Ilyen az, amikor egy asztalos kezd elméleteket gyártani. Egyébként nem tudom elképzelni sem, hogy épp mire gondolhatsz, ugyanis elég nehéz értelmezni amikor valaki prózában, elbeszélve írja le egy hangsugárzó átvitelét.

És lehet, hogy téged idegesít a valóság, de akkor talán épp itt az ideje felébredni.

Szia!
A közeljövőben kétutas ládát szeretnék építeni, Beyma SM112N hsz-ból. Itt találtam hozzá doboztervet. A gondom csak annyi ezzel, hogy itt 70 literes dobozt ajánlanak hozzá, a tervező progik pedig 35-40 literre számolják ki az optimális térfogatot.
Kiváncsi lennék hogy mit szólsz hozzá, ha ráérsz légyszi véleményezd.

Kérem a feleket hogy lépjenek a fékre!
Itt nincs helye személyeskedésnek!

Szobában ha a falak felé néz a reflexcső, nagyon jól lehet hangolni vele az átvitelt, viszont ha nincs elég hely játszani a hangsugárzó pozíciójával, veszélyes is lehet.

Kicsit sokadjára vagyok kénytelen leírni, de egyik program sem képes arra, hogy meghatározza az "optimális" térfogatot. És ez Bassmesternek is szól.

És a számítások szempontjából szinte mindegy melyik programmal dolgozol, ha megegyeznek a bemenőadatok, akkor a kiszámolt átvitel is ugyanaz lesz.

Azt gondolom erről is mint mindegyikről, hogy felhasználási területtől függ, milyen doboz lesz a jó.

Döntsd el mire van inkább szükséged, a jó mélyátvitelre, vagy a nagyobb terhelhetőségre, esetleg hordozhatóság miatt jobban kell a pici térfogat..

Ha ez megvan, akkor tudok segíteni a térfogat-hangolás meghatározásánál.

Lehetőleg minél kisebb térfogat kéne, ami még elfogadható kompromisszumokkal megvalósítható.
A két kompaktot színpadi oldalmonitornak szánom, de adott esetben önálló frontként is meg kell felelnie, szubládával kiegészítve. Az mellékelt ajánlásban szereplő tervtől annyiban mindenképpen szeretnék eltérni, hogy a Beyma magassugárzó helyett, olcsóbb tölcsért építenék bele. Kb 60-70 Hz-től már rendesen kell szólnia a kompaktoknak. Ezen kritériumok szerint mekkora térfogatot tudsz ajánlani az SM 112N-hez?

Jaaa hogy én asztalos vagyok és akkor mindjárt ostoba?? hmm.....
Egyébként nem tűnik fel neked, hogy éppen te foglalkozol az elmélettel én pedig a valósággal okoska??

Erről beszéltem pl 13: Üdv Lajos

Nos, nem tudtam, hogy ott is a képzés része a hangszórók működése.

És sajnos nem tudok egyetérteni, ugyanis az elmélet a valóságot írja le jól követhető, bármikor alkalmazható rendszerben. Ezzel szemben a kevés tapasztalaton alapuló homályos következtetések sajnos még abban az egy esetben sem helytállóak, amivel kapcsoaltban kitaláltad őket. Ettől még elhitetheted magaddal, hogy minden így tökéletes, és gondolkodhatsz az elhibázott mondás szerint: "gyakorlat amikor minden működik, de senki sem tud semmit, az elmélet pedig, amikor mindenki tud mindent, de semmi sem működik". De hidd el sokkal kevesebb esélyed van elfogadható hangsugárzót építeni, ha józan észérvek helyett mindössze a szerencsére alapozol.

Persze mindez a valós tényeken semmit sem változtat. Attól még, hogy nem veszel tudomást róla, a hangszórók és a kész hangsugárzók a jól kidolgozott modellek szerint fognak működni továbbra is.

Jó, akkor maradhatsz a ~40 liter nettó hasznos térfogatnál, valahova 65Hz-re hangolva. Úgy 55Hz-től már viszonylag jól terhelhető a rendszer, és az alsó határfreki valahova 65 környékére esik. Szerintem nagyjából rendben van.

Ami a nehezebb része lesz, a magashsszel összeváltani majd. Mérések nélkül elég reménytelen feladat.

Oké, köszi megnyugodtam, hogy nem kell 70l-es ládát csinálnom.
Milyen mérésekre gondolsz? A beyma átviteli görbéjére? A magassugárzón is kell valamit mérni? Ezt nem tudnám megoldani. Valami jó tipp kéne a magasra, amiből nem lehet nagy baklövés
Vannak itthon bontott Reflex gyármányú ring magasaim, de nem ezeket tervezem belerakni, mert förtelmes hangjuk van. MNC tölcsérre gondoltam, olyan driverrel, ami már 1,5 kHz-től szól és megoldható vele a 2kHz körüli keresztfreki.

optimális esetben mindkét hangszóró átvitelét meg kell nézni beépítve, dobozban a végleges felhasználási körülményekhez közeli helyzetben, és annak segítségével lehetne váltót tervezni.

Magashangszóróra nehéz bármiféle tippet adni sajnos. olyan PA magashsz ami 1500Hz-től szól szerintem nem is nagyon van a piacon. Vagy ha szól is ilyen alacsony frekin, akkor meg a felső oktáv halott.

"Nos, nem tudtam, hogy ott is a képzés része a hangszórók működése."

Látod ez a nem mind1, te megtanultad a "képzésen" de igazából nem érted, és fogalmad sincs hogy mit tanultál meg, ez itt a nagy probléma.
Egy hangfal, vagy erősítő hangját sem mérni, sem pedig kiszámolni nem lehet, csak hallani ezt ne felejtsd el!

"Ezzel szemben a kevés tapasztalaton alapuló homályos következtetések sajnos még abban az egy esetben sem helytállóak, amivel kapcsoaltban kitaláltad őket."

Ó az már régen leesett, hogy te komplet hülyének és butának nézel engem, de meglepődnél ha megtudnád, hogy valójában mennyire nem vagyok hülye.
Az meg hogy kevés tapasztalaton alapuló a következtetésem, mókás ugyan, de így ebben a formában nincs igazad. Több tapasztalatom van mint ahogy azt te gondolnád.

"de semmi sem működik". De hidd el sokkal kevesebb esélyed van elfogadható hangsugárzót építeni, ha józan észérvek helyett mindössze a szerencsére alapozol."

Én logikai alapon működök ha hiszed, ha nem és képes vagyok racionális döntést hozni ezzel kapcsolatban, és én valóban tudom, hogy mit miért csinálok.

Na erről ennyit, itt végeztem a témával!

Ne hordj le másokat látatlanban, mert lehet hogy a másiknak sokkal több esze van mint ahogy azt te gondoltad!

(THX Wolkens)

Nézd, én nem hordtam le senkit, mindössze logikus következtetéseket vontam le az írásaidból, és abból amiket másoknak ajánlottál. Mit ne mondjak igencsak felelőtlenül.
A leírt soraid mögött nem voltak észérvek, nem volt mögöttük rendszer, csak homályos tapasztalatfoszlányok, amik ellentmondanak milliószor bizonyított tényeknek, és nem fedik a valóságot. Én csak ebből tudok következtetni, amit nem írsz le azt nem vehetem figyelembe. Persze ha az ellenkezőjét be tudod bizonyítani, akkor szívesen olvasom, én mindig fenntartom a tévedés lehetőségét magamnak.

Hogy kinek miből van több, és ki mit tanult, az szerintem nem tartozik ide, csak annyit kell nézni ami a témához a hangsugárzóépítéshez köthető.

Már hogyne érteném, csak te nem tudod feldolgozni a választ. Ahol ezt olvastad ott hibásan fogalmaztak, mert ez az állítás ebben a formában nem igaz. Még akkor sem igaz, ha Wolkens lapján van kőbe vésve. Mellesleg azon a weblapon igen sok bukta található ezen kívül is, a túlzott egyszerűsítések miatt.

Az a probléma, hogy sokan az elmélet rabjai és nem lehet bizonyos embereknek elmagyarázni, hogy valójában mi is a helyzet.
Én nem fogok neked most egy regényt írni a tapasztalataimról, mivel az lenne belőle.

"amik ellentmondanak milliószor bizonyított tényeknek"

Figy ha tényleg ilyen egyszerűen ki lehetne számolni egy hangfalat, akkor bizony a MeyerSound már rég csődbe ment volna mivel náluk egy pár hangfal 2 millió forint, de nyilván nem azért, mert aranykárpittal vannak lekárpitozva, hanem mert hatalmas tapasztalattal rendelkeznek. Gondolod ők kiszámolják a hangfalat és készen is van mehet a boltba. Ugyan már.
Rengeteg gyári hangfalat hallottam már és azt vettem észre, hogy a 90%-uk egy rakás "Dong" Mert még a süket is halja a "lukakat" a frekvenciamenetben.
Ha valaki tényleg jót akar csinálni annak bizony tapasztalnia kell, és próbálkozni, nem szimuláló programokkal leszimulálni, majd a pozitív eredményt is szimulálni... nevetséges!
Ha valakinek megfelel az átlagos tömegcikk szinvonalú termék akkor építsen olyat! De ha valakit komolyan érdekel a téma akkor képes megcsinálni egy hangfalat olyanra ami felülmúlja a gyári tömegcikkeket!
Ismerek néhány emberkét akik hangosítással foglalkoznak, és ők is úgy állítják be a hangfalakat nem programmal szimulálgatnak eszükbe sem jut az ilyesmi.

Szia!
Szerintem semmi értelme annak hogy ezen a témán egymással háborogjunk. Ez így nem visz előre senkit.
Ha szerinted nem lehet jó az amit a programjainkal kiszámolgatunk, akkor légyszives ajánlj helyette valami konkrét dolgot, amit nyomós érvekkel is alá tudsz támasztani. Ha csupán a tapasztalatodra hivatkozol, azzal nem tudsz mindenkit meggyőzni és erre nincs is semmi szükség. Be kéne látnia mindenkinek hogy külnbözőek vagyunk, sokmindent másképpen gondolunk és nem feltétlenül kell a másik felet meggyőzni a magunk igazáról, főleg ha az ő irányelve szöges ellentéte a miénknek.

Üdv!

Felőlem azt csináltok amit akartok. Pusztán csak arra szeretmén felhívni a figyelmet, hogy nem kell ekkora jelentőséget adni a számolgatásnak meg szimulálásnak.

nincs olyan ember, akinek hitelesített volna a hallása, szóval egy kétutas váltó elkészítésénél már elbukik, aki nem tudja, hogy mit miért csinál, nem ismeri részletesen az alkatrészek és a hangszórók működését, hatásukat a rendszerre, és főleg ha nem egységes egészként látja a hangsugárzót.

Azt pedig nehezen tudnád elmagyarázni, amire nincs magyarázat. Ugyanis akármilyen félkövér betűkkel is írod az elektrondinamikus hangszórók a gyártó nevétől teljesen függetlenül a jól ismert szabályrendszer szerint fogank viselkedni, ez alól nincs egyetlen kivétel sem.

Más. Iszonyatosan leegyszerűsíted a dolgokat, a hangsugárzóépítés tervezés része nem a mélytartomány modellezéséből áll. Nem is tudom, hogy jutott ilyen csacsiság az eszedbe. Ez is csak arra enged következtetni, hogy mennyire nem ismered a lehetőségeket, és mennyire nem vagy tisztában a szükséges lépésekkel.

A többmilliós árú hangsugárzók többségénél viszont tényleg csak a névért fizeted ki az iszonyatos összegeket, ott már nem a valós használati érték érvényesül az árképzésnél, hanem az üzlet, a kereslet-kínálat szabályai, az hogy sikerüljön eltalálni, mekkora az a maximális összeg, amit még kifizetnek érte. Erről szól ma a HighEnd.

Dehogyisnem. Butaságokat állítasz mindenféle bizonyíték nélkül. És a tények, a valóság sem tud meggyőzni, félévszázados tapasztalatokkal mersz szembeszállni mindössze saját gondolataid, félreértett helyzetek, hiányos információk alapján.

Vissza egy kicsit a hangszórókhoz. A T-S modell segítségével a hszek mélytartománybeli viselkedése 99%-os pontossággal meghatározható (saját szememmel láttam már számolatlanszor), nem értem, miért ne volna jó, megtudni előre, hogy mire számíthatunk egy adott hangszóró+doboz párosítástól? Csacsiság volna a babonák és hiedelmek kora felé visszamenni.

Jól van akkor Számolgassál te szerencsétlen BUÉK.
Nem rakétakilővésre készülsz hanem hangfalat gyártasz.
egyébként csináltál már hangfalat vagy csak a szád nagy?

Az a baj azokkal az emberekkel akik életük végéig csak gyűjtögetik a tapasztalatokat, hogy nem lesz idejük okulni belőlük. Bizony meg kell keresni a dolgok mögött rejlő MIÉRT-et is. Azért a mérnökök között is csak akad egy pár értelmes okos ember.

Hangfal vagy hangdoboz? Szerintem nem ugyanaz? Vagy rosszul tanultam.

"miért ne volna jó, megtudni előre, hogy mire számíthatunk egy adott hangszóró+doboz párosítástól?"

Azért barátom, mert akárhogy is állítod a 99%-os pontosságodat az teljesen esélytelen.
Egy csavar miatt más lehet már a hangfal viselkedése. Az sem mind1 hogy milyen faanyagból készül a láda, sőt a faaynag nedvessége is nagyon befolyásolja, és még vagy 100 féle dolog van ami mind mind befolyásolja egy hangfal hangját és te ezt kiszámolni nem fogod tudni csak meghallgatni, vagy ha annyira professzionális akarsz maradni akkor mérni!
Ha nekem nem hiszel kérdezz meg egy öreg elektro tanárt, vagy valamilyen öreg fanatikust, ő majd elmagyarázza mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között!
A dobozt meg tell tervezni olyat sosem mondtam, hogy nem, de ilyen mértékben elmerülni a tervezésben butaság.

Egy PA hangsugárzó tervezésekor nem érdemes a faanyag akusztikai sajátosságaival foglalkozni, mivel számtalan fontosabb dolognak kell hogy megfeleljen. Az anyagminőségnél csupán a szilárdság, merevség, megmunkálhatóság, hordozhatóság lehetnek fontos szempontok. Elvesznénk a részletekben ha minden kis eshetőséget figyelembe vennénk. Viszont egy hangszóró elektromos, mechanikus és akusztikus viselkedését döbbenetes módon ki lehet számítani egy jó tervező progival, arra mindenképpen tökéletes, hogy előrejelezze egy hangszóró képességeit. Ez alapján nyugodtan lehet dönteni a hangszóró felhasználását illetően és a döbbenet akkor jön, ha a meghallgatások, tesztek során megnézed az előre kikalkulált diagrammokat és netán még átvitelt is mérsz.
Persze ha minden jól sikerül, jók a mérések és akár tankönyvi paraméterekkel rendelkezik a doboz, attól még nem biztos hogy mindenkinek tetszeni fog a hangja, de az eredmény biztosan közelebb lesz a jóhoz és legalább azt elmondhatjuk hogy megtettük a tőlünk telhetőt.

Sajnos újra tévedsz. Ez az amikor összetéveszted Gizikét a gőzekével. Csak akkor legalább ne vágnál fel arra amit nem tudsz... Mert ez már jellembeli fogyatékosság.

Tisztázzuk az elején, bár utálok ilyenekkel dobálózni: valószínű, hogy rövid életem ellenére több hangszórót! és hangsugárzót készítettem már mint te (bőven az ezres nagyságrend felett). És számtalanszor láttam mérések során azt amit te még sosem, de mégis tiltakozol ellene. Megpróbálom elmagyarzni utoljára.

A T-S paraméterekből és a doboz jellemzőiből igenis meg tudjuk állapítani a várható mélytartománybeli viselkedést. Ezért van a T-S modell, a hangszórók 50 éve létező helyettesítő képe. Mára annyit változott a dolog a félévszázaddal ezelőttihez képest, hogy képesek vagyunk modellezni a hangszórók nemlineáris viselkedését is, nagyjelű paramétereiket is tudjuk mérni, a doboznál meg nem csak a nettó térfogatra figyelünk, nem csak a csillapítóanyag mennyiségére, térfogatára, csillapítási tényezőjére, hanem számolunk a doboz és a reflexcső mechanikai felépítéséből következő jósági tényezőkkel, ezzel gyakorlatilag bőven 99% fölötti ponottsság érhető el. Bármikor megmutatom.
A mélytartomány statikus paraméterein (átvitel-impedancia-fázis) túl, ma képesek vagyunk modellezni a dinamikus viselkedést, impulzusválaszt, membránkitérést adott feszültségre, számolhatunk a váltóalkatrészek okozta változásokkal.

Amit idekevertél, de nem ide tartozik már, az például a doboz anyaga, amitől leginkább az oldallaprezonanciák helye és jósága függ, ez az a rész, ami ugyan nehezen modellezhető /létezik rá kidolgozott elmélet, csak kidolgozott program nincs közkézen, papíron végigszámolni meg esélytelen/ de nagyon jól mérhető, és a mérések jól látható különbségeket mutatnak a különböző szerkezetű anyagok között. Pl. faforgácslapnál magas jóságú egy ponton intenzíven jelentkező rezonanciákat látunk, MDF-nél alacsony jósággal, szélesen elterülők és magasabb frekvenciájúak ugyanezek a rezonanciák. Lehetne folytatni sokáig még.

Gyakorlatilag oda jutunk megint, amit eddig is hangsúlyoztam. Az elmélet és gyakorlat között semmi különbség nincs, ellenkező esetben vagy az elmélet hibás, vagy nem ismered az elméletet, vagy nem vettél számításba minden fontos tényezőt. Meg azt is tegyük hozzá, hogy az elérhető ismereteknek én csak a töredékét tudom, ez még csak a jéghegy csúcsa.

Veszekedni nem erdemes akarhogy is van a dolog.Teljessen mindegy kinek is van igaza a

A szent dolog szerintem is a laboratoriumi bemeres .

Nagyba az adott parameterek szerint mar megvan hogy mi kene aztan "tuning"-oljak a ""siket-szobaba" es az ott tapasztaltakat nem kozlik senkivel az muhely-titok .Rengeteg munka es befektetes van az ilyen akusztikus fejleszto dologban is .
Nem tudom csak ugy elkepzelem hogy kisebb hangszorogyarto cegek egy par labor altal kiadott ( eladott) meres alapjan dolgoznak.Ezek a szimulacios programok is csak akkor jok valamire ha eme laborokban kikiserletezett adatokat tartalmazzak a matematikai model melett igy mindenfele "korekciot" bevihetnek a teoretikus szamitasba.
A matematikai modelekhez meg uyancsak a labor meresek voltak az alapjai .Gondolom keves ilyen labor van a vilagban mert minek lenne tobb?

Ez ugyanolyan mint ahogy csak egy par ceg tud magnest gyartani es csak egy par ceg tud vasmag-anyagot gyartani .Aki jo motort , trafot vagy hangszorot akar gyartani ezektol rendeli jo penzert.

kulonben talaltam itt a forumon egy jo kis konyvgyujtemenyt itt van egy hangfalakat targyalo konyv is melyben sok kerdesre valasz kaphato.
Bővebben: Petyamuvek -konyvek

Nem kell ennyire túlmisztifikálni. A T-S paraméterek hiteles mérésére bárki képes lehet, túlzottan nagy felszerelések sem kellenek hozzá, és ma már mágnest gyártani is bárki tud. Megjegyzem, a mágnesgyártás soha nem volt probléma, itthon is volt a Videotonnak mágnesüzeme.

Úgyérzem nem az én felfogásommal vannak itt problémák..