Volt már olyan, hogy ilyenkor félretetted, és mondjuk 1 hónap múlva hallgattad meg megint?
Ha igen, akkor kijáratódott, vagy továbbra is elviselhetetlen maradt számodra?

Az öregedés jelensége létezik, nem csak feszültség referencián, hanem ellenálláson, tranzisztoron, stb. de ezek nem visszafordítható folyamatok. Elméletben magyarázat lehet a x használati idő utánni változásra, bejáratódásra. És ha ebből valami hallható is, akkor teljesen logikus, hogy jobb vagy rosszabb is lehet. De az alkatrészek öregedés sem visszafordítható, ezzel nem lehet magyarázni a kijáratódást.

Biztosan hallottál már a tömegpszichozisról. Sokkal durvább folyamatokat tud indukálni, mint az, hogy egy csoport elkezdi hallani a bejáratódás pozitív hatásait. Az egy enyhe eset.

Ugyanúgy nem tudom megmagyarázni ezeket a "jelenségeket", mint ahogy mások sem. Nem is próbálom. Van aki átéli (megfelelő felbontású rendszer esetén), van aki megmosolyogja... egészen addig míg a saját fülével meg nem hallja. Ha több ezer, több tízezer hifis ugyanazt hallja és ugyanazt állítja akkor most nekik higgyünk, vagy két darab szkeptikusnak?

Ez egy idézet, amire nagyon sokan hivatkoznak:

„A tehénsz..r is nyilván ízletes, hiszen egymillió légy nem tévedhet.”

Most írtam le, hogy nem mindig pozitív a folyamat. Nem muszáj mindent elolvasni, csak amibe szeretnél belekötni.
Én 47 éve kezdtem el hifizni, te még csak tervezgeted, hogy egyszer talán építesz akkumulátoros végfokot. Miről beszélünk?

50 év. Nyertem.

Tényleg nyertél. Legyen tiéd az utolsó szó.

Egy ideje "csendes követő" vagyok a topikban - leginkább azért, mert a közelében sem vagyok felszerelésileg (szobaakusztikáról nem is beszélve..) a "high end" szinthez, és a jelenlegi anyagi lehetőségek közt (5 éve, s akkor közel nulla kezdőtőkével lépve főállásba és önálló életbe, egy bérelt fővárosi kis lakásban, jelenleg is önerőre gyűjtve) a közeljövőben nem is célom elérni oda. Mellesleg úgy érzem, nem is feltétlen hiszek abban, hogy ami egyesek célja - a "tökéletes élő hangzás" otthoni megteremtése - egyáltalán lehetséges, ennélfogva valószínűleg akkor sem költenék milliókat a láncra, vagy építenék egzotikus anyagokból magamnak, ha nem ebben a tartalékképzős életszakaszban lennék. Valahogy úgy vagyok vele: ha igazi, élő, akusztikus zene kell, akkor a legegyszerűbb még mindig egy hangversenyre elmenni - itt a fővárosban legalábbis mindenképp megoldható.. S még akkor is legalább annyit számít az élményben az aktuális mentális állapot, mint az akusztika. Otthoni hallgatásnál persze szintúgy..

Akkor mit keresek itt egyáltalán..? Tulajdonképp a mögöttes "filozófia" miatt érdekes sokszor a téma számomra. Inkább az a fajta zenehallgató vagyok, akinek a zene maga jóval fontosabb a műszaki minőségénél, de azért igényeim is vannak a minőséget illetően (így pl. adott összegből nem a csúcsmodern-távirányítható-bluetoothos-stb. új eszközt veszem, hanem a minőségben többet, bár szolgáltatásban kevesebbet nyújtó "oldschool"-t). De semmiképp nem úgy hallgatok zenét, hogy egy bizonyos (elég magas) technikai minőség alatt be sem kapcsolom inkább - sok-sok olyasmit is hallgatok, ami egyébként a kora vagy az "underground" volta miatt eleve nem mondható objektíve jó minőségűnek, mint felvétel. Forrásilag előfordul minden az LP-től, magnótól a CD-n át a Spotify-ig és a letöltött Hi-Res anyagokig. Stílusban is széles a skála a jazztől, világzenétől a 60-as évek folk-rockján át a magyar "alter" zenekarokig és az elektronikus house/trance vonalig (ezek némelyikében már eleve értelmezhetetlen az "igazival egyező megszólalás", hiszen elektronikus hangszereket is használnak, ill. koncerten is csak erősítéssel játszanak), de egy ideje a komolyzene is egyre inkább érdekel.



Szóval ennyi bevezető után, pont ez volt az, amit annyira ismerősnek érzek most, hogy csak aktívan is hosszászólok a témához. Mert hogy nemrég szert tettem egy Canton GLE 60 hangfalpárra - nem mai darabok, és valószínűleg nem is high-end kategória ez sem, de minőségben akkora ugrás számomra, hogy most először érzek hasonló részleteket egyértelműen kihallani, amiket eddig csak fejhallgatón tapasztaltam. Az mindenesetre biztos, hogy akusztikus hangszerekkel játszott zenét, pláne szimfonikus zenét (vagy rézfúvós zenekart) ugrásszerűen nagyobb élmény hallgatni rajta, mint az eddigi hangdobozokon. Több a részlet, van már valami teremakusztika-érzet, nem mosódik egybe a sok hangszer, hanem mindegyik "kiemelhető" kissé odairányítva a figyelmet.. a nagyobb energiájú mélyebb hangokon (üstdob, bőgő, tuba) tényleg a hangszert hallani, nem valami mély kongást.. Szóval más kategória.

De.. mert van olyan is. Ez a részletes, nyílt hangkép kíméletlenül megmutatja ám azt is, ha maga a felvétel nem annyira jó. Hangulatfüggő ez is, de van olyan zene, amit egyébként nagyon szeretek, de ezen hallgatva éles, csattogó, már pár perc után fárasztó hatást kelt. Mert hát az annak idején is csak egy lemezt megélt underground bandának 55 éve nem telt jobb stúdióra, hangmérnökre, esetleg ki sem adták digitális formában újra, hanem az esetleges állapotú régi lemezekről házilag bedigitalizálva érhető csak el.. (Koncerten elcsípni őket ilyen esetben szintén nem opció.)

Az ilyeneken eddig is érezhető lemezzaj, némi torzítás amúgy nem zavart annyira - mert elfogadtam a korszak részének.. mondhatni ez így életszerű? Ezeken a hangdobozokon át viszont tényleg fárasztó egy-két ilyen album.. most akkor inkább ne hallgassam többet, hiába a dallam, a ritmika, a mondanivaló, ami bejön? Szó sincs róla - de megtartok egy másik, ehhez képest "hifi"-nek is mértékkel nevezhető régi párat, ezekhez a műsorokhoz. Persze az egyik fajta hibát (éles, középsávban torzításig kiemelő hangkép) a másikkal (tompább, részleteket egybemosó, a mély tartomány egy részét kiemelő hangfalak) korrigálni műszaki emberként nekem sem hangzik korrektnek. De! Így ezek a zenék is tudnak örömet okozni, és végső soron engem ez vezérel, nem valami elérhetetlen tökéletesség hajszolása.

Az itt is sokak által vitatott "parajelenségekről" - kábelek bejáratása, hálózati polaritás, egzotikus anyagú alátétek, nyáklemez vagy ellenállások sajáthangja, stb. - nem foglalnék állást. Azért nem, mert teljesen tisztában vagyok vele, hogy nincs - és egyelőre tervben sincs - olyan zenehallgató lánc és környezet a birtokomban, amin akár csak esély is lenne ilyesmit érzékelni. Mérnökként az az érzésem, hogy ha van is valami ráhatásuk a végeredményre, az legfeljebb az árnyalatnyit érheti el, semmiképp sem az "enélkül többé hallgatni sem tudom" szintet - számomra legalábbis, lásd a fenti hozzáállást a régi felvételekhez. Ezzel együtt nem zárom ki, hogy egyszer akár mérhető is lesz a hatásuk - rádióhullámok is vígan léteztek abban a 10+ milliárd évben is, amíg mi, emberek a létezésükről sem tudtunk és eszközünk sem volt a mérésükhöz, érzékelésükhöz -, de magamat nem áltatom azzal, hogy abba a tizedszázalékba tartoznék, aki a fülével érzékeli az eltérést..

Most hogy akkor "audiofilnek" számítok-e? Nem gondolok így magamra, és tulajdonképp nem is nagyon foglalkoztat a kategorizálás. Azt viszont meg merem kockáztatni, hogy talán jobban a lényegre koncentrálok, mint az, aki párhavonta cserélgeti a sokszázezres hangfalait - hány és hány párhónapos, persze a hirdetésben "elképesztően jó hangú, nemfogodmegbánni" példány kerül fel az apróhirdetésekbe...

Most komolyan. Beleolvasgattam az ajánlott fórumba, de ott is adnak hideget meleget.
Arra viszont tényleg nincs kapacitásom, hogy átnyálazzam az egészet.

Erre elfelejtettem válaszolni. Van néhány kábelem talonban amiket néha előveszek. Ezek talán eléggé rendszerfüggőek. Minden új erősítőmnél cserélgetem őket és nem mindig az előző legjobb a legjobb. Hosszú idő nálam mire kijelentem magamnak, hogy akkor most ennél maradok. Nem vérre megy, szórakozás.

Nem mondtam, hogy olvasd végig (én soha nem olvasom őket mert elég hamar ideges leszek tőle) csak lásd, hogy mi itt (a kisebbség) kismiskák vagyunk ahhoz képest ami azon a fórumon folyik. És ott tényleg műszaki analfabéták vannak, tisztelet a kivételnek.

A minap mondta a német nagyipar képviselöje a kamerába, hogy az ipar hatásfoka 90%ban pszichologián alapszik, azaz ha a környezet boruláto, lehangolo, akkor a befektetök és az ipar is kénytelen átvenni a hangulatot és alábbhagy a fejlesztésekkel. Érdekes, hogy a hangulatot nagyrészben a média csinálja és sajnos már nemcsak a politika lett a média rabszolgája hanem a gazdaság is.
Miért lenne ez máskép a HiFi világban? Itt is vannak közismert meg sok a háttérben müködö informácio forrás akik könnyen megkörnyékeznek sok embert, aminek az egyik eredménye haszon az egyik oldalon veszteség a másikon.
Nagyon kevés embernek van lehetösége valoban összehasonlitani a rengeteg rendelkezésre állo eszközt sokkal inkább igyekszik kiválasztani a neki tetszö hangzást. Hogy az mennyire jo vagy nem az örökké titok marad. Akinek lehetösége van az gyakran cseréli a dolgait, de attol ritkán lesz az uj jobb.

Ezt mindenki átéli aki elkezd hifizni. Minél több a részlet, annál idegesítőbb lesz a hangja.
Ge lee emiatt kezdett el "csövezni", én emiatt építettem több száz erősítőt. Az út végén eléri az ember, hogy a részletek is megmaradnak, a hang is lenyugszik és nem lesznek többé rossz felvételek. Aztán másik hobbit keres magának az ember : )

Ezt sajnos itthon is látjuk. Ezért is nagyon veszélyes az, hogy a média sokszínűségét elfojtva, egyféle központi csatornára kötik szinte mindet.

"Feleslegesen égeted magad mindenki előtt. Kell ez neked?"
Ne csináld! Nem látod, hogy erre bukik.

"És ha szerver? Tudod mi köze van a hálózati sebességnek az Rj45-höz? "
Ez régebbi történet. Amikor még a családi létszám dúsabb volt, mindig nézet valaki, valamit a playeren. Ilyenkor megváltás volt a fájlrendezésben, hogy egy másik helységből egyidejűleg hozzáfértem a playerhez. És ilyenkor azért számított a Cat5-ön az átviteli sebesség 2,4-5, vagy netalán 20Gb esetén.

"Szerintem ez nem jó példa, mert a feszültség referenciák öregedése egyirányú folyamat, ha elrakod pihenni, nem fog megfiatalodni, nem fog kijáratódni."
A tapasztalataim alapján ez jórészt nem így van. Mint már írtam is, a "félrerakás" idejének függvényében egy bizonyos fokig újra praktikus egyes dolgokat járatni. Olvastam olyat drágább csatoló kondenzátorok esetén, ahol jelentős bejáratási idő adódott, hogy gazdi egy héten több napon, több órát járatta az adott készüléket, hogy amikor hallgatni szeretné ne kelljen benne csalódnia. Mostanában nem a K701-et hallgattam, mért egy másik fülesbe pakoltam időt. KB 1 hónapig pihent. Úgy 10-12órába telt, még méltóztatott a régi hangját produkálni. A megszokás bemagyarázása azért butaság, mert a bejáratás nem minden ciklusába van az ember fején. És amikor az ember azt mondja, hogy talán rendben van, akkor a másnap reggel az igazán mérvadó.

"50 év. Nyertem."
Talán ajándékot vársz e témában kicsinyes szórakozásodért? Vedd már észre magad!

Nekem egy Kawasaki Vulcan S van...a kicsi Suzuki GN125 mellett

"Most hogy akkor "audiofilnek" számítok-e? Nem gondolok így magamra, és tulajdonképp nem is nagyon foglalkoztat a kategorizálás. "
Először is ne más rólad alkotott véleményével foglalkozz, hanem legyen örömöd a zenehallgatásban. Mint már írtam, hangfalas üzemmódban nem lehet olyan részleteket érzékelni, mint fejhallgatóval a levegő csillapító hatása miatt. Régen én is hallgattam hangfalas üzemmódban rendszeresen zenét, azonban manapság a szomszédok miatt ez nem lenne előnyös. Vagyis az elfordulás háttere a hétköznapok békéjének záloga. És arról is írtam már, hogy az audiofil személyiség, hogy jellemezhető. Az biztos, hogy gyorstalpaló tanfolyammal nem megoldható dolog. Hosszú évek munkája van a háttérben. Olyan ez mint a testépítés, csak ebben nem a tükörben gyönyörködik az ember, hanem a zenében, annak részleteinek az elemzésében szerzett képességeiben. Vagyis egy értékes zenemű jobban áttudja adni számodra az értékeit. És ez műfajfüggetlen!

Szerintem meg tökéletes példa. Ugyanis, nem kizárólag az öregedésről van itt szó, a referenciánál sem, mert annál is van egy beállási folyamat öregedéstől függetlenül is. Az egyik egy lassú folyamat, a másik meg egy alkalmi, minden bekapcsolás után. Mint egy jobb multiméternél is. Lassan, hónapról hónapra mászik el, de bekapcsolás után is kell neki egy idő mire beáll. Nekem van többek között 2db 5,5 digites K 197-em, ezeknek éppen 80 perc kell a bekapcsolás után, hogy lehessen vele "mérni". Ugyanehhez egy újabb generációs 6,5 digites K 2000-nek már csak 15 perc kell.
Ha egy eszköz hosszabb ideig nincs használva akkor nem kijáratódik, hanem hosszabb idő kell neki mire újra "beáll" (pár perc helyett mondjuk néhány óra). Értem én, hogy valaki(k) aki életében nem hallott még ilyeneket mert telefonon hallgat zenét, annak ezek a dolgok a hihetetlen kategóriába tartoznak, de erre magát értelmesnek tartó embernek nem az kellene legyen a reakciója, hogy akkor mind hülye aki "hisz" a bejáratósdiban, ezért jól mondjuk meg neki, járassuk le, mert az ilyen embert én nem tartom értelmesnek, inkább még olyannak se, mint akit vádol.
Műszaki ember lévén én nem hiszek az égvilágon semmiben, de tapasztalati úton tudom, hogy az élet messze nem a tudomány, az életnek a tudomány csak egy nagyon apró szeletkéje. Már az a kijelentés is puszta ostobaság, hogy akkor a tudományon kívül nem létezik semmi. Műszaki, meg gondolkodó ember lévén mindig is úgy gondoltam, hogy ennek a fizikai világnak (létezésnek) megvannak a maga kemény törvényei, amit a teremtő vagy akárki valamikor megírt, amik szentek és sérthetetlenek, aztán a tapasztalat rávezetett hogy ez nem is olyan biztos.

"Ezt sajnos itthon is látjuk. Ezért is nagyon veszélyes az, hogy a média sokszínűségét elfojtva, egyféle központi csatornára kötik szinte mindet. "
Nem gondolnám, hogy akinek Te a szövegét így értelmezed, a Te álláspontodat osztja, viszont ez magyarázat a Te itteni ténykedésedre.
Mi köze az audiofilnek a Te politkai álláspontodhoz?

Ne nagyon higgy a messiásnak.

BEJÁRATÁS Ha ez komoly lenne, minden elektronikai alkatrészt a gyárban "bejáratnának" hogy még drágábban el lehetne adni. Ez ingoványos terület, a gyártók nem is vállalják egy pár hobbista miatt. Természetesen aki megvette a méregdrága alkatrészt, örömmel konstatálja, hogy jobban szól bejáratás után. Utólag nincs reklamáció
Sima placebo.

Bödőcs már leleplezte, hogy nem is járt a vízen.

Ez olyan mint a gyufagyárban a MEO.

BEJÁRATÁS. Többször is felmerült, hogy nem a készülék járódik be, csak a fülünk/agyunk szokik hozzá. Legutóbbi erősítőm összerakás utáni meghallgatása a szokásos, -hááát ez nem az amire számítottam- eredményt hozta. Eddig is mindig ez volt az első bekapcsoláskor. Később azután finomodott a hangja, bejáródott, vagy hozzászoktam?
Na ezt eldöntendő, az első meghallgatás után kapott 2db 8ohmos ellenállást terhelésnek, a lejátszóhoz kötött SSD-n lévő felvételeket ismétlésre állítva, ment 5 napig, folyamatosan. Utána hangfalak visszakötve, és egy szép új világot hallottam.
Azt eddig is olvastam, hogy a benne lévő 1db csatoló kondenzátornak kell legalább 100 óra, amíg beáll a hangja, de ezt félig meddig én is a hozzászokásnak tulajdonítottam.

Nyilván nem vitatva, hogy a jelenlegi összeállításon biztosan lehetne javítani, de: azért ebben a "nem lesznek többé rossz felvételek"-ben mértékkel hiszek. Ha már a felvételen is ott van a torzítás, vagy a túlhasznált kompresszor miatt hiányzik a dinamika - ezeket utólag a legjobb lehallgató lánc se fogja helyrehozni: sem a torzítást eltüntetni, sem az eleve ott nem levő dinamikát újraalkotni. Szélsőséges példa, de akkor a high-end rendszer arra volna igazán jó, hogy azon még a 20 éve letorrentezett 128k-s mp3-akat is élvezet hallgatni..?

https://audiocentrum.hu/IsoTek-Full-System-Enhancer-rendszerfinomito-CD
Ezt most találtam. Ki fogom próbálni.

Szerintem egyetlen studióból sem kerül ki torz felvétel. Néhány éve még nálam is szelektálódtak a lemezek torzakra és jó minőségűekre. Ma nagyon sok régi "torz" lemezem a demó lemezeim közé tartoznak. Nagy felbontású MP3-ak is vannak ezek között. Hallgasd meg valakinél - akinek garantáltan jó lánca van - valamelyik rossz felvételed.