Hali Mindenkinek!
Véletlen tévedtem erre a topicra. Én is gondolkotdam kicsit régebben a vízbontáson....
A lényege (amit eddig 1-2 ember elért, ha egyáltalán elérte), hogy a vízbontáshoz valóban sok energia kell,mert a kovalens kötést csak ugyanannyi energiával lehet szétszakítani, mint amennyi az egyesüléskor felszabadul.Azonban létezik egy elmélet, miszerint ha olyan frekvenciájú impulzusokkal próbáljuk szétszakítani a molekulákat, mint a saját (mozgási rezonanciájuk???) akkor a töredék energia kell csak.Azonban, ha el is található ez a frekvencia,az az elektrolit melegedésével máris megváltozik, nem beszélve a fejlődő buborékok okozta kapacitásváltozások az elektródok között, amihez az elektronika hőváltozásából eredő frekvenciaváltozás is hozzájöhet.Tehát egy olyan vezérlő elektonika is kellene, ami "utánállítja" a rezonanciát. Számoljunk!
Hagyományosan egy autónak minimum 35 KW teljesítménye van. Ha a hasznos munkát teljes egészében a generátorra vezetjük, akkor 80%-os generátor hatásfokkal számolva 28Kw elektromos energia szabadul fel, (egy normál gk. generátor kb 500W ot ad) Ha a (hagyományos) vízbontó 90% hatásfokú akkor 25.2 KW teljesítményünk van.Ezt bevezetjük a motorba, és annak 35% hatásfokával kapunk megint 8,8 KW mozgási energiát. Tehát a vízbontónak 400%-os hatásfokkal kell dolgoznia, és akkor az autó MEG SEM MOZDUL, CSAK NULL SZALDÓS!
Ez az autós példa rámutat arra, hogy a semmiből nem lehet energiát nyerni.

hu ez a rezonenciás dolog erről hallottam. arra épít hogy majd pont akkor küld impulzust amikor a molekulát alkotó részekcskék éppen kicsit távolabb vannak egymástól mint az szokot lenni és akkor nagyon tök jó lessz.

Kb jah. nekem meg 40 es bránerem van

na mind1. az ürge feltételezése szerint van olyan helyzet amikor a molekulákat alkototó részecskék nagyja távolabb van egymástól mint kéne, létezik is ilyen, de az ellentéte is megvan.

A nagyszámok törvénye szerint az eloszlás 50-50%, eredőben ugyanazt kapjuk szóval ez is csak egy újjabb olyan dolog amire kizárólag cáfolás létezik, nemhogy megerősítés.

na mind1. eddíg azt tisztáztam hogy az, aki percenknt egy liter vizet lebont az kap az arcába percenként 70 liternek megfelelő huzatot (az azért már szép).


Igazából amperen nemtudunk spórolni ha széjjel akarunk választani egy anyagot atomokra. Ottvan a faraday állandó, avval lehet is számolni. Nyilván azért számolnak azzal mert még senki se bizonyította hogy érne valamit. Ja nem, elnézést, mindenhol azért számolnak azzal mert már bizonyított dolog hogy az úgy van s kész. (fenébe.. ha semmi bizonyíték nem lenne rá mondhatnám hogy már kísérleteztek vele, és valakinek a valahol sikerült , de sajnos semmi feljegyzés / hiteles mérés nem készült, akkor biztos hihetőbb lenne... na mind1..)

szóval amit lehet tenni hogy próbáljuk csökkenteni a víz bontásához szükséges feszültséget. Ugyanis a gázképződés nem a feszültség, hanem az áramerősség függvénye. (najó, tudom hogy marhaság ez is mert már.. bizonyított dolog, de azért.. na. okés?) szóval.. ha fel lehetne turbózni a víz vezetőképességét, akkor talán lenne valami.. remény.
Pl. ha a víz vezetőképességét valami értelmes megoldással a szuprevezetőkéhez hasonlatossá lehetne tenni. nem pont zéró ellenállásra gondolok hanem valami kis értékre.
mondjuk 0,1 volt lenne, akkor nem lenne ügy 100 ampert áthajszolni rajta. Amúgy megsúgom azzal se érne el senki kirobbanó eredményt.

Gyorsítani a bomlást lehet feszültség emeléssel, de már mint mondtam vala, a (tápfesz-bontás minimum fesz) * (áramerősség) csakis fűteni fogja a vizet, ugyan a hőközléstől könnyebben bonthatóvá válik a dolog, de még az sem az igazi. Már csak azért is mert iszonyat energiát vesz fel a fűtés. A víznek van talán az eggyik legnagyobb hőkapacitása, pont ezért szeressük mint hűtőfolyadékot, rendicsek?

naccerű. A fenti kis írás is remekül mutatja hogy a büdös életben nem fogja meg megérni lebontani a vizet hidrogénnek, aztán elégetni.

Legalább a kötési energia kell ahhoz hogy felszabaduljon (lebomoljon) a víz és uuuugyanennyit fogunk visszanyerni amikor elégetjük.

Megsúgom a vízbontás hatásfoka katasztrófális elektrolízissel.

Okosan végig gondolja az ember, hogy 12 voltal szokták az otthon kísérletezők megküldeni a dolgot, mikor 2-3 voltról a csapvizet már lehet bontani.

Amit hőben elkönyvelhetsz veszteség az tulajdonképpen (12-2)*(áramerősség)
mondjuk legyen ez most 5 amper. Mert arra már azthiszik hogy sok.
az 50 watt. a teljes amit befektet az ember, az meg 60 watt. szóval ha semmi más veszteségünk nincsen (és KEDVES múdón 2 voltal számoltam) akkor kb. 16 % os hatáfokkal tudunk széjjel bontani vizet.

Kérdem én, adok 16 forintot, adsz egy 100 ast?
Jó biznisz?
hát nekem igen, ha még valaki úgylátja hogy jó, csak szóljon, van egy rakatnyi apróm, szivesen cserélgetem 100 asokra 16 forintjával.
nyélb üthetjük na.

Hi!

Téényleeeg!!
Rosszul írtam!!!
70W-al egy perc alatt termelek meg 1 Liter durranógázt....
Valóban elírtam kissé....de így már passzol!!!

Ha valakit érdekelne. Olcsó vegyszerekkel növelik a vízbontás hatásfokát. Kb a felétől érdekes.
videó

Hogy jön ki a 70W?
Én 80A körül tudok 1 perc alatt 1 liter gázt termelni, ez 3V-tal 240W.Ehez képest a 70W nagyon baráti.Hogyan sikerült?

Szia!

Nos.. Mint tudjuk, a vízbontásnál az amper számít...
Ha 1L durranógáz fejlesztéséhez 70A szükséges, (1 perc alatt) akkor hány volton bontom a vizet????

Matematikailag 1V-on.
Én 80A körüli áramot számoltam a méréseimből 1l durranógázhoz.
Hogyansikerült 1 V-on bontanod?

Van-e valakinek ötlete arra, hogy a konyhasóból (NaCl) hogyan lehetne kivonni a közé kevert káliumkloridot (KCl). Az is segítség volna, ha valaki belinkelne egy olyan oldalt ahol vegyész fórum van.

Átkristályosítással. (A NaCl-ra előbb lesz telített az oldat mint KCl-ra...) De szerintem egyszerűbb ha veszel a vegyszerboltban tiszta NaCl-ot...

Köszönöm. Hol van ilyen bolt?

Például Budapesten a József körúton.

Köszönöm, utána nézek.

Sziasztok!
A hozzáértőkhöz lenne egy kémiai jellegű kérdésem (ez ügyben teljesen laikus vagyok). Tehát. Tudom, hogy a hagyományos, savas gápjármű-akkumlátorokban elvileg kénsav van (adott töménységben). Nekem kb. 15-20%-os töménységű kénsavra lenne szükségem (eloxáláshoz, ITT van a vele foglalkozó téma). Nagyobb mennyiség kellene (15-20 liter, hogy nagyobb tárgyakat is tudja eloxálni, meg talán így kevésbé melegszik majd a nagyobb hőkapacitás miatt), és ezt már nem lenne olcsó megvenni. Van viszont több rossz akksim: traktor- és autóakkumlátorok, amik már "elöregedtek". A bennük lévő savnak mennyi köze van még a kénsavhoz (kémiailag)? Jó lehet ez nekem, ha beállítom a megfelelő töménységre?
Előre is kösznöm a segítséget!
Üdv: FazksG

Hi!

Elvileg kénsav van benne, viszont jelentős mennyiségű ólmot tartalmaz, ami zavarhatja az elektrokémiai reakciókat (Ni leválasztását meghiúsítja néhány ppm ólom). 15-20 liter kénsav egyébként nem drága, 3-400 Ft/l áron lehet kapni akkusavat, ez 37%-os kénsav, felére hígítva 18,5%-os savat kapsz, tehát 20 literhez megvan a kénsav 3-4000 Ft-ból.

A másik probléma, hogy nem lehet pontosan tudni, milyen koncentrációjú kénsavat tartalmaz a régi akku, és mit öntözgettek még bele a kénsav mellett... De végszükség esetén használható az akkuból kitermelt sav is.

Köszönöm a választ!
Valószínűleg akkor beruházok "rendes" savba, ezzel nem akarom szívatni magamat. Már csak egy kérdés: Az eloxálás során "elhasználódik" a sav? Vagy használható huzamosabb ideig egy "garnitúra" (csak hobbi szinten 1-1 kisebb tárgyat szeretnék eloxálni)?
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdv: FazksG

Sziasztok!
Azzal a céllal nyitom ezt a topikot, hogy minden olyan kérdésre választ kapjunk, ami kapcsolódik mind az elektromossághoz, mind pedig a kémiához.
Első hallásra a kettőnek semmi köze egymáshoz, de a kettő jó barát pl: galvánelem, elektrolizáló cella satöbbi.
Első kérésem fel is tennném.
Szeretnék eg yolyan tápegységet ami elég nagy ampereket tud leadni, de ezt ahhoz használnám, hogy vizet bontsak vele hidrogénre és oxigénre, szóval ha úgy tetszik rövidre zárnám egy elektrolittal. Azért kellene nagy áramú, mert a vízbontás annál gyorsabb minél nagyobb az áram( Q=I*t)
Szeretnék egy jó kis kapcsolási rajzot. Köszönöm szépen.

Kapcsolási rajz?
Olyan egyenirányító kell ami 5V/1000A ! Na ezzel már lehet vizet bontani! A galvánban így zsírtalanítjuk a fémet: kád a pozitív a munkadarab a negatív erősen lúgos oldatban. Közben meg megy a vízbontás is. Minap volt egy kis szikra aztán berobbant a durranógáz ami keletkezett! Aztán nem tudtam hogy gatyát cseréljek vagy dobhártyát!
Kb 1000VA-es trafóval és hozzá való egyenirányítóval lúgos vagy savas oldatban elérheted a 200 ampert 5V melett. Ennyi elég az elektrolízishez. A gond csak ott van hogy olyan kádat használj ami nem fog kilyukadni, mivel az anód felé áramlik a katódfém! Teheted fordítva is de akkor is a katódfémed fog elfogyni. Nálunk ez nem gond mert a zsírtalanításkor a keletkező hidrogén éppen a munkadarabról robbantja le a zsírt/olajat, és mivel egyszerre 300kg anyag megy be a kádba a felületre elosztott áram sem olyan nagy.

Szia!
A kapcsolási rajz egy tápegységnél az egyszerűbb rész, itt van egy például: Kapcsolás. A probléma az, hogy megfelelő transzformátort (trafót) szerezz hozzá. Tudnod kellene, hogy milyen feszültségre van szükséged, erre a kérdésre választ kaphatsz EZT a témát olvasgatva. Konkretizálni kellene azt is, hogy a "sok" amper az pontosan hányat jelent (szintén az előbbi témában való elmélyülést javaslom...). Ha ez megvan, akkor nekiállhatsz trafót keresni. Nézz szét az Apróhirdetés menüben (jobb fent), vagy a Vaterán/TeszVeszen. Ha ez nem jön be, akkor menj el a soron következő börzére. Ez után még kelleni fog egy greatz-híd. Ilyet bármelyik elektronikai/híradástechnikai szaküzletben kaphatsz, vagy a HEstore-ban is van (fent, banner). Itt fontos tudni, hogy jóval nagyobb terhelhetőségűt kell venni, mint amekkora áram valóban át fog rajta folyni (pl. 3-4 amperhez nem árt a 25 A-s, vagy ha hűtőbordára szereled, lehet kicsit kisebb is). Kell még utána pufferkondenzátor, bár ez vízbontáshoz szerintem nem feltétlenül (a kémia óra topicban erre is biztosan találsz információt). Ha teszel bele puffert, általános szabályként azt szokták mondani, hogy amperenként ezer µF (mikrofarád) kell, de minél több, annál jobb. Az előbbi boltban ezt is megkapod. Azt hiszem, röviden ennyi.
Remélem tudtam segíteni.
Üdv: FazksG
Bár ez a téma se lesz hosszú életű, mert van kémia óra illetve tápegységek c. téma is... Remélem azértnem gépeltem feleslegesen.

Otthonra? Kísérletezgetni? Mindenképpen! Miért nem mindjárt 2000A! Vagy szerezzen egy atomerőművet, nincs mese, másként nem megy...
Otthon szerintem az ember ne akarjon 2-3-4 ampernél nagyon többel vizet bontani (klórgáz keletkezik, nomeg a felszabaduló durranógázt is el kell vezetni valahova), ahhoz meg 1000A-s egyenirányító?

Kíváncsi vagyok, egy ellenőrzés alkalmával mit szólnának hozzá . Nesze neked, munkavédelem!
Üdv: FazksG

Köszönöm szépen!
Igazából ez az öt volt ez tetszik, mert ugye egy bizonyos értékeken bell a vízbontáshoz mindegy a fezsültség, csak egyenáram legyen, és ha lehet erős.

Szia.
Ezekkel amiket leírtál tisztában vagyok, de köszönöm, jók az infók..
Egyébként az a topik nem csak vízbontásról szól, mint ahogy azt már írtam is, hanem mindenféle elektromos-kémiás dologról, hogy ilyen téren se legyünk lemaradva.
Egyébként pedig kémia szakra járok, most voltam országos verseny döntőjén tizedik, úgyhogy a kémiával nincsen probéma

Jah egyébként attól, függ, hogy fejlődik-e klórgáz, hogy van-e benne klór tartalmú anyag(sav, só...)ami kell az elektroliízishez
de csak egy nagyon-nagyon pici.
De ha tud valki eladó atomerőművet megveszem...
Mégegyszer köszönök mindent, én kíváncsi vagyok milyen kérdések érkeznek ide még.

Hello!
Szerintem ha megvetted az atomerőművet akkor figyelj a kismegszakítóra is, mivel 5kW már nem egy kávédaráló teljesítménye!

szia látom te is vizet akarsz bontani javaslom keress rá a meyer féle vízbontóra. Sokkal jobb hatásfokkal dolgozik, mint egy sima vízbontó Kicsi árammal működik:d

Sziasztok! Alumíniumot lehet házilag eloxálni, bórsavat és etilén-glikolt be lehet szerezni. Szerintetek ezek felhasználásával lehetne-e házilag elektrolit kondenzátort építeni? Tudom, hogy ma már viszonylag olcsón, kis méretben beszerezhető szinte bármilyen elkó, ezzel a kínálattal nem is akarok versenyezni. Mindössze arra keresem a választ, hogy házilag kivitelezhető-e a dolog.

Szia Fazksq!

Az öreg – lemerült akku savsűrűsége alacsony mivel ólom szulfát képződik a lemezein. Ha hosszan így áll az akku ez a szekunder szulfát már nehezen vissza alakítható.
Létezik szulfát mentesítő mely tű impulzusokkal vissza alakítja a szekunder szulfátot is.. Ki lehet próbálni..
Szóval a lemerült akku savsűrűsége szinte 0, ha még fel tudod tölteni az akkut akkor lesz ismét mérhető savsűrűsége, mert a szulfát réteg a lemezekről ismét visszakerül az elektrolitba.

Galvánüzemben mindenképpen keletkezik durranógáz!
Ezért tilos a nyílt láng használata és erőteljes szellőztetés van. Emellett mégis előfordul hogy néha keletkezik szikra és berobban, de hozzá lehet szokni.... Nem nagy robbanás csak olyan mint egy pisztolylövés, csak ha nem számít rá az ember akkor meglepi!
Azt nem tudom honnét keletkezhetne klórgáz a vízbontáskor, mivel a vizet csak hidrogénre és oxigénre lehet bontani (H2O). Mivel a klórgáznak elég jellegzetes a szaga, csak észre venném ha keletkezne.....
Nem kell 1000A a bontáshoz, ezt csak a hatékonyság miatt írtam és atomerőmű sem kell hozzá, bontottam vizet 4,5V-os zsebteleppel is Öveges professzor leírása után is.

5V 1000A a számításaim szerint 5 kW! Ez kb 3 légkondi teljesítményfelvétele csúcsüzemben. Ha egyéb tényezőket (veszteség...) beszámítunk akkor sem több 6 kW-nál. Nem éppen otthoni használatra való de a hatékonysághoz nagy áram kell. Az egyik kádban KTL festés megy, ott 200V DC/100A a feszültség és ott még sosem keletkezett durranógáz. Amiatt nem mert ott a festék ioncserélt vízben van feloldva és csak sztatikusan tapad a munkadarabra.

Hali minden elvetemült kísérletezőnek!

Van valakinek tapasztalata réz-szulfátos (elektrolízises) nyákmaratásról?

Ha OFF, szóljatok és már itt sem vagyok!

Ha sorozatba kellene több száz egyforma nyákot gyártanom, valószínű galvanikus úton álítanám elő. Először rávasalnám egy nyákra a tömeggyártmány negatív tükörképét, majd kimaratnám, a későbbiekben ez lenne a katód. A galvanizálás során a nyers nyákot anódként kötném, és néhány tized miliméterre párhuzamosan a negatívval szembe helyezném. Elektrolitnak konyhasó oldatot használnék, amit folyamatosan áramoltatnék a két nyáklap között. Ha fix árammal hajtanám, akkor a galvanizálás idejét is fixre lehetne venni, miközben bármi mással foglalkozhatnék. Mindössze annyi karbantartást igényelne, hogy minden n-edik maratás után le kellene csiszolni a negatívról az anódról átvándorolt rezet.

A rézszulfát éppen galvanizáláshoz kell! Ezzel réz bevonatot lehet létrehozni fémek felületén. Pl: kilincseken vagy nyáklapon. A rézszulfát még jó permetezésre is a szőlőben mészhidráttal vagy mésszel keverve.
Nyáklapot maratni sósav és hidrogén peroxid keverékével lehet (gyors és büdös), vagy vasIIIkloriddal (lassú de nem büdös)!
Rezet rézzel nem tudsz maratni, még ha lehetne is akkor pillanatok alatt telítődik az oldat és leáll a kémiai reakció.
A hidrogénperoxid és sósav keverék úgy működik hogy a hidrogénperoxid oxidálja a rezet a sósav pedig lemarja az oxidréteget. A vasIIIklorid pedig úgy hogy oxidálja a rezet és közben sósav keletkezik ami marja a rezet. Mivel ennél a megoldásnál nem áll készen a sósav ezért lassabb a folyamat, mert meg kell várni míg a megfelelő mennyiségű sósav keletkezik. Emiatt ki is fárad az oldat de melegítés mellett még használható egy ideig.