Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Láthatjuk azért, hogy néha mekkorákat tévedünk a személyekkel kapcsolatban. CIROKL kollégát fiatal kezdőnek néztük, aztán bebizonyította hozzászólásaival, és a készülékével, hogy korántsem az. Ezért ne ítélkezzünk elhamarkodottan.
Ha már orosz, akkor legyen a 6H8C!
De az a cső nagyon rondaaaaa!!!
Ne haragudj kedves kollega, de ez velem is elő szokott fordulni...
Itt a kép! Action2K kollega, meg cikket írt a kamufóliatasztatúráról, amit már én is pont így meg akartam valósítani a tápomban szabályzógombokhoz, csak aztán olyan nagyok voltak a "mikro" kapcsolók, hogy nem is takartam el fóliával... Sajnos a kép ilyen gagyi! (nem én fényképeztem!)
Elég gagyi. Legalább 75 fokban állna a két sor...
Sziasztok!
Kijavítottam az erősítőmben azt az ellenállásos elkötésemet. Minden rendbe jött tőle. Nincs torzított szinusz, s a feszültségértékek is beálltak az optimálisra. Nem hagyott nyugodni, az a cicergés a hangfalból. Megtaláltam a bűnöst. Az egyenirányító híd okozza. Az egyik diódája löketszerűen nyit, vagy zár. Ezzel egy elhaló impulzust generál (a négyszögjelek indulnak ilyen felharmonikusokkal). Olyan erőteljes, s nagy frekvenciás, hogy a kondik már nem bírnak vele. Csere lesz a sorsa, csak most nincs másik helyette. Utolsó mérésként elvégeztem az erősítő frekvenciaátviteli mérését. A kép magáért beszél! Javított áramkörrel még szebben szól. Már ki is találtam, hogy a végleges sztereó változata milyen házikóba költözzön. Na az sem egy kis piskóta lesz megcsinálni
Erről a diódahidas dologról még mondhatnál egy pár szót. Hogy jöttél rá, hogy méred ki?
jól néz ki,ez valami táp lesz? Ha jól látom,szép kis MM kondik vannak a nyákon...
Oszcilloszkóppal méregettem a jel alakokat, bemenő - kimenő, amint azt az egyik hsz-emben mutattam is. Nem hagyott nyugodni a cicergés. A kimeneti részen a szóp érzékenységét növelve megláttam a zajt. A bemeneten viszont semmi sem volt. A méréshatárt atállítva a maxra, plusz 10-es szorzó, s a mérőcsúcsot rátettem az egyenirányított tápfeszre. Láttam hogy ott is rajta, szinkronban a kimenettel. Ezután a trafó, s a híd közti ponthoz érintettem, s az alábbi kép tárult elém.
Ilyen görbét milyen programmal lehet csinálni?
Erősítők, hangfalak beméréséhez készített diagnosztikai program. Neve: RMAA Bővebben: Link Ingyenes, de nekünk profi tudású!
Bocsánat, de visszaolvasva régebbi hozzászólásokban olyan hibát találtam, mely szerintem nem maradhat javítatlanul.
Idézem a 17627- hozzászólás mondatát: „a csöveknél nagyon figyelj arra hogy ha lehet párba válogatva vedd meg őket ha nem akkor csővoltmérővel össze is lehet mérni őket” Rákerestem a témában a „csővoltmérő” –re, de nem találtam rá, hogy javítva lett volna. (Ha mégis kitárgyaltátok már ezt a témát, akkor bocs!) Tehát… A csőmérő és a csővoltmérő nem ugyanaz! Amivel párba lehet válogatni a csöveket, az a csőmérő, - ezzel ugyanis ki lehet mérni a cső paramétereit, meg lehet határozni a cső karakterisztikáját, és össze lehet hasonlítani a gyár által megadott adatokkal. Ezzel szemben a csővoltmérő nem más, mint egy erősítős mérőműszer, vagyis közel „0” terheléssel képes feszültséget mérni két pont között. Ennek az erősítését ma már félvezetőkkel, de régebben csővel valósították meg, ezért lett csővoltmérő.
Igen, ezt a "tévesztést" más fórumokon is észleltem ...
Ő arra gondolt, hogy egy elkészített áramkörben csővoltmérővel méri meg a csövön kialakult potenciálviszonyokat egymás utáni méréssorozattal, ugyanolyan áramköri beállításnál, azonos típusú, de különböző csövekkel. Amikor közel egyforma eredmények születnek két csőnél, azt jobb híján elfogadja párbaválogatottnak. Több különböző beállításban is végigmérve a csöveken kialakult feszültségértékeket elég jó biztonsággal párbaválogathatók azok. A legtöbb csővizsgáló is csak a különböző munkaponti beállításoknál kialakult feszültség és áramértékeket (feszültségméréssel) adja eredményül.
De amit a végén Te is leírtál a csővizsgálóval, az a párbaválogatás.
Hogy "ő mire gondolt, ..." ??? (Az átviteli, erősítési értékeket feszültség és áram méréssel adja a csőmérő, v. csővizsgáló.)
Segítsetek.! Vttem 220 uf kondikat, kérdésem hoghy ezeket kell-e formázni. Ha igen, akkor hogyan?
Idézet: „Hogy "ő mire gondolt, ..." ???” Az azért nyilvánvalónak tűnik, hogy nem egy asztalra kihelyezett hideg csövet akart csővoltmérővel méregetni. Lokátoros koromban elég sokat használtam gyári csővizsgálót, ha az összes műszerét kiiktattam volna és helyette elővettem volna egy csővoltmérőt, akkor is ugyanazokat meg tudtam volna mérni. Egy statikus csővizsgáló (egy csőtípusra) tökéletesen helyettesíthető tápegység+pár alkatrész (egy erősítő áramkörében ugyanúgy változtatható, mint egy csőmérő potmétereinek tekergetésével, maga az áramkör alapvetően nem különbözik). A csövekehez való lyukkártyák csak a különböző típusú csöveknek az áramkörbe való bekötését segítik (más csővizsgálóknál kártya helyett kapcsolók szolgálhatnak ugyanezzel a céllal). Egy erősítőben oszcilloszkóppal, generátorokkal, csővoltmérővel sokkal precízebben párbaválogathatók a csövek, mint egy statikus csővizsgálóval. A csővizsgáló előnye abban van inkább, hogy nagyszámú, különböző típusú cső sok paramétere viszonylag gyorsan megnézhető, áramkörileg nincs benne semmi különleges, hogy a mérés beépített műszerrel történik vagy külsővel, teljesn részletkérdés.
Legjobban akkor jársz, ha formázod az elkót beépítés előtt (még akkor is, ha vadi új).
Én úgy formázom az elkókat (350-450V-osakat), hogy 300 V-ot egyenirányítok (a váltófesz*1,41 ne legyen több, mint a kondira írt fesztűrés) és először 18 K-s ellenálláson keresztül töltöm. Ha nehezen indul, akkor 100 V-ig is (kondira kötött multiméter) többször kisütöm ugyanezen az ellenálláson keresztül egy dróttal. Ezen a 18 K-n keresztül töltögetem 230-250 V-ig (töltöm-kisütöm), aztán átkötöm 2,2 K-ra 330-350 V-ig, itt ahol nagyon lelassul a fesz növekedése, othagyom pár órát, majd kisütés után 470 Ω-mal érem el a végleges feszültséget (jó, ha a feszültség minél közelebb van váltó*1,41 értékhez és elvéve a töltést nem zuhan), itt is párszor feltöltöm-kisütöm, majd hagyom pár órát, hogy nem melegszik-e. Ha hideg hagyom másnapig. Az egész folyamat közben többször megnézem, hogy magára hagyva, milyen gyorsan megy el belőle a fesz (nem kell megvárni, míg magától kisül, csak kisütés előtt megnézni milyen gyorsan esik, amikor csak a feszmérő van rajta). A végén, ha jól tartja a töltést, akkor jó. A kisütéskor, ha ellenálláson keresztül már 1 V körülig kisütötted, akkor csavarhúzóval is jó, ha rövidrezárod a kivezetéseket (mielőtt elkezded formázni, akkor is zárd rövidre). A csak rövidzárral kisütést (szikráztatást) nem javaslom, mert a nagy kisütőáramól tönkremehet a kondi.
Az azért nyilvánvalónak tűnik[quote]
Az, hogy mi a nyilvánvaló, jobban megítélhető, ha olvasgatjuk a kezdő kérdéseket, vagy az újonnan nyílt topikok bevezetéseit.
Köszi!
Akkor van-e probléma, ha az új kondit csak a helyére teszem, és nem formázom? ettől is tönkre mehetnek?
azért kérdezem, mert az előfokot elindítottam, de a kondikat nem formáztam. Mennek rendesen, tartja is a feszkót. Befolyásolhatja-e a formázatlan kondi a helyes működést?Az a baj, hogy nagy a brumm, de csak akkor ha a torzító potiját emelem. Ez lehet a tápegységtől?
Jó zavarosan fogalmaztam,de biztos megértetted.
Üdv. Sokkal-sokkal szebb a 80-as a pillangó(lepke) nyitás miatt, viszont hamarább öregednek(vakulnak).
Idézet: És mondjuk egy régi ugyebár nem újj csőnél ami már 15-20 éve a fiók mélyén volt eddig ez mit jelenthet? Eggyáltalán ezekből a kijelző csövekből lehet újjat beszerezni? Vagy csak régi de nem használtat a fiók mélyéről ? „nyitás miatt, viszont hamarább öregednek(vakulnak).” Idézet: tehát az első fokozat szedi össze a brummot! zárd rövidre a bemenetet, tekerd fel a "gain"-t, ha ekkor nem brummog, akkor a kábel és/vagy gitár szedi össze a brummot ( pl a hálózati trafóról ), ha így is brummog, akkor az előfok! Ilyen kis jeleknél, és ekkora erősítésnél minden jelet árnyékolt kábellel kell vezetni, és jó ha ez a fokozat igen jól szűrt DC fűtést kap, de minimum ki van közepelve +20-30 Voltra (bár én a DC-t javaslom, és még az is kiközepelve a testre „Az a baj, hogy nagy a brumm, de csak akkor ha a torzító potiját emelem.”
Legtöbbször nem szokott gond lenni, ha már használod és nem melegszik fel, akkor jó (majd formálódik a helyén az ebadta).
Leginkább akkor problémás, ha kapásból határfeszültség közelében, kis belső ellenállású tápról (főként egyutas félvezetős egyenirányítással) helyezzük üzembe a kondit (a gyárban nem formázzák véglegesre, így aztán nincs teljesen felépülve a szigetelő réteg).
Afűtés ki van közepelve, a potira forrasztottam az ellenállást, és a kondikat, onnan árnyékolva vittem tovább.Mind két bemenet zárva, akkor is búg, de a 22 nf kondit ami a benetnél van, földre teszem akkor nem zúg.Ha be van dugva a gitár akkor is búg.
Már javul a dolog. Már csak az egyik csatorna búg egy kicsit, a gain. 2x3,2 v a fűtésem, a közepe a földön van. hogyan tudnám egyenirányítani hogy meglegyen a 6,3 v fűtésem?
Üdv. Nem a nyitás miatt öregszenek , hanem a nagyobb megvilágított felület miatt.Viszont ez a szépsége.Lehet kapni épp most néztem 1900Ft , hogy (AF) vagy nélkül azt nem néztem.Nekem az EM 4 tetszett igazán.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |