Sziasztok!

Régóta foglalkoztat ez a téma, de sehol sem találtam leírást arról, hogy egy ilyen készülék hogyan működik. Nyilvánvalóan én is nézek korházjelenletes filmeket/sorozatokat ahol gyakran elhangzik a töltés "300-ra" és egyéb ehhez hasonló szövegek, ez gondolom Joule-t jelent. A kérdésem inkább az lenne, hogy mekkora feszültség található és mekkora áram megy át a két elektródáján?

Nekem van egy régi többcélú mobil orvosi készülékem,többek közt defibbrillátort is tartalmaz. A legnagyobb beállitható energia 400J. Emlékezetem szerint a tárolókondenzátor 50uF. Ebből már visszaszámolható a töltési feszültség. A kisütőáramot a bőrellenállás határozza meg,erre nem tudok számszerű adatot mondani.

4Kv 50µF os kondi az szép állat lehet

Akkor viszont nem Joule,vagy rosszul emlékszem,de nekem 50µF lebeg a szemem előtt.
Nemigérem,hogy rövid időn belül megnézem,mert sem időm, sem energiám néhány mázsa kütyüt lepakolni róla...

tehát akkor az egész működésének alapja egy kondenzátor, feltöltése, ill kisütése?

Igen.

Az én kondim 6kV-os és 30 mikrós.Ez is defirillátorból van kiszedve."Jól néz ki".

Akkor mégiscsak jól emlékszem,de a kondi mérete nekem még nem a "batárnagy" kategória.
De tényleg jól néz ki (angol gyártmány helyes kis porcelánszigetelőkkel).

Ha batár naggyal kellene szaladgálni akkor már tényleg "Vészhelyzet lenne"!

nem tudnál feldobni egy képet róla valamikor?
Érdekel a dolog, sose láttam még ilyen állatfajt.

Addigis nézd meg ezeket.

Már csak holnap.

Sziasztok!

Csak érdekesség képpen mondom ha valaki nem tudná (én sem olyan rég tudtam meg), hogy a defibrillátor a szívet nem ujra indítja mint a filmekben, hanem leállítja! Pl: ha valakit áramütés ér és a szíve fibrillál (vagyis remeg) akkor azt a szívet addig nem lehet újra éleszteni míg meg nem állították a remegést! Ekkor jön a defibrillátor és leállítjak vele, aztán jöhet a szívmasszázs!

Sziasztok!

Hááát, ez azért nem teljesen így van! A szív, ha leállt, vagy akár fibrillál, akkor egy erőteljes összehúzódással, amit mondjuk egy defibrillátoros áramutés vált ki újra tud indulni. Ha van egy ernyedt, megállt szív, azt egy erőlejes rántás, (összehúzódás), amit a defibrillátorral is ki lehet váltani újra tudja indítani. Hasonló a helyzet egy pitvar-, vagy uram bocsá kamrafibrilláció (bár ezt kicsit nehéz túlélni, ha pár percen belül nincs ez az eszköz) esetén. Ez az áramlökés gyakorlatilag "kiüti" a szív ingerültevezető csomóit (igen! Több is van belőle, nem csak a sinuscsomó!!! Meglepő, de van egy másodlagos csomó a kamrában is, ami kb. percenként 30-40 összehúzódást tud prukálni!) és helyreáll a rend. Egyébkét a rendszertelen összehúzódás esetén, amit már nem lehet gyógyszeresen kezelni (pl. pitvarfibrilláció, ami nem reagál a gyógyszerre) ott csak ez a "kiütési" módszer marad, de ezt csak altatásban végzik, mert nem túl "kellemes" érzés.
Ha viszont a szív áll, és nem fibrillál, hanem gyakorlatilag valamilyen sokk miatt megállt, akkor is segít ez az eszköz, mert "összerántja" a szívizmot, ami ezután "normális" esetben magától beindul. De ebben az esetben általában elegendő egy qrva nagy ütés (és itt tényleg r***dt nagy ütést kell érteni!) a szegycsontra, és az is képes újraindítani a szívet!

Mindent összevetve erre is, meg arra is használható a defibrillátor, de csak szakember!!! kezében. Ha ezt valaki otthon kipróbálja, amit SEMMI ESETRE SEM AJÁNLANÉK SENKINEK!!!, az számíthat arra, hogy megállítja a szívet. Egy normálisan működő szívnél ezt a hatást lehet vele elérni!
TEHÁT EZZEL OTTHON SENKI NE KÍSÉRLETEZZEN, MERT HA VALAMI, AKKOR EZ TÉNYLEG ÉLETVESZÉLYES!!!

Hát egy tanártól hallottam amiket írtam az előbb gondoltam ő már csak nem informál félre....!

Nagyon erdekes dolgokat irtal le. Egy resze ismeros, de most nagyon kivancsiva tett a "vezerles" resze

Szia!

Nos, akkor leírom érthetőbben! Bár ez egy elektronikai portál, ez pedig lehet OFF lesz, de a tisztánlátás miatt leírom a szív működését.

A jobb pitvar hátsó falában van egy kics módosult izomcsoport, a neve szinuszcsomó. Ez a szív ingerkeltő központja. Emelett a szívben kialakulhatnak máshol is ilyen sejtek. Tipikusan a pulmonális (tüdő) vénában lehetnek ilyen sejtek. Ott ahol a pulmonális vénák beszájadzanak a szívbe. Ezek is adhatnak a szinus csomó melett "impulzusokat" Ha ez megtörténik akkor keletkezik a pitvarfibrilláció. (pontosabban máshogy is keletkezhet, de ez szokott a leggyakoribb ok lenni.) Ilyenkor a szívizmot mindkét inger összehúzza. És a szív elkezd szabálytalanul verni, fibrillálni. Ha ez a pitvarban alakul ki, akkor "annyira nem veszélyes", mert van egy atrioventrikularis csomó (AV csomó) a pitvar-kamra között és ez úgymond megszűri a túl nagy pitvari frekit. Ilyenkor a pitvar mehet percenkénti 400-as!!! ütéssel, de az AV csomó miatt nem megy át csak minden második, vagy harmadik impulzus. De a szív ilyenkor is rendesen teker, ez a valóságban kb 160-170-es pulzust jelent. Ilyenkor a szív nem tud kellően "pihenni" és ha ez a helyzet sokáig fennáll, akkor oxigénhiány miatt a szív egyszer csak megáll. Ez erősen egyénfüggő, de rossz esetben akár 10-12 óra is elég ehhez. A másik gond, hogy ilyenkor a vér pang a szívben, és trombus keletkezhet, ami infarktust okozhat. Ennek a kialakulásához kb 24-48 óra kell. Ezért szoktak csak ennyi idő eltelte után adni véralvadásgátlót a delikvensnek. Ennyit a szív működéséről. Ha akarod privátban írok bővebben, de ez elektronikai fórum, nem orvosi. Ezt csak azért írtam, hogy megértsd ami ezután jön.

Ha van egy ilyen állapot, akkor először gyógyszeresen kell kezelni. Ha a szív nem reagál rá, akkor jön a defibrillátor. Ezzel először megállítják a szívet. (gyakorlatilag egy jól és egy rosszul működő szívet is meg lehet vele állítani) Majd miután megállították (kiütötték), jöhez az újraindítás! ÉS ezt is defibrillátorral lehet a leghatékonyabban használni!!! (Ezért van az, hogy aki átesett egy ilyen beavatkozáson, azt gyakorlatilag újraélesztettnek kell tekinteni.)Sok esetben elég lehet egy igen erős ütés a mellkasra és ettől is beindul a szív. De biztos, ami biztos az álló szívet ezzel szokták és ezzel kell újraindítani! Ha Kolonics esetében is lett volna defibrillátor, a rohama kezdetén (neki sajnos kamrai fibrillációja volt, amit hirtelen szívhalálnak is mondanak) akkor valószínű, hogy még ma is élne.

Nem akarom blamálni, vagy leszólni a tanárod, de amit csak mondott félig igaz. Ezt viszont nekem hidd el.

Szia!

Hát tök jól elmagyaráztad köszi! Hát igen amit a tanárom mondott ugy látszik bőven hiányos és kicsit félre is vezető! De ezek után már tisztán látom a dolgokat még egyszer kösz, hogy felnyitottad a szemem!

Hello

Jó akkor most tereljük el a témát az elektromosság felé.

Mi is történik pontosan, ha áramütés miatt következik be szív fibrilláció?

És ha a közelben nincs áramütés, fibrilláció után defibrillátor, akkor a szívmasszázs segít életben tartani a beteget a defibrillátor megérkezéséig?

Kérdezhettem volna azt is, hogy egy esetleges kisfeszültségű áramütést(1000V -ig) túl lehet minden esetben élni, még akkor is ha a defibrillátor csak később érkezik (itt gondolok a mentőkre)?

Szia!

Örülök, ha segíthettem! Ha kérdésed van, kérdezz bátran!

Szia!

Ez azért van, mert a váltóáramnak másodpercenkénti 50-es a frekije. (50Hz). A szív ettől jóval lassabban megy. Normál esetben, olvastad a korábbiakat, akkor abból nagyjából látható, hogy a szív kb. másodpecenkét dobban egyet. (Na jó, valamivel többet mint egyet, ha percenkénti 72-es pulzust veszünk alapul)
Áramütés esetén, mivel az is egy elektromos impulzus reagál rá a szív (is). Meg az izom is. Az a kezed amivel rátenyereltél egy pillanat alatt görcsbe rándul. A szív is ezt teszi. (Valójában a hajlítóizmok rándulnak görcsbe.) A szívben van egy pár módosult izomsejt, a jobb pitvar hátsó falán. Ez a szinuszcsomó. Ezek is szívizomsejtek, csak a sejtmembránjuk egy "kicsit" másabb. (Jóval aktívabban és gyorsabban működik ezekben a sejtekben az ún. kálium-nátrium ionpumpa. Plusz a szív esetében kell a Ca2+ ion is.) Az áram ezt a fiziológiás állapotot felborít(hat)ja. Ilyenkor a szív görcsbe rándulhat, pont úgy, mint a karodban az izom.
A szívmasszázs mindenképpen segíthet. (Persze csak akkor, ha valóban nincs pulzus) De ez nem olyan hatékony,mint a defibrillátor. Ezt úgy képzeld el, mintha lenne gy léggömb, amiből ki szeretnéd nyomni a levegőt. Ha csak egy oldalról nyomod, akkor a levegő kimegy éppen belőle, de messze nem úgy, mintha az egész léggömböt nyomod össze egyszerre. Lefordítva, ha a szívmasszázst végzel, akkor a szívet csak felülről "nyomkodod", ami minimális keringést éppen fenn tud tartani. (Ez arra elég lehet, hogy az agy nem kerüljön oxigénhiányos állapotba. Ezért nem elég a szívmasszázs, hanem kell a beteget lélegeztetni is.) A defibrillátor, meg az egész szívet összehúzza, sokkal nagyobb erővel, és a szívben lévő teljes vérmennyiség kilökődik a szervezetbe. Plusz normál esetet feltételezve a szív elektrokémiája már rendeződött oly módon, hogy egy ilyen erős összehúzódás, vagy inkább összerántás után a szív beinduljon és magától kezdjen el dobogni. (De a mentős, vagy az orvos azért ad pár injekcióit is, hogy egy későbbi fibrillációt elkerüljenek.) De egy nagyobb áramütés után a ritmuszavar akár 10-12 óra múlva is jelentkezhet. Ezért áramütés után mindenképpen orvoshoz kell menni és EKG-t kell csináltatni, akkor is ha látszólag nincs semmi baj.

A másik kérdésedre: Ez attól is függ, hogy mennyi ideig rázott az áram. És milyen testrészeden lépett be, és hol záródott. Ha bal kézzel fogtad meg a "drótot" és a jobb kezeden földelődött, akkor van a legnagyobb baj, mert az áram a teljes mellkasoson keresztül haladt. Ha jobb kézzel fogtad meg és mondjuk a jobb lábadon lépett ki az áram, akkor nem annyira veszélyes a helyzet. Mármint ezt az előző mondathoz képest kel érteni, mert azért ez is életveszélyes helyzetet teremt. Ezért jó az, ha valaki a keze külső felén szenved áramütést, mert a hajlítóizom begörcsöl (görcsbe rándul) és gyakorlatilag elrántja a kezed a dróttól.

Köszi a választ, de kérdeznék tovább.



Ez a ritmuszavar fibrillációt jelent, és életveszélyes?

A leírtakból azt értelmezem, hogy ha fellép egy esetleges fibrilláció áramütéstől, akkor nem biztos, hogy túl lehet élni, ha a defibrillátor nem érkezik időben.

Szia!

Azért annyira nem vészes a helyzet! Ez egy nagyon egyénfüggő dolog! Van olyan ember, akivel szinte azonnal végez egy áramütés, de van olyan is, akinek látszólag meg sem kottyan. Ez nagyban függ a bőr ellenállásától. Ha a bőr szárazabb és vastagabb, akkor nem jut annyi áram a szervezetbe, ami eléri a veszélyes szintet. Nagyon sok helyen van ún Fi-relé, ami éppen ezen helyzeteket hivatott kiváltani.
A legveszélyesebb a helyzet akkor, ha viszonylag nagy feszültséghez (kb 100-120V fölött) nagy áramerősség tartozik, és ráadásul ez váltóáram. Akkor komolyan lehet aggódni egy áramütés után. Az áramütéssel nem is inkább az a fő gond, hogy a szívben fibrillációt idéz elő (persze azért ez is probléma!), hanem az, hogy a vérben trombusok keletkezhetnek (amitől szívinfarktust, vagy embóliát lehet kapni), meg a sejtek kálium-nátrium ionpumpáit, ioncsatornáit (melyek valójában fehérjék) egyszerűen koagulálják, azaz visszafordíthatatlanul károsítják. De amint mondtam ehhez nagy áram és nagy feszültség kell. (főleg váltóáram)
Biztosan hallottál már olyan esetről (esetleg tapasztaltad is), hogy ha valaki megfogja a TV sorkimenő trafóját, vagy a motor gyertyapipájába belenyúl, akkor nagyon megrázza az áram, de semmi más komolyabb baja nem lesz tőle. (Pedig ott 20000-50000 V-ig terjedő feszültség is lehet váltóban) Ez azért van, mert ott nincs áramerősség.
De kategorikusan kijelenteni, hogy mindenki meghal egy komolyabb áramütéstől azt azért nem lehet. (Az nem kérdéses, hogy minden ilyen eset potenciális életveszélyes helyzetet teremthet.) Ezért írtam azt, hogy minden nagyobb áramütés esetén (pl ha valaki belenyúl a 220-ba, vagy rátenyerel egy sorkapocsra), akkor minden esetben EL KELL MENNI AZ ORVOSHOZ! Egy EKG-t mindenképpen kell csináltatni, de az sem kizárt, hogy megfigyelésre benntartják az embert 1 napra megfigyelésre.

Ezt mennyire lehet orvosolni mondjuk verhigito tartalmu gyogyszerrel otthon ?

Tegyük fel, hogy szeretnék egy ilyet építeni itthon. Az okát nem részletezném, soha nem szeretném használni, de bennevan sajnos a pakliban az esetleg.
Magyarul akkor először egy olyan szerkezetet kell csinálnom ami 4 kilovoltot állít elő a kondik feltöltésére. Utána kell szerezni egy ilyen kondit, vagy épiteni egy bankot kisebbekből, de ez gondolom hatalmas lenne és k*rvára költséges. A fő kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnék egy olyan tápot összedobni ami mondjuk 1-4kVoltot (azért 1-4mondjuk, mert szabályozni kéne a töltés energiáját, ahogy teszik ezt egyébként is)?

A képek a kondiról és a töltő elektronikáról.

Ahogy nézem a töltőelektronika egy vezérelt sokimenővel megoldható. Viszont van egy olyan érzésem h a kondit azt ugy ahogy van vennem kell. Esetleg akinek van ilyenje, milyen áron szabadulna meg tőle (pü.-ben)?

"Közben méred a kondin a feszültséget" Ez szerintem kicsit problémás. Arra gondoltam, hogy számításokkal belövök egy sorkimenőt 4-5kV-ra és a primerre küldött feszültséget szabályoznám, ez esetleg megoldható, vagy hülyeség lenne ezzel próbálkozni?

Azok nagy fesz relék a panelon.

Ja- külön panelon van a töltö és külön a kisütő elektronika.