Fórum témák
» Több friss téma |
De nem mindíg látható a belső felépítés azért írtam. Nyílván törekedni kell arra hogy az álló érintkezőre kössük a betápot.
Bármely villamos rajzot átnézve az tapasztalható, hogy főáramkörű részen a betáp mindig a kisebb,- páratlan számozású lábakon(érintkezőkön) van, tehát 1;3;5. számozású kivezetéseken található. A kimenet a nagyobb számértékű páros érintkezőkön -tehát 2;4;6. kivezetéseken található, tehát van egyfajta logika a kivezetések alkalmazásában, amit célszerű követni mivel akik villamos szakmában járatosak, e szerint a logika szerint gondolkoznak. A relék számozása szintén logikai alapokon nyugszik a 11-es a közös, 12-es nyitó érintkező, 14-es záró érintkező; valamint ennek a 10-el megnövelt nagyságú megfelelői. Alapesetben a 11-es a bemenete a relének, ettől csak akkor térnek el a tervezők, ha ki akarják zárni a lehetőségét alternatív érintkező felhasználásnak. Tehát ha valaki saját célra készít valamit, tetszőleges számozási logika mentén gondolkozhat, de ha más is hozzáférhet az adott áramkörhöz akár javítás akár módosítás céljából, célszerű követni a fent vázolt logikát.
A hsz-ed első felével egyetértek, habár a főáramkörök esetén a páratlan számozások gyártótól függően lehetnek felül is, ez a gyakoribb, de alul is.
A relék érintkezőinek számozása az általad leírt logika alapján igencsak gyártóspecifikus lehet. A záró érintkezők (NO) számozása 13,14, a nyitóké (NC) 11,12, speciális funkciók esetében 17, 18, ill, 15,16 jelöléssel az előbbi sorrendben, a váltóké (CO) pedig 16,18,15, ahol a 16 a zárt, 18 a nyitott és 15 a közös kivezetést jelöli. A 10-es növelés stimmel, habár speciális esetekben ez sem szabály. Például a hőkioldók segédérintkezői általában a 9-es számjeggyel kezdődnek, pl. 95,96, stb. Ezek a szabványos jelölések. Ez viszont nem zárja ki, hogy a gyártók ettől eltérő jelölést használjanak, ezért érdemes mindig utánanézni a katalógusokban. Sok gyártó saját számozást használ, nem követi a szabványos jelölést. A tetszőleges számozási logikáról viszont az a véleményem, hogy ha az nem egyezik az adott beépített típussal, nem csak másoknak okozhat gondot, hanem saját magunknak is. Ezért mindig az adott típusnak megfelelő jelöléseket kell alkalmazni.
Hello
Van egy 220/110 es trafóm a kimenetre egy graetz hidat tettem amit én csináltam 4 diódából és egy 220µF/400V os elkót. A pufferelkó után lévő föld vezeték és a hangkártya kimenetének föld pontja közt 230V-ot mérek. Ez mitől lehet és hogy lehet megszüntetni? A trafó így néz ki. A számítógép és a trafó egy elosztón vannak.
Hello!
De szép állat! Egész valószínű, hogy a trafód "autotrafó" avagy takarék kapcsolású. Itt a szekunder tekercs egyben a primer egyik felét is betölti. Azaz nincs galvanikus elválasztás a hálózattól. Így erre a célra nem használhatod! (Ha kihúzod, ohm mérővel megmérheted, hogy kapcsolat van a primer és a szekunder oldal között.) üdv! proli007
Megmértem és igazad volt. Köszönöm a segítséget, akkor szerzek egy normális 2 tekercses trafót.
Szia!
Neked teljes mértékben igazad van, arra vonatkozólag ami a vezérlőáramköri elemeket illeti. Egy relétalpnál valóban előfordulhat akár páros, akár páratlan számozás felül vagy alul. A hozzászólásomban nem akartam kitérni a villamos gyártmányok teljes spektrumát felölelő számozási módszerekre, -ami sajnos ugyanazon célra gyártott eszközöknél is lehet gyártónként változó számozású- csak arra akartam rávilágítani hogy van egyfajta követendő logika a számozások alkalmazásában. A főáramköri elemekkel kapcsolatban: ha az adott alkatrészt normál helyzetben(nem fejre állítva) helyezzük el,a páratlan számozás mindig felül van.Legalább is én még nem találkoztam páros számozással felül. Ha olyan szerelvényt építünk be, amelynél előfordulhat mindkét oldala felől a betáplálás, pl. teljesítménymegszakítók;szakaszolók,szakaszbiztosítók stb...ezeknél a számozás mindkét oldalon azonos, de a számozás mellett betűjellel történik a megkülönböztetés. Egyébként köszönöm a pontosítást.
Jó estét!
Építeni szeretnék a műhelyembe az asztalhoz egy univerzális táblát amin mérőműszerek és konnektorok, kapcsolók lennének. Találtam egy kapcsolást ötletadónak egy cseh újságban. A kapcsoláson a második konnektornál van egy villanyégő, meg tudná mondani, hogy ez mire szolgál.Mert oda volt és amper métert lehet belekötni méréshez. De mire az égő? Segítségeteket köszönöm!
Szerintem az asztal megvilágítására
A javitandó/élesztendő készülékekkel szoktunk egy izzót sorba kötni. Zárlat esetén egyrészt rögtön látszik a gond, másrészt pedig kevesebb kár keletkezik a készülékben.
Köszönöm a választ!
Az izzót mi szerint kell megválasztani?Hány wattos legyen?
Most vettem észre, hogy nem tettem fel a kapcsolást. Ezer bocsánat!
Hello!
Hát oda van írva, hogy 15..150W. De attól függ, mekkora teljesítményű cuccokat szeretnél kipróbálni "zárlat nélkül". Gondolom pont ezért van úgy kialakítva, hogy könnyen cserélhesd. üdv! proli007
Neked minek 110V? Nem ipod active hangfalhoz?
Ilyen vagyok mikor dolgozom!
Sziasztok!
Buta kérdés szeretnék feltenni. Előrebocsátom, hogy több fórumot végigolvastam, de nem igazán találtam a megoldást. Tehát. Hogyan lehet megoldani azt, hogy van két külön áramköröm (két külön biztosítékkal, stb.), amelyek végül egy dobozban futnak össze és ott egy osztott kapcsolóval szeretném őket kapcsolni. Csillárkapcsoló ha jól értem nem jó, mert az egy fázist oszt ketté és kapcsol külön. Alternatív kapcsoló? Nekem van négy vezetékem két áramkörből és ezeket szeretném külön kapcsolni. Előre is köszönök minden segítséget!
Értelmesen hangzik, köszönöm.
Ennek mi a száma? 102? Ez azt eredményezi, hogy a kettőt egymástól teljesen függetlenül tudom kapcsolni, ugye?
Oké.
Csillárkapcsolóval próbáltam, de sehogy se megy, mert nekem két külön bejövő fázisom van, nem egy. Ez a bajom. Lényegében amit keresek az két darab egyszerű kapcsoló egybeépítve, azt hiszem.
Hát igen. Jobban örülnék, ha találnék valami gyári megoldást. Mert a feladat olyan egyszerűnek tűnik és tényleg kell lennie, de annyira nem találok ilyet!
Azért köszönöm a segítséget.
Fel kellene szerelnem egy konnektort, de az a gond, hogy ahol csinálni kellene régi szerelésű a villany, alu vezetékek, és sehol nincs védővezető behúzva. Felújításra nincs lehetőség, tehát valami kompromisszumot kellene találni. Mi a nagyobb gáz, ha nincs bekötve a konnektor földje, vagy ha nullázva van?
Tudom egyik sem ok. megoldás, de nem véshetem végig a lakást.... esetleg valami egyéb megoldási lehetőség? Pl. vízcsaphoz, radiátorhoz földelni? Ugyan, az sem lenne egyszerű de talán megoldható lenne. Vagy szerezzek régi földeletlen konnektort? Valahogy egyik sem tetszik, de mégis kellene valami megoldás...
_ Semmiképpen ne nullázd!
_ Ne kösd sem víz sem fűtéscsőre! _Szabályos megoldás erre az estere nemigen van, max. az az aljzat amibe a kerek , földelt dugót nem lehet bedugni, csak a laposat.
Sziasztok!
Megismétlem fenti kérdésemet talán picit értelmesebben, hátha másnak is van rá ötlete: egy osztott kapcsolóval szeretnék kapcsolni két független áramkört (2 bejövő fázisom van). Tud valaki ilyen kapcsolót?
Igen. Keress olyan csillárkapcsolót, aminek a két billenője két teljesen független kapcsolószerkezetet működtet. Nekem pl. csak ilyenek vannak itthon beépítve, akkor lesz belőle "csillárkapcsoló", ha a hátuljánál összekötök egy-egy sarkot...
Szia!
Sajnos elég gyakoriak ezek a kivitelezésű házak a mai napig Ami biztos: -Nem szabad a védővezetőt a nullával összekötni a dugaljban! TILOS! Oka egyszerű: Ha a nulla megszakad a dugalj előtt, akkor a dugalj nulláján FÁZIS jelenik meg, és mivel tiltott nullázást végeztél a dugaljban, így a védővezetőn is FÁZIS jelenik meg, innentől kezdve minden fémtesten mely erre a dugaljra csatlakozik. De nem csak ez az egyetlen átka! Mi van akkor ha egy villanyszerelő jön, és a ház elejében a kötésdobozban felcseréli a két vezetéket, mert mondjuk nem megfelelő színpárosítás volt az előző. Akkor nem elszakadt, hanem a fázist kötöttük az eddigi nullára, így a dugaljban már nem a nullára van kötve a tiltott nullázásunk, hanem a FÁZISRA. Innentől kezdve szerintem érthető, miért TILOS elvégezni! -TILOS EPH-ra hozni a fűtés/radiátor/gáz/korlát/stb fémtestekkel!! TILOS TILOS TILOS!! Oka egyszerű, ezekből a fémtestekből sokat leszokás földelni (KIVÉTEL A LÉPCSŐHÁZ KORLÁT!!) mégsem szabad az én hibaáramomat rávezetni!! ÉLETVESZÉLYES!! Egy összetett fűtésrendszernél az ellenállás már nagy, és a földelési ellenállás NEM LEHET NAGYOBB 2 OHM-NÁL!! A lépcsőházi fémkorlátba pedig villámvédelem miatt TILOS mind védővezetőt, mind villámvédelmet beépíteni, egyenpotenciálra hozni!! -Használhatsz bármilyen dugaljt, DE ne dugj bele földelt készüléket, mert sajnos a védelme nem lesz meg. TIPP: Ha nem szobában vagy, vagy nem sajnálsz egy vevés szőnyeget vagy betont, akkor fogj egy feles vízvezetéket, legalább 2M hosszút, pucold fémtisztára, verd le a dugalj alá a földbe, köss rá legalább 2,5-ös RÉZ vezetéket (KÍVÁLÓ LEGYEN A KONTAKTUS!!) és azt vezesd a dugaljba védővezetőnek! Ez a régi IT szabvány szerinti védővezető, alkalmazható, de nem elterjedt. Ez egy tipp, korántsem biztos hogy tökéletes védelmet ad, hisz a trafó csillagpontjának távolsága, a szomszéd védőföldelésének távolsága, azaz a hurokellenállás (ami még mindíg nem lehet nagyobb 2OHM-nál) határozza meg hogy mennyire jó
Én ilyen partizánföldelésre azért nem mernék senkit biztatni! 1X kell rendesen kell megcsinálni a villanyszerelést és ÉV relét is kell használni!
Én is beleírtam hogy nem ajánlom, és meg is indokoltam miért
Már régóta létezik ilyen összekötő elem ! VAGO -nak hívják.
Csillár- váltó kapcsolóval meg tudod oldani ezt a problémát. küldj egy @ küldöm a rajzot. ( A nullázás megoldott ??? )
Köszönök szépen minden felvetést, segítséget. A probléma megoldódott. Szokás szerint csak jobban meg kellett nézni, hogy mi van a kezemben. Egy 105-ös csillárkapcsoló volt, ahelyett, hogy egy 102-es lett volna. Azzal rögtön működött minden.
Még egyszer köszönöm a segítséget. |
Bejelentkezés
Hirdetés |