Meg van. Régebben amikor tekertem akkor 090 max 1T amit használtam szimplán hasraütésből.

Az elég is az általánosan használt vasanyagoknál. Toroid vagy hypersilnél 1.2-1-4 T a "járatos" (ha nem méregetjük a vas minőségét, mert akkor több is lehet).

Az egyik régi ismerősömmel futottam össze, rákérdezett a Ferenci Ödön féle Tápegység amatőröknek könyvre, megvan-e még nekem.. Kölcsönkérte, a hiperszil magok méretezésére volt kíváncsi, a könyv szerint a nagyobb SE-SU magoknál 1.8T, vagy még több is lehet az indukció.

Persze, hogy lehet; ismeretlenek esetére vonatkozott az 1.2-1.4 T, ezért volt ott a végszó.

Nem kell idegbe jönni....

Mindenesetre mondtam az ismerősömnek, hogy némi óvatossággal kezelje a max indukciót, mert időnként magasabb a hálózati feszültség az átlagosnál.

Én még a legutóbb 2 db GOS vasat EI120 a - mérete miatt - hálózatinak tekertem meg. Ca. 21 cm2 és az egyiket 1T-vel 400VA-re méreteztem a másikat 1.245T-vel 500VA-re. Utóbbinak 65mA volt az üresjárati áramfelvétele 220V-nál. (Az egyik fázison ilyen és néha ennél is kevesebb a feszültség nálam.)

Eszerint, belefért volna több is. (mármint gerjesztés)
A régi vasakkal kell óvatosnak lenni, van amelyik 0.8 T-t se nagyon tolerálja.

Induktivitásban tárolt energia

Kérdésem, a következő lenne: Egy lemezmagos, légréses induktivitásban mikor keletkezik nagyobb energia, a mágneses tér felépülésekor, vagy amikor megszűnik(összeomlik) a mágneses tér?
Köszönöm az esetleges önzetlen segítséget.

Valószínűleg összeomláskor (lásd gyujtótrafó az autóknál mind megszakításkor szikrázik )

Szevasz!

A mágneses tér felépülésekor nem keletkezik energia, hiszen annak felépülésekor "fogyaszt", hogy létrehozza a mágnesmezőt.
De amikor befejeződik a "feltöltés" az áramkör szakításakor "leadja" indukált feszültség formájában a betáplált energiát, sohasem többet, mint amit betápláltak, mert veszteség nélkül nincs élet.
Nem feszültségről, hanem betáplált energiamennyiségről van szó!
Nagyon egyszerűen fogalmazva.

Üdv: StMiklos

Azt az energiát lehet kivenni az induktivitásból, amit belevittünk.
Hogy ez mekkora feszültségen ment befelé és mekkora feszültségen jön ki, más dolog. De energia semmiből nem keletkezik.

Kapcsolódó olvasnivaló:
Tekercs, Lenz-törvény (Wikipédia).

Konkrétan, a következőre gondoltam: Sorosan egy induktivitás, és egy kondenzátor, amit feltöltökX feszültségre, amjd ugyanitt rövidrezárom. Ez az egyik elgondolás. A másik: X feszültséggel feltöltöm a kondenzátort, majd rákapcsolom a tekercset. Ez lett volna a kérdés.
Kösz a választ:

Az első esetben, amíg a kondenzátor töltődik, folyik áram az induktivitáson. Egyre kevesebb. Amikor a kondenzátor már feltöltődött, már nem folyik ( töltő ) áram az induktivitáson. ( Ez a lényeg. ) Akkor kezd folyni, amikor a töltő helyett rövidzár.
A második majdnem ugyanez. A kondenzátor töltődésekor sem folyik áram az induktivitáson. Csak amikor rákötöd a kondenzátort.
Ugyanaz.

Tehát, egy rezgőkört csinálsz.
Az első esetben a táp rákapcsolásakor elindul egy szinuszos rezgés, több perióduson keresztül, attól függően, hogy a körben mennyi soros ellenállás van. Ha kicsi, akkor ez a szinuszos lengés sokáig tart, mert nincs csillapítása ennek a lengő rendszernek. ( ha pl nincs ellenállása sem a tekercsnek, sem a kondinak, akkor a meginduló rezgés végtelen ideig tart, ebben az esetben csak meddő energiaáramlás van a tekercs, a kondi, meg a táp között, ha a táp belső ellenállása is zérus. )
A második esetben ugyanígy megy minden, az energia leng a kondenzátor és a tekercs között.

Sosem!
Egy tekercsben nem keletkezik energia, csak tárolódik.
A tér felépülésekor "töltöd bele" (mint egy akkumulátorba) és a tér megszűnésekor / összeomlásakor "veszed ki belőle" (mint egy akkumulátorból) az energiát (a veszteségekkel csökkentett mértékben).
Ha a tekercset mágneses térben mozgatod, akkor sem keletkezik benne energia, csak a mozgatásra fordított energia tárolódik benne.

A többit már elmondták...

Gerjesztés, teljesítmény

Üdv!
A napokban megkért egy barátom...Ismerős?
Valóban megkérdezték és elvállaltam egy szénné égett anódtáp trafó megtekercselését.
Újratekerés az elfancsarodott, elszenesedett cséve miatt szóba sem jöhetett, de a megadott méret alapján vak tekercselő is talál szemet alapon egyből leltem egy megfelelőt.
A ráírt adatok alapján 57 VA és valamilyen szekunder feszültségekkel bírt, 220V primerje segítségével.
A voltonkénti szekunder menetszám 3.9 m/V-ra adódott.
Ellenőrizendő az adatokat ez a menetszám 1.5T gerjesztéssel jöhetett létre.
A saját, óvatos méretezésemmel ~ 1T 40VA-re méretezve a lebontott primer menetszámmal - 840 - szemben nekem takaros 1330 jött ki. A szekunder feszültségeket 1.05-ös szorzóval számoltam.
Magyarázat bizonyítványilag: A trafó egy DAC-ban egyenirányító csövet lát el, 2x230V AC-t szolgáltatva neki tovább feldolgozásra. Mivel néhány kisjelű cső anódáramát kell szolgáltatni, így az igazán optimális, de férhető huzalátmérő helyett 0.125 mm-es huzallal dolgoztam szekunder oldalon.
A nagyon jó vasminőségre utal, hogy az üresjárati áramfelvétel 11-12mA.
Hát így.

A második eset vált be, kb 40%- kal nagyobb feszűltséget indukált a szekunderen nézve. Kösz az építő jellegű segítséget!

És ugyanannyi ideig tart a 40%-kal nagyobb feszültség?
Mert te az energiáról kérdeztél, az pedig nem egyszerűen csak a feszültség nagysága... Terheléssel mérted a feszültséget a szekunderen?
Mondjuk az lenne az igazi, ha a szekunderre kapcsolt ellenálláson néznéd a jelalakot egy oszcilloszkópon. (Ideális egy digitális szkóp lenne, aminek a jelalakját utána ki lehetne integrálni: az mutatja meg a leadott energia nagyságát.)

Transzformátor a másik oldaláról

Üdv!
Szeretnék egy szöveges példát megoldásra kínálni. A transzformátorok számításaiban többen kellően jártasak, ez a példa egy kicsit másik oldalról való közelítésnél az eredő értékekre vár választ. A bevezető olvasásakor felmerülhet a kérdés: Jó, de mikor lenne, lesz szükségem erre a kérdésre választ találnom? Éppen a napokban volt egy kérdés - toroidéknál - hogy a szekunder feszültséget néhány volttal csökkenteni kéne és lehetőleg ne kelljen a kész trafót megbontani és a rajta levő huzalokkal bajlódni, főleg, hogy házilag ez igen sok átkozódást szokott magával hozni.

A szöveges példa főhőse egy ideális E I transzformátor lesz. A hatásfoka minimum 100%, nem szór, nincs réz ellenállása, csatolása messze földön híres. Képzelhetjük, milyen jó anyagból van és a mágneses mező is üde benne... Ilyen trafó persze csak a példában létezik, még ideálisabb, ha lenne a valóságban, ingyen adnák és egy tömött liba is járna vele. Így már elképzelhető, hogy semmiféle veszteséggel, vektorokkal, szögfüggvényekkel nem kell bajlódni, telefonos segítség az elfogadható.
Előre kikötöm, bizonyos eredményeket nem tartok elfogadhatónak, ilyen kommerszeket, hogy 42, szin-kó-pa, vagy szerda...

A feladat hozzávalói:
A bemutatott trafó, 3 önálló tekerccsel
6.5 digites voltmérő (az eredményeket elég 2 tizedessel közölni, csak azért ilyen műszert jelölök meg, mindenki láthassa, nem akármivel gurigázunk)
Hagyományos számológép
100V-os feszültségforrás
A tekercs 100 menet - alap primer tekercs
B tekercs 10 menet - segéd, A-val soros primer is lehet
C tekercs 100 menet ( ez a tekercs csak mérés miatt készült)

Alaphelyzetben A tekercsre a 100V-ot kapcsoljuk, ekkor egyértelmű, hogy B-n = 10V, C-n = 100V mérhető.

1# Menetirány helyesen az A tekerccsel sorba kötjük B tekercset és a két szabad végre kötjük a 100 V-ot.
Mennyit mutat a feszültség mérő a 3 tekercsen?
A =_____ V
B =_____ V
C =_____ V

Most egy kis bonyodalom jön:
2# A B tekercset ellenirányú mágnesteret létrehozó módra kötjük be.
Az ellenirányú bekötés miatt a tekercseken mekkora feszültség mérhető?
(Az A tekercs csak a legelső, alaphelyzetben kapja a 100V-ot, a másik két esetben a B tekercsen keresztül.)
A = ______ V
B = ______ V
C= ______ V

Remélem, kellemes tépelődést hoz a példa, magam is szeretnék okulni belőle.
Javasolom, várjunk be 3 megegyező megoldást és akkor többségi döntéssel, felkiáltással elfogadható a végeredmény.

Első esetben
A=90,91V
B=9,091V
C=90,91V

Második esetben:
A=111,11V
B=11,111V
C=111,11V

Az utóbbi esetre:
Az A-B tekercsre összesen 100V kerül.
A megoldásodban 122,22V van a 2 tekercsen.
(B tekercs ellenirányban dolgozik)
Kérlek, fejtsd ki, tényleg ez az utóbbi kérdéses számomra elejétől fogva.

A két tekercsen összesen abszolút értékben valóban 122,21V van, de fázishelyesen csak 100V. Ebből az A tekercsen +111,1V, a B tekercsen - 11,11V. A +/- jelek most nem DC-t, hanem fázis irányt jelentenek. A kettő összege pedig: (+111,1)+(-11,11)=99,99. Ha nem kerekítjük a tizedeseket, akkor 100V.
De várjuk meg a másik két választ.

Ilyesmit gondoltam a megoldásnak, de, ha az A tekercsen a számításod szerint ca. 100V van, akkor a C-n hogyan lehet egyszerre 100V és + 10V?
Köszönöm az eddigit is!

Továbbgondolva:
Alkotó fórumtárs bináris szekunderű transzformátorárból kiindulva én olyan transzformátor képzeltem el, ahol a következő menetszámok vannak. 1; 3; 9; 27 menet. Ezekből 1-40V között 1V-os lépésekben bármekkora szekunder feszültség kialakítható.

Olyat nem írtam hogy az A tekercsen 100V van. Azt írtam, hogy az A és a B tekercsen (mivel ezek sorba vannak kötve) együttesen van 100V. Az, hogy ezek hogyan oszlanak el, az a fázisviszonytól függ. Az is igaz, hogy mivel az A és a B tekercs menetaránya 10/1, a rajtuk mérhető feszültségek aránya is mindig 10/1 kell legyen.

Számomra meglepő, de az elvárásaimmal szemben az ellenirányba kötött segéd tekercs az alábbi eredményt hozta.
A trafó 230/2x14.5V
Alapesetben ez a feszültség keletkezik.14.5V
Az egyik szekunder kötözgetve a primerrel, a maradékon mérés történt.
Ha vannak jelentéktelen mérési pontatlanság, a hálózat 1-5 V-os hálózati ingadozásának is betudható.
Menethelyesen sorba kötve primer 215 szekunder 13.5V
Ellen fázisba kötve 245V a trafón és 15.5V a segéden.
Szerintem igaz, amit leírtál, köszönöm részemről, most már ezt is tudom.