Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   444 / 2208
(#) besi99 válasza sturbi hozzászólására (») Márc 4, 2009
a brumminimum soha nem középen van
(#) tothgabesz válasza sturbi hozzászólására (») Márc 4, 2009
Köszönöm az infót, akkor mindenféleképp módosítom a fűtést!
(#) tothgabesz válasza besi99 hozzászólására (») Márc 4, 2009
Neked is hiszek kolléga úgyhogy maradok a potinál.
(#) llaci56 válasza besi99 hozzászólására (») Márc 4, 2009
Ha mindig középen lenne, akkor nem kellene poti!
(#) sturbi válasza besi99 hozzászólására (») Márc 4, 2009
Tudom, és egyetértek, ennek ellenére legtöbbször kielégítő a megoldás.
(#) Action2K válasza besi99 hozzászólására (») Márc 4, 2009
Micsoda szép új szakkifejezés:
Idézet:
„brumminimum”
Bár helyesen írva: brumm-minimum.
Ja és a mértékegysége a Medve. Tizede a kisMedve, százada a Maci, ezrede a Macika. Tízszerese pedig a nagyMedve.

(#) zolee1209 válasza Action2K hozzászólására (») Márc 4, 2009
Idézet:
„Tízszerese pedig a nagyMedve”

Nem inkább grizzly?
(#) llaci56 válasza Action2K hozzászólására (») Márc 4, 2009
Bocs!(az ezrelék...)
(#) Gubán_Gábor hozzászólása Márc 4, 2009
Akkor nekem csak micimackósak az APX erősítőim, de hétvégén remélhetőleg átminősül macikásra, vagy talán még annyira se
(#) Action2K válasza Gubán_Gábor hozzászólására (») Márc 5, 2009
MiciMackó nem SI mértékegység, lévén, hogy angol. A Mici valószínűleg a mikro megfelelője lehet.

Más:
Méregetem a gyári Orion TV kimenőtrafóit. Ugyebár PCL86 van bennük, s 3,2k-t mértem, az SE-s rajzokon mindenhol 5k van. Én mérek rosszul, vagy direkt van feljebb emelve. Ha direkt, akkor miért is?
(#) Corvinka hozzászólása Márc 5, 2009
Heló!
Valamelyik 2000 utáni Elektroban volt egy csöves erősítő, ami két darab pcl86-tal működött és kimenő trafója egy 230/12 Voltos trafó volt. Nincs meg valakinek ez a rajz?
(#) EcoPityu hozzászólása Márc 5, 2009
Srácok!
Kitaláltam valamit: Ugyebár az anódot a 2x100w-osomban /500v/ relével , igen izgi kapcsolni...szikraveti meg ilyenek...
Mi van, ha az anódot megkapja egyből, graetz és kondi után, és én a felfűtés után csak a 150v-os segédrácsot kapcsolom relével????

Annó amikor 97-ben megépítettem, elfelejtettem a segédrácsot rákapcsolni, és csak anódfesszel, 4w-ot tudott...hehe tehát nem folyhat rajta nagy áram g2 nélkül..

Na mit szóltok hozzá? nagy ötlet?
(#) Action2K válasza Corvinka hozzászólására (») Márc 5, 2009
Szia!
Építsd meg ezt (Link), nem fogsz benne csalódni. A sima 230/12-es trafót csak kipróbálásnak tedd be. A napokban kimérem kíváncsiságból, mi a különbség a frekvenciaátvitelben.
(#) Imi65 válasza Action2K hozzászólására (») Márc 5, 2009
A csöves TV trafók áttétele általában 1:35 szokott lenni. Ez 4 Ohm -os hangszórót feltételezve anódoldalon 4900 Ohm . Nem tudhatjuk, mit mérsz (és hogyan), de leírhatnád. Az ECL86-ra a katalógus 7k-t ad meg. A TV-kben viszont nem áll rendelkezésre (az egyutas egyenirányíts, és az RC szűrések miatt, csak 210-220V. Ezzel összhangban magasabbra állítják be az anódáramot (Rk=120 Ohm ), így már érthető az 5k körüli anódoldali impedancia.
(#) llaci56 válasza Corvinka hozzászólására (») Márc 5, 2009
De pontosan mi az a
Idézet:
„2000 utáni Elektro”
? Mert ilyen nevű kiadványt nem ismerek. A többi az megvan.
(#) Action2K válasza EcoPityu hozzászólására (») Márc 5, 2009
Szikra bekapcsoláskor max leállásnál. de egy kétáramkörös relénél a sorba kötött érintkezők simán oltják az ívet gyorsan. Pláne ha még ráteszel egy két ívoltó segédalkatrészt.
(#) Imi65 válasza Action2K hozzászólására (») Márc 5, 2009
Fiúk, hagyjuk már ezt az elektroncső.hu oldalt. Ezt inkább tekintsük úgy, hogy volt pár vállalkozó szellemű fiatal, aki már nem tanult a csövekről semmit, és mégis vette a bátorságot, hogy erre a területre merészkedjen. Irkáltak is össze ebből kifolyólag jó sok sületlenséget. (Tisztelet a kivételnek) Ez alapjában véve nem volna baj, de sok ember a "bibliájának" tartja, ez már viszont baj. Mára ott tartunk, ha az internet azt írja, hogy 12 lábujjunk van, akkor este a fürdésnél nekiállunk megszámolni. Maradjunk annyiban, hogy ezek a kapcsolások szólnak, ahogy szólnak, de bizonyos szint fölé nem mennek. Ha valakit érdekel, "csokorba szedem" a belinkelt oldal "butaságait".
(#) Action2K válasza Imi65 hozzászólására (») Márc 5, 2009
A TV kimenőtrafó primerét mértem, 3200 ohm lett. a szekundere 2,5 ohm, és a gyári hangszórója 6 ohm-os volt.
A magyarázatodat értem. Köszi!
Az 1:35 azt jelenti, hogy ha a kimeneten 6 ohm-os hangszórót teszek (amihez 6V-os jel kell a max teljesítményhez), akkor a 6*35=210, azaz 210V primerfeszültség kell. Ekkor a primer áram kb. 6VA/210V=28,5mA. Ezt kell beállítani a katódellenállással. Jól értem?
(#) Action2K válasza Imi65 hozzászólására (») Márc 5, 2009
Idézet:
„ha az internet azt írja, hogy...”
Ebben teljesen egyetértek.
Idézet:
„de sok ember a "bibliájának" tartja”
A kereső sok oldalt dob ki, hogy melyik az igazi ki tudja? Én megépítettem működik, gyakorlásnak jó volt. Most itt kérdezgetek, teszem fel a számotokra egyértelmű kérdéseimet, hogy mi, hogyan miért? Mert szeretném megérteni, és egy jobb áramkört összehozni (már ha lehet).
Idézet:
„Ha valakit érdekel, "csokorba szedem" a belinkelt oldal "butaságait".”

Engem nemigazán, bár a hibákból is jól lehet tanulni. Inkább kérdezek, ha valami nem világos, és nem értem. Ezer köszönet Nektek! Kb. két hónap alatt akkorát haladtam a csöves tudásommal (nulláról), hogy magam is elcsodálkozom. Tudom, ez a szint még édes kevés, de igyekszem minél többet magamba szívni.
(#) Imi65 válasza Action2K hozzászólására (») Márc 5, 2009
Nem. Az illesztési impedancia SE erősítőnél Ra= Ua/Ia.
Ez 9W-os anóddisszipációt figyelembe véve Ua 250V-nál --> 9W/250V= 36mA.
Ebből az illesztési impedancia: 250V/36mA= 6,94k~7k Ohm .
Ezen a katalógusadat szerint 4W (14%-os torzítás mellett) teljesítmény tud a primer oldalon. Ebből lejön a trafó réz, és vasvesztesége (min 20%), marad kb 3,2W, amit elfogadható torzítás elérése érdekében kb. 2,5W-ra mérsékelsz . És ez még a pentódás beállítás. Triódában még kevesebb a kimenő teljesítmény, valószínűleg 2W alatti (Itt jön a mese a 3-4W-ról az elektroncső.hu-n).
Tehát 250V tápfeszültség mellett (250V-os segédrácsfesz esetén) az előfesz beállításához 170 Ohm a számított Rk. Én gondolkodás nélkül 180 Ohm - osat építenék be.
(#) Imi65 válasza Action2K hozzászólására (») Márc 5, 2009
Laci, a trafónak vannak egyenáramú (ellenállásmérővel mérhető), és váltakozóáramú tulajdonságai. Azt a kettőt ne keverd, annak ellenére sem, hogy a kettő egyidejűleg van jelen.
Az a 3200 Ohm DC ellenállás borzasztó sok, kb 1 nagyságrenddel kevesebb kellene, hogy legyen (200-350 Ohm ) A szekundernek is illene 1 Ohm alatt lenni. A 6V hogy jött ki Neked 6 Ohm -os hangszóróra maximumnak? Ha 12V-ot kapcsolsz rá, akkor 24W a teljesítmény, de ez sem a maximum. Más kérdés - láthatod - hogy a PCL még a 6W-ot sem tudja szingliben.
Tehát, más kérdés a munkapont, és más a dinamikus viselkedés. Az egyenáramú munkapontot katalógus alapján állítunk be (vagy karakterisztika szerint).
(#) Imi65 válasza Action2K hozzászólására (») Márc 5, 2009
Idézet:
„Engem nemigazán, bár a hibákból is jól lehet tanulni. Inkább kérdezek, ha valami nem világos, és nem értem”

Ez jó, csak az a baj, hogy azt akarod megérteni az elektroncsö.hu-ból, ami esetleg nem úgy van. És akkor több felesleges kört kell futnod, mire eljutsz a tényleges megértésig.
Eklatáns példának Müszi mestert tudnám felhozni. Ő is túlon-túl sokat olvasgatta ezt az oldalt. A mai napig a hatása alatt van, a cikkét is nagyrészt onnan szemezgette össze. Ez megint csak nem volna baj, ha nem úgy hangzana a dolog, hogy ez a legjobb megoldás. Mert közel sem az. Ezek az erősítőcskék komolyabb hangláncban - mondjuk ki nyíltan - egy komolyabb félvezetős mellett szégyent vallanak. Se magasuk, se mélyük, jó sokat torzítanak, ezt a mérések is igazolják. Ha fejlődni akarunk, akkor inkább itt "kezdjük meg tanulmányainkat".
(#) Action2K válasza Imi65 hozzászólására (») Márc 5, 2009
Rendben. Akkor az felejtős (mármint az az oldal), összegzem az elmondottak alapján, mit értettem meg.
Anódfeszültséget 250V-ra teszem (ugye ez a trafó és a cső közötti pontra értendő), a segédrácsot (G2) rákötöm az anódra (semmi ellenállás). G3-at összekötöm a katóddal, és 180 ohm-al letestelem. Elkó szükséges mellé, ha igen mekkora? A G1-et 100nF-al a trióda anódjára kötöm, és emellett 470k-val testelem? Az adatlap szerint -6V körülinek kellene lennie. Akkor ez az egész amit itt leírtam az triódás bekötés lenne? A lényeg, szeretnék egy normális pentódás kialakítást kihozni belőle. Engem nem a megawattok érdekelnek (PL504-GU50...), elég amit ebből a csőből maximum kihozható.
Remélem nem unjátok a kérdéseimet.
(#) Imi65 válasza Action2K hozzászólására (») Márc 5, 2009
Ha pentódás kötést akarsz, akkor a g2 leköt az anódról, és egy 100 Ohm -on keresztül tápfeszültségre.
Katódkondenzátor nem kötelező, de elhagyásával csökken a fokozat erősítése. Értéke függ az alsó határfrekvenciától, és az ellenállás értékétől. Minél kisebb az ellenállás (minél nagyobbak az áramok) ill, minél "lejjebb" akarunk jönni. Én legalább 470 µF -et építenék be, legalább 16V-os kivitelben.
Igen, ez a rajz (ha az anóddal össze van kötve a g2), amit favorizálsz, az triódás.
(#) nyikolaj válasza Imi65 hozzászólására (») Márc 5, 2009
Szervusz
Mondjuk engem érdekelne milyen tévedéseket fedeztél fel az elektroncső oldalán.
Az ott megjelent cikkeket én is át tanulmányoztam és nem szeretnék fél tudást.
Mondjuk itt is folyamatosan átolvasok és ki másolok minden érdemi információt.
(#) Action2K válasza Imi65 hozzászólására (») Márc 5, 2009
Még szép, hogy berakom a 100 ohm-ot, ha attól jobb És dehogy favorizálom, csak nem tudtam mi a különbség a két kötésmód között. Este beizzítom a pákát, s módosítom a Te ajánlásaid szerint.
Köszönöm a segítségedet, s a türelmedet!
Igazából engem is érdekel, hogy mit zagyválnak össze az elektroncso.hu-n, csak nem akartam, hogy a szapulásuk legyen itt.
(#) Imi65 válasza nyikolaj hozzászólására (») Márc 5, 2009
Akkor nézzük.
Idézet:
„A csövek 1955-ös gyártásúak, és még mindíg jól működnek.”


Jó vicc. Az 1968-as Rádiótechnika Évkönyv újdonságként mutatja be. Azért az csak 13 év.

Idézet:
„A PCL86 egy direkt hangerősítők céljára kifejelsztett cső.”


Nem. A PCL86-os kifejezetten TV vevők számára kifejlesztett cső. Én soha, semmilyen erősítőben nem találkoztam vele, csakis az ECL86-tal.

Idézet:
„Konstrukciójában tulajdonképpen az ECC83 egyik triódája, és egy EL84 kapott benne helyet.”


A pentódára vonatkozó állítás nem tudom honnan ered, de erre nincs semmilyen utalás a mellékelt cikkben.

Idézet:
„így a vele elérhető teljesítmény is szerényebb, de ezt leszámítva azonos paraméterekkel vehető figyelembe.”


Ez a mondat úgy butaság, ahogy van. Ha valami nem azonos, akkor a mondat második felében nem állíthatjuk, hogy mégis azonos.

Idézet:
„A csőnek a 86-os jelölésű volt, a legkésőbbi darabja ismerhető még mint PCL82, vagy korábbról ECL80-ként is.”


Ezt nem is értem pontosan, de valószínű, hogy azt akarja mondani, hogy a TV-kben voltak ilyen csövek is hangfrekis alkalmazásban. Ez igaz is.

Idézet:
„Az E-s változat (ECL80, ECL82, ECL86) a 6,3V-os "párhuzamos" fűtésű változat, és mint ilyen inkább rádiókabn volt használatos”


Az 1. csövet (ECL80) sohasem láttam rádióban. TV-ben viszont igen, mert a 6,3V-os fűtőfeszültsége mellett "véletlenül" a fűtőárama 300mA, így minden további nélkül sorba köthető a P-s csövekkel.

Idézet:
„képeken megépített erősítőben a belső kapcsolóval az ultralineár, illetve normál üzem között lehet váltani. Az ultralineár beállításban jó esetben 4W-ra számíthatunk, míg nélküle 1,5-2W-ra.”


Egy sor nincs arról, hogy a kapcsoló milyen üzemből vált ultralineárra. Vagyis írja: normál üzem. Szerintem egy pentódának a pentódás üzem a normál, a teljesítmény szerint a szerző a triódás üzemet tartja a normálnak. Rajta kívül egyetlen tervező sem alkalmazta triódában ezt a pentódát gyári készülékben.

Idézet:
„A tápegysége is igen egyszerű, akár a rádióból, vagy a tv-ből kitermelt hálózati egység is felhasználható,”


No, itt azért már álljunk meg..... Milyen is volt a hazai TV-k hálózati része? Elmondom. A villásdugó egyik fele a készülék fémházára volt kötve, a másik fele pedig egyutas egyenirányítás után került a pufferkondikra. A hazai konnektoroknál a bedugás pozíciója esetleges, tehát 50% esélyünk van arra, hogy ezt az egységet felhasználva a fázist kivezessük a CD-játszóra. Ilyen tanácsot nem kéne megfogadni.

Idézet:
„Ha van bőven helyünk, a fojtó tekercs lehet kisebb értékű is,”


Ezt a mondatot nem is minősítem. Akkor lesz még több helyünk.

Idézet:
„Az egyenirányító akármilyen hálózati Greaz-híd lehet,”


Mert 4 db 5 Ft-os 1N4007-ből nem lehet ám csinálni.

Idézet:
„Első meghallgatáskor kellemes meglepetés ért, nagyon kellemes nyugodt, kiegyensúlyozott hangot nyújtott.”


Akkor milyen meglepetés érte volna, ha egy jól kimunkált kapcsolást hallgat meg, olyat, amit pl. Djhans publikált, itt nálunk.
(#) Imi65 válasza Action2K hozzászólására (») Márc 5, 2009
Szombaton a börzén (és utána) élőben folytathatjuk.
(#) Imi65 válasza Action2K hozzászólására (») Márc 5, 2009
Egyébként nekem sem célom az elektroncső.hu lejáratása, vagy ócsárolása, de az olvasottak első soraiból kiderül, hogy nem elég alapos a tudás. Egyes dolgokat figyelmen kívül hagynak, más dolgok természetével nincsenek tisztába. Én - ekkora tudásanyaggal, ami nekik van - nem készítenék honlapot.
(#) zolee1209 válasza Imi65 hozzászólására (») Márc 5, 2009
És pont most nem tudok menni börzézni!
Következő: »»   444 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem