Igy van és honapokig verekedtünk egy neves PC gyárral, mert egy berendezésünkhöz Törökországban egy ilyen laptopot használtak. Minden remekül ment, addig amig le nem merült a laptop akkuj. Akkor valaki elövette a töltöt bedugta a laptopba és elégett a 48 V -s hálozat egy része ( állitolag majdnem 100000 dollár lett a kár). A legszomorúbb, hogy nekem ugyanolyan laptopom meg tápom volt és akkor derült ki a balhé, mert elötte valo napon az én Laptopomrol ment a rendszer ( táppal együtt).
Akkor mértük ki, hogy ugyanolyan az eredeti tápnál az egyiken össze volt kötve a zöldsárga a kimenet GNDjével a másikon meg nem .
A jogászaink honapokig veszekedtek a gyártoval a kár megtéritése miatt.
Közben kiderült a mi berendezeseinkhez beszállitott 12 V-os tápok között is volt olyan, ami galvanikusan össze volt kötve a földeléssel megint másokon nem. ( kontajner mennyisegü táprol volt szo)! Törökországba akkor ezek meg nem jutottak el, szerencsére.

A tápok csiphetnek, mert van bennük két kondi a primér meg a szekunder között, ami okozhat ilyen érzést. Azok valamilyen spéci biztonsági kondik.

De mi volt a baj? A gépeitek földtől független GND-vel mentek és ezt nem is tolerálták? Vagy mi miatt égett le a rendszer a földelt GND-jű táp bedugásakor? Milyen módon volt a laptop a rendszerre csatlakoztatva?

Egy telefonközpontba adtunk el monitorozo berendezéseket. A telefonközpont cuccai meg többnyire DC 48 Voltrol mennek ( igy a mi drága berendezésünk is) és a földelés is rendszerint más mint a hálozati földelés. A LAN kábel meg ugye galvanikus kapcsolatot alkot a berendezések között amit rádugsz. A laptop meg a monitor ( s nem a képernyöröl van szo, hanem a hálozati folyamatok ellenörzéséröl/monitorizásárol) addig gondtalanul ment, amig az akkubol kapta a delejt ( illetve az én laptopom mindig ment az én töltöm szigetelve volt ), de amikor bedugod a töltöt akkor összekapcsolodhat a hálozati föld ( PEN ) a DC 48 V földelésével, ha jol emlékszem a pozitiv polusával mert ezekben a cuccokban többnyire a DC 48 V + polusa a test, azaz valahol a földelés). Volt egy idö nálunk a cégen belül is, amikor külön volt választva a technologia föld a hálozati földtöl ( sok korházban is ez van) azaz az ember tudta, mit hova lehet bedugni ( szines stekkerek voltak a falon). Már nem emlékszem mit csináltak Iisztambulban az amperszag elött,,talán rossz helyre dugták a tõltöt, de az tény volt, hogy az enyém le volt választva a hálozati GNDröl ( pedig 3 polusu volt a stekker) a másik teljesen ugyanolyan meg nem. Ezt vitattuk a laptop gyártojával, hogy meg szabad-e engedni egy akkus es hálozati gépen , hogy galvanikusan ilyen kapcsolatok keletkezhetnek. Szerintem nem, de nem tudom mire jutottak a jogászaink de azota mindenki megnézte a laptopjait ebböl a szempontbol is.
Mint késöbb kiderült a cégünk beszállitoja sem tudta mikor van összekötve s mikor nincs a PEN a DC minusz polusával. Hosszu viták voltak a gyártoval, mert mintha nem lenne egyértelmü a szabvány. Azota ilyen esetekben mindig elöbb mérek.,

Híradástechnikában valóban 48 Vdc, pozitív oldalon földelve járatos történelmi okokból.
A szabvány eléggé egyértelmű ebből a szempontból.

Legutóbb amikor jártam a laborban akkor a szünetmentesen a kijelző 52 V (szintén történelmi okokból) és 2450 A-t (ami kicsinek számít) mutatott.

A + testelése nem merült fel bennem, köszönöm.
A LAN szerintem csak akkor galvanikus kapcsolat, ha fémes az RJ45-ös dugó és árnyékolt a kábel, hiszen szimmetrikus átvitel és transzformátorkkal kezdődik és végződik, nem?

A LAN kábel alapbol mind ilyen, sajnos. ( hogy mi van utánnuk a gépekben azt nem tudom).

És nem teljesen! Nem követelmény a leválasztás, de a LAN kábel erei egy ballunnal vannak csatolva, ez önmagában már sok száz voltos átütési szilárdsággal leválaszt. Csak utána van egy speciális RC kör (neve is van, ami nem jut az eszembe) ami az egész izolációt el is rontja, mivel az erek, és "föld" között van!! Ezen az RC körön múlik, hogy lehet e rá POE-t kötni vagy nem... De ez egy másik sztori.

Nem tudom, már nem emlékszek a részletekre ( régen volt) és azokban a központokban rengeteg cucc van, igy nehéz pontosan lokalizálni mi is történt. Utánna minket ki is küldtek a teremböl, mert elindult a vészjelzö. Véletlen nem lehetett, hogy pontosan akkor keletkezett a balhé amikor a laptopba bedugták a tápot. Másnap megjavitották a központot, de meg sokáig leveleztek a jogászainkkal azok meg a laptop gyártojával. Szerencsére a monitorunk jol vizsgázott igy elég jó üzlet lett a dologbol. Akárhányszor arra jártam mindig elökerült a sztori.

A híradástechnikában három féle föld létezik, az érintésvédelmi, a villámvédelmi, és a hiradástechnikai. Ezek egy pontban vannak összekötve, közvetlenül a földelőhálózaton. A hírközlő hálózatokban csúnya dolgokat tud művelni egy földhurok. Különösen a hírközlési tornyokban, amik jelentős magasságuk mitt fokozottan ki vannak téve a villámcsapásoknak. Láttam már sok IC -t amelyek megemelték a kalapjukat.
Azzal, ha egy műszer érintésvédelmi földjét a mérés során összekötöd a híradástechnikai földdel földhurkot csináltál, ami rögtön jelez, többnyire az elektrikusnál, de vészjelzés is aktíválódik.
Erről tudtam ugyan, de amikor egy adóvevő állomást telepítettünk a Szabadság hegyi torony 7. emeletén, és az antenna csatlakozóját rátekertük az adóvevők elosztójára, hanyatt- homlok rohant az energetikus, hogy mi a túrót csinálunk. Pedig leadtuk a telepítési terveket, de senki sem szól semmit.
A probléma az volt, hogy laza mozdulattal összekötöttük az érintésvédelmi földet a villámvédelmi földdel.

Az egyetem után az elsö munkám volt egy nagy TVnel amit eredetileg 3 drotos rendszerbe épitettek és ki tudja mikor hol volt összekapcsolva a föld meg a 0 (N) vagy 50 km kábelt huztunk ujra 6 studio meg egy sereg müszaki mellékhelység videomagnokkal stb. Ott is amikor odakerültem mindennapos volt a brumm probléma. A koncerteken sem volt egyszerü a dolog. Ezért harcoltam nagyon keményen cégen belül is meg a balhé után a PC gyárral, hogy az nem lehetséges ilyen helyeken, hogy a külsö táp megváltoztassa a rendszer GND strukturáját. Bele bele gondoltam hogy mi történt volna egy nagy koncerten, ha a zenésznek vagy az asszisztensének eszébe jut bedugni ilyen tápot a laptopba és ki tudja milyen hurkot okoz a sok 10 kW-s hangrendszerben.

A leg érdekesebb felkérésem volt, amikor Lipótmezóre hoztak egy új gépet, és amkor bedugták a hálózati konnektorba, attól kezdve minden gép csípett, de legalábbis brummos lett. Ezek a gépek igen érzékenyek, az agyi hullámokat vizsgálták.
A megoldás végül is az új berendezés földelési rendszerének különválasztása lett.

Hát igen ezért volt minden jobb erösitön egy kapcsolo GND LIFT. Sajnos anélkül nem minden müködött jol az analog világban. A mai zenészek talán már nem is tudnák miröl beszélünk.

Sziasztok!
néztem a fórumot, hogy ne tegyek fel plusz kérdéseket, de régóta nem találtam erről bejegyzést. Még nem tanulom ki rendesen a szakma ezen részét, nem vennék szkópot... Ezért egy külső USB-s hangkártyát+ a soundcard scope programot használnám a laptopomon. A laptopok alaplapi hangkártyája erre nem alkalmas (1-2 kivételtől eltekintve) azért használnék külső kártyát.
Aki használta már, adna pár tippet, hol találok infót a használatához?
Eddig is használtam oszcilloszkópot (picoscope), itt azonban nem tudom, a line in/out illetve a mic in/out minek felel meg? Chanel A, illetve B? vagy AWG (Arbitary Wave Generator)? Ez csak szkópként használható, és jelalak generátorként nem?
köszi előre is,

Sziasztok!

Itt lehet egy kicsit jobban utánaolvasni, Innen pedig letölteni a szerző könyvét.
Alapvetően 1kHz-es jelet használnék a funkciógenerátor bemenő jel frekvenciájaként. Van valakinek tapasztalata "kezdő" mérésekhez, vagy nem érdemes erőltetni ezt a témát?

Szkóp nélkül nem megy. Nyugodtan vegyél egy olcsóbb szkópot. Ne ilyen tenyérbeférő valami legyen, hanem valami normális, asztalit és ne régit, mert azok szinte mindegyik kontakthibás. Ne használt legyen, vagy ha használt, akkor szinte új, digitális. A kezelését nagyon gyorsan megtanulod, emiatt ne aggódj. Kapsz tanácsot az Oszcilloszkóp vétel... topikban.

PEAK TO PEAK át számolása VRMS-be

Sziasztok!

Szeretném meg érteni hogy miért van az hogy a képen lévő oszcilloszkóp ernyőjén az olvasható le hogy a Peak-Peak az 2,64V még az RMS feszültség pedig 1,76V?, a mérő szondát az oszcilloszkóp PROBE ki vezetésére tettem ami 2,5V négyszögjelet tud produkálni a mérő fej be kalibrálásához.

Kerestem az interneten egy RMS voltage calculator-t ami ki számolja a Peak-to-Peak feszültségből az RMS feszültséget, és eltérő az eredmény amit a calculátor kiszámolt mint amit az oszcilloszkóp mér.
A calculátor szerint- a Peak-Peak feszültség 2,64V-nak az VRMS-e 0,933V, ez igy rendben van vagy hibás az eredmény?.

Szeretnék vásárolni egy oszcilloszkóp szondát INNEN ami 100:1 osztású hogy tudjak mérni AC-DC konverterek primer köreikben feszültségeket jelalakokat, és ebben kérnék tőletek egy kis segitséget hogy meg értsem hogy egy 100:1 osztású mérőfejjel mekkora feszültséget lehet mérni anélkül hogy az oszcilloszkóp károsodna?.

Egyszerü a feladat. Vegyél elö egy milliméter papirt. Rajzolj arra bármilxen jelalakot. A legnegyabb értéhe a PEAK - ha szimmetrikus az X tengelyre akkor az also szintet is vedd figyelembe az lesz a PEAK to PEAK. Az RMS viszont a miliméteres négyzetek száma a rajzolt jelalak görbe alatt.
Ha a jelalak egy geometrikus forma ( pl szinusz) annak van matematikai megoldása, ami adja a csucs meg az RMS között különbséget ami négyzetgyök 2. Azaz 1,41. Ami a szinusz görbe által behatárolt terület.
Ebböl értelemszerüen az következik, hogy a sima RMS müszer csak szinusz váltoáramon mutat jo értéket. A modernebb müszerek TRMS-t tudnak, azaz True RMS - valodi RMS ami pontosan azt csinálja mint te a milliméter papiron, megszámolja a felületet amit a váltoáram képzeletben lefed és ez adja a váltoáram valos energia értékét - ami azonos egy adott feszültségü egyenáram energiaértékével.
A TRMS annyival pontosabb, hogy bármilyen jelformára jo eredményt ad, mig az RMS müszer csak a szinuszra.

Ami a szondát illeti. A 100:1 szonda azt jelenti, hogy 1 Volt a szkop bemenetén 100 Voltot jelent a szondán. A szkopok bemenete általában max 50V azaz maximum 5000 Voltot tudsz mérni egy 100-s szondával.

Érdemes mellé írni, hogy "ha a szonda kibírja", mert lehet, hogy maga a szonda például csak 2500V-ot visel el maximum.

A VRMS feszültség a mért feszültség effektív értékét adja meg, azt az egyenfeszültséget ami ugyanakkora teljesítményt adna le egy ellenálláson, mint a mért váltófeszültség. Ennek értéke függ a jelalaktól és az esetleges DC szinttől. Ha találhatók erre táblázatok, akkor azok a különböző "népszerű" jelalakokra adnak átszámítási értéket, pl. szinusz, négyszög, háromszög. Egyéb esetekben számolni kell, amit az oszcilloszkóp vagy a TruRMS-s kéziműszer elvégez.
Interneten érdemes rákeresni az "effektív feszültség" kulcsszóra.

100:1 osztó: az egyik korlátozó tényező az oszcilloszkóp megengedett maximális bemeneti feszültsége. Általában nem ez szokott a korlát lenni, hanem a mérőfejre megengedett maximális bemeneti feszültség. Ennek század része jut az oszcilloszkóp bemenetére. Mondjuk 1000V-s max. feszültségű mérőfejnél, 1000V esetén 10V jut a szkóp bemenetére.

Szia!

Az a szonda amit be linkeltem az elvileg 2000V ot tud maximum, csak az nincs oda irva hogy peak-to peak vagy RMS, ha át számolom akkor ez a 2000V lenne 1414VRMS.

Így van. Hozzá érdemes tenni, hogy tipikusan a sima egyenirányító van az egyszerű műszerekben, ami csúcsfeszültésget állít elő, ebből kicsi osztással mutat egy "váltakozó" feszültséget. Szinuszos
jelelakot feltételezve.
A true RMS-nek is megvannak a maga korlátai, ami nem is kicsi sok esetben...

Szia Massawa!

Már csak az érdekelne hogy mi a helyes eredmény, amit az oszcilloszkóp mér (mutat) vagy a calculátor számolt ki hülyeséget?.

Köszönom szépen a segitéset!

Szerintem differenciális szondával jobban járnál, igaz az drágább móka.

Azt azért nezd meg jobban, mert a szkop szondák eleve csucsfeszültségre vannak tervezve nem rms-re. Az RMS érték mindig energiát jelent a szkop meg soha nem mér energiát, hanem mindig csucsfeszültséget.

Egy linket tudnál adni hogy miről is lenne szó?

Értem köszönöm az eligazitást!

Azt a szkop leirásábsn nézd meg, hogy milyen a méröáramkör, az egyszerü RMS vagy a ott is TRMS-tudnak. Az ujak valoszinü az utobbit mutatják.

A kalkulátor szinuszos hullámformára számol neked meg négyszögjeled van.

Differenciális szondákat készít pl a Micsig: Bővebben: Link