Egyszerűbb lenne, ha két sorbakötött 8-ast antiparallel kötne.

Szerintem jó ez a rajz, működnie kell. Szokták ajánlani a kondenzátoros megoldást, mert alig van melegedés. A kondenzátor kapacitív árama van felhasználva a ledeknek. R1-en kb. 2 watt disszipálódik, ez (is) korlátozza az átfolyó áramot. R2 a kikapcsolás után kisüti a kondenzátort. A 48 voltos zener dióda megvédi a ledeket az esetleges többletfeszültségtől. D1 "csinálja" az egyenáramot, hogy záróirányú feszültség ne érje a ledeket (szerintem). A kondenzátor szűri az áramot, ezzel elkerülhető a ledek villódzása. A MOV 270/20 szerintem egy varisztor, ami az egész áramkört védi meg a nagyobb feszültségtől szerintem. Javítsatok ki, ha valamiben tévedtem.

Ha jól vettem ki a szövegből valamit ki kell számolni nem? Az nem tiszta hogy most vagy a Fig2-t vagy Fig3-t tehetem a Fig1 kapcs mellé ugyan azok az értékek maradnak ott?

Az én véleményem szerint mindkettőt mellé lehet tenni ezek az értékek mellett, bár erről jó lenne megkérdezni egy "profibbat".

Most olvastam figyelmesen VÉGIG az egész cikket és a végén van a kérdésemre a válasz. A csillagozott elemek értékeit a két megoldás szerint a cikk végén írták le.
A MOV 270/20 mi akar lenni?

Írtam az előbb, az egy varisztor, ami megvédi az egész áramkört a túlfeszültség ellen. Ez az alkatrész úgy viselkedik, hogy egy megadott feszültségnél (itt 270 volt) hirtelen elkezdi vezetni az áramot. (és pl. levágja a kismegszakítót, ezzel megvédve az áramkört)

Bocsi, hogy egy régi dologhoz szólok hozzá, de sajnos a válasz a kérdésre hibás, ezért ki szeretném javítani. A kérdéshez semmi köze a led-ek karakterisztikájának. Kiindulásnak: van a Nulla, a Fázis és a VédőFöld. Az alap, hogy van N és F között feszültség. Ilyenkor a kettő közé kötött led1 világít. Ha nincs földelés és úgy kötötted volna be a ledeket, ahogyan a rajzon van, akkor csak a led1 világítana. De te vagy a led2-őt, vagy a led3-at fordítva kötötted be, így azok sorba kapcsolódtak és ezért világít mind a 3 led, ha nincs földelés. Amennyiben van földelés, az a N potenciáljának felel meg, ezért vagy a led2 is, vagy a led3 is fog világítani, ezzel mutatva, hogy melyik vezeték a F.
És egy nagyon fontos dolog! Védőföldelés nélküli konnektor használata életveszélyes lehet, a hiba minél előbb javítandó!

Köszi a választ.
"De te vagy a led2-őt, vagy a led3-at fordítva kötötted be, így azok sorba kapcsolódtak és ezért világít mind a 3 led, ha nincs földelés."
Én is gondoltam erre de direkt ki is emeltem egy korábbi hozzászólásomban, hogy:
"Pontosan úgy kötöttem be, ahogy a csatolt fájlban lerajzoltam."
Nem fordítottam meg a ledeket. Mert akkor valóban simán folyhatna led2őn és led3on keresztül is az áram. Én inkább arra gyanakszom. hogy a ledek záróirányú feszültséget kapnak, és ilyen nagy feszültségnél a led záróirányban is letörik. (bocs ha nem így van a hivatalos megfogalmazás).
Ha betennék minden leddel párhuzamosan és ellentétesen egy diódát, az szerintetek megoldaná ezt a problémát, hogy ha nincs földelés mindhárom led világít?
Egyébként így is használható jól a ketyere.

Attól hosszú távon a led tönkre megy. Érdekesek ezek a "működik, de ki tudja meddig" kapcsolások Dióda a led-el sorbakötve, pl. 1N4007. Úgy nem szabad a led2 és led3-nak együtt világítania. Miután pont ez lenne a lényege ennek a kapcsolásnak, hogy konnektor ellenőrzésére és a fázis megállapítására készült, földelési hiba jelzéssel.

Szia!



A LED-eknél kb. 5V maximális záróirányú feszültséget adnak meg! Kell vele antiparallel kötni egy diódát.

Ki is próbáltam. Hálózatra kötve egy bizonyos áram fölött kinyit a led záróirányban. Ez az áram ledenként változó. Ilyenkor viszont a kapcsolási rajz szerinti elrendezésben "fél" fénnyel világít. A párhuzamos, ledhez képest fordított dióda a led élettartamát hosszabítja meg, de nélküle is "működik"

Szia!


Csak bármikor tönkre mehet, ami nem célszerű egy földelés ellenőrzésére készült masinánál.

A kapcsrajzokat nezegettem.

A Graetz miatt nem folyik dupla aram a LED-eken, az aram a LED-ekre juto feszulsegtol fugg .Ha mondjuk
3V-ot kap egy LED akkor lehet hogy kb 10mA lessz az aram ( LED-ektol tipusatol fuggoen illetve hany Watt-ot adhatnak le).Ez a 10mA nem valtozik .


A ketoldalas egyeniranyitaskor a "kiveheto" efektiv-egyeniranyitott-aram nagyobb mivel a pulszalo feszultseg frekvenciaja dupla lessz megno a kitoltesi tenyezo is ."duplara" .


Evvel egyutt a 100µF-os szurokondenzator feltoltodik
az egyutas egyeniranyitskor is az "amplitudocsucsig"
(kb. 0,9 -re a bemenofesziultsegbol ) a 10mA-es fogyasztas nem fog "nagy" feszultsegesest okozni igy talan folosleges a ketutas egyeniranyitas .

De , ketutas egyenirannyitasnal a kondenzator lehet
csak kb.40µF es ugyanaz a hatassa mint a 100µF-nak az egyutas egyeniranyitasnal. vagyis sporolni lehet kisebb kondival.Itt inkabb helyszuke miatt a lampakba .
De eme kis ertekeknel a kondenzatorok tokozasa sokszor kb. ugyanolyan meretu .
egyeniranyitas link

A ledekkel sorba kell kötni valamilyen árambeállító tagot, ez leggyakrabban egy ellenállás. Az így ráadott feszültségtől függ a leden átfolyó áram.
A tápegységek pufferkondijai csúcsra töltődnek terheletlenül, függetlenül az egyenirányítás fajtájától. Az a 0.9-szeres dolog névleges terhelés mellett értendő. Általában 1000µF-ot veszünk 1A-hez. A több led sorba kapcsolásánál azért célszerű greatz-et használni, mert így szimmetrikus lesz az áram a kondenzátoron, míg e nélkül asszimetrikussá válik, ami megváltoztatja a reaktanciáját.
Egy univerzális kapcsolást ajánlanék, ahol nem ellenállással, henem áramgenerátorral van beállítva a ledeken átfolyó áram. Itt nem kell átszámolgatni az ellenállás értékét a ledek számának változtatása esetén, 1 től kb. 80 db led-ig használható. Az áramkör eleje az eddig megismertekkel azonos, soros kondi, soros ellenállás, greatz. Utána a szükséges áramhoz méretezett kondenzátor, majd egy lm317-es, áramgenerátorként bekötve és vele sorban a ledek. Az lm 317-es bemenete a kondi+, kimenete a ledekre, míg a kimenet és az adjust kivezetés közé egy ellenállás, melynek értéke: I=1.2/R képlettel számolható ki. Ne felejtsünk el egy 40V-os zenert kötni a be és az adj közé, hogy ne haljon meg az ic meghibásodás esetén. A leggyakrabban 350mA-es power ledeket használnak, amihez 3.4 ohmos ellenállás kell az ic-hez. Ne 3.3-as legyen, az már 360mA, nehogy idő alatt beadják a kulcsot a ledek, nem olcsók. Célszerűen egy 1.2-esből és egy 2.2-esből lehet összerakni.

Hat? mitol lenne szimetrikus a kondenzatoron az aram? 0-es-Csucs kozott luktet akar egyutas egyeniranyitas akar ketutas .(a nulla se nulla hanem 0,7V vagy amilyen a dioda nyitofeszultsege).Az egyeniranyitott aram jelelekja igencsak nem szimetrikus "akarmihez viszonyitva" de a "nullahoz "aztan sehogy.Szoval nem ertem hol a szimetrizalas a kondenzator reszere ?.

A prolema(m) hogy a LED-ek arama hirtelen megno egy adott feszultseg ertek felett .A teljes fenyerot itt lehetne elerni ,tehat itt kene stabilizallni a munkapontot .Ha folyamatossan hasznaljak ilyen maximalis teljesitmenyen nem tartanak mar 50000 orat de mondjuk kezdetnek eleg lessz 25000 ora is ( csak ne egjenek ki 4 ora hasznalat utan , hehe)

.A LED-ek nem azonos karakterisztikajuak azokat ossze kene vallogatni . Na most 40 azonos karaktrisztikaju LED-et osszeszedni egy kicsit fifikas.

A LED oszevalogatas melett stabilizalas is kene .En is LM317-re gondoltam csak meg torom a fejem mit is epitsek.
Az ugy szokott lenni hogy mire en megepitek valamit mar van olcsobb es jobb a piacon.(hehe).


Szoval van tobb lampam , meg nem szedte szejjel , ezekbol akarok egy nagyobb ereju fenytestet epiteni , prsze a maximalis fenyerot szeretnem de ! biztonsagossan.Egyenlore ugy allapitom meg az optimalis munkapontot ( a probalgatasok alatt ) hogy a maximalis fenyero eleresekor egy "icipicit" visszahuzom a fogyasztast alig eszlelheto fenyerocsokkenes mellett .Eleg empirikus de mast nem tudok kitalalni .

Nallunk nme lattam csak ezeket a kicsi 20mA koruli LED-eket majd 1W-os ,3W-os,10W-os jelent meg az uzletekbe olyan csillagszeru szerelesen ami a hutest is megoldja . 1W-ost vettem mikor megjellentek ez 1 A-t bir , jo draga volt akkoriba.330mA-est nem lattam .

Egyutas Egyenirányítás kontra Graetz-Híd...

Egy 5HUF ( Magyar Forint ) -os LED-hez ezen kapcsolások egyike tökéletesen megfelel.

A drágább és - vagy értékesebb LED-jeinket már megéri védőelemekkel ellátni.

Tökéletes megoldás nem létezik!
Mert vagy egyszerű lesz az áramkör és ekkor semmiféle védelem nem lesz benne :felkialtas: .
Vagy az optimális védelem és ( vagy villódzás mentesítés ) miatt "meghízik" az áramkör.

A többi már csak kompromisszum dolga...

Ha egyutas egyenirányítást használsz, akkor a sorba kapcsolt ledek nyitófeszültségei összeadódnak. Ahoz, hogy vissza is folyhasson áram, egy diódát kell párhuzamosan kapcsolnod, aminek viszont kb. 0.7V a nyitófeszültsége. Tehát nem azonos áramok fognak folyni az egyik ill. a másik irányba.

Úgy sejtem, hogy van egy nagy félreértés a ledekkel kapcsolatban. A led-ek nem feszültséggel, hanem árammal működtethetők (dióda). Tehát soha sem szabad feszültségre kapcsolni, hanem áramot kell szabályozni. Az összes kapcsolásban fellelhetó egy soros árambeállító tag (kivéve egyik amatőr társunk kézzel rajzolt megoldását).

A kétféle nyitófeszültségnek semmi köze az áramhoz. A kondenzátoron azonos áramnak kell folynia mindkét irányban, ellenkező esetben folyamatos töltéshalmozódás lenne rajta, az pedig állandó feszültségnövekedést jelent, végül a szigetelésének átütését.

Készítettem egy kapcsolást (DSC00334.JPG), ahol 13 ledet kötöttem sorba, velük párhuzamosan egy diódát, majd sorba egy 1µF-os kondit és egy 1.1K-s ellenállást. Majd mértem a kondenzátoron a feszültséget szkóppal (DSC00335.JPG). 2V/osztás, az egészet pedig 30V-ra kötöttem. A másik szkóp képen (DSC00336.JPG) egy 30 ohmos ellenálláson néztem a jelalakot, az sem szimmetrikus.

Az más, hogy nem szimmetrikus a jelalak. De attól még az áram középértéke (az időegység alatt átfolyó töltésmennyiség) mindkét irányban azonos! Kösd sorba az ampermérőt a ledsorral, majd a diódával, és meglátod.

Az első (DSC00337.JPG) és a második kép (DSC00338.JPG) között az a különbség, hogy fel vannak cserélve a műszerekre menő mérőzsinórok, hogy kiküszöböljem a 2 műszer közötti eltérést. Az eredmény átlagolva 5,21 mA és 4,915 mA. Ez 0,295 mA különbség. Így sem egyformák.

És miért AC állásban mérsz egyenáramot?

Valamit neked is kéne már csinálnod. Gondolkozz egy kicsit rajta. Talán próbáld ki, méregess és akkor megkapod a kérdésedre a választ. Annyit segítek, hogy a ledeknek és a diódának is van kapacitása.
De akárhogyan is nézzük, nem szimmetrikus, a soros kondenzátor más-más feszültségre töltődik, a rétegkapacitások tranzienseket okoznak. Ez mind az alaktrészek élettartamát csökkenti. A greatz használatánál ez nem jelentkezik.

az a baj, hogy kis foglalatba nem fér be. én szétszedtem egy e14-es kompakt fénycső foglalatot, hát talán befér az x2 kondi meg az egyenirányító. a nagyobb baj, hogy a nyák (kb 3 cm átmérőjű kör) tetjére nem lehet bezsúfolni elég ledet. valami dobozt kell hozzá fabrikálni.

Ma megpróbáltam beszerezni az elemeket. Sajnos 0,22ľ 630V AC kondit Pécs területén nem igazán lehet beszerezni Többi sem volt pont a megadott értékekben. A 48V Zener helyett csak 47Vos volt. A 22ľF 100V kondi helyett csak 22ľF 200V és 350V volt. Ezekkel helyettesíthetem ezeket szerintetek?

A zener dióda az jó, annyi így a különbség, hogy 1 ledre 0,07 voltal kevesebb jut. Kondenzátorból ha nagyobb feszültséget bír, az sosem baj. Ellenállások adottak, esetleg a 390kilós helyett rakhatsz egy kicsit nagyobbat ha nincs az, ami oda van írva. Az csak azért felel, hogy kikapcsolás után kisüsse a kondit, hogy ne rázzon meg. A "MOV" jelű varisztort ki lehet hagyni. A sima diódának szinte bármilyen dióda jó. ÜDV!

Kösz a gyors választ. Az ellenállások a varisztor és a sima dióda +van ugyan abban az értékben. Csak a kondikkal + a zenerrel volt/van gáz. Akkor a CX* 630V helyett jólesz a 350V-os? A 0,22nF 630V AC kondit helyettesíthetem valami másikkal mert azt nem tudtam beszerezni Akkor a második kapcsolás szerint a 69Vos Zener helyett is mehet 62Vos mert abból is csak olyan volt. Ha jól számolom akkor 0,15Val fog kevesebb jutni 1 ledre így.

Hello.
Neked ilyen kondira van szükséged, én is ezeket használom:
A rajzon túlzás a 630V AC, ha nincs 275V váltófeszültségű tipus kéznél, akkor szoktak betenni 630V feszültségű kondit, de DC feszültségűt!

Szóval a 22 mikrofarád (uF) 100V kondi helyett van neked 22 µF 200 vagy 350 Voltos. Az tökéletes. Erre mondtam, hogy elektrolit kondenzátornál (meg a többinél is) ha nagyobb feszültséget bír, az nembaj, csak kisebb ne legyen a feszültség mert akkor a kondi a belsejében átüthet, felforrhat, kipukkanhat, felrobbanhat...
A másik kondi, aminek a töltődését mi felhasználjuk, az fóliakondenzátor. 0,22 uF= 220 nF (nanofarád) pl. ilyen: hestore