Sziasztok!

Néhány napja kezdtem el foglalkozni az elektronikával, és első projektemnek kicsit nagy fába vágtam a fejszém: egy rc autó számítógépes vezérlését tűztem ki célul. Az egésznek úgy álltam neki, hogy még azt sem tudtam mi a különbség az áramerősség és a feszültség között. Most már azért néhány cikk elolvasása után kicsit tovább jutottam, de azért még vannak kérdéseim, amiben szeretnék segítséget kérni.

A megvalósítást úgy képzeltem el, hogy a párhuzamos porton 8 biten tudok adatot kiküldeni, és ezzel fogom vezérelni az autót. Magához a vezérléshez a távirányító hackelését találtam a legrövidebb útnak, amiről mellékelek is képet. A távirányító két potenciométer segítségével (előre-hátra, jobbra-balra) irányítja a kocsit, tehát ezeknek kell az ellenálását csökkenteni úgy, hogy a gépből különböző biteken áramot adok. További elvárás hogy az ellenálások csökkentésében fokozatok legyenek, hiszen nem száguldozhat maxon az autó (ami 35km/h jelentene - ez parkoláshoz például kicsit sok

A következőt találtam ki (erről mellékelek egy "kapcsolási" rajzot is): a potenciométerek vezetékeire rákötök egy-egy áramkört amivel a gépből jövő bitek hatására újabb és újabb ellenállásokat kapcsolódnak be párhuzamosan a potokkal. Ezáltal tehát csökken a pot ellenállása, és reményeim szerint majd elindul az auto, illetve a megfelelő irányba megy.

A biteket a következő kiosztásban képzelemtem el: a 8-ból az első négy az előre-hátra, a második négy a jobbra-balra irányra vonatkozik. Az első négy bit, első bitje egy választó az előre és hátra között, a maradék három pedig a fokozatokat jelenti, amelyből így irányonként 2^3 darab van (persze csak ha megfelelő ellenállásokat választok ki). A jobbra-balra tökéletesen ugyan ez a koncepció, csak más biteken és más ellenállásokon.

A kérdésem az lenne, hogy egyáltalán helyes-e így ez az elképzelés, illetve ha igen, akkor a mellékelt kapcsolási rajz vajon működőképes-e?

Elkezdtem méréseket is végezni egy DT830D típusú multiméterrel (tudom a létező leggagyibb, de eddig az elemek lemérésénél többre nem használtam ilyet). A mérőpálcák felcserélésével azonban a potmétereknél más más ellenálást mutatott. Ez tényleg lehetséges, vagy a készülékemben van a baj? Érdemes egyébként egy jobb mérő eszközt venni? Ha igen milyet?

Előre is köszönöm a segítséget!

ui:ma megcsináltam életem első forrasztását is, és egész jó lett, úgyhogy az már nem lehet akadály

Hello!Klikk Szerintem, hasznos lehet, a program erősen kérdéses.
Olvastam, hogy kezdő vagy, szerintem kezdésnek nem ezzel kéne indítanod de csak jótanácsnak szántam!

Eszerint, ha jól értelmeztem, akkor így módosul a kapcsolásom (csatolt fájl)

Ez valamennyire egyszerűsít a rajzon, de abban a váltott kapcsolóban még mindig nem vagyok biztos, hogy működőképes.

Mindenesetre köszi a linket!

Üdv!
Én kicsit más oldalról közelíteném meg a dolgot.
Az adódban lévő mikrokontroller a potik állását feldolgozza, és PPM kódolással küldi ki az RF rész bemenetére. Én inkább ilyen PPM jelet próbálnék meg előállítani az LPT portról.

Ez a megoldás több programozást igényel, viszont egyetlen bittel vezérled, és gyk 1 NPN tranyóval megoldható.
A mozgatás finomsága nem 3 bites lesz.

Egy kapcsolóval lehetne választani a rádiós vagy PC-s üzemmód között.

Igaz meg kell találni a mikorvezérlő jelkimenetét, ami érdekes móka lehet.

Huh, ez első hallásra nem hangzik egyszerűnek.

De azt hiszem másodikra sem. Lehet hogy pár év múlva ezt a javasolt utat fogom választani, de egyenlőre még nem

Szia!
Én a helyedben elgondolkodnék, hogy nem lenne-e egyszerűbb digitális potenciométereket használni.
Igaz, hogy ezeknek az ára viszonylag magas, de nagyon egyszerű őket vezérelni, nem igényelnek további külső alkatrészeket, és vannak olyan típusok is, amelyek rendelkeznek belső EEPROM-mal, így képesek eltárolni a pozíciójukat, még kikapcsolás után is.
Attól függően, hogy mekkora a távirányítódban a potméter ellenállása (mérés) kiválasztasz egy megfelelő IC-t.
A DS1804-es itthon is kapható pl. itt, az adatlapját pedig innen letöltheted, ezen megtalálsz minden információt a használatáról.
Üdv.

Hello!
Te sem vagy egyszerű ember
Ha tényleg az úgy igaz hogy fogalmad sem volt mi a különbség I és U közt, akkor te minimum profi programozó lehetsz.
Én láttam már néhány programnyelvet meg hardwaret, de azért ez nekem sem lenne triviális.
- Mégis miben akarod leprogramozni?
- A LaPáT portot egy az egyben hagynám is... hirtelen nem is tudnám megmondani hogy lehet LTP-t ilyen módon windows alól izélgetni(plö Visual C-ben vagy Borland Delphiben vagy C# ban)
- http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_7737.html ebben a forúmban van egy kütyü ami inkább neked való lenne.
- Bizony mondom néked - hacsak nem vagy gazdag ember - nagy kár lenne azt a jó kis futaba távirányítót szét forrasztgatni.
De. Ha már nagyon akarod. Sztem egy a potméteres buli valahogy úgy működhet hogy: a potinak ugye van három lába. Az egyik valahány volton, szerintem tápfeszen, a másik 0 volton, (egyik +on másik -on) a középső amit mozgatsz az meg a mikrokonrollerre kötve. Ez egy feszültségosztó, ami mozgó kimenetén a tekertyű pozíciójától függő nagyságú feszültség mérhető. Próbáld ki a DT830D típusú multiméterrel
Szóval tudsz 0 és táp között bármekkora feszt produkálni. Ezt a feszt kötik egy A/D -re. Analóg digitális átalakító. Ami bemeneti ellenállása azért jókora. Ide tennék be egy PWM (impulzus szélesség modulációt(minél szélesebb egy impulzus(minél tovább 1)annál nagyobb a burkolt terület)) amivel egy kondit töltenék amit egy ellenállással sütnék ki. Az ellenállás értékével állíthatod be a max feszt, meg szvsz valami lomhasági dolog szerepet is betöltene. (csökkentené a rángathatóságát) a kondi meg kisimítaná a pwm amúgy négyzetes jelét. De azért itt lennének olyan dolgok is hogy nem ártana a gépről egy optocsatolóval galvanikusan leválasztani.
Sok sikert azért...

Szia El Pinyo!

megnéztem az ajánlott digitális pot specifikációját, valóban ügyes szerkezet. Ezzel akár le is lehetne szakadnom az lpt-ről és egyből soros, vagy usb porton megoldani a vezérlést. A gond, hogy négy kéne belőle, a négy irányhoz.
A négy közül viszont digitális jellel kell kiválasztanom kettőt, amelyiknek ténylegesen küldöm a jelet, vagyis az még egy IC. Így már majdnem ott tartok, mintha LPT-ről néhány ellenállással megoldom.

A digitális pot elegánsabb megoldás, jobb is, csak még nem egyszerűbb nekem.

Szia NeoCorteX!

A programozással valóban elég sokat foglalkoztam a php-tól kezdve az asm-ig (bár a profizmustól nagyon, nagyon messze vagyok)

Egyszerűen Matlabból szeretném megoldani a vezérlést, ott pedig van rá parancs, illetve könnyen megoldható az usb, a soros, és az LPT port programozása is ("csak" néhány függvénykönyvtár kell neki), illetve nem utolsósorban az ideális kanyarodások, sebességek meghatározása szintén egyszerűbb.

Az egész probléma azon indult el egyébként, hogy rendben van hogy a számítástechnika a tranzisztorokon múlik, node mi is az. Utánna olvastam, majd később felismertem egy nyáklapon. Kitörtem onnan, és csináltam egy kis áramkört, amivel egy ledet villogtattam a számítógépből kijövő hanggal.

Utána eszembe jutott mi lenne, ha oda egy motort tennék, sőt mi lenne, ha azt is sikerülne elérnem, hogy távirányítású legyen a motor. Ekkor kezdtem el utánna nézni a feszültség, áramerősség, kapcsolások,... stb fogalmaknak (ami kb egy hete volt). A linout-ról szépen átterelődött a figyelem, az usb-re, onnan a soros, majd a párhuzamos portra, mint a legkönnyebben megvalósítható módszerre.

A távirányítót először egy adó-vevővel akartam helyettesíteni egy minirc autóból, de az csak négy irányt tud. Megnéztem azt is, hogyan lehet am adót csinálni, de ahhoz meg kell egy 40.815Mhz-s kristály.
Így maradt a végén az, hogy elkezdem "szétforrasztgatni" a féltett Futaba irányítómat mint végső megoldást (tényleg féltem, de "sajnos" felülkerekedik a kíváncsiság

Ma kipróbáltam egy 1K ellenállást hozzáérinteni a potok vezetékeihez, és tényleg elindult az autó, illetve kanyarodott, tehát még az is lehet, hogy működni fog

Az igazi kérdésem tehát az volna, hogy az első hozzászólásban csatolt kapcsolási rajz helyén való-e, illetve mit kell még belerakni (esetleg kondit a jelsimításhoz?) Nagyon köszönöm mindenkinek, hogy újabb és újabb ötleteket mond, amik tényleg hasznosak (a digitális potról például még nem is hallottam), de inkább első körben azt mondjátok meg hogy a fejemben lévő megoldás miért rossz. Utánna teljesen nyitott vagyok más megoldásokra is, de ha a fenti is működik, akkor értelemszerűen nem kezdenék bele egy újba a nulláról.

Szia!
Egészen nem világos, hogy miért is kéne 4 db digipoti ?
Az eredeti távirányítóban is csak kettő van, vagy nem? Az eredeti két db poti is el tudja látni ezeket a feladatokat, gondolok itt az előre-hátra menetre, és a kormányzásra, vagy esetleg van még benne valami kapcsoló, hogy előre hátra menjen?
Például a kormányzásnál, ha jól sejtem csak a poti állásából határozza meg a vezérlő a kerekek állítását, ugyanígy a gáz adagolásánál is a poti állását figyeli a vezérlő, vagy nem jól godolom? Azt még el tudom képzelni, hogy az előre-hátra menetnél van egy kapcsoló az üzemmód kiválasztására, de ez egy bittel megoldható.
Végülis Te azt szeretnéd, hogy az eredeti potmétert bennt hagyva tudd vezérelni az eszközt, mert én úgy gondoltam, hogy azokat eltávolítod és a helyükre digipotit kötsz. Ha nem akarod kibányászni a potit, akkor szrintem egy R-2R D/A konvertert lehetne használni (keress rá neten- ez a neve !).
Azt esetleg elárulnád, hogy a MATLAB-bal hogyan lehet ilyen vezérléseket készíteni (elég lesz egy link, vagy valami szakirodalom címe is). Köszönöm
Üdv.

Talán Te is titkon az "Irány a Mars" versenyre készülsz?!
Ha nem kellett volna most egy vírus miatt mindent ledarálnom, már tudnám is mutatni Neked egy wlan router segítségével működő RC terepjáró leírásást. Magára a terepjáróra szerelet a srác egy routert, abba szépen beletett egy IP kamerát és a PC-ről egy okos kis program segítségével, wlan-on küldte/fogadta a dolgokat. Érdemes a google-ben ilyesmi témára rákeresned.

Szia El_Pinyo,

tényleg csak 2 kell hozzá, kicsit elnéztem hogyan is működik a pot, és hogy melyik láb mit jelent. :pirul: Viszont sikerült beszerezni egy multisim-et, és elkezdtem néhány szimulációt lefuttatni (nehogy később az alaplapom bánja esetleg).
Jelenleg viszont vizsgára kell készülnöm, úgyhogy kicsit parkoltatom a projektet néhány napra, utána megcsinálom és felteszem ide, hátha valakit érdekel a végeredmény.

Még nem tudom hogy melyikkel csinálom meg, a digipottal, vagy a saját kötésemmel. Számolok, szimulálok, aztán az egyszerűbb és olcsóbb dönt, mindenesetre a #352562 hozzászólás kapja a pontot, mivel az eddigi ötletek közül mindenképpen az a legelegánsabb megoldás.

A Matlab-ból a következő módokon lehet kiküldeni adatot (legalábbis tudomásom szerint)
Hang:
wavplay, wavrecord ... stb
Soros port:
serial port
Párhuzamos port:
win alól legegyszerűbben inpout32.dll vagy Data Acquisation Toolbox digital output rész

USB és további társai driver fejében bárhogy bármikor. Csúnyán fogalmazva ha van egy lyuk a gépen akkor az matlab alól megcímezhető (ahogy bármi másból is persze)
Érdemes még megnézni az xPC target blokkot is.

Pár év múlva lehet hogy megpróbálom

Szia!
Köszönöm a pontot, na meg a linkeket !
Sok sikert a vizsgaidőszak hátralevő részéhez!
Várjuk a kütyüvel kapcsolatos fejleményeket! :wave:

Sziasztok,

Kicsit olvasgattam még, hogy milyen ic-ket is kéne vennem (mivel a digipot mellett döntöttem).

Kinéztem egy FT232R usb csatolót és egy MCP42 dual digitális potot. A kérdésem az volna, hogy követlenül egybemennek, vagy még kell hozzá egy Max232?

Szia!
Megnézegettem az említett IC-k adatlapjait és úgy látom, hogy problematikus az összekapcsolásuk. Az FT232R egy RS232/422/485 -es aszinkron protokollt támogató USB átalakító. A digipoti viszont egy szinkron soros szabványt , az SPI protokollt használja. Úgy tudom, hogy létezik olyan FTDI chip, mely támogatja az SPI kommunikációs protokollt, amellyel már megoldható a probléma.
Egyébként ezek az USB-s IC-k CMOS, ill. TTL szabványos jelszintekkel dolgoznak, tehát nem kell külön jelszintillesztőt használni.
Üdv

Szia!
Akkor max232 elfelejtve.
Azért gondoltam egyébként, hogy össze megy a kettő, mert ha mindkettő TTL jelet ad, illetve fogad akkor a baudrate konfigolásával esetleg össze lehetne hangolni a két jelátvitelt. Voltaképpen az SPI és például az rs232 között akkor van különbség (most a jelszinttől eltekintve), ha oda-vissza kommunikációt kell megoldani, nem?. Jelen esetben viszont csak egyoldalú ez a társalgás.

Bár lehet hogy nagyon félreértem a dolgokat
Mindenesetre keresek egy SPI usb ic-t, az a biztos

üdv
PK

Szia !
A gond abból ered, hogy az RS232 szabvány az aszinkron jelátvitel, az SPI meg szinkron. Tehát az aszinkronnál nincs órajel, a szinkronnál pedig van. Ez a legfőbb gond.

Azt hiszem értem. Rendben, köszi a segítséget. Akkor ezek alapján nézek eszközt!

Sziasztok.segitségre lenne szűkségem itt a forumbam olvastam RC-modellautó irányítás számítógépről megszeretném csinálni de nem tudok hogy neki kezdeni ha valaki tudna segiteni előre is megköszönném.

Sziasztok, hasonló problémám lenne.

Autó elektromos tükrét szeretném irányítani gépröl. Nos elsőre hülyén hangzik XD de kicsit felturbózott elektromos tükör egy fénytechnikai eszköz fénypontját irányítaná, C++ programozásban vagyok otthon... mást ne mondjatok mert lusta voltam megtanulni... melyik porton lenne legegyszerűbb? Sajnos elektronikához kóbor macska vagyok.

Előre is köszi a helpet!

LPT

Szia.
Elég gyors lesz a kocsitükör ilyen célra?
A másik, hogy a motornak ezért kell energia és annyit nem fogsz tudni LPT-ről kisajtolni, mindenképpen kell valami "végfok".

na igen, a tükör motorjait kicseréljük erősebbre, nekem is azzal van a gondom hogy hogy lehetne ezt megoldani... balam ielektromos kapcsoló kéne aminek ha adok jelet bekapcsolva van ha elveszem kikapcsol. relé szuerűség vagy nem tudom, ezt kutatgatnám

FET. Szerintem az jó lesz neked. Egy ellenállással a gate-re kötve 5Val tudod kapcsolgatni. Valahogy a polaritál megfordításán is gondolkozz, mert előre és vissza is kell a motort forgatni.

léptető motorrol mi a véleményed?

az azért jó, mert nem kell polaritásváltással szopogatni.
azért nem, mert egy fokkal bonyolultabb a léptetgetése.
további előny hogy finomabban lehet pozíciót állítani. mert a léptetőmotor annyit megy abba az irányba amennyit szeretnéd, egy mezei motornál kell nézni mennyit forgott.
egy hátrány, több fet(ez még nem biztos hogy több - mert lehet a polárváltás miatt nem is több) kellhet.
Egyszószmintszáz ha van léptetőmotorod, és nem óckodsz megtanulni - ha még nem ismered, ajánlanám mindenképp. Ha mellette döntesz, szívesen "megterhellek" a róla tudhatókról. Amennyivel szolgálhatok. Soksikert!
G,

ha van róla írásod nyugodtan elküldheted a vrobi88@freemail.hu -ra nagyon megköszönöm.

Találtam egy leírást.Valahol láttam még ilyesmit csak már sajna nem emlékszem hol.Bővebben: Link

Neten találtam én is leírásokat. Nemigen töltgettem le.
:google: -ba beírod hogy: step motor, és lesz sok találat.
u.i. emailre ne kérj semmit, mert a hallgatóságot ezzel megfosztanád az információtól. :yes: