A primer menetzárlaton kívül már csak azt tudom feltételezni, hogy nem 230V-ra, hanem kisebbre készült a trafó (100-110V)

Ha van egy másik trafód aminek van 22V-os szekundere, azt kötsd rá ennek a szekunderére, és ha nem 230V körül lesz ennek a primerén a feszültség akkor menetzárlat van (vagy tényleg nem 230V-ra készült). Ha szerencséd van a menetzárlattal, akkor csak a helytelen kivitelezés miatt, ilyenkor sok esetben elég lebontani a primer végéből 10-20 menetet és ott van a baj.

Ilyen trafóról van szó.

Megmértem most egy 100 és egy 120VA-est mindkettő saccperkábé 14Ω, meg a többi infó alapján is az menetzárlatos.

Értem. Köszönöm mindenkinek a segítséget. Nekiállok és letekerem.

Megvan a hiba oka. Ilyenkor már érdemes a szekundert is új huzallal feltekerni vagy mehet vissza a régi? A huzalhossz és átmérő alapján kell feltekerni vagy menetszámra kell figyelni?
Van valami praktika, hogy lehet gyorsan feltekerni?

Átmérő, menetszám.

Van mód a gyors munkára. Egy olyan helyen és szakemberrel, ahol van ilyen tekercselő gép. Amikor most kitekergeted és közben a gyorsabb munka reményébe időnként elvágod a huzalt, láthatod, micsoda feladat egy ilyen munkát otthon, házi körülmények között megcsinálni. Sokan csináltak, tehát nem lehetetlen.
Férfimunka az új huzallal is, anélkül meg kicsi az esély.
Ne fogadd meg az ajánlásomat, magam elmegyek ilyen esetben szórólapozni, vagy utcát söpörni, kifizetődőbb.
Egy ilyen trafót 5-8 ezerért lehet venni szerintem használtan.
A huzalt beszerezni elég körülményes, de sokféle mód van rá. Örökölni pont ilyen vastag huzalt, venni, ha adnak el darabban, nem teli orsóval, mennyiért, mennyi a postázás, sikerül-e, vagy csak jól eltelt az idő, számtalan ismeretlen tényező van. Majd beszámolsz, mindenki a legjobbakat kívánja, hogy sikerüljön. A többi gyakorlati és élettapasztalatnak alkalmas. A huzal olyan minimum 6 ezer/kg, ennyiért van az üzletben. Az üzlet esetenként 3-4 ezerért postáz - tapasztalatból tudom. Felszámol másfél ezerért betétdíjat az orsóra, amit vissza lehet váltani - posta (megéri )Gondold végig és tedd, ahogy gondolod.

Nem alumínium az a huzal?

Toroid trafó 14 db szekunder tekercs

Sziasztok
Kb. 50 éve tekertem az első EI magos trafómat (3-24 V-ig) és az elmúlt évtizedek alatt jópár EI,M, Hiperszil magos hálózati és kimenő is készült. Most szeretnék egy kisebb toroid magos trafót áttekerni, ez még új nekem. Rengeteg videót néztem, ahol ázsiai emberek puszta kézből, vetélő szerű fadarabbal fűzögetve tekernek. A cél : 14x 9V stabilizált, egymástól elválasztott, föld független kimenet. 14 db kb. 11V-os szekunder tekercs, 0.3-0.4 mm-es drótból - 100-300 mA terhelésre. A legfontosabb, hogy egymástól teljesen független, isolated legyen. A pedalboard-om táplálására kellene, és teljesen analóg felépítés, semmi kapcsoló üzemű nem lehet benne. A trafó a dobozon belül lesz elhelyezve. Csak tekercs-graetz-pufferkondi-stab. IC-szűrés. Tudom, hogy legjobb lenne az R-Core mag, de nincs olyanom. és a meglévő alkatrészekből építkeznék. Mindenféle tápot lehet kapni, nagy része dugasztápról van hajtva, de nem akarok mesterségesen zajt vinni bele (semmi búúú meg sziszzz).
100+ ezeré már akadnak olyanok amik éppen megfelelnének, de a legtöbb max. 12 kimenetű. A kérdésem a tekercsek elhelyezésével kapcsolatban:
Hogyan helyezkedjenek el a tekercsek???
- Egymás után - folyamatosan
- Rétegenként 1 tekercs
- Bifiláris szerűen (egyszerre 14 szálat szinte lehetetlen )
Van-e jelentősége a tekercselés kialakításnak a gerjesztésre, brumm keletkezésére stb.

Köszönöm
Üdv: circuit

Szia,
Az első ábrád szerint tekerném, keskeny tekercsek.
Úgy lesz a legkisebb szórt kapacitás a tekercsek között.

Óriási fába vágod a fejszédet. Amit akarsz az alig 50W (11x14x0,3=46,2), azaz egy kicsi trafóról van szó. Ezért arra sok menet kell voltonként, és kicsi a férőhely. Pl. 6 cm2-es vason, 1,2T gerjesztéssel 69 menet kellene egyetlen 11 V-hoz. Aztán ebből még további 13 db. Nagy rutinnal is kétesélyes elhelyezni ennyi vezetéket és kivezetést.

Ez csak a kivitelezéséhez segédeszköz. Halászháló kötő orsó/tű. Váltott irányban felcsévélve rá a huzalt, lehet átfűzögetni a gyűrűn. Gyerekkoromban, alsóban az egyik rokonomtól megtanultam 2 féle módon hálót és halszákot kötni...A tű mérete határozta meg a háló szemnagyságát. A tűt bodzafából farigcsáltam magamnak.

Tudom, pénzt kell adni érte, meg méretben is nagyobb lenne, de nem lenne egyszerűbb venni 7db dupla szekunderű nyáktrafót? Nem kéne velük csinálni semmit csak használni, azokkal is lenne 14db független szekundered.

A képen az első megoldás szerintem eleve nem fog menni, a másodikkal meg az a baj, hogy minden tekercs fizikailag érintkezne a mellette lévőkkel. Mondjuk kevés az esély ott egy menetzárlatra, de nem nulla. Meg az összes huzal összefogva nem férne rá egy jó nagy vetélőre sem, tehát az úgy működne hogy mondjuk 3-4 lépésben, összefogsz előtt ötöt, aztán megint ötöt, majd a maradék négyet. Közé meg teszel 1-1 sor szigetelést.

Meg egy ilyet én úgy kezdenék ha már toroid, hogy eleve nagyobb magra amin kényelmesebben elfér, és a primert mindenképp impregnálnám mert anélkül akár sok hűhó semmiért is lehet a végeredmény ha egyszer csak gondol egyet a primer és menetzárlatos lesz.

Valóban nem egyszerű, a legkritikusabb az egyre növekvő számú tekercs kivezetések kikerülése.Itt nincs hová eltekerni, állandóan útban lesz a befűzésnél. Ráadásul a kivezetés magából a lakk huzalból lenne szigetelő csőbe húzva, és félő, hogy a sok hajlítgatás, nyomorgatás esetleg elszakítja

Sajnos a hagyományos lemezelt vasak elèg rendesen szórnak kifelé és egymásra is.
Emiatt kiszorultak a gitár effektek tápjából. Az a baj, hogy a drive/torzító típusu kütyük óriási erősítéssel ( Gain) dolgoznak és minden is zeng-bong.
Mivel az effektek alatt helyezkedik el a pedalboard alján, a szórt mágneses tér ősi ellenség, kerülendő. A tápot betehetem ugyan vaslemez dobozba, de az effektek háza alu öntvény. Azonkîvül a hely is korlátozott, a doboz magassága max. 35 mm lehet, tehát egy combosabb toroid már nem nyerő. Addig is amíg valaha is elkészül, csak vettem a Thoman.de oldalról egy Harley-Benton 12 aljzatos, külső dugasztápos dobozt, a hiányzó villanyt majd szintén stabilizált dugasztáppal pótolom.
Köszönöm a hozzászólásokat

Meghajlok a kitartásod előtt. Én is csináltam néhány izolált 9V-os kimenetű tápot effekt pedálokhoz. Amit tanultam belőle, az a következő:

Egy normál erósítőnél az effekteket két csoportba tehetjük. Egyik csoport a gitár és az erősítő bemenete között van, a másik az effekt hurokban. Ezt most nem kell részletezni, szerintem tisztában vagy vele, hogy mit hova kell tenni. A bemeneti és az effekt hurokban lévő csoport között szinte mindig ébred a földhurokból eredő brumm, még akkor is, ha a bemeneti, a send és a return kábeleket szorosan egymás mellett vezetjük a pedál boardig. Legalább ezt a két effekt csoportot illik külön izolált tápról járatni. Egy csoporton belül viszont nem vettem észre, hogy kellene minden effekthez külön izolált táp.
Ennek ellenére készítettem valós 12 csatornás izolált tápot. Nos, az 50 Hz-és trafós megoldása beletörött a bicskám, így egy gyári tápot koppintva 100kHz körül vittem át a villanyt. Kis ferrit toroid, kialakítástól függően 3-4 menet szekunderénként. Nem kell megilyedni a kapcsitápoktól, csak ne burst üzemű legyen, mert az pár százszor ki-be kapcsol másodpercenként, ami még fog jelenni a hangban. Tehát nem a 100kHz lesz zavaró, hanem a k.....ott burst.
Ha érdekel a dolog, kitérhetünk a részletekre.

Toroid kézi tekercselésre

Sziasztok!
Nem dicsekvésnek, hanem elrettentésnek tettem fel ezt a pár képet. Egy Alesis aktív monitor hangsugárzó pár kapcsitápja tervezési hiba miatt visszatérő vendég nálam. Legalább 6 párat javítottam már, de elfogott a türelmem a folyton tönkremenő kapcsitáppal. A mostani, kap egy toroid trafós tápot. Vettem két trafót, természetesen a szekundert leszedtem és kapott egy feszültség én megfelelőt. De csak perverzek csináljanak ilyet, mert nem embernek való dolog.

Gratulálok, nagyon jól megcsináltad. Én már tekertem ilyet, tudom milyen problémás kézzel megcsinálni (és kell hozzá néhány speciális anyag is). De minden nehézség ellenére, Te remekül megoldottad az összes kihívást, megérdemled az elismerést.

Soronként tekerted és szigetelted?

Köszönöm. Ilyet csak ajándékba szoktam csinálni, mert nem tudnám felszámolni a munka árát.

Nem. Mivel viszonylag kis feszültségekről és alacsony menetszámokról van szó, megengedhető a párhuzamos tekerés. Előzetes tervezés után 4X9m 0,75-ös huzal felkerült egy vetélőre. Ezt minden toroidos ismeri. A teljes szekunder két rétegben került fel. Az első rétegnél vigyáztam, hogy a huzalok ne keresztezzék egymást. Erre jött egy szigetelő réteg, majd a második réteg huzal négyes. Itt is vigyázva mind a sorrendbe, mind a kereszteződés elkerülésére. A végén kötöttem sorba a négy szekundert. Nem saját ötlet, gyári trafó bontáskor (gyakran jutok hozzá nem megfelelő szekunder feszültségű trafóhoz olcsón) láttam, hogy így készítik a szekundert.

Jelöletlen toroid beazonosítása

Sziasztok urak. Segítségeteket kérném, egy Ion Systems Obelisk 3 erősítő trafójának beazonosításában.
Sajnos sok infó nem található a neten róla, illetve a már cserélendő példány sem az eredeti benne. Így olykor egymásnak is ellentmondó töredékinformációkból kellene egy valós képet összerakni.

Az erősítőt édesapám hozta be Németországból a 90-es évek elején. Akkor a Videotonok mellett ez phhú mekkora szám volt... Mára már családi ereklye.
Valamikor 96 körül aztán "el szökött belőle a működtető füst".
A műszerész aki a javította, is már szembesült az adathiány problémájával, illetve akkoriban itthon a toroid cseréje, beszerzése sem volt egyszerű. Ez akkoriban itthon űrtechnikának számíthatott.
Ergó rakott bele, amit tudott. Működött vele de már nem sokáig volt használva, "fel került a padlásra"
Én innen mentettem meg és fogtam munkába újra.

Fél évnyi újra használat után, megjelent a bekapcsolást követően pár percig egy sercegő-pattogó hang a hangfalakon, ami a zenei hangerőtől teljesen független, hangos, de pár perc múltán teljesen eltűnt a következő bekapcsolásig. Csak bele nézek, hátha rátalálok a bajra.
Burkolatot leszedve az asztalon bekapcsoltam bemenet és hangfalak nélkül. Tökéletesen hallható a trafóból érkező szikrák szinfóniája a bekapcsolást követő pár percig, majd ritkul és megszűnik. gondolom, ahogy melegszik....

természetesen az erősítőre teljesítményadat nincs ráírva, egyedül annyit találtam a tápcsatlakozónál,: 120V.A. a 220-240V 50Hz alatt. A neten túrva pedig eltérő adatokat találtam. A leginkább hivatalosnak tűnő az 55W/CH/8Ohm, de egészen 70W-ig megy a szórás.
És amit mértem a recsegő ropogó már nem eredeti toroidon: kimenő 2x12V, tekercs ellenállás 14,0 ohm. Méretek: Kb 8,5x4 cm, ami nem tölti ki teljesen a neki kihagyott helyet a dobozban. Ellenben a neten talált képekkel, ahol az eredeti jól láthatóan kitölt minden helyet.
Így: Bővebben: Link
Jól sejtem, hogy a jelenlegi trafó kisebb mind dimenzióban, mind teljesítményben a vélt eredetinél?
Találtam egy 120VA 2x12V 5A trafót, ez méretben is pont passzolna is a kialakított helyre. Okozhatok bajt az erősítőnek, ha ezt teszem bele?
Ezt találtam
A válaszokat előre is köszönöm,: Marci

A második link nem működik, megpróbálom itt.Bővebben: Link

Ez lenne az ?

Bővebben: Link

Az erősítőről nekem van kapcsolásom. Mellékeltem.
Ezen látszanak a feszültségigények, amit már csak össze kell vetni a tápegység panellel.
Ehhez szinte biztosan nem jó a 2x12V-os feszültség, sokkal nagyobb a végfok igénye.
Az én feljegyzéseim szerint 150VA-es trafója van, 2 db 45V/1,5A-es tekercssel, amiből egyik az egyik csatornáé másik a másiké. Ebből egy-egy külön stabilizátor állítja elő az előfokok számára szükséges 20 V-ot.

Szia, köszi a gyors választ.

Sajnos a kapcsolás nem ezé a konkrét példányé, hanem a nagytesóé.
Az Obelisk 3X egy külső tápos verzió. Neten talált képeket csatolom. Itt az erősítő tápcsatlakozójánál fel van iratozva, a 2x22V.
Ennek ellenére én is azt néztem és a pár belső alkatrészt részben ezért is fotóztam ide nektek, mert gyanítottam, hogy jóval többről is képes lenne üzemelni.
Az elméletem ezzel kapcsolatban az, hogy a gyártó nem variált a típusokhoz különféle teljesítményű alkatrészekkel. Lehetett a drága külső tápos verzió, illetve az olcsóbb kompakt verzió, amit a drágábbikhoz képest a táp csökkentésével fogtak vissza teljesítményben, és így tudott a hangkép mindkét termék esetében azonos maradni?

Egy személyes tapasztalatot szeretnék még csatolni. Még ezzel a vélhetően gyárinál is kisebb trafóval sem lehetett az energiának hiányát érezni. Hihetetlen, hogy milyen dinamikával és térrel szólaltatja meg az amúgy nehezen hajtható hangfalaimat. Mindezt melegedés nélkül úgy, hogy a potméter előbb ütközik, minthogy ő elfogyna. Pedig akkor már repkednek a decibelek.
Egy Mozi-Sztereó kombi rendszerben használtam úgy, hogy egy Marantz SR-6012 AVR (Ő sem egy rossz hangú valaki) mögé van bekötve a front szekció meghajtására. A HDMI hangokat dekódolja az AVR és adja át az ion-nak, A bakelit és CD lejátszók direktben az ion-ra vannak kötve.
Most, hogy az Ion kiesett, a marantzra vissza kötöttem a frontokat. A Marantz hiába 200W/ch, megfől a hangfalaim alatt. 10 perc megszokott hangerőn való sztereózás után a szobában délibáb keletkezik felette. Eközben érezhető, hogy nincsen benne akkora energia, mit mikor az Ion leveszi róla a terhet. A hangfalak egyébként 6 ohmosak, de 3 darab 25cm mély és az ennek megfeleló közép-magas teljesítmény azért kéri az energiát.

Szia!
A csatolmányokat általánosabb formátumban jobb lenne berakni

Sajnos nem. Ez egy régebbi verzió. (Ion Systems Obelisk 1)

Nem akartalak félre vezetni. Én a mellékletem szerinti kapcsolást megépítettem, de zajos volt az előfokozata. E miatt a HTA-ban használtra cseréltem ezt a részt.

Igen, elnézést, még csak ismerkedem eme oldal Jellegzetességeivel. Most megpróbálom másképpen.: