Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   38 / 973
(#) attrax hozzászólása Aug 28, 2009 /
 
Tudtommal a prodax csillárnak külön van a közöse nem? Az tehát lehet 2 külön á.k is.
(#) attrax válasza attrax hozzászólására (») Aug 29, 2009 /
 
ja nem a B nincs bekötve.
(#) d9thc hozzászólása Aug 29, 2009 /
 
Sziasztok
Egy egyszerű de számomra fontos kérdést szeretnék feltenni. Át szeretném kábelezni a lakásban a 220as vezetékeket rézre, mert aluminium az összes. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan jobb a vezetékeket összekapcsolni, csokival csináljam vagy az összecsavart vezetéket jól befuttatnám ónnal. Meg tudom oldani, hogy a forrasztópákám működjön, mialatt áramtalanítva van a hálózat, ezért ha biztosabb a forrasztás a csokinál, akkor inkább forrasztanék. Azért merült fel bennem a kérdés, mert tudom, hogy aluminiumot rézzel csak úgy összekötni csoki nélkűl elég rossz megoldás a melegedés miatt. Nem tudom, hogy ez fennál-e a réz/ón párosításnál. Szóval ha biztosabb/biztonságosabb és jobb összekötetést biztosítana a kábelek forrasztása, akkor úgy csinálom, ha nem akkor gondolom csokival. Természetesen az egész ház rézzel lesz átkábelezve. Szóval melyik a jobb? Csoki vagy masszív forrasztás?
Előre is köszönöm.
(#) d9thc hozzászólása Aug 29, 2009 /
 
Sorry, hogy még 1x feltettem a kérdést ide is, de elovastam pár oldalt és nem kaptam egyértelmű választ.
(#) potyo válasza d9thc hozzászólására (») Aug 29, 2009 /
 
A megfelelően kivitelezett forrasztás sokkal jobb bármilyen más kötésnél. Azt írták levelezőlistán, hogy az a gond vele, hogy ha tűz lesz véletlenül a lakásban, akkor az ón leolvadhat a kötésekről, és csak csupasz vezetékvégeket fognak találni, ami alapján simán rámondhatják, hogy a nem megfelelő kötés miatt lett a tűz. Ezért én azt csinálnám, hogy forrasztás után ráhúznám a csokit.
(#) Pulyka válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Aug 29, 2009 /
 
Szia

"akár feszültség alatt is megfürdeted a kötést forrasztóónban."

Elképzeltem a következő helyzetet:
Állok a létrán,ott van a kezemben a feszültség alatt lévő vezetékköteg,de véletlen kifröccsen a több mint 200 fokos forrasztóón,megijedek,meg ugye reakció is,hogy elrántom a kezem,és közben ott van mellettem a feszültség alatt álló vezeték.
Én nem lennék ilyen bátor ,hogy ezt a műveletet végrehajtsam.
Maximum,ha nem áll feszültség alatt a vezeték.

Tomi
(#) d9thc válasza potyo hozzászólására (») Aug 29, 2009 /
 
Köszönöm a választ. Akkor azt hiszem forrasztani fogok. Mit értesz megfelelően kivitelezett forratsztás alatt?
Én a hangfalkábelemet úgy forrasztottam össze (sodort réz), hogy összesodortam a rézszálakat, úgy hogy a vezeték hosszában a összesodrásnál egyenes marad (nincs törés, nincs derékszög), majd a vezetéket felmelegítettem annyira, hogy már a vezeték megolvassza az ónt, így szépen körbefutja az egészet.
220-ra is jó így? Vagy Simpi által írt derékszögű kábelállás jobb? Csak mert az egyenest ezután könnyebb szigetelni.
(#) sturbi válasza d9thc hozzászólására (») Aug 29, 2009 /
 
Ő szerintem nem arra gondolt, hogy csinálsz egy derékszöget a kötésre, hanem arra, hogy összesodráskor az erek derékszögben állnak egymáshoz képest, így szoros és takaros lesz a kötés, amit még kombináltfogóval is meghúzol a végén, és utána leforrasztod. Az ereket kb. 4 cm hosszan blankold meg és sodord össze, forrasztás után pedig jó bőven szigeteld szigetelőszalaggal. A forrasztás úgy jó, ahogy leírtad.
(#) d9thc válasza sturbi hozzászólására (») Aug 29, 2009 /
 
Köszi srácok a segítséget
(#) Marko Ramiusz hozzászólása Aug 30, 2009 /
 
Sziasztok! Én semmiképpen sem forrasztanám, sőt ilyet nem is szoktak alkalmazni ilyen helyen, mivel egy esetleges javításnál, hibakeresésénél elég macerás lenne szétszedni az egyes vezetékeket. Különben is, elég megbízható csokis megoldás, ha szakember készíti a hálózatot. Ja, és nem 220-as a hálózat, hanem 230V-os, amennyiben 1 fázisú. Nagyon nem mindegy. Üdv.: Yoe
(#) Atis57 válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Aug 30, 2009 /
 
Szia!
miért nem tetszik a forrasztás??
a katonai ber. és a repülőgépipar máig is használja!! csak az EU beli közszükségleti elektronikába , magánházakban NEM JÓ! ezeken biztosan magasabb az igénybevétel--pl: G értékek, rezgések stb.
Javitásnál szétszedni és újra "összetekerni" sokkal macerásabb.
(#) sturbi válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Aug 30, 2009 /
 
A csoki nem jó megoldás lakás elektromos hálózat kiépítésénél, akkor már jobb a Wago vagy a kupolfix, de legbiztosabb megoldás a leírt módon kivitelezett kötés, amely a végén forrasztással légmentesítve van (itt az "áram kötést" a tiszta, réz erek szoros összesodrása valósítja meg jóval nagyobb felületen, mint bármely más módszernél, a forrasztás igazából csak a légmentes lezárásra szolgál, tehát nem is nevezhetjük forrasztással megvalósított kötésnek, mert nem a forraszon folyik az áram, ha a forraszon folyna nem lenne jó, mert az ón jóval nagyobb ellenállású, mint a réz és nagyobb áramoknál egyszerűen szétolvadna). Tudtommal nem is tilos így kötni, a forrasztással megvalósított kötés a tilos, itt pedig az összesodrás valósítja meg a kötést.
Megfelelő méretű csokik roppant nehezen kezelhetők a szokásos kötődobozokban, de a nagyobb gond, hogy egy idő után lazul a kötés, az erek gyorsan oxidálódnak a kötődobozban uralkodó klímától és elkezd szétégni a csoki is, a vezeték is.
Javítani az elkészült hálózaton általában nem kell, hacsak nem csokival, Kupolfixxel vagy Wago-val készült, mert ezek mindegyike hajlamos az elégésre egy idő után. Sok ilyet láttam már, pedig nem is olyan régóta használatos. A leírt módon megvalósított kötésnél még soha nem láttam szétégettet.
Átalakításnál, estleges javításnál a vilanyszerelő nem vacakol a Wago vagy Kupolfix szétszedegetésével, hanem egész egyszerűen csipőfogóval tőben lecsípi a vezetéket, a "forrasztott" kötésnél ugyanígy jár el és újra megcsinálja a kötést (kivételek persze biztos vannak).
Ha gyorsan kell egy részt valamilyen hiba miatt áramtalanítani (és az automata nem kapcsol le), a "csodafegyver" a csípőfogó, nem a csavarhúzóval való "zsonglőrködés" az áram alatt lévő akármilyen kötésen, tehát szétszedés szempontjából sem jobb a bontható kötés (ezalól csak az óránál kialakított védőföld kivétel, mert a mérhetőség miatt annak bonthatónak kell lennie).
(#) potyo válasza sturbi hozzászólására (») Aug 30, 2009 /
 
Idézet:
„nem a forraszon folyik az áram, ha a forraszon folyna nem lenne jó, mert az ón jóval nagyobb ellenállású, mint a réz és nagyobb áramoknál egyszerűen szétolvadna”


Előbb olvadna szét a vezetékeken a szigetelés, mint hogy a forrasztásnál az ón annyira felmelegedjen, hogy leolvadjon onnan. De amúgy egyetértek.
(#) potyo válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Aug 30, 2009 /
 
Idézet:
„Én semmiképpen sem forrasztanám, sőt ilyet nem is szoktak alkalmazni ilyen helyen, mivel egy esetleges javításnál, hibakeresésénél elég macerás lenne szétszedni az egyes vezetékeket.”


Végigforrasztani már akkor kell, amikor már ki van próbálva minden, és minden működik.


Idézet:
„Különben is, elég megbízható csokis megoldás, ha szakember készíti a hálózatot.”


A forrasztás is az, és legalább nem lazul meg, mint a csavaros szorítók. Akik ilyen helyen dolgoztak, tudnak mesélni, hogy az éves karbantartás része, hogy utánahúzzák a csavarokat. És lehet is utánhúzni.


Idézet:
„Ja, és nem 220-as a hálózat, hanem 230V-os, amennyiben 1 fázisú. Nagyon nem mindegy.”


Szinte teljesen mindegy...
(#) Kisülőcső válasza kumpl hozzászólására (») Aug 30, 2009 /
 
Milyen kioldásúak a kismegszakítók? Lomha-e vagy gyorskioldású, ill egy biztosíték körön hány fogyasztó van ami nagy teljesítményű.
(#) patexati válasza potyo hozzászólására (») Aug 30, 2009 /
 
Én ha új építést csinálok kizárólag forrasztással készítem és 50 év garit is adok rá Nem véletlen! Elöbb olvad meg a vezeték a csőben mint a dobozban! Ja és ezzel már lehet MM falkábelt is szerelni mert nem lesz vele gond mint az aluval ha szétégett! A csatlakozónál meg lehet levágni egy centit ha cserekor muszáj úgy is kibír 100 évet
(#) Atis57 válasza Kisülőcső hozzászólására (») Aug 30, 2009 /
 
Szia!
minden kismegszakitó kettős kioldású : bimetal és "gyorskioldó"
ezen felül : A rajta lévő B C D U L betűk szerint eltérnek a kioldási görbéik.
számszerűsitve: a BS C 6 A-s
állandó árama (1évig nem old le ) 6A , az 1 órás árama (1órán belül old ) 9A , 1percen belül old kb 18A, és pillanat kioldással old( kb 0,2sec )27-33A
tehát látható itt két hiperbola görbéiről beszélünk....
(#) attrax hozzászólása Aug 31, 2009 /
 
Szerintem meg tök mindegy mivel kötsz csak lelkiismeretes legyen a munkád.Ha valaki régóta csinál ilyet(mint én)belátja,hogy a helyzet dobja magát, sokszor improzni kell,mert nem mindig MCU másfél van, hanem ezer féle drót azt meg mivel is kötöd optimálisra?Azon kívül már 5 év múlva a kutya sem hív vissza,mert mondjuk meglazult egy kötés.5-10 év alatt sok fal leomlik és sok másik épül egy házban.A saját házamban is mcu van 5cm-en összecsavarva+szigszalag.
15 éve hozzá se kellett nyúlni.
Én nem forrasztok ha csak nem kéri a tulaj.A wago jó,mert gyors de nem vennék rá mérget.Egy biztos:Forrasztott vezetéket csokiba sose köss!
(#) mpisti válasza jameswagner hozzászólására (») Szept 1, 2009 /
 
Ajánlom figyelmedbe a régi MSZ 4893 szabványt,valamint a jelenleg érvényben levő MSZ 2364 szabványt . Mindkettőnél érdemes lenne tanulmányozni a hurokellenállás értékekre vonatkozó kiszámítási módot.
A 2ohmot-mint fix értéket ugye viccnek szántad?Ugyanis a legnagyobb megengedett hurokellenállás értéke attól függ,hogy az adott áramkört milyen értékű és milyen jellegű(lomha;gyors biztosító, vagy kismegszakító) túláramvédelmi készülék védi. A földelési értékre-ha nem ez a fő érintésvédelmi mód(azaz nem önálló érintésvédelmi módként értelmezhető) hanem csak potenciálrögzítő funkciója van, a szabvány annyit ír hogy számottevő értékű legyen.
A A fémszerkezetek bekötésére pedig a szabvány(MSZ 2364)egyértelműen utal. Ezt nevezik EPH hálózat kialakításának, amibe minden nagykiterjedésű fémszerkezetet be kell kötni. Ebbe beletartozik a víz;gáz;fűtéshálózat és ezek szerelvényei. Felénk a gázosok addig nem kapcsolják rá a lakásra a gázt,amíg a tulaj az EPH kialakításra és a hatásos érintésvédelem kialakítására vonatkozó szerelői nyilatkozatot nem adja át nekik.
(#) l.bencsik válasza attrax hozzászólására (») Szept 1, 2009 /
 
Nemrég villanszerlő ismerős ajánlotta a wago féle kötőelemet, először ockódva alkalmaztam a otthoni felújítás során, de nagyon bevált könnyen, gyorsan szerelhető, szerintem a kötés is elég biztos többféle lyukszámmal megvehető. És elég lényeges, hogy mivel lapos könnyen be lehet gyűrni a kötődobozba többet is ,és átláthatóak maradnak a kötések, ellentétben a csokikkal.
(#) attrax válasza l.bencsik hozzászólására (») Szept 2, 2009 /
 
Figyu mindig kitalálnak valami újat ami hosszútávon nem állja meg a helyét.Ugye még nem láttál 1 évtizedes wagos kötést?De még 2 éveset sem állítom.Gondolj bele,hogy 1 rugólemez egy kis ponton szorítja a vezetéket.Melegedés hatására ami a terhelésből következik egyértelműen melegszik a lemezke amitől elgyengül ,kilágyul és szépen idővel elfolyik a jó kis hőre lágyuló wago elem.Szóval én maradok a csavaros kötéseknél...
(#) l.bencsik válasza attrax hozzászólására (») Szept 2, 2009 /
 
Elvileg üzemi körülmények között nem szabad melegednie, tehát a hőtöl nem szabad gyengülnie, bár ha belegondolok hogy minden rugó egy idő után ernyed lehetséges hogy idővel bizonytalanná válik a kontaktus, vagy lecsökken a felület igy előfordulhat melegedés, beégés. Azthiszem feláldozok egyet a tudomány oltárán és szétvágom meglátjuk majd mennyire rémülök meg.
(#) mpisti válasza l.bencsik hozzászólására (») Szept 3, 2009 /
 
Nem fogsz megrémülni-ha a névleges terhelőáramát nem lépték túl.
Kb 15 évvel ezelőtt használtam először akkor még osztrák" importból"szereztem be,a mai napig hiba nélkül működik. Ennek feltétele,hogy megfelelő túlterhelés védelem legyen előtte.Nem véletlen,hogy az ilyen kötőelem nem készül 6 vagy 10mm2-es kivitelben.
Egy lakásban,ha megfelelő a terheléselosztás és 1,5mm2-es MCU vezetéket nem akarnak 15-20A-al terhelni akkor a legjobb választás.
(#) attrax válasza mpisti hozzászólására (») Szept 3, 2009 /
 
Hát tudjátok ,hogy hogy van ez.Elég egy konnektor meg egy kapcsoló azt jóvan.Holnap meg: ja kell klíma meg 2 számítógép is meg grilles mikro is meg mosogatógép is ja és a szomszédnak már van szárítógépe is.Nekünk miért nincs?Mert nekünk még bővítenünk kell.Akkor meg jön az Elmű aztán feltolja 32-est a többi meg le van sz*va.
Én most fejeztem be egy tetőteret:5db klíma helyiségenként 12db! konnektor kerámialapos tűzhely+villanysütő.Villanybojler.De mindenhova energiatakarékos égőt kértek.És nyugodtan alszanak.
(#) mpisti válasza attrax hozzászólására (») Szept 3, 2009 /
 
Nem nekik kell idegeskedni hanem neked,ha nem hívtad fel a figyelmüket arra,hogy a teljesítmény igényük túlterheli a meglévő hálózatot.Ők kötnek egy jó lakásbiztosítást aztán részükről le van tudva,ha viszont baj van(elektromos tűz)a biztosító veled szemben,- mint elektromos kivitelező - lép fel követeléssel.
Na akkor kellene elővenni egy írást vagy hangfelvételt arról,hogy te felhívtad a figyelmüket arra,hogy a beépítendő fogyasztók túlterhelik a lakás villamos hálózatát.
Vagy már eleve olyan árajánlatot adsz, amely tartalmazza a meglévő hálózat korszerűsítését a beépítendő fogyasztók teljesítmény igényének megfelelően.
(#) M.Béla válasza mpisti hozzászólására (») Szept 3, 2009 /
 
Létezik 6-os Wago,nekem van is egy pár 3db 6-os lyuk van rajta és a háza átlátszó,az eleje a lyukaknál meg piros.Még sosem használtam ,(nem is fogom) csak úgy érdekességképpen mondom.
Egyébként ha tehetem én sem használok wago-t.
(#) mpisti válasza M.Béla hozzászólására (») Szept 3, 2009 /
 
Szia!
Még soha nem találkoztam vele,de ettől függetlenül lehet. Kissé eltávolodtam a lakásszereléstől, ezért csak annyi információm van,amennyit a lakásszereléssel is foglalkozó ismerőseimtől kapok. Akkor, (15 évvel ezelőtt)talán még nem volt,vagy csak ott nem,ahonnan én beszereztem őket. Ezért sem tudtam a létezésükről.
Most már tudok róla neked köszönhetően.
(#) proba válasza attrax hozzászólására (») Szept 4, 2009 /
 
10 éves van a tesóméknál ,eddíd (psz) még nem volt baj eggyel sem.
(#) proba válasza mpisti hozzászólására (») Szept 4, 2009 /
 
Szerintem nem figyelemfelhívás kell, hanem jól méretezett kismegszakító.Ha túlméretezed az autómatát az mindenképen kókányolás akármiben,akárhogyan egyezel meg a tulajjal.Erre rakhat akármit bírnia kell. A felelősség meg legyen azé aki kicseréli nagyobbra.
(#) hegman hozzászólása Szept 4, 2009 /
 
A WAGO vezetékösszekötő ugyanolyan rugós kötést tartalmaz mint a sokkal régebben használatban lévő rugós sorkapcsok. Láttam ár 20-25 éves berendezést vele egykorú ilyen típusú sorkapoccsal szereleve működés közben.
Nem hiszem, hogy a vezeték összekötő nevesebb gyártótól megbízhatatlanabb lenne.
Hegman
Következő: »»   38 / 973
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem