Üdv tisztelt fórumozók!
A minap az iskolában villamos berendezések órán a villamos ívről tanultunk! Érdekesnek találom azt hogy a villmaos ívet vonzza a mágnes! Arra gondoltam hogy mi lenne ha összeállítanák vele egy kísérletet, de itt az elektromágnes nem az ív kioltására lenne hivatott, hanem arra hogy az ívet meghosszabbítsam! A következő elképzelésem van! Egyforma jelel táplálnék több egyforma gyújtótrafót, és sorba kötném őket, hogy minél nagyobb feszültséget állítsak elő (ez megvalósítható?), ezek után az egyik érintkezőt hagynám simán ahogy van, a másik viszont egyben egy elektromágnes vasmagja lenne, de az áram még előbb le lenne vezetve minthogy a vasmag menetek közti részén is át kelljen folynia! Lehetséges volna ezzel a módszerrel hosszabb ív előállítása, mint amilyen alapból létrejöhetne?

Még valamit elfelejtettem! Ha egy gyújtótrafót 50Hz-es természetesen megfelelő nagyságúra transzformált feszültséggel táplálom, akkor működőképes lehet, vagy mindenképp a négyszögjel kell neki? Ha működik váltóárammal, akkor a negatív félhullámban mi történik? Megcserélődik a polaritás itt is? Igazából nem nagyon értem hogyan működik a gyújtótrafó, ezt be kell ismerjem!

Négyzögjel kell és nem 50hz hanem több kHz.
50 Hz n nagyon szaggatott lenne.Amikor a trafón áram folyik kiépiti a másneses teret és amikor összeomlik az áram megszunése után egy ellentétes irányu több kV os csucsot eredményez vigyázz a primeren is nemcsak a szekunderen egy diódával védeni kell a tranzisztorokat,ic ket......

Akkor azért a sejtésem beigazolódott a működésével kapcsolatban Mintha egyszer régen olvastam volna valahol ezt.. És a több gyújtótrafó sorba kötése a gyakorlatban megvalósítható? Ha jól tom a szekunder oldal egyik kivezetése a gyújtókábel helyén van, a másik pedig maga a fémház! Fogom magam és összekötöm hogy gyújtókábel a másik fémházára, és az előző fémháza és ennek a gyújtókábel kivezetése között dupla akkora fesz lenne mérhető elméletileg gyakorlatilag nem mérek mert drága a multiméter Természetesen ugynazt a jelet kapja mindkettő a primer oldalra! Tehát meg tudom oldani a gyakorlatban hogy 2 gyújtórtafót sorba kötök, és nem 6kV? hanem 12kV lesz a kimeneten?

Szerintem nem érdemes tudsz egy gyujtótrafóval is csináni nagyon magas feszt.Egy 555 össel a négyszöget és egy tranzisztorral vagy fettel kapcsolgatod az áramot rá a trafóra.Ha mégtöbb fesz kell tölts nagyfeszkondikat párhuzamosen és szikraközkön kapcsold őket sorba 60kV ot is elérhetsz.

Szerintem ez így nem fog menni, vagy csak nagyon rossz eredménnyel. Akármennyire is egyformák a tekercsek, az induktivitásuk sosem lesz tökéletesen azonos; a megszakítás pillanatában valamilyen sebességgel összeomlik a mágneses tér a két primerben (két trafóról beszélve), ami valamilyen lefutású feszültséget kelt a két szekunderben. A valamilyen itt azt jelenti, hogy nem igazán kontrollálható a folyamat. Mivel a rendszer rövid ideig leng, és a csúcsfeszültség még kevesebb ideig áll fenn, előfordulhat (de inkább valószínű), hogy a két szekunder tekercs "egymás ellen" dolgozik, és annyi sem lesz a kimenet, mint egy trafó esetén, viszont szépen fognak fűteni.
Az említett sokszorozók bevált módszerek, inkább affelé tájolódj, szerintem

Ez jóóó! 60kV nál már egész nagy szikraköz is elérhető! A kondis dolog nem igazán tiszta! Milyen kapacitású kondikat alkalmazzak? A kondis kapcsolás dolgot elmagyaráznád részletesebben? Minden kondira rá a nagyfesz külön, és az egész sorba? Az úgy nem jó mert rövidre zárom a szekunder oldalt

Én nem ebben látom a sorbakötés fő problémáját hanem abban hogy a vezérlő elektronika potenciálja is megemelkedik, ezzel a két elektronika 20KV ra kerül egymáshoz képest ami ha közös a táp érdekes dolgokat művel.(ha nem szerintem akkor is)
Esetleg +- táppal a gyújtótrafók közös pontja a közös pont és +- vezérléssel egyszerre ,bár nem tudom a tekercselési irányok hogyan alakulnak.
A kondis sokszorozó biztosan jó de honnan vesz olyan kondit ami a gyújtótrafót kibírja?
Egy sokkolót láttam működni az azt csinálta hogy egy kondit töltött egy inverter amikor elért 600-800V ot egy pici szikraköz átütött ,és egy trafón keresztül kisütötte a kondit. Ez csak a trafó miatt fog megbukni nem tud házilag olyan trafót készíteni ami egy 5 cm ívet kibírjon.
Kísérletezéshez viszont beszerezhet egy ilyen sokkolót.

Mi lenne ha a gyújtótrafó a primer oldalra 12V helyett 24V ot kap? Átütne a szekunder oldalon és menetzárlatossá válna?

Szerintem lehet szikráztatni, de a villamos ív alapvetően a villamos berendezésekben nem ilyen. Ezzel azt akarom mondani, hogy otthon nem lehetséges előállítani - mivel nincs meg hozzá a teljesítmény - ami a valós berendezésekben mindennapos. Talán olyan, mintha a hegesztést akarnánk zseblámpa elemmel modellezni.
A villamos ív úgy viselkedik, mint egy vezető. Tehát, nem az ívet vonzza a mágnes, hanem az íváram által létrehozott mágneses térrel lép kölcsönhatásba. Inkább próbálj szakirodalmat keresni, ahol tökéletesen le van írva a villamos ív természete, az otthoni kísérletek látványosak, de semmi közük a villamos berendezésekben keletkező villamos ívekhez.

Én azt tapasztaltam ,hogy az ív megszakításkor keletkezik.
A nagysága a megszakítás sebességétől meg a trafóban tárolt energiától függ.(aminek a maximuma meg vasmagfüggő)
Villanypásztorokkal folytatott kísérleteim során jelentős szikraméret eltérést nem tapasztaltam a 12V ill a 200V ra töltött kondi gyújtótrafóra való sütése között .Leginkább a kapcsolóelem sebessége dominált.

A "kondis dolog" itt van: Link (figyelmeztetéseket is elolvasni ám :felkialtas: ) Ha ívet akarsz, jobban jársz egy sorkimenővel, van ilyen topik az oldalon is.

Bővebben: Link
Fennvan itt a sokszorozó

Igen ekkor omlik össze a mágneses tér.

A gyújtótrafó alapvetően szaggatott egyenáramot kap. A "klasszikus" gépjárművekben a megszakító zárt helyzetében az akku +12V-ja kapcsolódott a szekunderre. Ez "felépítette" a mágneses mezőt, mire a megszakító belebontott a körbe. Ekkor a mágneses mező összeomlott (a primer tekercsben indukált feszültség a mágneses mező változásának a sebességétől, és irányától függ), és a primeren hatalmas csúcsfeszültség jelent meg. Aztán a megszakító zárásával kezdődött az egész folyamat előröl. Megjegyzendő, hogy a megszakítások számának a növelésével egyre kevesebb idő áll rendelkezésre a mező felépítésére, ezáltal az egyre kisebb. Tehát a frekvenciát nem lehet akármeddig emelni, ennek fizikai korlátai vannak.

Természetes, hogy akkor, hisz a bekapcsoláskor a trafó induktivitása korlátozza az áram hirtelen emelkedését, és ezáltal a mágneses mező gyors változását is.

Ez a Marx-kaszkád tetszik! Nem is tudtam hogy ilyen létezik! Nagyon fain! Asszem én is összerakok egyet! Ezek a kondik menyire drágák?

Bocs, véletlenül nem cserélted fel a 'primer' és 'szekunderí' szót?

De, bizony, tényleg felcseréltem. Az ember szinte automatikusan az alacsony menetszámú tekercset tekinti szekundernek. Ez pont nem az a fajta trafó, köszi a helyreigazítást.

Lenne egy kérdésem! A Marx-kaszkád bemenetének + oldalán, van egy tekercs ha jól látom! Erről mit érdemes tudni? Ha kihagyom, akkor mi fog történni? Mi célt szolgál ez ott?

Nincs feltétlen szükség ott tekercsre. Nagyobb marxoknál az ellenállások helyett tekercseket használnak (az ellenállások nem töltőellenállások, ahogy oda van írva, kényszerből kell odarakni őket, a lépcsők időállandójának megnövelése érdekében) De mielőtt nekikezdesz, annyit mondhatok, hogy ez nem úgy megy, hogy találomra kondi, és ellenállás és szikraköz értékekkel gyorsan összeraksz egyet (ahogy azt a weblap érzékelteti) A lépcsőfeszültség minél nagyobb, annál jobb. Viszont ez egyben azt is jelenti, hogy ha bárhol csúcsot hagysz (akár a szikraközben is!) ott koronaveszteség lép fel, és máris nem működik az egész. Szerintem ne kezdj bele, mert nem 5 perc összerakni egy ilyet. Nem utolsó sorban meg a kondikban tárolt energia lazán kiüthet egy időre (jobb esetben). Kondikat ugyan be lehet szerezni hozzá, de általában kicsi marad a kapacitás, és méginkább jelentősége lesz a koronaveszteségnek. Ha ilyen nagyobb kisüléseket akarsz, csinálj sima villard sokszorozót (diódák+kondik). 200kV-ig még el lehet vele menni szépen.

Az szerintem nem L hanem R. I/\/\/I

Nem rossz az elképzelés, de ez nem lesz így sokkal költségesebb? Ahogy elnézem jóval több lépcső, kell a kisebb betáp feszültség miatt, bár a 200kV egész jó lenne De ha már azt a 60kV ot elérném valahogy ami a Marx-kaszkádosnál meg van csinálva, az is elég meggyőző lenne! Valaki nem tudja hogy egy gyújtó trafó mekkora feszt képes elő állítani? Egy 555 IC-re építenék egy vezérlő áramkört, és ha jól tudom rögtön 30kV-ról indulok! Elég lenne 2-3 Lépcső, és közel 100kV ot is elérhetnék! Ami azért elég tisztességes lenne! De még mielőtt komolyabb terveket alkotnék, nem tudja valaki hogy menyiért vesztegetnek egy ilyen kondit, mint pl ami a fentebb említett projektben szerepel ami 3kV os feszt elbír?

Nekem vannak tv k ből kibányászitt 1kV os kondiaim de szerintem a hestoreben lehet kapni nagyfeszkondit.
(250V os kondi is birja a 3kV ot de csak 250V ra töltődik fel )

Igazság szerint kisebb fesz értékű kondikból is össze lehet rakni, de akkor nagyon megnő az alkatrészek száma

A HEStorban a lagnagyobb feszültségű kondi 630V. Nem biztos hogy olyan egyszerű lesz ezt beszerezni

Találtam 56Ft-os darabáron 10nF 3kV-ost! Veszek egy zsákkal...

Nem egészen, a 250V-os kondira ha 3kV-ot raksz, akkor 3kV-ra töltődik fel, de 100% hogy már előtte átüt.

Épp erről beszéltem fentebb, hogy nem tudod úgy megcsinálni, hogy hasraütésszerű értékekkel összedobod az egészet. 3kV-os kondiból legalább 15 darab kell 30kVAC-re. Az 833 pF-os lépcsőkapacitást jelent, ami rendkívül kicsi, ha bárhol veszteséged van, rögtön nem működik az egész. Én próbáltam sokféle kapacitással, de általánosságban minél nagyobb, annál jobb. Legutoljára mikrosütő kondikkal próbáltam, 20kV/250nF lépcsőkkel. Elég jól ment sorkimenőről, de akkorát szólt, mikor kisült, hogy csak fülvédővel lehetett hallgatni. Az ellenállások meg folyton elégtek, mivel a lakk rajtuk átütött, ezért 5 darabokat kapcsoltam sorba, de az sem védte meg őket. Tervezem egy 1MV-os marx építését 50kV-os lépcsőfeszültséggel, de valószínű olaj alatt lesznek az alkatrészek.
A villard-féle sokszorozó nem drágább szerintem, és azt könyebb működésre bírni.

Mértem 250V os kondin a feszt magasfeszgenerátorral valo töltés után és 251V volt.Ez miért van?
A többi feszultséget levezeti szikrákban?
(0.22uF)

Egy kisebb fóliakondi tényleg láthatóan átut,
szikrázik és füstöl