Fórum témák
» Több friss téma |
Rossz nyomon haladsz . Magad félrevezetheted , de kérlek másokat ne . Kár tovább erölködnöd .
Amit mutattam az nem elég ? A sörről lemondok . Idézet: „A transzformátoron ahogy növekszik a feszültség az áram rohamosan nő, ami a forrást jelentősen terheli. Gondolom ezzel egyetértünk.” A második felével nem. Az hogy a forrást mennyire terheli, és hogy a forrás erre hogy reagál az kizárólag méretezés kérdése. előfordulhat, hogy a trafó mágnesezése csak jelentéktelen terhelést okoz.... Idézet: „Tehát mikrosecundumos jelfelfutást sem sima EI magon sem Hypersil magon nem lehet produkálni!” Ezt inkább ne hangoztasd mert butaság (egyébként is van egy olyan mondás, hogy soha ne mondd, hogy soha, mert rácáfol az élet...) Attól, még hogy neked nem menne, simán lehet - megint csak méretezés kérdése. Egy erősítő esetén általában elég 20kHz-ig átvinni, ott meg a legrövidebb felfutási idő kb. 12us, ez simán megoldható. Idézet: „Ha nekem valaki mutat olyan Hypersil vagy EI vasmagos trafót ami normális négyszögjelet produkál terhelt kimenetnél azt meghívom egy sörre!” Csak nehogy nagyon sok jelentkező legyen  Idézet: „A transzformátor lemezek felmágnesezése eleve nem teszi ezt lehetővé, és még ott van plusszban a tekercsek induktivitása is!” Nos ebből is látszik, hogy van mit tanulnod még -bocs de ez van. A trafó valóban jelent némi korlátot, és nehéz méretezni, de.... az átvihető impulzusok meredekségét a szórási induktivitás korlátozza. Tehát nem a tekercsek induktivitása, hanem a tekercsek közötti csatolás a gond - ezt kell minél szorosabbra készíteni. a másik nehézség a trafó menetek és sorok közötti kapacitása, ami szintén a max meredekséget igyekezne csökkenteni - ez ellen a megfelelő tekercselséssel, és megfelelő anyagok felhasználásával lehet védekezni (pl. zománc-selyem szigetelés javít a helyzeten a sima CuZ-hez képest). A vasmag telítése, és a tekercsek induktivitása az alsó frekvenciahatárt befolyásolja, rossz méretezés esetén itt lehetnek további problémák. A kimenőtrafók készítése nem véletlenül lett szinte külön szakma, jó kimenőtrafót nem mindenki tud készíteni - de azért lehetséges pl. hiperszilre, EI vasra, és akár toroidra is! Mellesleg kapcsolóüzemű tápban (nagyfrekis négyszögjel) láttam már lemezelt trafót - az 50Hz-en szokásosnál picivel vékonyabb lemezek voltak benne - és jól működött 50kHz-en..... Vaslemezből tekercselt vasmagú áramváltóval is találkoztam már ami 800kHz-en (nem tévedés) üzemelt !! Meg is lepődtem rajta kissé, mert ferritvasmagra számítottam mielőtt szétszedtem.... Szerintem értékeld át a véleményed, és/vagy kísérletezz (esetleg tanulj) a témával kapcsolatban...
Ne OFF-oljuk a témát!
Amiről vitázunk az már nem ide tartozik! Maradjunk a TEXAS-nál, nálam az zörög teljes megelégedésre. A trafós témát tegyük át privátba! OK? 
Rendben. Csak azért ide írtam, mert nem akartam, hogy csak egy hibás állítás maradjon itt, ami másokat félrevezethet, és esetleg majd bőszen terjesztik máshol is, hiszen a "HE fórumban is ezt irták". A helyreigazításnak is ott kell megjelennie ahol a hiba megjelent nem?
Amúgy nekem is mü[b][/b]xik egy texas végfokra épülő komplett erősítőm, jó sok éve. Szerintem elég jó konstrukció, de ma már kicsit másképp csinálnám.
Én sem kötözködés miatt írtam , nem szeretném ha tévedésen alapuló hibás nézeteket terjesztenénk a fórumon . Sokat árt a HE szakmai hitelességének .
Nem szabad hiányos elméleti ismeretek , gyakorlati tapasztalatok hiányában , ennyire magabiztosan ragaszkodni a tévedésünkhöz , sokat árthatunk ezzel , ezt korrigálnunk kell . Jó , hogy Te is így látod .
Hát lehet hogy ezzel a véleményemmel egyedül maradok: szerintem igenis "off"oljuk (biztos?) a kérdést, pl. már csak azért is mert az ördög mindig a részletekben lapul, és mint érintett azt gondolom jobb ha kiderül, hogy felületes vagy az ellenőrzést elhanyagolhatónak vélt ismereteken alapuló fogódzókkal jobb leszámolni (ha már akad valaki aki nem rest ezt megtenni :yes: ). Jó pap holtig tanul. És a ministráns?
Szerintem semmi jelentősége, mert BD249-250C párral tökéletesen működik. Amúgy az eredeti kapcsoláson a meghajtók BC182-212, a végtranyók pedig BD245-246B típusuak.
Hát akkor marad a TIP35-36C mert biztos nem fogok a hamis BD-k miatt szívni.
De azért teszek egy próbát az MJL-ekkel, mert van itthon. Köszönöm a választ!
Ha van otthon akkor semmi gond. Ahogy néztem elég drága tranyók! Vigyázz rájuk!
 működni biztosan fog vele. Az erősítése jobb mint a BD-nek. Arra figyelj hogy ne gerjedjen....
Megpróbálok vigyázni rá
. A fórumot olvasgatva arra a következtetésre jutottam, hogy jó hangú erősítőket lehet vele építeni ezért gondoltam, hogy kipróbálom.Valamit kell hozzá módosítani a kapcsolásban? Remélem annyi esze lesz, hogy nem gerjed 
Udv,
Nalam a tapasztalat is azt mutatja (az elmelet mellett), hogy nem kell a hutobordara szerelni a szinteltolo felvezetot (termeszetesen csakis Sziklai darlingtonnal szerelt vegfokoknal!!!). De nekem teljesen mindegy ki hogy csinalja ...  Ja! Ha a Sziklai nev nem ismeros keress ra a Google-ban George Clifford Sziklai-ra 
Megkerestem. Ez a Sziklai hol írta, hogy ebben a kapcsolásban nem kell a szinteltolót hőkontaktusba tenni a végtranyókkal?
Erre nagyon kíváncsi leszek.
Szia!
Idézet: „Ez a Sziklai hol írta, hogy ebben a kapcsolásban nem kell a szinteltolót hőkontaktusba tenni a végtranyókkal?” Nem kell, csak lehet. Egyszerűen arról van szó, hogy a hagyományos végfoknál, ahol a végtranzisztor emitterkövetőnek van berakva, a BE átmenete benne van a nyugalmi-áram beállításáért felelős részben. Ezért a végtranzisztor melegedésekor változik a nyugalmi áram, mert változik a tranzisztor karakterisztikája. Sziklai kapcsolásnál(itt nem igazán darlington, mert a tranzisztorok nem közvetlenül vannak összekötve), a végtranzisztor bázis-emitter átmenete kívül esik a nyugalmi-áram szabályzókörén, nem szól bele közvetlenül a nyugalmi áramba. Kisebb erősítőknél ezért nem szükséges közös felületre rakni a szinteltolót a végtranzisztorokkal, de szerintem nagy teljesítményű erősítőknél előnyös, mert a nagy teljesítményleadás együtt jár a melegedéssel, és ilyenkor jól jön egy kis visszavétel a nyugalmi áramból.
"a végtranzisztor bázis-emitter átmenete kívül esik a nyugalmi-áram szabályzókörén, nem szól bele közvetlenül a nyugalmi áramba."
Előre is bocsánatot kérek mindenkitől, de ezzel nem tudok egyetérteni. Ebben a kapcsolásban a szinteltoló áramkör a meghajtó tranzisztorok b-e átmenetét feszíti elő. csakhogy a jeletős értékű emitterellenállás miatt ezzel a meghajtók emitteráramát, azzal a kollektoráramát is beállítja. Mivel ez a kollektor áram sönt hiányában belefolyik a végtranzisztor bázisába, ezért a végtranzisztor kollektor árama, azaz a nyugalmi áram, a béta szorosa lesz a meghajtó tranzisztorok áramának. Mivel a melegedés hatására a béta nő, ( egy szakaszon) ezért a végtranzisztor megfutni ugyan nem fog, de a nyugalmi árama a béta növekedésével arányosan fog nőni, amit a meghajtó tranzisztorok előfeszítésének csökkentésével ( a hőcsatolás hatásával), ezáltal a tranzisztorok emitteráramának csökkentésével, azaz a végtranzisztor béta szoros kollektor áramának csökkentésével lehet visszaszabályozni. A mellékelt szimuláció pontosan rámutat arra, hogy a szinteltoló és a végtranzisztor árama függésben van. A szimulált áramkörbe beillesztettem a végtranzisztorok kollektorába egy mérő ellenállást. Az ábrákról jól látszik, hogy végranzisztorokon 100mA folyik, amig a meghajtón csak 1 mA, ami pontosan igazolja a fenti levezetést.
Szia!
Igazad van, de a szinteltoló tranzisztort illik ilyenkor a meghajtó tranzisztorokkal közös hűtőfelületre rakni, és akkor a visszaszabályzás meg van. Idézet: „Mivel ez a kollektor áram sönt hiányában belefolyik a végtranzisztor bázisába,” Az szerintem is hiányzik, de itt erről a megvalósításról volt szó, nem akartam bonyolítani.
Azt hiszem innentol kezdve mar kisse ironikus a hangnem igy inkabb nem veszem komolyan amit kerdeztel, de azert valaszolok: Sziklainak annyi koze lehet ehhez a Texas erositohoz, hogy az altala kitalalt komplementer darlingtont hasznaltak fel a kimeneti fokozatban igaz nem 100%-os negativ vcs mellett, hanem lazitottak rajta. Igy sajnos rontottak a fokozat minosegen de ez az ara annak, hogy a kimeno fokozat nem csak aramot hanem feszultseget is erosit ami szukseges ahhoz, hogy egy altalanos muv. erositovel is meg lehessen hajtani a kimeno fokozatot. Egyebkent a lazabb vcs-vel a termikus stabilitas is romlik azonban tapasztalatom szerint még mindig eleg jo ahhoz, hogy egy kb. 40-50W-os erositot epitsunk belole ugy, hogy a szinteltolot ne szereljuk a hutobordara. Annak idejen kozepiskolas koromban epitettem meg ezt az erositot es az otthoni hasznalat mellett egy zenekarnal is szolgalt hangszererositokent. Probakon es koncerten is hansznaltak majdnem teljes kivezerelesen, huzamosabb ideig. Ekkor a hutobordak majdnem olyan melegek lehettek mint a mostani A osztalyu JLH erositom bordai (teljes bemelegedeskor par masodpercig tudom rajta tartani a kezem) megsem hibasodott meg az erosito soha!
Nem tudom min bántódhattál meg, nem volt ilyesmi szándékom. Kész vagyok elfogadni a véleményedet, de a sajátomat fenntartom, nincsen antagonosztikus ellentét közöttük.
A JLH-t most méretezem komplementer kivitelben 100w-ra, úgy, hogy ne maradjon rajta 10V-nál nagyobb saturáció, azaz 100W-os kivitelben nem lesz melegebb, mint egy átlagos AB, de ezt majd a saját topicjában. Nyugodtan mondhatom, hogy azt a kapcsolást én találtam ki, ha Elliot mondhatta a saját JLH koppintására.
Egyaltalan nem sertodtem meg, csak az alabb idezett mondatodat ereztem kisse ironikusnak.
Idézet: „Ez a Sziklai hol írta, hogy ebben a kapcsolásban nem kell a szinteltolót hőkontaktusba tenni a végtranyókkal?” Mivel csak a komplementer darlington kapcsan jott szoba a kitalalo Sziklai neve, nem gondoltam hogy ebbol arra (is) asszocialsz, hogy valami koze is van a Texas erositohoz - ezert ereztem ironikusnak a mondatod. En kerek elnezest ha felrertettem valamit! De ha mar itt tartunk Sziklai volt az egyik (a 3 uriember kozul) akik szabadalmaztattak a komplementer szimmetrikus vegfokot. Igy tul.kepp minden ilyen vegfokra ra lehet fogni, hogy Sziklai vegfok (is) 
Mit akarsz BD441-442-vel?nem igazán lehet jó végfokot építeni vele.A teljesítménye sem +felelő 36W 4Amp/80V.Ennél sokkal jobb tranyók vannak hasonló árban.Egyébként én sem raktam a texas +hajtó tranzisztorait hűtőbordára BD139-140-et,pontosan a nyugalmi áram növekedése,végtranyok melegedése miatt.Az A osztályú Sony F530-as erőlködöm 20mA -t vesz fel +-55,4Voltról.Min.hangerőn is 52-53fok a hűtő borda hőmérséklete a tranzisztor közelében.Max.hangerőn 110W.nál néhány fokkal több csak.
sziasztok.
Szerintetek ebben a kapcsolásban amit belinkeltem meddig mehetek el a tápfeszben, mi a felső határ amit még kibírhat ? Nekem adott hozzá egy +-35 voltos táp, de ha sok amit valószinünek tartok akkor egy zenneres tranyós feszstabbal megoldom, szerintetek az jó lehet ? Válaszokat köszönöm.
Udv!
Felteszek egy erosito kapcsolast ebbe a topikba mert topologiaja szerint megegyezik a Texas erositovel. Az elv ugyanaz mint a Texasnal, csak a kimeneten FET-ek vannak, a meghajto tranyok munkapontja pedig fix aramgeneratorral van beallitva. Kivancsi lennek, hogy ismei-e valaki, netan meg is epitette, ki is probalta mar valaki innen a forumrol? Egy gyenge pillanatomban (ha idom is lesz valamikor) lehet, hogy teszek egy probat ezzel az erositovel. Kivancsi vagyok mit produkal a Texashoz kepest.
Szia! Amit elég gázosnak találok benne az a sok elkó! Szerintem eléggé megrángathatja bekapcsoláskor a kimenetet, mivel az elkók tűréshatára igen széles, ha ehhez hozzá adódik az ellenállások 5%-os tűrése is akkor igen csak fura dolgokat művelhet ha bekapcsolod. Gondolom én!
 Amúgy nem rosz a kapcsolás szerintem, de nem fog akkora minőségugrást produkálni ani megérné a szinte dupla annyi alkatrészt a TEXAS-hoz képest.
Valamelyik nap ezt produkáltam. Ha sikerül megfelelő hűtőbordával ellátnom, bőven 100W felett lesz a kimenő teljesítménye.
Sztem nem gaz a soknak tuno elko. Valoban van benne 2 elko ami szvsz felesleges, de ha az ember aggodik a bekapcsolasi tranziensek miatt akkor tessek koppanasgatlot hasznalni ... egyebkent sem art a hangsugarzo vedelem azokban pedig altalaban szokott koppanasgatlo is lenni.
Egyebkent kb. 10-12 alkatresszel kell bele tobb mint az altalam kozzetett (picit modositott) Texasba. Ez megsem dupla annyi alkatresz Pont az az erdekes a kapcsolasban ami valtozast v. plusz alkatreszeket jelent: aramgeneratorok es a FET-ek. Na mindegy, leginkabb csak erdekessegnek tettem fel a kapcsolast illetve erdeklodtem megepitette-e mar valaki.
T1 és T3 valóban fix áramgenerátorok. Ezek teszik a tápfesztől függetlenné a T3 alkotta hőfüggő referencia feszültséget.
A torzítása valószínűleg több nagyságrenddel jobb, mint a Texas-é, részben a Fet-ek miatt, részben a jó műveleti erősítő miatt. A legjobb benne a fix áramgenerátorok használata miatti tökéletes tápfesz érzéketlensége. +-15v-tól fölfelé gyakorlatilag nem igényel újra beállítást, tehát akár kétféle, egy nagyobb és egy kisebb leágazást is lehet csinálni a trafóján és kapcsolóval beállítani, hogy 100-200W-os PA-ként működjön, vagy 20w-os kis házi erősítőként. Remek ötlet, gratulálok.
".Az A osztályú Sony F530-as erőlködöm 20mA -t vesz fel +-55,4Voltról."
Ebben biztosan van valami félreértés. Nos ez egy egészen kíváló A osztályó előerősítő lehet, de végfok semmiképpen.
Ezek teszik a tápfesztől függetlenné a T2 alkotta hőfüggő referencia feszültséget.
A kapcsolás +/-30V-ig jó. Ha az 1k6 ellenállást átszámolod és BD249C/250C végtranyókat pakolsz bele akkor tutira kell bírja! 4 Ohmos terhelésen akkor kicsorog 80W a kimeneten! Erre azért figyelj nehogy a hangszóróid kimenjenek. 8 Ohmon már csak a fele jön ki. Házimozi hangdobozt azért ne dugjál rá!
köszi a választ, közben elkészült a táp is hozzá, szerintem majd jövő héten lesz rá egy kis időm akkor felélesztem ebben a gyári felállásban először azt majd meglátom ha meghallgattam.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
