Az erősítős topicban olvasd el az utolsó 2-3 oldalt, abból megtudod, pont most tette fel ezt a kérdést valaki más is.

sziasztok !
Egy olyan segítséget szeretnék kérni.... szeretnék egy végfokot építeni de nem után építéssel hanem tervezni szeretnék. Nem tudtok nekem egy olyan könyvet vagy írást mondani ahol ezt összegzik ,konkrétan a számolásrésze kellene mert a könyveim nagy része csak arra tér ki hogy milyen alkatrészek vannak és mire jó de számolásukra nem segítségeteket előre is köszönöm
ui.:tamás

U.Tietze-Ch.Schenk szerzőpáros :Analóg és digitális áramkörök c. könyvéből okulhatsz sokat.
De a neten vannak főiskolai jegyzetek is, talán elérhetőbbek.

Nagyon szépen köszönöm a segítséged!

sok sörrel jövök

Sziasztok!
Lenne egy egyszerű kérdésem, szóval van egy toroid trafóm, 12V ~ 80W és ezt szeretném egyenirányítani, és a diódahíd után szerintem elég lesz 2 db 4700 µF-es kondi, na most ezt hogy kössem be úgy hogy ne a feszültség duplázódjon hanem a kapacitás?
1-es, vagy 2-es kép, vagy más módon? Szerintem az 1-es de nem vagyok benne biztos
Köszi!

Szia!
De hogyha párhuzamosan kötöm a 2.jpg nevű kép szerint nem akkor lesz fele a kapacitás? Tehát akkor a 2.jpg a jó?
Köszi!

Szia!
Az jó az amit köbzoli mondott, tehát a 2.kép. Mellesleg kicsit a google-ba belenézhettél volna, mert első találatként ez jött be. Üdv.

Soros és párhuzamos kapcsolás, ha gyakorolni akarod.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy az 1N4007-es diódának az az oldala amin gyűrű van, az megfelel annak ami a rajzi jelén ahol egy csík van, mint az ábrámon?
/Mert akkor fordítva raktam be és amitt hevülni kezdett a tápom, és csak tized annyi feszültséget mértem... Hm, úgy tudtam, hogy a gyűrűs oldal mindig a GND-nél kell hogy legyen, ezért raktam oda, viszont a rajzon a csíkja a +V feszültségnél van... Ezek szerint meg kell fordítanom? Nem találni a NET-en egy egyszerű értelmes képet a diódák beültetéséről... Mellesleg az Ég áldja meg aki feltalálta a LED-et! /

Ez így van ahogy mondod ... vagyis ahogy a képen van.
Egyébként minden diódánál, nem csak a 4007-nél.

Köszi szépen!

Nagyon szívesen. Egyébként a "gyűrűs" oldal lehet bárhol... lehet táp felé, föld felé, sőt egyik-felé sem
A kapcsrajzon, vagy nyákfeliraton a "vonal" van, arra van a "gyűrű" is.

Sziasztok!

Nem ebbe e témába vág ugyan, de nem nyitok topikot egy kérdés miatt. Hogyan tudok egy kapcsolást a kedvencek közé rakni? Régebben volt egy gomb jobb oldalt a kapcsolásoknál is, amivel a kedvencek közé tehettem az adott anyagot.
Mit csinálhatok rosszul?

Hali!

Egy ilyen szélsebesség-mérőt/anemométert szeretnék összehozni:
Bővebben: Link
Ha jól olvastam akkor itt a szélsebességgel lineárisan változik a Frekvencia.
A kérdésem az lenne, hogy egy ilyen pwm frekvencia jelből hogyan tudok egy ilyenre Bővebben: Link
sebességet kiíratni? Mondjuk m/s kitűnő lenne.

Szia! Én előbb ennek a működését ellenőrizném, ugyanis nem értem, hogy az a két tranyó 2N4401, hogy a fenébe méri a szél sebességét Szerintem egy kanalas mérő sokkal jobb lenne. Ott is impulzusokat kapsz.

Helló

Bocs, nem teljesen ide tartozik ez a kérdés, de a fizikaprojecthez kell. A Tesla áram nem halálos, mert magasfrekkvenciás, ez azt jelenti, hogy az embernek csak a bőrén keresztülhalad le a földig. Ezt a hatást hogy hívják? Kerestem, de nem találtam.
Azonkívül van még két kérdésem.
Az egyik az, hogy azt mondta nekem egy szakértő, hogy a Tesla tekercset be kell vonni nitrolakkal, meg hogy teflon-bevonatú drót kell a tekercseléshez. Tényleg így van? Mert az interneten nem így olvastam?
Azonkívül azt hallottam, hogy a leydeni palack induktív árammal feltölthető. Ez azt jelenti, hogy ha egyenáramot, vagy váltakozó áramot vezetek bele, akkor feltöltődik?
Konkrétan arra vagyok kiváncsi, hogy nemcsak Van der graaffal lehet feltölteni?

Köszi

* Tesla áram: parasztvakítás, misztika ez az elnevezés . Skin avagy bőrhatás. Skin.hatás
* A lakk jobban szigetel, mint a levegő. Különösen, mint a nedves levegő.
* Leydeni palack: Musschenbroek feltalált valamit, nem tudta mit, elnevezték leydeni palacknak. Ma kondenzátornak hívjuk. Barcikai kefíres pohár Bármivel feltöltheted, de az utolsó pillanatnyi feszültség marad benne. Ha váltóáramú tápra kötöd, akkor a két ( + - ) maximális feszültség között bármekkora feszültségen maradhat amikor leveszed. Tehát célszerű egyenfeszültséggel feltölteni, ha tárolni akarod a töltést.

Tesla áram, induktív áram... Jó lenne először a klasszikus elektronikát ( azt, amit az iskolában tanítanak, ami alapján a telefont tervezik a villamosmérnökök ) megismerned és csak utána az ezoterikus maszlagot.

Szia!
Azt írja, hogy felfűti az egyik tranyót. Ha nincsen szél, akkor konstans értékre áll be a kettő között a feszültség, Ha pedig elkezd mozogni, a levegő hőt von el a tranyóról ami miatt változik az ellenállása vagy mi. Majd ebből csinál jelet.
AZt írják máshol, hogy az ilyen "hot wire" anemométerek sokkal pontosabbak, mint a kanalas. Ráadásul nekem icipici szenzor kellene
Nem kerül olyan sokba, ha lesz időm kipróbálom, viszont kéne hozzá valami kijelző

És hogyan reagál a levegő hőmérséklet változására? A -10 fokos jeges szél több hőt tud elvonni, mint a nyári 40 fokos. Nem beszélve a párás esős időről. Egy vizes testről párolgó víz még több hőt von el. Valahogy szkeptikus vagyok ennek a pontosságával.

Pl. kimész a mezőre ahol mondjuk 25 fokos a levegő. Az egyik tranyót felmelegíti 50 fokra valamekkora árammal, a másikat pedig nem (ez 25 fokos lesz). Ha fúj a szél akkor az eredetileg 50 fokos kihül mondjuk 40 fokra, de a másik 25 marad. Ha jobban fúj a szél akkor pl 30 fok a fűtött és 25 marad a nem fűtött. Értem ?
Innentől nem értem mert az elektronika úgyhogy ne kérdezzetek.
Viszont egy kijelző ötletet mondhatnátok hozzá.
Itt van hozzá leírás is, akár pdf-ben is.
Bővebben: Link

Szia!
Nézd meg a kapcsolásokban a teljesítmény szabályzó részben a digitális kijelzős forrasztó állomásokat. Ott tisztán kivehető a kijelző részét vezérlő elektronika, ICL7107-el, hanem ennek az adatlapján vannak kapcsolások, és utána már csak kalibrálás és belláítás kérdése az egész szerintem.

Találtam itthon pár új IC-t, és hogy ne álljanak csak úgy, szeretném felhasználni valamire a képen is láthatót, mivel van belőle 17db Elméletileg használhatom-e a Q1-es tranzisztort normál tranyóként? mintha csak az lenne a tokban, 1, 2, és 4 lábakon keresztül. A teljesítményéről fogalmam sincs, de ha kell annyi pakolok be hogy elbírja a terhelést, mivel csak egy 24V-os mocit szeretnék vele kapcsolni. (azt tudom hogy biztos elbír 400V-ot, csak azt nem hogy mekkora áramfelvétel mellett)

Köszi szépen! Ennek az ICL7107 nek a meghajtására ha jól látom quad operational amplifier-t használ. Lehet egyszerűbbet is?
Vagy a sebességmérő pwm jelét közvetlenül ráköthetem az ICL7107 bemenőjére?

Hat ha a jel PWM akkor szerintem nagyon leegyszerűsítve úgy kéne gondolkozni hogy ezzel a jellel egy kondenzátort tölteni és akkor a PWM jel átalakul feszültségszinté. Nem tudom érted-e miről beszélek. Én úgy gondolnám el, hogy a frekvencia vagy épp kitöltési tényező ahogy nő úgy a kondenzátor is nagyobb feszültségre töltődik fel és fordítva. És erre a feszültségintervallumra kéne ráállítani az ICL7107-et (min, max értékek, és persze aztán valamilyen módon a kalibrálás) Javítson ki valaki tapasztaltabb, ha teljesen nagy marhaságokat írtam.

Üdv!

Szerintetek, EZ, jó lenne NYÁK levilágítására?
Kértem róla müszaki infót, egyenlőre nem kaptam!

üdv: Dávid

Ha jól olvastam akkor nem a jelszélesség hanem a frekvencia változik a jelben. Bár ehhez nem értek, de akor nem ugyanakkora az áram és a feszültség?
Vagy csináljam meg aztán próbálkozzak?
A HEStore-ból mivel lehetne helyettesíteni ezeket a tranyókat? Ezek nem kaphatók.

Hali!
Most szeretném megcsinálni az első IC-s futófényemet.
És az IC-s kapcsolásokkal hadilábon állok e miatt:



Kérlek segítsetek!!!
Előlre is köszönöm

Hello!
Kissé keverednek itt a fogalmak. A leírásban taglalják, a szélenergia és a tranyó bázis-emitter feszültségének összefüggését (számomra nem elég érthető módon).
De az áramkör ránézésre egy differenciál hőmérő, aminek érzékelőjét két tranyó alkotja. Az egyik ki van téve a szél hűtésének, miközben fűtve van. A kettő közötti különbséget egy differenciálerősítő figyeli. Tekintve, hogy a fűtött tranyó bázisáramát szabályozza a kimeneti PWM jel, (ezzel a hőtermelését) a kapcsolás addig szabályoz, míg vissza nem áll a hőegyensúly. Így ez egy kompenzációs elven mérő áramkör.

Az én olvasatomban...
Az IC1 hibajel erősítő kimeneti jele egy IC2 feszültség-frekvencia átalakítóra megy. Az átalakítás úgy jön létre, hogy egy kodit töltünk, (közel állandó idő alatt) majd a kisütést a bementi jel differenciájával arányosan végezzük. Tehát amíg a töltési idő állandó, a kisütési idő változik. Így a jel kitöltése változik, de alapvetően az információt az így létrejött frekvencia adja. (Gondolom a kimeneten az "F" betű is erre utal.)
A Q5-4-7 tranyó, valami kompenzáció lehet, amit csak akkor értenék meg, ha a fizikáját érteném, vagy összeraknám és megmérném az áramkört)

Minden esetre a frekvenciát, frekimérővel kell mérni. Azaz egy időegység alatt bejött impulzusszámot kell számlálni.
PWM jelet, pedig integrálni kell, és annak feszültségértékét kell mérni. Avagy ez már egy analóg feszültség, amit DVM-el mérni lehet. De a PWM jel alapvetően időarányt mutat, aminek integrálja a görbe alatti terület. De a területet, itt a W idő és az impulzus feszültségének szorzata adja. (Így a négyszögjel amplitúdójától is függ a mérés. Azaz jel integrálása előtt az impulzus feszültségét határolni vagyis formálni kell, ha nem vagyunk megelégedve az IC2 kimeneti jelének pontosságával. Valószínűleg itt erre nincs szükség, mert nem lőnek nyulat a méréssel)

A tranzisztorokkal szemben nincs különösebb igény, így hasonló paraméterűek szerintem megfelelnek. (bemeneten pld. BC337) A 3904/3904 tekintve, hogy az frekvencia átalakító része, viszonylag gyors tranyó szükséges. A többi szinte bármivel helyettesíthető.

üdv! proli007

Hello!
Nincs itt semmi trükk, IC-vel könnyebben boldogulsz. A jelzett számok az IC lábszámát jelentik, a Dil18-as tokozású IC-nek. (A CMOS IC-knek általában a két szélső lába a tápfeszültség. Jelen esetben a minusz 8-as, míg a plusz a 16-os.) Lábkiosztás amúgy megtekinthető az IC adatlapján.

A vastag vonal jelzés, alapvetően nem földelést jelent hanem GND (azaz grund). Ezzel a jellel ellátott pontok azonos potenciálon vannak, azaz össze kell kötni őket. Csak az egyszerűbb áramköri rajz miatt ábrázoljuk külön. Ez a pont itt megegyezik a negatív tápfeszültségű ponttal.
Egy CMOS IC bemenete nem lehet szakadt, ezért azt valamilyen logikailag határozott szintre kötik a működésnek megfelelően. Ez logikai L szint esetén a GND, míg logikai H szint esetén a tápfeszültség pontja. (Mint pld. az NE555 4-es lába, de ugyan itt a 8. láb a tápfeszültség plusz avagy VCC pontja, míg az 1-es lába a tápfeszültség negatív avagy GND pontja.)

(Vannak esetek, mikor ez a pont valóban a "földön van". Avagy az erősáramú érintésvédelmi földeléssel közös ponton.)