Már egyszer találkoztam a FASTAVR-rel.... Még nem raktam fel... Teccik is meg nem is. Támogatja a T6963-mat, sőt a bascom-nál több grafikus utasítást is ismer. De ez is pénzes. 99 USD. (Valószínűleg ez sem használható teljesen, nem cr**kelt verzióban). Mondjuk nem tudom mi a korlátozás. Majd ma még lehet hogy kipróbálom

Ezzel az easyGUI-val meg csak az a bajom hogy C-s . Ahhoz nem sokat értek. Gyakorolgatni kellene, de nem a szkópon akarom megtanulni...
Ez csak a felhasználói felületet tervezi meg nem? Szerintem nem lesz annyira komoly a szkóp hogy ezt ne tudnánk megrajzolni paint programban...
Bár ez csak az én be-basic-esedett és be-bascomosodott elgondondolásom

De te amúgy is más rendszerű szkópot csinálsz mint én, neked nagyobb sebesség kell, tehát akkor fast-avr, vagy C nyelv

Nem tudom hogy megcsinálom-e azt a szkópot valaha. A PC-s szoftverrel gondban vagyok a real time miatt. Attól tartok hogy nem tudom elég gyorsan fogadni a bejövő adatot USB-ről. Ugyanis az USB chip driverébe kéne beletúrni, és félek hogy azzal gondban leszek. Elvileg C-ben vannak rá példák, de C-ben nem értek a grafikus felület tervezéshez. Szóval kérdéses a dolog eléggé.

Jah most jut eszembe, egyszerű szinuszjel generátor: A gyűjteményben találsz egy jelgenerátor nevű programot a hangkártyához. Szerintem elég egyszerű megoldás.

Köszi majd megpróbálom.
Kipróbáltam a frissítési sebességet. Egy word típusú változót növeltem kb 1ms-onként, a százas helyiértéket már el tudtam olvasni, tehát kb 100ms lehet a frissítés, ez is másodpercenként 10 képet jelent...de jobb szerintem ha kevesebbre vessszük.

Mi lenne ha nem real-time-ban dolgoznál? Ez kicsit megbonyolítaná a dolgot . Kellene RAM, számláló. A címeket PIC-cel léptetnéd, a triggerjelet is a PIC-fogadná, esetleg folyamatosan menne az AD konverter, és a bejövő értékeket figyelné a PIC.

Ez a 240*128-as LCD nem is olyan kicsi... Még ezzel a próba ábrával is szépen mutat, használt vagy 6 bitet , Nézegettem ilyen kézi oszcilloszkópoknak a műszaki paramétereit. Azok amelyeknek kis képernyőjük van, azok az LCD-re a 8 ból csak 6-ot vagy 7 bitet rajzolnak fel, a többi meg akkor látszik amikor a PC-vel össze van dugva. Szerintem az enyém is ezt fogja használni, majd 7 bit kerül a képernyőre

Köszi hogy lemérted a képfrissítést. Ezek szerin 6-8 Hz nem okozna neki nagy gondot. Beláttam már hogy le kell tennem a real time mániámról Akkor viszont az LCD-s verzióban van fantázia. Vagy legalábbis egy olyanban, ami fel van készítve az LCD beépítésére. Lehet hogy egy vezérlő csak külön az LCD-hez egy meg a többi funkcióra, mint az utoljára belinkelt szkópban. Igazából mivel még nem láttam forráskódot grafikus LCD vezérléshez nem tudom teljesen hogy működik. Le tudnád írni? Arra gondolok, hogy hogy megy ez a kirajzolás. Az AVR memóriájában van a BMP, és minden frissítésnél abból szedi elő? És a dinamikus dolgok mint a jel ábrázolása meg a szöveg? Mert az lenne optimális, ha a statikus részek, mint pl a rácsozás egy bmp lenne és nem is kéne mindig újrarajzolni, csak mondjuk a jelet meg a szöveget.

Az megoldható hogy bevidd bmp-be a rácsozást, sőt én is ezt fogom használni, jó ötlet!
A bmp-ket egy segédprogrammal a bascom lefordítja valamilyen .bgf fájl-ra és ezeket a forráskódban egy címkéhez rendeli hozzá. Ha több van akkor egymás alatt sorakoznak a fájlok...
És a programban van egy showpic nevezetű utasítás aminél ki lehet választani a képet, meg megadni a pozíciót, hogy hová rakja

Nálam lesz olyan is, hogy keresek neten egy USB logót, átrakom bmp-be, befordítom az AVR-be, majd amikor USB-n kommuniukál a géppel, akkor kirakja ezt a képet a kijelzőre, alá meg írja a küldött/fogadott bájtok számát
Na mindegy, ez még a jövő zenéje

És a showpic parancsot elég egyszer kiadni mondjuk, vagy ha rajzolsz rá pl egy szinuszhullámot, akkor a következő szinuszhullám rajzolása előtt újra ki kell adni? Azaz a statikus dolgokat nem elég egyszer kirajzoltatni, és csak a dinamikusakat frissíteni?

Sajnos igen. Szerintem mindig újra kell rajzoltatni. Más megoldást egyenlőre nem tudok, de szerintem így is elég gyors lesz. Felhúztam 8 megára a procit, a kijelző ezt is bírta. (Mert jártam már úgy hogy a karakteres LCD kihagyott betűket)

Közben terveztem egy átalakító nyákot, amivel össze tudom hozni az SMD tokozású AVR-t a próbapanellal

Gondolom láttál már testközelben Atmega128-at? Előttem itt van egy. Hát nem biztos hogy nekilátnék beforrasztani. De ami a nehezebb, otthon egy nyákot öszehozni. Foto eljárással se lehet ehhez megcsinálni. Most ideraktam egy DIP tokos IC foglalatot, csak hogy lássam a méreteit. Legalább 5 lába befér az atmegának a foglalat két lába közé, de lehet még egy hatodik is elmenne.

Még nem... Most veszem az első példányomat...
Szerintem nekem sikerül a nyák . Valószínűleg ATmega64-et veszek, (vagy még kiderül mennyit áldozok erre a zsebpénzből).
Sikerülnie kell a nyáknak is, többször csináltam olyat, hogy DIP-tokos IC-k lábai között húztam át a sávot, 0,4mm-es huzallal. Eddig mindegyik összejött... (Lekopogom... )

Akkor áruld már el hogyan csinálod? Most amúgy 5 vezetősávot kéne közte áthúznod ja és persze 64 lába van, egyenletesen elosztva Sajnos Atmega64-ből sincs DIP tokos, csak 32-ből. De van kétfajta tokozás ezekből. TQFP meg MF nevűek. Az egyik az olyan hogy alatta vannak a lábak, ahhoz lehet hogy van esetleg valami foglalalt, vagy a fene se tudja. Nézd meg az adatlapjukat. Ez a nyák úgy lett legyártatva amin rajta van, és mikroszkóp alatt forrasztották be a procit kézzel. És ha jól tudom a legvékonyabb vezetősávok vannak a lábaknál amit az a cég tudott, az pedig 8 mil (OrCad-ben). Persze ha kijönne a szkóp mondjuk 25 ezerből és esetleg el lehetne adni belőle párat, akkor már megérné gyártatni.

Tudom, sajna nincs DIP-es. Az MLF- tokozásúnak vannak foglalatai, de azt meg rágyógyítani a nyákra házilag, az lehetetlen...
Én a NYÁK "gyártástól" nem is annyira félek de a beforrasztástól egy kicsikét igen..:wilting:
De van egy leírás, amiben az FT232-ict forrasztja be. ITT
Ráadásul amikor működni fog az egész, akkor meg hőlégfúvóval szedhetem le az átalakítóról, és mehet bele a szkópba...Forraszthatom be újra...

Mért nem rakod egy kártyára, amin 1 raszter távolságban vannak lábak. Mondjuk a 64 lábat 4 sorba rendezve, csak 16 raszter hosszú és 5 raszter széles lenne a kártya, így nem olyan nagy, és egy mozdulattal cserélhető is.

Egyébként azon a linken lévő beforrasztási eljárás tökéletesen működik! Anno egy discman-ben ezzel az eljárással cseréltem DAC-t. Csak a melegedésre kel odafigyelni, az IC-t pedig melegragasztóval, vagy kétoldalas ragaccsal nyomd a nyákra beforrasztás előtt (így nem fog elmozdulni). A nyák lemezt pedig ónozd le (erre legjobb valamelyik ónozó oldat, mert ez egyenletes, jól forrasztható bevonatot képez).

Sok cseresznyét hozzá!

Van valami másfajta eljárás is a folyasztó szerrel, ahogy az ilyen kis lábtávolságú cuccokat be szokták forrasztani. Egy SMD pákahegy azért jól jöhet, meg a legvékonyabb keresztmetszetű forrasztóón. Az sokat segít.

Azthiszem valami kemencés beolvasztásos teknikát használnak. Valami ragasztóanyagba van belekeverve a forraszón poralakba. A gázos pákám szúrólángjával szerintem sikerülne a beolvasztás, persze az IC-t közben jól le kéne árnyékolni a hőtől.

Én nem ilyenre gondoltam. Valami olyasmit olvastam hogy jó csucsogósra bekenik folyató szerrel, aztán végighúzzák a pákát a lábakon. Nekem a nyákgyártás nem menne ilyen precizitással ami ehhez kell. Amúgy ha csináltatná az ember a nyákot, akkor ilyen piciben lehet hogy nem kerülne olyan nagyon sokba. Egy nagyobb darabból kijönne több is ehhez az átalakítóhoz. Csak a film elkészítése talán. Bár nemtudom hogy a gerber meg drill fájlokhoz kell-e film egyáltalán. Aztán egy lakkozott nyákra csak könnyebb forrasztani mint a sima házira.

Slope elárasztásos teknikája is jó. Csakhát 0,65mm lábtávolságnál én már nem látom meg ha esetleg zárlatban vannak a lábak.
Azon töröm a fejem hogy építek egy kis energiájú zárlat ellenőrzőt, mert a multiméteré egyből hazavágná az IC-t. Jó régen vahol láttam rá kapcsolást.
Szerintem ez jó megoldás.

Én a multiméteren ellenálás méréssel szoktam a zárlatot ellenőrizni. Ha 0, akkor zárlatos. Ez szerinted hazavágja a procit?

A multiméterekben többnyire áramgenerátoros mérési módszer az elterjedt, vagyis stabil áramot folyat a mérendő ellenállaton, és a rajta eső feszültséget méri. A többi már az ohm tv.

Érdemes lenne feszültséggenerátoros mérési módszert használni, áramkorláttal. Vagyis egy fix feszültséget kapcsolni a mérendő cuccra, mondjuk 10mV-ot, és az áramot korlátozni 1-2 mA-ra. Itt úgyis csak a lehetséges zárlat ellenőrzése a cél. Ekkora teljesítmény nem hinném hogy káros lenne, főleg azért mert ez az áram csak akkor folyna át, ha rövidzár van... ha nincs zárlat az áram nagyságrendekkel kevesebb. Pl 1k belső ellenállásnál már mindössze 10uA folyik, ami 1pW.

Azt olvastam a Méréstechnika könyvemben, hogy kb. 200mV-al dolgoznak az In-Circuit-Testerek.
A félvezetők még éppen nem nyitnak ki.
Csatolom a könyvem ezen részeit.

Bocsi a hosszú filé nevekért!

Köszi. Emésztem
Valahol van egy kapcsolásom is rá. Úgyemlékszem Hobbyelektronikába láttam még a 90-es években. Ma délután most már tényleg megkeresem.

Megtaláltam!

Most olvasom mit csinaltok, jo otletnek tartom nagyon!

Olyan kerdesem lenne, hogy meglevo pc-s progit tudtok-e ajallani hozza (soros portra vagy USB-re, + doksival, hogy hogy is komunnikalhat a kulvilaggal), mert azt nem tudom megirni. Igy mar egyszerubb lenne a fejlesztes.

Hát létező programot nem tudok ajánlani hozzá, mert nincs Szerintem itt igazából mindenki a saját szkópjához fogja megírni a programot.
A soros kommunikációhoz a tesztelésre mondjuk van hyperterminál nevű program a windowsban, de ezzel csak betűket meg számokat lehet kiírogatni.
A neten mondjuk sok példa van a különböző programnyelvekhez, a soros meg usb kommunikációra.
Jobbat sajnos én nem tudok

Csatlakozom. Az enyém egyszerű lesz egy "A" karakter küldésével fogja indítani a mintavételt. Miután sorosporton (9600bit/s) beérkezett az adott számú minta (kb.32760) kirajzolja a képernyőre. Sajnos a forrását nem fogom nyilvánossá tenni, de mindenben segítséget fogok nyújtani bármilyen hardvert is csatlakoztass. Persze soros porton. VisualBasic-ben fogom írni vagy a 6-osban vagy a 2005-ösben. Hát egyenlőre ennyi.

Megvettem az Atmega128-as IC-t. Jelenleg fel tudom programozni, de egy led villogtatót még nem tudtam elindítani rajta...
Elég érdekes volt összehozni a próbapanellal...
Kétoldalú ragasztószalagot rányomtam a tetejére, és így "háttal" ragasztottam fel a NYÁKra, utána már csak türelemjáték ráforrasztani vezetékeket
Vettem már egy félmarék logikai IC-t, ha beindul a proci, akkor ki tudom próbálni a RAM-ot, meg a logikát amit kitaláltam...

Elvetemült!!!