A számítás matematikailag jó,de egyébként nem.Mert terhelten nem lesz ott 300V.Sokat filóztam,hogy az orosz hogyan számolta a menetszámokat,nem igazán jöttem rá,ez az én hiányosságom.Szerintem inkább a 32/10 menetszámot válaszd,nem tudom rá fér e (?) , !

Hát igen... a bőség zavara.
A 3 fázis jó és rossz egyszerre. Mégpedig azért, mert a magasabb primer fesz. alacsonyabb áramot jelent, de tökösebb félvezetőket igényel.
Egy másik megoldás, hogy három egyforma hegesztőt építesz külön külön a fázisokra, amik csak 320V-ról mennek, hasonlóan, mint Tubi mester iker gépe, egy vezérlővel.
Szerintem...

Azt még hozzá tenném, hogy az áramsűrűség számításánál az effektív áramokkal érdemes számolni, mivel a tekercset az melegíti. Az áttételt pedig a trafó szórt induktivitása miatt kell kisebbre venni.
A szórt induktivitást a primerrel sorba kapcsolt induktivitásnak kell elképzelni és ez nagy terhelésnél úgy hat mintha csökkenne a primer feszültség az induktivitáson eső feszültséggel.

Jó estét! Érdeklődni szeretnék, hogy IXSH30N60A ez az IGBT az első próbálkozások idejére megfelelő lesz e ? Aztán ha minden klappol HGTG20N60A4D -t szeretnék majd... egyenlőre pihen a project nyárig, a primer huzal megvan. A szekunderre olvastam, hogy a lemeztől a tapasztalat óva int, ennek mi az oka? A hely kevés lesz? És nehéz a megfelelő szigetelés létrehozása? Akkor mit tudnátok ajánlani milyen CuZ-ból csináljak szekundert? Előre is köszi a választ! Üdv

Bocsi ez lemaradt, ne kelljen keresgélni

Szerintetek 3db 'sorkimenő' ferrittet mekkora teljesítményre lehet rávenni?

Most megnem találom a képet, de láttam olcsó orosz gépet azzal megoldva Mellesleg a kimeneti fojtónak milyen magot ajánlotok? Egy ilyen sorkimenő ferritet H alakban? Vagy a régi lomexes torroid nem jó? Egyáltalán lehet még olyat kapni, nem tudja valaki?

Háát, hogy lehet-e venni... szerintem már csak bontásból.
Viszont, valamennyi megépített készüléket láttam, kevés kivétellel csak ilyen magot használtak benne fojtónak.

Még szerencsére akad itthon azt hiszem egy pár olyan mag! Esetleg újabb féle sorkimenő trafó ferritével lehetne próbálkozni? Azokból többem van, bár nem tudom szét kéne kapni őket aztán meglátjuk a méreteket mire jó vagy sem, holnap meg is nézem kíváncsi lettem.

De a "kettő kevesebb mint a három" azaz "csak" két invertert kellene építeni és a plazmánál még egy kompresszor üzemelésére is kell gondolni-azaz minél nagyobb fesz-en kivenni ugyanazt a teljesítményt.A jelenlegi trafóm is csak 400V-ról tudom üzemeltetni.Más--lágyindítás:nincs megfelelő relém viszont három" marék" (itt tényleg mérték egység lesz a marék) 24Vos és 25A-es panelba építhető bistabil relém van de nem tudom hogyan lehetne itt felhasználni a három darabot?Nincs valakinek ötlete?

Köszi, hogy átnézted majd a 32/10-et választom!

Gábor van dioda ebből tudnál segíteni hogy melyiket válasszam?
RL205; FR105; FR102

FR102 (100V/1A/150ns)

Az IXSH30N60A egy nagyon gyors típus a kéttranyós nyitó kapcsolásban jó,duplázva akár véglegesen is, a HGTG20N60A4D belső diódás az a teljes hidasba való,de D nélkül a kéttranyósba is jó.

Köszi, ez nekem csak a vezérlőbe kell! A FŐ panelbe az 1N5822-est teszem! Ez így jó lesz ugye?

Nos a belső statikus árnyékolást kibeszéltük.
A külső sönt szalagról mi a vélemény? (ami a trafó külsején körül van)
Érdekes módon, a monitorok és TV-k kapcsitápjaiban elterjedt, annak ellenére, hogy esetenként flyback, az átalakító.

Valaki már említette, hogy ha ívet tudsz fogni, akkor egy tökös 24V-os akkuval is szépen lehet hegeszteni. Gondolom, hogy a belső ellenállása segít a jó ívtartásban.
Ha egy stabilizált 24...28Vdc és 30...150Adc tápegységgel próbálunk hegeszteni az nem jó mert kondenzátorról táplálkozna az ív. A szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy az induktív tag kell, hogy az ív felől legyen. Vajon, ha marad a DC.PS. aminek a kimenetére egy plusz induktív tagot építünk, akkor hogy alakulna az ívtartás? A kérdést az indította el nálam, miszerint a frekvenciának befolyása van az ívre, mégpedig úgy, hogy a freki emelkedésével, romlik az ívstabilitás.
Kérem hozzászólni...

A kondi a feszültséget, a tekercs az áramot tárolja. Ha például veszünk egy 50Hz-es sima trafós hegesztőt akkor érezni a sercegést ahol ugye kialszik az ív gyakorlatilag egy pillanatra a null átmeneteknél és akkor nincs áram ami a hőt adja, de ha n*10kHz-en kapcsolunk akkor már gyakorlatilag alig van idő erre és ezért szebb és jobb a varrat minősége, és a fojtó is ezért kell, hogy az áramot lökje nemde?

Igen.

Az DSEI30-06A típusú dióda megfelelő lenne a kimeneti egyenirányításra 4-4-et párhuzamba kapcsolva? Vagy inkább 60APU04-et vegyek? Esetleg a kísérletezések idejére megfelel a DSEI vagy fölös próbálni vele? Amit tudni kell róla 37A-es, 600V-os és 35ns dióda. Gondolom már 8db sokat disszipálna, Ti milyen diódákat használtok?

Üdv mindennkinek!

Sajnos továbbra is csak alkalmilag vagyok. Azért nem jövök üres kézzel. 50kHz-re a "nagyfiúk" (értsd gyártók) az AWG 36-os méretü szálakból álló litze-t írják. Feltöltöm az amerikai New England Wire Technologies (a világ vezető litze fejlesztője) litze katalógusát. Ebben jól látható, hogy a 20-50kHz-es tartományra az AWG 36-os [Ř 0.127mm] szálakból font litze való, eddig az értékig érdemes csökkenteni a szálak méretét (csak tudják, milliószám készültek évtizedek alatt az általuk gyártott litze-ből trafók különböző frekvenciákra és teljesítményben, a pár wattostól a 100kW-os nagyságrendig, és rengeteg kutatáson vannak túl). Szerencsém van, egy jó kilónyi Ř 0.12mm-es tekercselődrótom van, ebből lesz majd készítve a litze. Nálam a "szegény ember litze-je" is gyári lesz. Strapás meló lesz, az tudom. De ha már amúgy sem lehet beszerezni, meg drága is, hát rászánom azt az egy napot majd amikor kell. Először pászmákat gyártok, és ezek lesznek utána tovább tekerve egy pászmának (Round Type 2).

Sokáig idegesített, hogy nincs egy nyomorék táblázat, ahonnan az amerikai méreteket azonnal lehet mm-ben látni. Ez a gond megszünt ! Ráadásul mm2 adatok is vannak a táblázatban, ha épp jó nekünk a feltüntetett átmérő.

AWG to Metric Conversion Chart

Ez egy érdekes konverziós tábla, mert fel van rajta tüntetve a Maximum amps for power transmission, és a Maximum frequency for 100% skin depth for solid conductor copper.

Wire Gauge and Current Capability Chart

Itt van még egy wikipediás AWG-Metrikus táblázat is, szintén ellenállásértékekkel éskresztmetszetekkel.

American wire gauge (AWG)

Én a részemről a litze kérdést (milyen vastag szálakból álljon) lezártam, a legegyszerűbb használni a "nagyfiúk" által használt méreteket. Persze ez alá is lehet menni, de ahogy p_istvan is írta, számolni kell a veszteségekkel, melegedés, teljesítmény csökkenés. A szigetelés kérdése továbbra is flexibilis nálam, még foglalkoznom kell vele. A frekvenciát én is 50-60 kHz-re szeretném felvinni. Mivel a félvezetők már megvannak, nálam is egyenlőre marad az IRFP460-al készült orosz gép. A teljes hídhoz bonyolultabb lenne a tekercselés, és több félvezető is kell.

Valamekkora kondi, nem túl nagy, szerintem segítene jobban tartani az ívet, de ez csak az én véleményem. Igazság szerint a kimeneti folytót is állíthatóra lenne jó készíteni, a különböző áramokra. De ez nem olyan egyszerű ugye, mint 50Hz-re egy állítható magos folytót tenni. A külső árnyékolással egyenlőre nem foglalkozok, talán a vezérlőt lenne érdekes védeni a szórt tértől, hogy stabilabb legyen. A házat amúgy is lemezből szeretném, az kifelé elég jól véd a zavarsugárzás ellen. A bemenetre kéne egy jól méretezett szűrő, a hálózati irányba kiszökő zavar ellen.

Nem olyan komplikált az áramtól függő induktivitású fojtó, nézd meg a mellékletet.
Egyébként ez a háttal fordított U57-tel készült fojtó is hasonlóan csökkenő induktivitást mutat nagy áramoknál, mert a ferrit folyamatosan telit be ezzel a konstrukcióval is.
Üdv: P István

Szia!

Érdekes ez a Litze dolog. Hegesztőt ugyan nem építek, de éppen egy erőteljes tápot készülök építeni, erősítőhöz és megvan már hozzá mindenem. ETD 59 - N87 magos trafóra szeretném elkészíteni a lehető legjobb tekercselést, a frekvencia 50-75 kHz között lesz, várhatóan (Al=5300nH). Tudnál segíteni abban, hogy milyen átmérőjű szálakból készítsem a fonatot és mekkora voltonkénti menetszám lenne az optimális? Erről a tápról lenne szó.

Méretezés: Bővebben: Link
(már egy párszor feltették)

Próbálta már valaki a vizvezetéktechnikában használatos teflonszalagot köpenyszigetelésre használni? Némi türelemmel szépen belehetne bandázsolni házilag készült litzefonatunkat, a hőállósága nem kérdéses, és a szigetelési tulajdonságai is jók.

Méretezés ügyben már kaptál választ. A litze az AWG 37-es szálakból lenne ideális, ennél vékonyabb szálnál már nincs javulás a váltóáramu ellenállásban. Ez 0,11-0,12mm-es huzalvastagság. Ez a fenti linkem alapján szálanként 0.031 A-ral terhelhető max. (0,12-es huzal). A megfelelő teljesítményhez számolni kell a szükséges keresztmetszetet, és annyi szálat besodorni (előbb kiseb pászmákba, majd ezeket egybesodorni). Jó kis szórakozás lesz. Olyan helyet még nem találtam, ahol a megfelelő méretben gyárit is lehetne kapni, de állítólag elég húzós az ára. A forrasztása a litze-nek sem kis mutatvány, nem árt néhány év aktív forrasztgatási tapasztalat hozzá. Túlhvített ónnal és folyasztószerrel óntankban lehet a legegyszerűbben. Ez lehet akár egy nagyobb hangszóró vas csészélye rezsón pld. . Szabad térben kell végezni (túlhevített forrasz párolgása, mérgező!). Ezen kívül hamar oxidálódik a felszine, állandóan takarni kell az edényt. Többször kell felválltva a folyasztószerbe és az ónba mártani. Jobb a pászmákat külön ónozni, és csak a legvégén egybeolvasztani őket (pld. vastagabb dróttal (lakkozott) melegen összehuzatni őket egybe). Gyárilag is az ónfürdőt javasolják a liztze forrasztásra, gyártanak is ilyen tankokat hozzá saját fűtéssel, direkt ilyen célra. Kicsit visszább a topicban ismertettek lakkleégetős forrasztást is.

Én meg fogom majd próbálni. Azon is gondolkodtam már, hogy a litze-be fonás közben szilikonzsírt kéne tenni a szálak közé, és úgy betekerni szigetelővel. Akkor sokkal jobb lenne a hőkivezetés az összefont és betekert kész sodratból, hiszen nem csak minimális keresztmetszeten menne a hő a külső szálak felé a belsőkről, és a flexibilitása is megmarad a tekeréshez.

Ez is jó ötletnek tűnik.

Ma vásárolnék be alkatrészeket egy inverteres hegesztőhöz, és elgondolkodtam, valójában mik is az előnyei. Azon kívül, hogy kisebb, és könnyebb milyen egyéb előnyökkel jár a sima trafós hegesztőkkel szemben? Mert elgondolkodtatott az ár kérdése.. Ennyi pénzért már elég nagy és jó gyári trafósat kapni. Még mielőtt... nem én építeném.