Fórum témák
» Több friss téma |
Ez igaz lenne abban az esetben, ha a kondenzátor mondjuk 100V-on van, és rákapcsoljuk kapcsolóval egy 200V-os feszültségforrásra. Akkor az áramot valóban az ESR határozza meg.
De itt nem ez történik. Itt arról van szó, hogy adott töltésmennyiséget (ami az idő alatt kimegy, amíg nincs a kondenzátor töltve), azt kell visszajuttatni a kondenzátorba. És hogy mennyi idő van erre, azt az határozza meg, hogy mennyire merült le a kondenzátor a töltésveszteségtől. Ha kismértékben merül le, akkor rövid a színuszhullámnak az a szakasza, amikor a hálózat pozitívabb a kondenzátornál, vagyis rövid idő alatt kell a töltésmennyiséget bevinni->nagy áram kell hozzá->nagy az áram effektív értéke->nagy a hőtermelés mind a kondenzátoron, mind a primer oldali diódákon. Nem egyszerű ezt végiggondolni, meg a pontos meghatározásához szimulátor vagy differenciálegyenlet kell (amit én sem tudnék most feliírni), de azért az értékek nagyságrendjére lehet rálátás ezek nélkül is.
Én értem, hogy nagy áram kell hozzá és tökéletesen igaz, hogy vissza kell tölteni az elfogyasztott töltést csak az nem derül ki az okfejtésből, hogy ez a nagy áram milyen feltételek mellett alakul ki. Ohm törvénye itt is igaz és a kapacitás nem tud akármekkora árammal töltődni, azt a soros ellenállás(ok) korlátozzák.
Idézet: „Ha kismértékben merül le, akkor rövid a színuszhullámnak az a szakasza, amikor a hálózat pozitívabb a kondenzátornál, vagyis rövid idő alatt kell a töltésmennyiséget bevinni->nagy áram kell hozzá->nagy az áram effektív értéke->nagy a hőtermelés” Szerintem az idő , mint az áramot egyedül meghatározó tényező ( mert kevés áll rendelkezésre a töltéshez) egy valós kapacitásnál picit sántít. Az áramot a feszültség és a soros ellenállás fogja meghatározni ezzel sokat kezdeni nem lehet csak ha csökkented a soros ellenállást akkor fogsz tudni nagyobb töltőáramot létrehozni. Ha ez az idő kevés az adott feltételek mellett kialakuló áramnál az elfogyasztott töltésmennyiség visszatöltéséhez, akkor nem fog csúcsértékre töltődni. -szerintem-
A gondolatmenetedből egy dolog hiányzik, mégpedig az, hogy itt színuszos váltakozófeszültségről van szó, nem pedig egyenfeszültségről vagy négyszög alakú feszültségről. A kondenzátor töltőáramát itt igen jelentős mértékben a feszültség deriváltja (a feszültségváltozás sebessége) és a kapacitás szorzata adja. Ha nagy a kapacitás, akkor nagy az áram. Ohm törvénye igaz, csak az áram nagyságába itt kismértékben szól bele.
Csinálok majd tesztet különböző ESR értékű és eltérő kapacitású kondikkal. Aztán kiderül...
Egy Graetz híd után persze színuszos váltakozófeszültség nem lehet, jó lesz az lüktető egyennek is, de a jelváltozási sebesség tekintetében esetünkben ez mindegy is. A kondenzátor töltőáramáról általad írtakat sosem vitattam, de én figyelembe veszem az ESR-t és ESL-t is,a mit Te , érzésem szerint, elhanyagolsz, pedig ha megnézel egy diagramot láthatod, hogy a jelváltozási sebességtől függetlenül az ESR viszonylag állandó, viszont az ESL jelentősen nő, ezért minél nagyobb a jelváltozási sebesség annál kisebb töltőáram alakul ki ugyanis a kondenzátor itt komplex impedanciával jellemezhető ami áll a kapacitás az induktivitás és az ellenállás soros eredőjéből. -szerintem- PS.: Olvasnivaló...
Sziasztok!
Bocs hogy így beleszólók, de szerintem korántsem biztos hogy a kondi melegedését a hálózat felől kell keresni! Ha két oldalról vizsgáljuk a kondi töltését-kisütését, akkor azt látjuk hogy a hálózati oldalról csak 100Hz-cel rángatjuk a kondit a táp oldaláról viszont 20-30KHz-cel. Ráadásul mivel rezonáns a táp és rezonancia közelében üzemel elég szép árammal meg tudja rángatni a puffert, ha az valamilyen oknál fogva bekerül a rezonáns körbe. Én először azt csinálnám, hogy a puffer elé és utana beraknék egy 0.1 Ohmos ellenállást és rajta szkóppal megnézném a hálózat illetve a táp felé folyó áramokat!
Cimopata, neked a tápegységed trafója légréses, vagy nem?
Idézet: „Cimopata, neked a tápegységed trafója légréses, vagy nem?” Nincsen benne légrés!
Üdvözletem mindenkinek! Lenne egy kérdésem: az baj ha van légrés? (3mm) lomexbe vettem a magokat
Helló,
Talán bajnak nem baj hogy ilyen nagy a légrés, de az biztos hogy a szórási induktuvtása jó nagy lesz és a légrésen keresztül nagy lesz a zavarkibocsáltása. Nekem is van 1 ilyen magom, de még nem próbáltam ki mit tud. Ekkora légréssel ellátott vasakat inkább flyback tápokban használnak.
Jól rám hoztad a frászt. Énis megvettem a cuccokat a Lomexben, és azt hittem hirtelen hogy én is olyat vettem, de szerencsére nekem légréstelen
 Már csak idő kéne megcsinálni.
dejo én megszívtam akko vele? mi lenne ha raknék be egy darab ferritet ami passzolna a résbe??
Én vettem egy másik boltban EE55-s vasat. Azzal már lehetne teljesítményt átvinni
 357mm^2!!
Sziasztok!
Fujitsu Siemens 17” LCD monitorom külső kapcsolóüzemű tápegysége tönkrement. Nincs-e esetleg valakinek egy fölöslegessé vált eladó tápegysége, ill. lehet-e ezeket javítani? A monitor hátulján azonosítók: Product: SCALEOVIEW T17-1 Model: SCALEOVIEW C17-3 S26361-K974-V170 19V DC 2.6A Köszi: Laci
19V 2,6A igencsak laptoptáp jellemzőkkel bir. Ha látsz valahol laptoptápot, akkor az is jó lesz. Esetleg levágod a csatlakozót róla
csá
legegyszerűbb ha visszacseréled/veszel egy légréstelen magot (ha megvan a számla, akkor semmi gond..) légrést kitömni nemigen lehet (meg honnan lenne ugyanilyen anyagod..?), azt lehet csinálni vele legeslegutolsó lehetőségként, hogy a mag oldalfalait addig csiszolod, amíg eltűnik a légrés, azért kihangsúlyoznám hogy NAGYON pontosan kell összecsiszolni!! (nem nekiállni flexxel  , legalább állványos köszörű, tolómérő meg kézügyesség sem árt, eltöri sem kellene , folyamatosan próbálgatni kell a magokat, fényfelé tartva nézni, hogy hol van légrés.. ), az ára ennek a műveletnek, hogy nem fog belemenni a csévetestbe (bemenni bemegy, csak lesz benne hatalmas légérs..), és csökken az ablakkeresztmetszet (kevesebb CuZ --> kevesebb teljesítmény..)!
Köszi az ötletet, tényleg úgy van. Már talátam is egy DELL laptop tápot, ami 20 V-os, az elég közelinek tűnik.
Abból kiindulva hogy az ETD-34 0,96cm^2 és 250W kijött belőle simán
=> Az EE42 2,34cm^2 vel 600W biztosan kinyerhető. De persze ez attól függ milyen frekin megy.
akkor ilyen maggal +/-80v és 600W lehetséges? és a te általad tervezett kapcsolással??
Igen lehetséges. Bár akkor kellenem nagyobb szekunder kondik. Mivel én még 63V-osnál nagyobbat nem láttam low ESR-be ezért javaslom rakj sorba 2-t és úgy párhuzamosan őket.
A fet jólesz, bár kicsit nagyobb a Gate kapacítása így lassabban fog kinyitni.
megcsináltam a te általad tervezett tápot DE: irf840-nel és az én számításaim szerint 13 menet kell a szekundernek ((E42,és 60kHz)ez lehetséges?) és most ~70V-ról üzemel és egyenirányítás után drasztikusan csökken a kimeneti feszültség terhelés hatására hiába állítgatom a frekit. Eddig még nem is mertem hálózati feszre kötni. ja a freki állító potinál lévő 10k-s ellenállás helyett 5k van bent.
Drasztikusan csökken a kimenőfesz, igen, de mérted mellette primer feszültséget is?
Mert ha az csökken akkor jó, hogy csökken a szekunder feszültség is. 13 menettel nem lehet gond.
Helló!
Megszeretném építeni ezt a flyback tápot a forrasztóállomásomhoz, de lenne pár kérdésem evvel kapcsolatban: - a mos-fetet helyettesíthetem egy IRF740-el, - a fet drain lábánál a diódát helyettesíthetem egy 1n4935-el, - az előbbi dióda fölött van egy olyan dióda ami hullámvonallal van jelölve ez milyen dióda és milyen típust tegyek oda, - a szekunder oldalon egyenírányító diódának jó lesz egy BYW76 típusú dióda, - az IC +5V-os tápját hova kössem, vagy külön tápra kell kötni? Hú, picit hosszúra sikerült ez a kérdés sor. Segítségeteket előre is köszönöm! Üdv: stefi
-IRF740 nem jó mert az csak 400V ot bír. Mindenképpen 800V-os fetet tegyél bele.
-1n4935 sem jó mert az sem tud kellően nagy feszültséget mindenképpen legalább egy 600V os dódát tegyél oda. - a hullámos dióda egy tranziens elvezető dióda, ennek eléggé fontos a szerepe. -BYW76 nem egy villámgyors dióda de talán elmegy -Az a +5V jelzés az csak annyi, hogy az IC annak a lábán 5V mérhető, oda nem kell semmiféle külső tápfesz. Sajnos amikor ezt felraktam, nem vettem észre, de van a kapcsolásban pár apró hiba: 1, A primer tekercsen a pötty alul van, tehát ellentétes tekercselési irány. 2, A szekunderen felesleges 2x4 menet elég 1x4m 1 diódával 3, a 2 db 47µF 400V os kondinak a negatív fele nincsen összekötve az alsó 0V szintel. (LX1554 5-ös láb ....) A vasmag lehetőleg légréses legyen.
Szia! Itt egy kapcsolás amit használhatsz a monitorodhoz! 5-30V 5A tud a potival állíthatod be a kimenő feszültséget! A kapcsolás kapcsoló üzemben működik, 12V 5A jó trafóval minimális a veszteség pl: 11,98V esett vissza.
Én biztonsági kamerákhoz használom, igaz itt egyszerűbb panelt mutatok, lehagytam a ventillátor szabályzót és még egy két dolgot. Remélem tudtam segíteni.
Keresgettem a neten, hogy találjak másik alkatrészeket és
- fetnek találtam egy STP5NK80Z ez hasonló,mint amit te írtál, - fr105-ös dióda helyett mehet egy 1n4007 dióda, - az egyenírányító dióda helyett pedig egy BYW29EX-200 ezeket csak azért szeretném megváltoztatni, mert nem találtam olyat, amit te javasoltál. A tranziens elvezető diódát még nem nagyon ismerem, ezért nem tudnál javasolni egy típust. A 250uA melletti ellenállásokra nem írtál értéket, én ide 2db 500K ellenállást raknék, ezt tanácsolta az adatlapja. Írtad, hogy nem kell összekötni a két kondi negatív lábát a 0V szinttel, de akkor ezek lógni fognak a levegőben, ezt nem nagyon értem. Üdv: stefi
Tranziens diódának P6KE sorozatból válassz, pontosan nem emlékszem hány voltosat raktam be, csak sejtésem van talán 180V-osat, tehát P6KE180A
Az ellenállást kitudod számolni. 305V és 250uA folyik rajta. Idézet: „Írtad, hogy nem kell összekötni a két kondi negatív lábát a 0V szinttel, de akkor ezek lógni fognak a levegőben, ezt nem nagyon értem. Üdv: stefi” Itt valamit félreértettél, én azt írtam hogy ezt sajnos a kapcsolásban nem kötöttem össze, még jó hogy össze kell kötni! Üdv: Cimó |
Bejelentkezés
Hirdetés |
elfogyott a forrasz anyagom 
