A trafónak milyen vastagok a szek tekercsei? A 35 V-os a kritikus. A táprajzokon a 10000µF kicsi, 3*200W-hoz min. 2*33000µF-ot raknék, a graetz is valami erősebb (200V/25A min). A pufferkondikkal párhuzamosan nagyfrekis szűrésre 100µF + 100nF.

Sziasztok

Van egy jókora toroid trafóm, nem tudom kihasználni. Adatai: Primer 0,9-es huzalból, Szekunder: 2x 36V 1,65-ös huzalból. Középátmérő 10cm. Teljesítménye nemtom mekkora lehet. Szerintem úgy 3-4-500 W környékén. Kell valakinek ? olcsón megszámítom. Sőt csere is érdekel.

Szia!

Apróhírdetésbe tedd fel, ott több sikerrel jársz, mint itt, ha nem tudod hány W-os lehet, akkor esetleg tudod, hogy mibe volt beépítve? Aki ért hozzá, már ez is sokat jelenthet...

Saját építésű 2x40w erősítőbe volt.
Anno kaptam a trafót egy havertól.
De biztos nem piskóta, időnként leküldi a 16A-es ottomatát.

Már egy kisebb trafó is lenyomja, ha nincs beépítve lágyindító, ezek szerint nincs, így az erősítőben a tranzisztorok is könnyen tönkremehetnek.

Nagyon elvetemült gondolat lenne, ha PC alaplapokon / PC tápokban lévő toroid magos tekercsek magját felhasználva készítenék kis toroid trafót? Mondjuk 12V/12V 300-400mA terhelést ki lehetne belőlük sajtolni? Esetleg uram bocsá' 220V/12V 300-400mA-t? ( Tudom, hogy elvetemült/macohista vagyok, de egyelőre az érdekel, hogy elviekben ez működhet-e? )

Még ha alkalmas is lennem ilyen kis keresztmetszetre rengeteg menet kellene, ami egy toroid trafó elkészítésénél házilag eléggé macerás.

Én meg azt mondom próba szerencse.
Sokminden van, amiről azt hisszük nem lehet, pedig dehogynem.

Szándékosan nem írtam frekvenciát!!! Honnan vetted az 50Hz-et? Miért ne lehetne meghajtani nagyfrekivel?



Régóta készítenek kapcs. üzemű tápokat, mégsem haltak ki az 50Hz-es transzformátorok... Toroidokat nem készítenek nagy teljesítményekre, mert bonyolult és ezért drága a tekercselésük. Hiába fejlesztették "ádázul" az elektronikát.

A méretezésről találok valahol anyagot?

A fesz./áram értékeket a témaindítóban csak hasra írtam. Vannak alkalmazások, ahol töredéke elég lenne. Olyan alkalmazásokra gondolok, ahol 50Hz-es 1-2 VA-es trafókat használnak. Oda lehet, hogy meg lehetne oldani ( tudom,hogy nagyon macerás és nem éri meg )

Olvasd végig, mit írtam:

Javaslom, hogy Legközelebb úgy tedd fel a kérdést, hogy érteni lehessen, hogy pontosan mire gondolsz. Nagyfrekvenciával természetesen meg lehet csinálni, sőt még sokkal többet is ki lehet belőle szedni, mint 3-4W. Attól függ, hogy milyenek a paraméterei annak a gyűrűvasnak. Ha PC tápból építed ki, akkor végig kell nézni, mert van amelyiket nem erre a feladatra találták ki.

Ha az általában sárga színű, a PCtápban eredetileg tekercsnek használt vasmagra gondolsz, azt nem célszerű semmilyen trafó készítéséhez sem felhasználni. Ugyanis az nem ferrit, hanem ugynevezett porvasmag, trafónak használni több okból sem célszerü: alacsony az AL száma, és nagyon nagy a vesztesége.
Viszont a PC táp főtrafóját felhasználva egész jó tápegységeket lehet építeni. Megfelelő kapcsolásban 12V, 24V vagy 48V körüli feszültségű táphoz is felhasználható áttekercselés nélkül , és 150...200W kimenő teljesítményig ventillátoros hűtés nélkül is bírja.

Értem én a célt, a fojtó magja - ahogy Skori is írja - erre nem jó. Viszont az ATX tápokban ott van a standby táp, a pici trafójával, ami 24V-ot meg 5V-ot ad, ezenkívül a mobilteló töltőkben is találsz feleakkora trafóval szerelt tápot.

Bocs, azt hittem, így is az volt. Természetesen tudom,hogy 50Hz-re nem ezek a vasak valók, a témaindítóban ezért nem írtam frekvenciát. Nem értem, miért gondoltatok 50Hz-re? ( 230V lehet DC is. )

Legközelebb megpróbálok egyértelműbb lenni!

Igazából nem tápot szeretnék építeni, hanem kisteljesítményű ( 4-5W ) DC-DC leválasztót. A tápban lévő trafó gondolom egyenirányított 230V-ból dolgozik, ugye?

Igazából 1:1 vagy 1:2 áttételű, nagyfrekis trafóra lenne szükségem, néhány watt erejéig.

A fojtók között nincs olyan, amelyik használható lenne? Mi alapján tudom a vasmag anyagát meghatározni?

Valóban, a 230V lehet DC is, csak, ha egyenirányítod és szűrüd a 230V-ot, akkor már nem 230, hanem 320V!
Valamint az egyenfeszültséget nem lehet transzformálni! Amit a PC tápban lévő trafó transzformál, az az egyenfeszültségből szaggatott nagyfrekvenciás feszültség.

1. színéről. Nem vicc! Mint Skory is mondta: a PC tápban sárga színűek is vannak.
2. méréssel: tekersz egy pár menetes tekercset simán levegőbe, megméred az induktivitását, majd ugyanennyi menetet feltekersz egy üres gyűrűmagra és ott is megméred, majd a vasmagon mért értket elosztod a vas nélküli értékkel.

itt az alja felé van leirva, hogy lehet Al értéket száámolni

Én speciel 230V DC tápfeszültségre gondoltam. ( Üzemeknél akkumulátorokból raknak össze ilyen szünetmentes pakkokat. )



???
Ez eddig is világos volt, lásd -os hozzászólásom.



Melyik szín a nyerő nekem? ( Van, amelyik fekete színű, az miből van? )



Jó, mérek/számolok. Gondolom a különböző anyagokra vannak jellemző értékek. Ennek hol tudok utánanézni? ( Talán ez a permeabilitás? )

Köszi, ezt megnézem!

A hálózati zavarszűrő általában ferritmagos. Az sem egy szuper minőség, de nagyfrekin (50..60kHz-en) néhány wattot simán át lehet vinni rajta. Van olyan táp amiben ez is gyürüvas, van amelyikban E vasból van, és van amelyikből kisprórolták a kínaiak .

A PC-tápok kimementi fojtója is gyakran közös, toroid magra tekercselt. Ez porvasmag, jó kell, hogy legyen egy záróüzemű táphoz, nem?

Hello!

Valaki elsorolná a toroid előnyeit?
Kis szórás... de aztán, én itt el is akadtam.

Egyébként a "legperverzebb" toroid trafót, egy amcsi leválasztó erősítőben láttam. A tekercselése meghatott.
Alul a tekercs a nyák, felül, pedig a termokompresszióval hegesztett aranyszál. A gép ugyan úgy huzalozta be, mint az IC-k lábainak kivezetését. Úgy 1..3MHz-en járt. Ez volt a tápláló, és egyben jelátvivő trafója is az "IC"-nek.

üdv! proli007

Persze jó hozzá, csak rossz lesz a hatásfoka. Ha ez nem probléma (hogy a bevitt teljesítmény egy számottevő részét elfűti) akkor fel lehet használni.

>
A felépítése miatt jobban hűthető, ezért nagyobb áramsűrűséget lehet a huzalokra engedni.
Mivel a vasmag nem szétszedhető nem fordulhat elő, hogy szerelési hiba miatt légrésesnem rakjuk össze.
Azonos teljesítményre általában kisebb/könnyebb a toroid trafó mint a más felépítésűek.
Nem kel rá, és nem foglal helyet rajta csévetest, és ezért nem rontja a hűthetőségét sem.
Kis menetszámok esetén (1...5 menet) kényelmes megtekercselni. (sok menet esetén viszont már macerás, de vannak rá tekercselő gépek)
Általában a belső ellenálása is kisebb, tehát kevésbé csökken a szekunderfeszültsége a terhelés hatására, mint egy sima (nem speciálisan tekercselt) trafónak. Most így hirtelen ennyi jutot eszembe.

Szia !

DC-DC konvertert lehet készen venni.
Persze ha mazochista vagy állj neki nyugodtan.
Nézz utána a kapcsolóüzemű tápok működési
elvének,hogy legyen valami fogalmad a dologról.

Üdv! Luki