Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PC táp átalakítás
Az MJE 13007-es tranyót cserélted IRFP 460-as fetre az erősítődben?
 és működött utána?  Ezek nem csereszabatos alkatrészek, még csak köszönőviszonyban sincsenek és a 13007-ből nem is nagyon szoktak erősítőt építeni, mert nem arra való :no: Szerintem ne is próbálkozz a cseréjükkel mert bizony borítékolható a "pukkanás"
Egy akkus csvarhúzót szeretnék PC tápról üzemeltetni, 12V-os, viszont ha rákötöm a táp lekapcsol, gondolom vmi rövidzárvédelem. Ha ampermérővel sorba kapcsolom akkor megy frankón, bekapcsoláskor 3,5 A, , utána üresen 1 A, terhelve 5-6A áramot vezs föl, teljesen megfogva 10A. Ekkor miért nem kapcsol le?
5V-os kimeneten közvetlenül is megy gond nélkül. Tegyek be vmi kis ellenállást ami korlátozza indításkor az áramlökést? 1 ohm körül? köszi
Terheld az 5Vos kimenetet is. Az első áramlökete, sokkal nagyobb is lehet. De ha leterheled egy 50Wal az 5Vos ágat, akkor be kell, hogy induljon. A tápot ne rögtön a csavarozó terhelésével kapcsold, utána kapcsold rá. Ezek a saját tapasztalataim. Van mikor egyből hajlandó, van, hogy így sem akarja.
Üdv!
Valaki tudna abban segíteni,hogy hogyan lehetne a 12V-os kimenetét kb. 0.7-0.8 volttal megemelni az ATX-es tápegységnek? (450W M-tech). ahogy elnéztem 2 féle IC-vel készítették,az egyik a WT7514, ott már rájöttem, a 16-os láb,és test közötti ellenállást kellett 2.2Kohm-ról 2Kohmra csökkenteni, de a másik IC esetében tanácstalan vagyok. SG6105 20lábas szörnyeteg, az adatlapjáról sem tudok kihámozni semmit. már megpróbáltam az SS,RI,és VREF lábakon lévő ellenállások értékeit is változtatni, de sajnos csak az történt, hogy el sem indult a táp, vagy ha működött, akkor a poti tekerésével leállt. Mellékelem az IC adatlapját is, hátha valaki kihámoz valamit. Köszi előre is!
Ja! Bocs!
még a COMP lábon található ellenállást is próbáltam változtatni...
sziasztok kérdésem lenne, sikerőlt az akus csavarhuzo müködtetése??
Szép ez az adatlap... végre valaki gondolt arra, hogy a szinte teljesen egyforma tápokhoz készítsen egy IC-t.
Tartalmaz egy kissé rosszabb paraméterekkel - és lábhiányokkal - bíró TL494-szerű részt, a 339-es komparátorok kerülhettek bele, valamint 2db TL494, amit meg is említ. A hozzá adott applikáció is szokványos, ezt sugallja: az IN bemenet a visszacsatolás, ide jön két ellenállás a +5 és +12V-os kimenetekről. Az, hogy a +12V-ot is bevonta itt a visszacsatolásba, nem jelenti azt, hogy azt is olyan jól fogja tartani, mint a +5V-ot, hiszen az arányokat - a várható kimeneti terhelések figyelembevételével - már a trafónál eldöntik. Ebből következően a +12V-ot ÖNÁLLÓAN sosem fogod tudni beállítani. A privátban feltett kérdésed arra vonatkozik, hogy a +12V-ot szeretnéd maximálisan kihasználni, a +5V terhelése nélkül. Ebben az esetben meg kell szüntetni a +5V-ról jövő visszacsatolást és a +2,5V referencia figyelembevételével kialakítani az osztást a megkívánt kimenőfeszhez. Előfordulhat, hogy mégsem lesz megfelelő a terhelhetőség a védelmek miatt, azonban ha más kimenetet nem akarsz használni, akkor a komparátor bemeneteket a stabil kimenetből leosztott feszekkel "becsaphatod".
Az utolsó bekezdésben a komparátor bemeneteket becsaphatod részben az IC 2,3-as lábán lévő over voltage,és under voltage sens-re gondoltál?
Mert így azt hiszem értem, és köszönöm a segítségedet!
egy 300 wattos At tápegységt szeretnék átalakitani 2*60 voltra. mindenféle megoldást szivesen várok.
Sziasztok. A PC táp átalakítása cikkel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Itt AT-s táp az alapja az átalakításnak. ATX-es tápot is át lehet alakítani, ill felhasználható e célra, kísérletezésre?
Teljesen mindegy a topológia a főkört illetően.
Sziasztok!
Építem Amarton szuper cikke alapján az átalakított tápot. Nekem nem labortápnak kell csak egy +-25V-os tápnak. Na most a kérdésem a negatív oldalhoz kapcsolódik. Először is visszavezettem és van egy nagyobb tekercs a tápon. Annak elég vékony a huzalja, de néztem több tápon kb ugyanaz, de kibírja az a 3-4A-s terhelést? Másodszor. Írja a cikk, hogy kikel cserélni a negatív ágban a diódákat nagyobbra. Én egy másik AT-s tápból kiszedtem azokat a diódákat amik a pozitív ágban vannak és felül össze vannak forrasztva(ezekről ír is a cikk). Valami N25 HER302. Azt találtam hogy 3A-t bír, de ez még ha elég is lenne félek hogy hosszútávon megsül. Az működne, hogy: ezt párhuzamosan kötöm az egyik kicsi helyére, a másik kicsi dióda helyére meg berakom a másik AT-s táp másik, 3lábú diódáját, úgy hogy a két szélsőt összekötöm, és akkor lesz ott is két darab párhuzamosan bekötött diódám, ami nagyobb terhelést bír. Mit gondoltok?
Hali,
Szerintem a tektercs el fogja bírni. A diódákat nem célszerű így párhuzamosan kapcsolni, mert ha a belső ellenállásuk ugyan olyan, akkor az áramosztás miatt fele-fele arányban lesz megterhelve, így a kicsi nagyobb áramnál azonnal tönkre megy. Az így keletkezett rövidzár miatt a táp is hamar tönkremegy. Vagy így használod 3A-en, vagy veszel bele nagyobb diódákat. Üdv A.
Ó, kár, pedig azt hittem jó lesz. A választ köszönöm szépen!
 Üdv.:Gergő
A 3A-es hengeres diódákból kettőt használva elvileg 6A folyamatos átlagáramot kell bírnia a komplexumnak. Egyes 250-300W tápegységekben két ilyen diódát alkalmazva a plecsnire 10-12A maximális kimeneti áram van írva, amit én is személy szerint túlzásnak tartok a hűtés ellenére is, de a 6A teljesen reális. Lehet viszont ugyanilyen kivitelű, de 5A-es diódákat is kitermelni PC-s tápokból, azokból kettő már tényleg elviselheti a 10A átlagáramot huzamosan is.
A másik megoldás, hogy a +12V ágban használt, TO220-as tokozású dupla Schottky-kból kettőt kell megfelelően összekötve használni a -12V ágon. A "baj" az, hogy ilyen dupla Schottky-t én még nem találtam itthon olyat, ami közös anódos lenne és meg is lehet vásárolni. Így a közös katódosokból kettőt kell beépíteni... A másik a feszültség kérdése. Nekem az a tapasztalatom, hogy 20V felett már nincs elég tartalék a tápban arra, hogy nagy terheléseknél a bemeneti oldalon keletkező 100Hz-es brummot ki tudja egyenlíteni. Szkópon nézve láttam a saját átalakított 250-300W-os tápegységeimen, hogy a kimeneti 20V-ba szépen elkezdenek megjelenni a 100Hz-es brumm általi "beharapások", ha 100-120W-nál nagyobb, folyamatos terhelést húztam ki belőlük. Azt találtam, hogy kb. 18.5-19V-ra beállítva a kimenetet már a teljes terhelési tartományban aktív maradt a szabályozókör, és a kimenet teljesen stabil maradt. Ergo szerintem 25V-ra erősen kérdéses, hogy megfelelő lesz-e a tápegység, persze ez tápegységenként változhat is, de mindenképpen érdemes műterheléssel és szkóppal ellenőrizni átalakítás után a működését.
A tápegységátalakítós cikkhez lenne pár apró megjegyzésem:
1. Az AT-s tápok a vezérlés tápellátásához azt a szekunder tekercset használják, amiről a +12V is előáll (igaz, hogy nem LC tagon keresztüli átlagolással, hanem csúcsegyenirányítással, ezért a vezérlés tápfeszültsége erősen független az aktuális kitöltési tényezőtől). Ennek ellenére ha a kitöltési tényezőt nullára levisszük (nulla kimenethez ez kellene), akkor megszűnik a vezérlés tápellátása és leáll a tápegység. Ez az oka annak is, hogy minimális terhelés híján sok AT-s tápegység el sem indul, vagy nem normálisan működik. Tehát a cikkben szereplő, 0-20V szerintem kicsit megkérdőjelezhető, legalábbis az alsó határ mindenképpen. 2. A negatív 12V-os ágban érdemes még a gyűrűmagon lévő tekercselést és a soros fojtót is pontosan olyanra cserélni, mint amilyen a +12V-os ágban van, így a két tápfeszültség együttfutása nagyon jó lesz. Nálam ilyen átalakításokkal kiegészítve dupla tápos erősítő is működik PC-tápról, kifogástalanul. 3. Van pár olyan táp is, amiben a -12V ágban csúcsegyenirányítás és pl. 7912 van, az ilyet alaposan át kell alakítani, úgy, hogy a +12V-os ág tükörképévé váljon. 4. A kimenetre én párszáz (esetleg 1-2 ezer) µF jó minőségű elkonál nem tennék többet, mert a túl nagy kimeneti kapacitás a szabályozás sebességét lecsökkenti, extrém esetben instabillá teheti és a tápegység elkezdhet oszcillálni. A tápban eredetileg szereplő értékek véleményem szerint tökéletesen megfelelők, csak a feszültségtűrés miatt kell esetleg cserélni az elkókat. A -12V-os ágban használjunk ugyanolyat, amilyet a +12V-os ágban is. 5. Átalakítás közben mindenképpen ajánlott elválasztó transzformátort használni az áramütés elkerülése végett! Majd még lehet, hogy jut eszembe egyéb tapasztalat is.
Válaszolni szeretnék a megjegyzésekhez:
Azokkal az AT tápokkal, amikkel én találkoztam a vezérlő IC-nek a feszültséget egy segédtrafó szolgáltatja. Az IC táp lábán ezért van 20V körüli feszültség. Ha a +12V-ról kapná az IC a tápfeszültséget, akkor a táp el sem indulna és pláne nem lehetne az IC-n mérni 20V-ot. A táp a cikkben közölt átalakítással 1,5V-tól stabil, azaz innen működik igazi feszültséggenerátoros üzemmódban. Azonban a 0V-ot is el lehet érni, csak így már eshet a feszültség a terhelés hatására. 0V-on is működik és nem áll meg.
Nem akarok beleszólni, de amiben már segédtáp van, az bizony ATX-es táp, mert annak van készenléti feszültsége /STB 5V/.
Az AT-s tápok önrezgők, és miután az önbegerjedéssel feszültséget állítanak elő a kimeneten, az elindítja a 494-et, ami visszaszabályozza a tápot. Az AT-s táp, ha levágjuk a vezérlési oldalt/persze vezérlő trafó marad/, akkor is elindul, és ketyeg valamekkora frekvencián... Persze ez nem jó üzem, melegszik is rendesen. A TL494 fogja vissza, és tartja kordában. A Idézet: topicban már írtam régebben ezt-azt róla... „PC AT táp +-40V???” 
Ahogy EcoPityu is írta, azok, amikben már saját segédtrafó állítja elő a tápfeszültséget a vezérlésnek, azok már ATX-es tápegységek.
Az AT-s tápegységekben a 12V-os tekercsből állítják elő a vezérlés tápfeszültségét, de csúcsegyenirányítós módban. A csúcsfeszültség meg (elvileg) független az éppen aktuális kitöltési tényezőtől, ezért a szabályozás aktuális állapotától függetlenül közel azonos tápfeszültség kerül a vezérlésre, ami az esetek döntő többségében valóban a TL494. Viszont erősen nulla közeli kitöltési tényezőnél a kapcsolóelemek késleltetései miatt ez a tápfeszültség leesik, nullánál meg nyílvánvalóan teljesen meg is szűnik. Erre szerettem volna rávilágítani a megjegyzésemmel. És talán abban is egyet érthetünk, hogy a 1.5V az azért még nem nulla. Személyes véleményem egyébként az, hogy talán érdemes egy +20V körülre beállított AT-s tápegység után egy disszipatív szabályozófokozatot építeni, azzal tényleg le lehet menni nulláig (főleg, hogy van negatív segédfesz is, ha kell). Nem mellesleg szerintem egy ilyen fokozat szabályozási jellemzői és zaja is sokkal jobbak, mint egy kapcsoló üzemű tápegységé, így labortápegységként inkább ilyet használnék. Csináltam már olyat, hogy olyan ATX tápot, amiben javíthatatlanul tönkrement a készenléti rész, átalakítottam AT-stílusú, a tápfesz bekapcsolásakor önrezgően induló tápegységgé. Ugyanazt az elvet követtem, amit a korábbi AT-s tápok: csúcsegyenirányítással állítok elő tápfeszültséget a vezérlésnek, az önrezgő indulást a nagyfeszültségú teljesítménytranzisztorok B-C lábai közé forrasztott, nagy értékű (talán 470k-s SMD van benne) ellenállások segítik elő. Az átalakított táp tökéletesen működik.
Na és az hogy lehetséges, hogy eljutottam odáig, hogy a 22k-os trimmert még nem raktam be, és akkor úgy alapállapotban gondolom a maximumon ment azaz 25V-on. Ez volt tegnap. Ma bekapcsoltam mielőtt hozzányultam volna és csak 9.4V-van a kimeneten. Bármit csináltam vele maximum csak lejjebb ment 5.4V-ra. Na ez mitől lehet, hogy egy éjszaka alatt meggondolja magát?
Sziasztok
Sikerült megcsinálnom az átalakitást  Az lenne a kérdésem hogy valaki irta hogy a ventilátort a -12V ágba kell kötni. De ezt hogy is? Mert rákötöm a venti egyik madzagát a -12V-ra de hova a másikat? Vagy haggyam ott ahol van? Bár ott 16V van "nekemcsak ennyi kell".Meddig birja igy? Elöre is köszi a segitséget
Sziasztok !
Az a kérdésem, hogy a -12 V-os rész átalakításánál elhagyhatom-e azt a "harmadik" diódát ? Egyébként az mi célt szolgála ? Természetesen a kettős helyett egy nagyobb áramút teszek be bontottból.ATX táp
Sziasztok!
Van egy Acorp 250W-os tápom és szeretnék készíteni belőle egy savas akkumulátor töltőt ezért meg kellene emelnem a 12V-os ágat kb. 14V-ra. Találtam a tápról egy kapcsolási rajzot de igazából nem látom át, hogy mit kellene változtatni rajta, hogy tudja folyamatosan a 14V-ot. Látom, itt sokan értenek hozzá, ha esetleg valaki átnézné megköszönném.
Amarton is írta a cikkében, hogy el lehet hagyni a harmadik diódát, tegyél egy átkötést a helyére.
Hello, üdv a fórumon!
Nem találkoztam még ezzel a táppal, de ránézésre a követezőt kell tenned. - R48-at kivenni - R39-et 2,4kohm-ra cserélni - R53-at 22kohm-ra cserélni A táp a kimenőfeszültségét, a controller 16-os lábán szabályozza (Duty Cycle Controll). Az ide érkező feszültséget összehasonlítja a belső 2,48V-os referenciával. Jelenleg az 5V-ról (R48) és a 12V-ról (R39/R38-R53) érkezik ide feszültség az R45||R55 ellenállásokra. Az R48-at kiemelve, megszüntetjük az 5V-ról érkező szabályzójelet. (így nem kell terhelni az 5V-os tápot, a működéshez) Az R39 és R53 változtatásával, úgy állítjuk be az osztást, hogy 14V kimenő feszültség esetén, a 16-os lábon ismét 2,48V feszültség legyen. (Mivel az R39-et is változtatjuk, a 3-as láb feszültségét is visszaállítjuk 4V-ra) Aztán reménykedni kell, hogy a feszültségfigyelő áramkörök, ne vegyék észre a változtatást, mert az +5V -12V is magasabb lesz. Üzem alatt ne cserélgesd az ellenállásokat, mert a tápfesz felugorhat, és a kondik esetleg felrobbanhatnak. Átalakítás után hasonlítsd össze, a feszültségeket és a beépített kondik feszültségét. üdv! proli007
Kedves proli007, nagyon szépen köszönöm a gyors és kimerítő válaszodat hétvégén ráállok a témára és kicsalogatom azt a pár + Voltot a tápból, és jelzem mire jutottam!
Nem leltem adatlapot erről a vezérlő IC-ről, de félek, hogy a kimenetek szintjének figyelését is ő csinálja. Azaz lehet, hogy azokon a "lim" és "lim chk" lábakon lévő feszültségszinteket is utána kellene állítani a megemelt kimenet miatt, nehogy rossznak érezze a kimeneti jelet. Ilyen esetekben én inkább veszek 1-2 százasért egy olyan tápot, amiben TL494 dolgozik, mert arról legalább van kotta.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
