb.

Telefon vagy táblagép kihangosításakor nekem a külső dac vált be legjobban. Még egy olcsó kínai usb dac ami 1-2 dollárba kerül is jobb eredményt adott, mint a telefon füles kimenete. Ezeket a kínai dac-okat persze kicsit fel kell tuningolni, mert kihagyják belőlük a kicsatoló kondenzátort, meg a táphidegítést.

A Bluetooth az nem lenne rossz, viszont van vele némi gond. Pár darab megfordult nálam. A régebbi eszközök 2.3 verziót használtak, ez simán ment, de erősen tömörítette a hangot és ez meg is hallatszott. A 4.1, 4.2 már jobban szólt, de nekem szakadozott miatta a wifi. Az 5.0 verziójú eszközből is van, az már nagyon jó, de mire eddig jutottam, megutáltam a bejelentkezéskor hallható hangokat. Elméletileg ki lehet ezeket valahogy szedni de már nem maradt hozzájuk türelelmem.

Tudod azért, mert egy erősítő "rendesen" van megépítve az magában nem audiofil, viszont nem búgicsál, és nem zavarérzékeny.

Jel/tápföld

Üdv!
Segítsetek már abban, hogy a HTA kapcsolásba, ha szét akarnám választani a jel és a tápföldet akkor melyik alkatrésznél tegyem meg? Én az R21-nél gondoltam, csak azt nem tudom, hogy az R21 még jel vagy már tápföldet kapjon. Itt a kapcsolás: Bővebben: HTA kapcsolási rajz

Szia! A jelföldre kerül: bemeneti csatlakozó testpont, R1, C2, C5. Esetleg még R4, C3.

Köszi!

Tudod, azért, mert valakinek van egy apró és egyszerűen megoldható problémája, még nem kell újraépíttetni vele azt, amit már csinált, és alapvetően hibátlanul működik.


Valaki megírta, hogy valószínűleg azért búg, mert túl nagy impedanciája van a bemenetének. Erre megoldás annak lecsökkentése. Vagyis, ha be lesz építve az a 4 db. ellenállás, akkor a célnak megfelelően (értsd: telefonról zenét hallgatni), "rendesen" lesz megépítve, és nem fog "búgicsálni".

Tudod, ha koszos egy autónak a lámpája a sártól, akkor tulajdonosának arra kérdésre, hogy mit csináljon, hogy rendesen világítson a lámpa, azt tanácsolom, hogy mosassa le (egy ezresért), és nem ajánlok neki egy teljes szervizt, az összes lámpa cseréjét és fényszóró-beállítást mondjuk 100e-ért...
Én azt láttam, hogy itt ez utóbbiról vitázunk...

De szerencsére mások is vannak rajtam kívül, akik nem akarnak ágyúval verébre lőni.

"amit már csinált, és alapvetően hibátlanul működik."
Amit a képen látni, arról nem gondolnám... Persze nekem egyre megy, ha nektek jó.

Ezzel az a problema, ha csokkenti is a zajt, csak tuneti kezeles, nem a hibat szunteti meg! Nagyobb bemeneti impedancia eseten sem szabad 50-100Hz es zavaroknak megjelenni a kimeneten, ha a konstrukcio jo, jol van huzalozva, jo a belso elrendezes. Sok csoves ereositot keszitettem, egyik sem produkalja ezt, van amelyik 470k bemeneti impedanciaval fogadja a jelforrast, megsem brummos.
Szerintem mindig a hiba okat kell megszuntetni nem a tuneteket!

A kérdezőt kielégítettük, miért ne tennék ezt meg a hozzászólóval is?
Nézzük a tápot! A mellékelt ábrán piros, egymást metsző vonalakkal jelöltem az eltávolítandó vezetékeket. Helyettük vinnék az A egyenirányítóról egy érpárt a D látványfénynek és a B kondicsoportnak. Még kell egy összekötés a B és C kondik között és optimálisnak mondhatjuk a tápszűrést (a tápáram nem tudja megkerülni puffer kondenzátor lábát). A C kondikat az erősítőhöz csatoló vezeték természetesen marad.
A "Zavarás" ábrán a másik aggályomat rajzoltam be. A hálózati kábel elfogadhatatlanul közel fut a jelvezetékhez. A 230-at a hátlap túlsó széléről hoznám be.
Látványos az átlátszó zárt doboz, de a plexi hővezetése kevés a trafó és a belső hűtőbordák melegedésének a külső környezetbe juttatásához. Kézenfekvő lenne a doboz megfurkálása, viszont hamar elporosodna. Fém hátlapot javaslok. Középre tenném a TDA-t, egyik oldalra a hálózati és hangszóró csatlakozásokat, másikra a bemeneti eszközöket. A fém hátlapra tenném az egyenirányítót is, egy borda megspórolva.
Említésre méltó az a kegyelmi állapot, hogy az összekötegelt bemeneti és hangszóró vezeték nem okoz gerjedést, mint az egy nem-invertáló erősítő esetén nagy valószínűséggel kialakulna. A híd kimenet jóvoltából az ellentétes fázisú jelek kioltják egymást.

Ez a 4 ellenállás mindjárt más hatású nálam is, mint a lazsi fórumtársé. Talán az átépítés helyet, az átalakítás helyesebb lett volna.

Ha egyből a nyakába zúdítanánk az építőnek az összes problémát, lehet hogy elszaladna. Most hogy az első tűzoltás megtörtént, hallva a javulást, talán érdekelni fogja a további lehetőség. Természetesen ott van még a puffer kör, de csak ha akarja. A lényeg, hogy ha segítséget kér, akkor kapjon.
Én a párommal nem tudtam még etetni a nyers füstölt lazacot, most meg imádja. Ő kért belőle, mikor a lányommal ettük.

PCB elrendezés

Üdv. A részletektől eltekintve, mint például vezetősávok szélessége, stb, mennyire elfogadható ez az elrendezés? A kapcsolás dupla LTP bemenetű, szimmetrikus felépítésű. Egy tranzisztoros Vbe multiplier (a kimeneti tranzisztorok között).

Nekem nagyon helypazarló, főleg a bemenet környékén. Miért vannak a differenciálerősítők tranziszorai annyira távol?

A bemenet rész szélességét ténylegesen összébb tudnám venni, ebben igazad van. A kezdeti tervem úgy is készült. Viszont ha a "magasságát" nem tudom csökkenteni a kimenet felé, akkor sokkal előrébb nem leszek úgy sem. Érdemes lenne a VAS környékét kiforgati oldalra?

Mindenképpen érdemes. Kapcsrajzod is van?

Elvben nem rossz, régebben ehhez hasonlókat építettem, de a dinamikus viselkedést tekintve az ilyen nyákok nem jók. Egyrészt, nem tudod a 3 tranyót rendesen párhuzamosan kötni, mert ha kinevezed azt az elágazó könyökpontot a tápsínen kiindulásnak, akkor a középső tranyó már dupla, a belső meg tripla olyan hosszú vezetéksávval csatlakozik mint a szélső. Emitter ellenállások vége dettó, azaz aszimmetrikus a 3 tranyó bekötése az áramkörbe.
A másik, hogy nem ártana ha a végtranyók nem valahonnan a világ végéről hanem pufferek lábáról kapnák a tápfeszt mint ahogy mutatom egy másik nyákon. Itt a GND középen van, tehát rövid vonalakkal kapcsolódik mind a GND mind a betáp és a végtranyók egy egy nagy méretű elkóhoz, valamint ami még lényeges, hogy az elkók lábáról a nagyáramú rész a végtranyókhoz az egyik irányba, míg a VAS fokozathoz a másik irányba mennek a vonalak, nem pedig felfűzve, mert olyankor a végtranyók árama modulálja (rángatja) a meghajtás tápvezetékét ami nem jó.

Ez részben így van, de tegyük hozzá, hogy egy csöves az esetek 99%-ában egy hangerőpotival kezdődik, hiába lenne 470k a bemeneti impedancia, ha van vele párhuzamosan egy 100k poti akkor az már csak 82k körül lesz.
Egyébként, a nagyobb bemeneti impedancia valóban nagyobb zavarhatóságot jelent, épp két tranyós végfoknál tapasztaltam ezt, a 18k bemeneti impedanciájú végfok bemenetéhez simán oda rakhattam 3-4 centire a hálózati trafót, észre sem vette, míg a 150k bemeneti impedanciájú már simán búgott ettől, le kellett árnyékolnom teljesen a bemenetet hogy elhallgasson.

Akar 1M bemeneti impedanciaval is meg lehet csinalni brummentesnek.
Lasd a szkopokat, mV meroket stb.. Csak jo elrendezes, jo huzalozas kell es megfelelo helyen arnyekolas.

Itt van egy rajz. A védelem ezen sincs rajta, de az most annyira nem is érdekes.

Szia! Keress rá a Leach amp NYÁK-tervekre! Bővebben: Link
Bővebben: Link

Szerintem jól vannak a végtranyók bekötve, mindegyik azonos fóliahosszal van bekötve, feltéve, ha az osztott pufferkondik felső pozitív és az alsó negatív pólusa a nyák jobb- és bal oldalán levő nagy gamókhoz csatlakoznak.
A panelen nagy üres helyek vannak, ide lehetne tenni a pufferkondikat, de nem az igazi a bekötésük. Én a középső apró alkatrészeket lejjebb tolnám, hogy a tranyók alatt vízszintesen legyen elég hely és oda tenném be sorba a kondikat. Ekkor a kondik közepe, - vagyis a GND, - középen lenne, vele szemben kissé feljebb a kimenet, ami az emmitterek közös pontja.
Természetesen arra ügyelni kell, hogy minden egyes kondi azonos fóliaszakaszt lásson. Tehát a tranyókhoz hasonlóan kell bekötni. Ezzel megvalósul az, hogy egy kondenzátort úgy kell bekötni, hogy rámegyünk a kondira két dróttal és eljövünk róla két dróttal.
Általában igaz, hogy a nyákot a lehető legkisebb méretben kell megtervezni, mert ekkor lesznek a fóliaszakaszok a legrövidebbek, a legkisebb ellenállásúak, legkisebb induktivitásúak, stb. ( Nyilván vannak egyéb szempontok is.)

Kicsit túlzás a TOP-3-as meghajtó 3 párhoz. Bőven elég lenne MJE1503x is. A végtranzisztoroknak tennék 1-1 10 ohmos soros bázisellenállást. A predrivereknek meg 80-100ohmot.