Még nem próbáltam ki őket, de jónak néznek ki. Törés, repedés egyiken sincs, a getter ép bennük, fűtés nem szakadt. Majd valamikor kipróbálom, amit tudok. Apám nem keresett semmit a kukában, csak pont arról beszéltek egy munkatársával, hogy csöves erősítőt csináltam a múltkor és a munkatársa mondta, hogy az egyik kukában látott csöveket. Azt mondta apám, hogy az egész sasszi ott volt, de a trafók már hiányoztak belőle.

nekem sima két áramkörös kapcsolóval van megoldva a fűtés és az anódfesz megszakítás! a piros a hálózati kapcsoló,a zöld pedig az anódfesz! és bírja szépen! elég masszív kis kapcsolók szóval szerintem nyugodtan tehetsz be ilyet!(csak tipp ismét)

Nekem ilyen kondikból van ennyi hogy nem tudom hová tenni...
Illetve nem pontosan ilyen hanem egy tokban 47µF 100µF 220µF 350V...... MM.... Csavaros..
Ha valakinek kéne eladnám......
De nem akarok itt apróhirdetésezni. .ha van rá igény meghirdetem és ott lehet folytatni..

Üdv!

A relét az anódfesz graetz-e elé kösd a váltóra. Akkor kisebb lesz az ív és nem marad fenn mert nullátmenetkor kialszik. De én így isa 2 kontaktust sorba kötném.

A GU nál is lessz ilyen gondom ! Vagy keressek olyan relét ami tud nagyobb feszt kapcsolni ? Vagy a 380 voltos anódfesz még nem olyan veszélyes egy sima kis relének . Esetleg tegyek be KR relét ?

miért nem jó nektek félvezető helyett a PY88?? Ölég sok áramot bír az.
De választhatjátok helyette a PY500A-t is, Kaposváron kapható 155Ft/darabáron.

üdv

Jó lenne az csak még egy 30 voltos tekercs ! Meg ahogyan nézegettem a Py előbb fölfüt mint a GU Akkor ?

Az a pár szekundumnyi idő már nem oszt nem szoroz az orosz elektronkergetőnek

Semmi gond nem lesz. Én a GU-nál is alkalmaztam. A graetz elé (kb 285v váltó) kell kötni. Teljesen jól bírja igaz 250V váltó van ráírva. Nyákba forrasztható relé. Többféle DC behúzó fesz változat létezik és elég olcsó kb 250Ft.

Miért nem egyenirányíttok csővel?
Csöves cucchoz csöves dióda illik.

üdv

Nem pont ilyenem van de az is 250 voltos ! Akkor ezekszerint azt fogom beépíteni , bár már a nyákba is azt terveztem bele. Az ugy lessz a AC is terveztem kapcsolni, és két morzera.

Egy A osztályú csövesnél főleg szeterónál és nagy teljesítményűnél sok a veszteség az egyencsövön. A nagy kapacitások miatt sem lehet csövet használni. A nagy kondi meg kell egy ilyen SE-nél.

Ha pedig mind a két ágat szakítod a gratez előtt akkor simán jó lesz a 250v-os mert akkor a szikraköz összeadódik.

Sziasztok!!

Készülget a hálótrafóm! már 400 menet megvan Kb. 126V de hagyok holnapra is mert egy kicsit elfáradtam
A kérdésem az lenne milyen leágazásokat csináljak hogy sokféle csőhöz jó legyen ha később át akarom építeni valami másik csőre. 300V-nál nemigen akarok többet rátekerni de ha kel akkor megcsináom, így is 945 menet a 300V +még a fűtések! de az már nemsok ehhez képest Most Pl500 PP építek, a 225V elég lesz neki, ha egyenirányítom akkor az 300 lesz?

Inkább legyen 250v váltóban mert terhelve a 225v váltóból nem lenne már 300v egyen.

Egyébként elismerésem hogy bevállaltál egy toroid tekerést Én csak egy toroid szekunderét tekertem át 2x30V-ra egy erősítőhöz de nekm az is elég volt

Köszi!

Azért jobban halad mint gondoltam, de a titok abban rejlik hogy két emberes a dolog! Az egyik fűzi a másik meg fogja a gyűrűt és igazgatja a meneteket!
Pl. egy barátnő is tud segíteni a fűzésben ha tud varrni, ha nem akkor majd megtanul! :nevetes1:

Van PY88-am, de látom 30V a fűtése. Ha találok EY88-at az jobb lenne a fűtés miatt, de az egyenirányító képessége rosszabb-e emiatt?

Régebben én toroidot segédeszközzel tekertem .
Fából készítettem egy kb. 20cm " orsót" aminek 2 végén megfelelő bevágás volt a vezeték számára .
Erre feltekercseltem a kívánt huzalt , ( hossza előzőleg kiszámítva) és ezzel fűzögettem be a vezetéket .
Sokat könnyített a tekerésben , de így sem volt egyszerű.

megnézem azt a barátnőt aki 10 órán keresztül türelmesen segít, azt már érdemes feleségül venni. mert igen hűséges tipus.
Nekem 100me/óra a részidőm.
A szekunder feszeknél kalkuláld be a rézellenállást is némi ráhagyással..
8-as gyűrűre 1000me/0,6-os drótból számítva tizen egykét Ohm, elkészülte után mérve kicsit több lett.

Nem oly rég voltam egy tekercselő üzemben és mit ne mondjak . Hát géppel nagyon egyszerű és őrülten gyorsan kész egy toroid tekerése .Sokkal gyorsabban megtekernek egy toroidot mint egy hagyományos csévés trafót. Igencsak technikás kis szerkezet , aki még netán nem látott ilyet annak ajánlom legalább képeken nézzen utánna , ha élőben nincs rá lehetősége. Kézzel már tekertem sok trafót , még toroidot is , hát az már egy 2mm -es vezetéknél izgalmas!

Két napra lebontva tud annyit segíteni
Kb. fél óra/ 100 menet a részidő így nálam
Igaz 0,6os dróttal!! Vastagabbnál nyilván több! 1,5nél pl.

Megcsináltad a JNC marshall előfokot ?
Nálam akadt egy kis bibi.
A 3.trióda anódellenállásához csatlakozik a HSZ hálózat.
Ha a legalsó (mid) potit 0 Ohmra tekerem, úgy beterheli a triódát, hogy meg se szólal.
Ez logikusnak tűnik, mivel a 3. trióda terhelhetősége kicsi. 33K- 22nF rész jól padlóra küldi.

Müszi Pajtás!

Kis teljesítménynél elég a csöves EI!
De teljesítmény erősítőknél már nagyon nagy a vesztesége! A nagy EAG-nak /80w-os, G807-el/ 3 db Az4 volt az egyenirányítása...asszem.
Na most az csak monó 80w!
Én ettől az erősítőtől, több mint 2x100w-ot várok! hát hova férne abba annyi egyenirányító cső, és azokat még fűteni is kell.
Sajnos itt már kompromisszumot kell kötni, és a szilícium dióda segítségét kell kérni!!

Ebben teljesen egyezik a véleményünk .
Nem kell fanatikusan ragaszkodni csak a csövekhez.
Ma már érdemes ötvözni a régi és a modern technika adta lehetőségeit . Sokkal jobb eredményeket érhetünk el .
Természetesen ha restaurálásról van szó , akkor szigorúan ragaszkodni kell az eredeti toplógiához .

Itt vannak az ígért képek!!

Próbáljuk meg összehasonlítani az egyenirányítás csöves-félvezetős módozatait.
Áramterhelhetőség: Azt hiszem, itt nincs vita, a nagy egyencsöveket is párhuzamosan kapcsolgatták a párszáz mA -es áramterhelés elérése érdekében.
Feszültségtűrés: No, itt már egyenértékűnek látszanak a technikák, a félvezetőknek is "könnyedén megy" az 1300V.
Feszültségesés: Azt hiszem, itt sincs vita, a jó öreg csőnek bizony sokkal több nyitófeszültségre van szüksége, ami - sajnos - veszteségként jelentkezik.

A csöves kapcsolások talán legnagyobb előnye éppen ebből az utóbbi "hátrányból" származik. Mikor a trafó feszültsége éppen meghaladja a pufferkondi feszültségét, a cső ezt időben hosszan elnyúlva, mintegy "csúsztatott kuplunggal" köti össze a tárolókondit a trafóval. A szétválás ugyanígy, fokozatosan következik be. A félvezető dióda "leugrik a kuplungról", vagyis az összekapcsolódás (és a szétválás is) igen rövid idő alatt megy végbe. Ez feszültségtüskéket okoz a csapnivaló nagyfrekis tulajdonságokkal rendelkező elkókon, és hatalmas áramtüskék jelennek meg a trafó vezetékein is. Ezek sok mindenre hatással lehetnek. A csöves egyenirányítók jelentős kapacitással bírnak, és a nagyfrekis tulajdonságaik is sokkal jobbak a félvezetőknél. Ennél fogva a trafótekercsek kapaitásain átjutó zavarokat részben rövidrezárják, másrészt "bedarálják".
A katódok felfűtésetémakörben (a végcsövek vonatkozásában) viszont a szakirodalom sem "jól beszél" mindig. A közvetlen fűtésű egyencsövek (AZ1, AZ4, AZ21, stb) sokkal gyorsabban felfűtenek, mint a közvetett fűtésű végcsövek (807, stb), ezért a végcsöveket ezzel nem lehetett kímélni.

Van egy csövesem ef86-al, ecc83-al és 6p3s-el. Ellenütemű, kb. 10-12 W. A kimenők gyáriak USA trafók ehhez a végcsőhöz. A kérdésem az lenne, hogy jók lennének ezek a trafó egy együtemű A osztályúhoz is, Hogyan tudnám ezt megállapítani? Illetve jó lehet ez 300b-hez?

Ezt szépen össze foglaltad!
Remek gondolat ébresztő volt.
Lenne rögtön egy kérdésem hozzád.
Használtál olyan félvezetős tápot ahol a késleltetésen kívül megoldották a lágy indítást is.

Simán biztos nem .Légréses kimenő kell az SE -hez , ez még lehet , hogy megoldható . Ismerni kellene a trafód paramétereit , Raa , vasmag mérete stb..

Igaz nem nekem címezted .
Én csináltam ilyen tápot , használom is , jól működik .