-Én sem kötöm mindig testre a sasszit, van hogy csak a védőföldre, nem lehet, hogy a védőföld adta meg magát, esetleg az alu. lapra kötésnél. Nem hiszem, hogy a táp miatt lenne, az alacsonyabb frekis lebegést okozna inkább, és eddig is előfordult volna, ez olyasmi inkább, mintha a sasszi segítségével (mint egy kondenzátor egyik fegyverzete) pozitív visszacsatolás keletkezne, vagy inkább mintha az elszabadult sasszira került 50 Hz-et differenciálná a bemeneti kör (a differenciáló áramkörnek persze a sasszi is része lehet, ha elszabadul egy fix potenciálról). Állandó frekvenciás a "légkalapálás", és nem 50 Hz-es véletlenül, csak a differenciálás miatt nem a szokásos 50 Hz-es brumm ?

-Hát nem tudom, nekem inkább rácsnak tűnik, mint terelőlemeznek...

Márk: Én 6080-at vettem (6AS7G), 1200Ft volt, használtan.

üdv

Most, hogy nézegetem a segédrácsot meg a vezérlőrácsot, nem tűnik egyforma emelkedésűnek, ez pedig sugártetródánál követelmény, ehhez társulhatnak katódpotenciálon lévő terelőlemezek a segédrács és az anód között (de ha ezek nincsenek, már akkor is sugártetróda, mert az azonos menetemelkedésű rácsok között nagy töltéssűrűséggel nyalábolódnak az elektronsugarak, és ez az anód körül kialakukó nagy töltéssűrűség megakadályozza (csökkenti) az anódból kilépő szekunder elektronok eljutását a segédrácsra, ezáltal nem lesz negatív ellenállású szakasza a csőnek még akkor sem, ha a segédrács nagyobb feszültségre kerül, mint az anód.
Összegezve a PCL 86-ban pentóda lehet (feltéve, hogy jól látom a rácsok menetemelkedésének eltérését, ami korántsem biztos (pláne fényképről)).

Én is úgy gondolom, nem a táp, az most nagyon jónak mondható (RC + áteresztő tranzisztor + RC + csatornánként RC).

Pontosan ez a kapacitív viselkedés tünt fel nekem is. Ha közelítem a kezem, változik a kattogás jellege, de a periódusa nem.
Most hogy minden testen nem leng be.
Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy amíg nem jelentkezett a hiba, a sasszi testelése nélkül nem volt hallható brumm a hangszórókban, most viszont, igaz nem fordítottam nagy gondot a testelés kialakítására, már lehet hallani valami kis intenzitású brumit. Nem zavaró, de volt jobb is...

A képeket én készítettem, így megmondhatom, hogy a g1 sokkal sűrűbb, mint a g2. Tehát jól láttad a képeken az eltérő menetemelkedést.

Hát pedig a PCL86-ban nincs 3 rács csak 2, meg a lemez, de ezt már mutattam itt.PCL86

Az, hogy a harmadik rács lemezből készül, úgy gondolom részletkérdés, a funkció a lényeg.
A sugárteróda lényege az, hogy a vezérlőrács és a segédrács fedésben van feltekerve, ezáltal a katód és anód között optikailag átlátható rés van, ami nyalábolja az elektronokat (ettől sugártetróda a tetróda). A terelőlemez, ha van, erre a nyalábolásra segít rá (úgymond fókuszálja a nyalábot).
Pentódánál szóródnak az elektronok (nem egy összefüggő résen haladnak az anód felé), a képen látható kialakítás szerintem inkább rácsot takar, körbeveszi a katódot és az előző rácsokat, a rajta lévő kívágások és összefüggő részek részben az üvegbúra felé történő kiszóródás csökkentését hivatottak szolgálni (teljesítmény pentódáról van szó).

Szerintem nem éles a határ a két fajta között. A sugártetróda jellemzői között mindkét - általad is meghatározott - jellemzőt említik.
A katódpotenciálra kapcsolt terelőlemezekről ezt írja a szakirodalom: A tetródánál fellépő szekunderemissziós jelenséget oly módon lehet megakadályozni, hogy az anód, és a segédrács közötti térben potenciálminimumot hozunk létre, elérve ezzel azt, hogy az anódból kilépő elektronokra ez a tér taszítólag hat, és így azok nem képesek eljutni a segédrácsra.....A töltéssűrűséget fokozhatjuk azzal is, hogy a segédrács, és az anód közé katódpotenciálra kapcsolt terelőlemezeket helyezünk el, ezáltal arra kényszerítve az elektronokat, hogy keskeny sugarakban haladjanak.
A kipontozott részen a két rács azonos menetemelkedéséről esik szó. Egy más forrásban ezeket a terelőlemezes csöveket sugártetróda jellegűeknek említik.

Köszi. Valamiért 6550-re emlékeztem. Ha jól tudom a 6550 az KT88, de ez nem tudom.

Abból a szempontból éles a határ, hogy a kapcsolat nem vagylagos (tehát nem vagy azonos menetemelkedésű rácsok, vagy terelőlemezek, hanem azonos menetemelkedésű vezérlő és segédrács, és ehhez pluszban jöhet terelőlemez (tehát a terelőlemez nem követelmény ahhoz, hogy sugártetróda legyen a tetróda, de az azonos menetemelkedés igen).

nekem viszont van egy olyan ECL86-om, ahol a trioda, és a pentoda elektrodarendszere egymás fölött helyezkedik el! Alul a trioda, fölötte a pentoda. nem tudom, hogy ennek a pentoda része sugártetroda-e vagy sem, sőt azt se, tudom miért van ez az elrendezés, még tüzetesebb vizsgálat alá sem vetettem a csövet ( sőt, azt se tudom, hol van ), csak mondtam , mint érdekesség. Egyébként több - akár külföldi - csöves oldalon említik, hogy az ECL86-nak létezett trioda/sugártetroda változata is..
Személyes tapasztalat : A PCL86 szerintem is jobban szól, mint az El84/6P14P (SE-ben )

6550, KT88 nem ugyanazok ( minta ahoyg a nevük sem )bár lábkompatibilisek (El34, 6L6. 6V6, Kt66, Kt77, KT88, KT90, 6550, 5881 ... ezek mind azok ) A 6550 pentoda, a KT88 sugártetroda (KT = Kinkless tetrode - az angol szakirodalom így nevezi a s.t-át. az amerikai meg Beam tetrode, vagy beam pentode-nak lsd: 807, 6L6 ) Mindkét cső horror árú, bár mindkettőből vágyam egy vasvödörnyi! 6 db 6550-nel az Ampeg cég SVT Classic néven 300 W-os basszuserősítőt készített a hetvenes években, aminek diadlmenete azóta is töretlen : a készülék minden basszusgitáros álma, az "igazi" basszussound ezzel az erősítővel érhető el legkönnyebben 8 az árát inkább nem említem ) Volt alkalmam több lemezen hallani, és élőben is, 3 méter távolságból frontálisan előtte, értő kezek (Victor Wooten!) között lévő hangszerrel ( Fodera ) megszólaltatva! Az abaszolút kristálytiszta hangzástól az overdrive-os pengetős metálig mindent tud!
Egy jó családból származó (GEC, Svetlana, Sylvania) 6550 sextett ára majdnem a havi fizetésem fele ...
KT88-cal Marshallokat szoktak upgradelni, nem tudok olyan hangszererősítőről, amit gyárilag ezzel szerelnek. Úgy tudom hifisták is kedvelik, főleg Single Ended kapcsolásban. Én személy szerint a "kisöccsét" (KT66) venném igazából górcső alá (meg a füleim elé)
Én egyébként is sugártetroda mániás vagyok nem hallottam még olyan pentodát, ami akár csak megközelítette volna a hangját (hangszererőstőkről bezsélek)

ECL 82 kapcsán mintha én is hallottam volna sugártetródáról, de akkor a jelölésben is jelezték valahogy, nem tudom talán S vagy C betűvel (pl. ECL82 S). Elvileg semmi akadálya nincs annak, hogy egy gyártó ugyanazt a csőtípust gyártsa pentódának is, és sugártetródának is.

egyébként lehet, hogy ez is ECL82. VT rádió hangvégfokában volt, de a felirat lekopott róla. Csak emlékeim szerint, mintha ECL86-tal egyezett volna a lábkiosztása

MÜSZI! Még nem volt időm megnézni a varázszsemeket, de ma fordítok rá! Ha OK, holnap elindul! Címed kéne priviben, mert már nem tudom

FLETA1 : Holnap indul az öt műszer, és a dorót!

Köszi! Én is teljesítem az igéretmet.

A DTM 218 tipusú kisérleti vfd csőről tud valaki valami információval szolgálni?(fűtőfesz,anódfeszültség,láb kiosztás-ra lennék kiváncsi!) Mert vettem tegnap egy ilyen csövet börzén,keméy 200 forintért! de nem sok információm van róla sajnos!

Itt vannak a képek a PL500 boncolásáról.
Fékezőrács nincsen benne, helyette az az ezüst színű terelőlemez(?) van benne, és az anódon belül is van még plusz lemez.
Sturbi, megnéztem a rácsok menetemelkedését, és tényleg egyforma, fény felé fordítva éppen fedésbe hozhatók egymással a spirálok.


üdv

-Na akkor ez viszont sugárteróda...

Akkor mégsem halott ötlet a 4xPl500 60 W-os PP

Igen, ezt kijelenthetjük.

Ez mind lábkompatibilis? Ezt jó tudni.

Szerintem kihozható 4db. PL500-asból a 60W, bár nem végeztem ilyen irányú számításokat.
Ecopityu azt írta hogy ők 500V tápfesszel 50W-ot vettek ki kettőből.


üdv

Szerintem ezeket ki lehetne próbálni 800V körüli feszről is. Máté, ott a Beag, a kondiknál kivezeted a tápfeszt, aztán arról kipróbálod vele. (persze csak egy próba erejéig!)

Ne haragudj Márk, de az ilyen hozzászólásaidat mivel alapozod, illetve egyáltalán, hogy jut eszedbe?

Elnézést , az idő szorításában rossz helyre címeztem .

Rosszul fogalmaztam , kapacitíve gyengének godoltam , nem minőségileg .
Rejtély lehet , de megoldható biztos , földelések környezetében keresném...

A PL504 adatlapját néztem előtte.
Szerk: Dehogy haragszok! De ha 500V-nál 50W jött ki...

Van 2db.-sohse használt OS41/1250 brutális darab adópentódám.Ha van olyan elvetemült, aki erősítőt építene vele-ajándékba megkapja!
Tisztelettel:gkari

És aki csak gyűjti a csöveket?