Meg van. Régebben amikor tekertem akkor 090 max 1T amit használtam szimplán hasraütésből.

Az elég is az általánosan használt vasanyagoknál. Toroid vagy hypersilnél 1.2-1-4 T a "járatos" (ha nem méregetjük a vas minőségét, mert akkor több is lehet).

Az egyik régi ismerősömmel futottam össze, rákérdezett a Ferenci Ödön féle Tápegység amatőröknek könyvre, megvan-e még nekem.. Kölcsönkérte, a hiperszil magok méretezésére volt kíváncsi, a könyv szerint a nagyobb SE-SU magoknál 1.8T, vagy még több is lehet az indukció.

Persze, hogy lehet; ismeretlenek esetére vonatkozott az 1.2-1.4 T, ezért volt ott a végszó.

Nem kell idegbe jönni....

Mindenesetre mondtam az ismerősömnek, hogy némi óvatossággal kezelje a max indukciót, mert időnként magasabb a hálózati feszültség az átlagosnál.

Én még a legutóbb 2 db GOS vasat EI120 a - mérete miatt - hálózatinak tekertem meg. Ca. 21 cm2 és az egyiket 1T-vel 400VA-re méreteztem a másikat 1.245T-vel 500VA-re. Utóbbinak 65mA volt az üresjárati áramfelvétele 220V-nál. (Az egyik fázison ilyen és néha ennél is kevesebb a feszültség nálam.)

Eszerint, belefért volna több is. (mármint gerjesztés)
A régi vasakkal kell óvatosnak lenni, van amelyik 0.8 T-t se nagyon tolerálja.

Induktivitásban tárolt energia

Kérdésem, a következő lenne: Egy lemezmagos, légréses induktivitásban mikor keletkezik nagyobb energia, a mágneses tér felépülésekor, vagy amikor megszűnik(összeomlik) a mágneses tér?
Köszönöm az esetleges önzetlen segítséget.

Valószínűleg összeomláskor (lásd gyujtótrafó az autóknál mind megszakításkor szikrázik )

Szevasz!

A mágneses tér felépülésekor nem keletkezik energia, hiszen annak felépülésekor "fogyaszt", hogy létrehozza a mágnesmezőt.
De amikor befejeződik a "feltöltés" az áramkör szakításakor "leadja" indukált feszültség formájában a betáplált energiát, sohasem többet, mint amit betápláltak, mert veszteség nélkül nincs élet.
Nem feszültségről, hanem betáplált energiamennyiségről van szó!
Nagyon egyszerűen fogalmazva.

Üdv: StMiklos

Azt az energiát lehet kivenni az induktivitásból, amit belevittünk.
Hogy ez mekkora feszültségen ment befelé és mekkora feszültségen jön ki, más dolog. De energia semmiből nem keletkezik.

Kapcsolódó olvasnivaló:
Tekercs, Lenz-törvény (Wikipédia).

Konkrétan, a következőre gondoltam: Sorosan egy induktivitás, és egy kondenzátor, amit feltöltökX feszültségre, amjd ugyanitt rövidrezárom. Ez az egyik elgondolás. A másik: X feszültséggel feltöltöm a kondenzátort, majd rákapcsolom a tekercset. Ez lett volna a kérdés.
Kösz a választ:

Az első esetben, amíg a kondenzátor töltődik, folyik áram az induktivitáson. Egyre kevesebb. Amikor a kondenzátor már feltöltődött, már nem folyik ( töltő ) áram az induktivitáson. ( Ez a lényeg. ) Akkor kezd folyni, amikor a töltő helyett rövidzár.
A második majdnem ugyanez. A kondenzátor töltődésekor sem folyik áram az induktivitáson. Csak amikor rákötöd a kondenzátort.
Ugyanaz.

Tehát, egy rezgőkört csinálsz.
Az első esetben a táp rákapcsolásakor elindul egy szinuszos rezgés, több perióduson keresztül, attól függően, hogy a körben mennyi soros ellenállás van. Ha kicsi, akkor ez a szinuszos lengés sokáig tart, mert nincs csillapítása ennek a lengő rendszernek. ( ha pl nincs ellenállása sem a tekercsnek, sem a kondinak, akkor a meginduló rezgés végtelen ideig tart, ebben az esetben csak meddő energiaáramlás van a tekercs, a kondi, meg a táp között, ha a táp belső ellenállása is zérus. )
A második esetben ugyanígy megy minden, az energia leng a kondenzátor és a tekercs között.

Sosem!
Egy tekercsben nem keletkezik energia, csak tárolódik.
A tér felépülésekor "töltöd bele" (mint egy akkumulátorba) és a tér megszűnésekor / összeomlásakor "veszed ki belőle" (mint egy akkumulátorból) az energiát (a veszteségekkel csökkentett mértékben).
Ha a tekercset mágneses térben mozgatod, akkor sem keletkezik benne energia, csak a mozgatásra fordított energia tárolódik benne.

A többit már elmondták...