Lenne egy überláma kérdésem:
Sokszor felmerül az izzós áramkorlátozás, védelem, erősítők élesztésénél pl.

Sokmindent értek én a világban, de ezt most nem nagyon,
és úgy érzem, e nélkül nem teljes az életem. Annál is inkább, mert tervezem, hogy erősítőket meg mindenfélét építsek kevés tudással.
Valaki magyarázza el légyszi, hogy hogy működik ez?
Miért nem világít, ha oké. és miért világít ha gáz(zárlat) van a panelon.

Köszi.

Kis számolgatás után arra jutottam, hogy az izzóval egy legfeljebb áramot állítok be. Ha rövidzár, akkor ohm törvénye alapján adódik egy áram.
Ha meg nem rövidzár, akkor már csak kevesebb lehet.
Viszont mi van a feszültségeséssel? Az áramkörre kevesebb fesz. jut.

Az izzó sorba van kötve az erősítővel. Az izzó ellenállása kicsi hidegen, ezért ha jó az erősítő, kis feszültség esik az izzón. Ekkor nem világít, és az erősítőre majdnem a teljes feszültség jut.
Ha az erősítő zárlatos, az izzóra kerül a teljes feszültség, kigyullad az izzó. Ez azért jó, mert nem az erősítő fóliái, alkatrészei izzanak, hanem az izzószál, az meg kibírja.

Igen oké, csak az még kicsit ködös, hogy az alkatrészek miért nem károsodnak, amikor rajtuk is átfolyik az amper ugye? Vagy azért, mert látom, hogy kigyullad a lámpa és rögtön kikapcsolom?

Károsodhatnak, csak sokkal kevésbé, hiszen a tápegység teljeítményének nagyon nagy része az izzón alakul hővé. Ha zárlat van, akkor a zárlaton nem a tápegység rövidzárási árama fog átfolyni, hanem csak az izzó árama, ami sokkal kisebb. Ha nem zárlat van, csak a munkapont van "elborulva", és emiatt lenne túl nagy áram, akkor azt is határolja az izzó.
Nyilván olyan izzót kell választani, ami kibírja a táp feszültségét (50V-os erősítőtápnál nem jó egy 12V-os izzó, mert zárlatnál kiégne), és olyan teljesítményű, ami teljes fénynél is kisebb árammal működik, mint amennyit az erősítő üzem közben fel fog venni. Az izzó karakterisztikája nem lineáris, minél nagyobb feszültséget adunk rá, annál jobban melegszik, ettől nő az ellenállása. Emiatt nehéz megmondani, hogy nem zárlati esetben mekkora feszültség lesz rajta. De úgyis csak addig kell, amíg a "nagy botrányok" megszűnnek az élesztés során, utána úgyis ki kell venni, hogy a valóságos állapotokat lássuk.
A sorosan kötött izzó mellett érdemes még kisebb feszültséget is használni az élesztéskor.

"és olyan teljesítményű, ami teljes fénynél is kisebb árammal működik, mint amennyit az erősítő üzem közben fel fog venni. "

Ha így lenne, akkor mindíg világítana nem?

Sziasztok!

Az alábbi jelkondícionálásra keresek egyszerű megoldást:
Adott egy analóg kimenetű légnyomásszenzor, amit jelenleg közvetlenül kötök egy mikrokontroller AD átalakítójára. A szenzor kimenete arányos a tápfeszültséggel is, azaz megkívánja a pontos tápfeszt, de mivel az AD átalakító referenciafeszültsége is a tápfesz, ezért az értéke kiesik az összefüggésekből, ami tök jó!
A tápfeszültség ~5V, (USB).

Viszont az elért felbontás elég kicsi, mert a légnyomásmérő jele mindig a 3,8-4,2V-os tartományon belül marad (barometrikus légnyomásmérés).
Ezért szeretném a jelet eltolni, pl. -3.6V-al, majd a maradék jelet (már a 0V-0.56V tartományban) erősíteni kb 4×, 4,5×.
Gondolom, mindez megoldható egy műveleti erősítővel vagy egy műszererősítővel, viszont jó lenne, ha konkrét típusokat tudnátok javasolni, amik adatlapjából el tudnék indulni..
Ha lehet, továbbra is maradnék az aszimmentrikus, 5V-os tápfeszültségnél (ami sajnos nem túl pontos).
Ha van olyan megoldás, ami a tápfeszültség bizonytalanságát is kiejti, az még jobb.
Amire én gondoltam: műveleti erősítő, és 3,6V-os referenciafesz. forrás az erősítő bemeneteire.

üdv
Gábor

Gyakorlatban azt tudom neked javasolni, válassz olyan usb-s picet, aminek jobb AD-je van, a többit meg felejtsd el. 18f4553 általánosnak számít, még tippeket is kaphatsz hozzá.

Áramkört építenél, hogy nagyobb felbontást kapj, de úgy látszik megfeledkeztél róla, hogy azoknak az elemeknek hibájuk is lesz, hamisítani fogják az eredményeidet. Mire azt beleszámítod, már nem kapsz jobb eredményt, mintha hagytad volna az egészet a fenébe.

Köszi, az lm2574 szerencsére már a kicsi teljesítményű változata a másiknak. Van benne hozzávetőleges alkatrész érték tanács a másik doksihoz képest. Így már pusztán számolással is jobbat tudok alkotni, amikor majd újra építem a cuccot. Az enyém jobb lesz

Ja, rájöttem közben.
Köszönöm mindenkinek az együttgondolkodást.

Lenne egy láma kérdésem.

Mikor milyen teljesítményű (W) ellenállást kell használni?
A csatolt képen pl hova milyen kell? Én 0.25W-osakat vettem hozzá,de tudok guberálni fizikai méreteit nézve kisebb, de ugyanakkor értékűeket is.

Bizony bizony ki kellene számolni! (legalább közelítőleg)
P=U×I, P=U^2/R, P=I^2×R

Az ellenállás mértékegysége nem lesz jó. Nem inkább ohm-ot akartál írni?

Ez valami fizika feladat? Kell hozzá egy kis matek is. Most csak hamarjában írok, nem gondoltam át. Szerintem:

R = ( ró * l / A )

ebből R : ellenállás ( 250 ohm ), ró : az Al fajlagos ellenállása ( most nem tudom fejből a mértékegységét , nem akarok hülyeséget írni ), l : a vezeték hossza, A : a vezeték keresztmetszete.

Ebben így viszont két ismeretlen van: A és l. Viszont tudod, hogy az egésznek az össz tömege 20g. Ebből felírhatsz egy másik képletet:

0.020 = ró * V, ahol V = l * A

na, ez a 'ró' viszont az Al fajlagos sűrűsége, kg/m3-ben! A két egyenletet kell matematikailag összehozni és megoldani. ( Kétismeretlenes egyenletrendszer : az egyik egyenletből kifejezed az egyik ismeretlent. Ezt behelyettesíted a másik egyenletbe, ekkor más csak egy ismeretlened van. Kiszámolod, majd az eredményt visszaírod az első képletbe és kész. Tádámm... )

Ha valamit elírtam, akkor bocsika.

Értem, köszi.
És mi van akkor ha változik az UxI valahol? AKkor fölé kell méretezni? Mi van ha 1W megy és csak 0.25W az ellenállás?

Mindíg a legnagyobb igénybevételre kell számolni.
Ha a 0.25 W ellenálláson 1 W -ot akarsz eldisszipálni, akkor többnyire elkezd barnulni, - fekete - füst. Tudud, ez is füsttel működik, ha kijön, nem működik.

Csak egy szimpla piezo lapot, amit ha összenyomok fesz-t ad le.

Hány bites az AD-d? Mekkora pontosság kell?

Ha műv. erősítős áramkörrel csinálod az eltolást, nyilván viszel bele plusz hibákat. De ha nem egy űrhajóba kell, akkor szerintem nyugodtan csináld úgy. ( Mondjuk én csak hobbiból elektronikázok, ha nálam valami 10-20%-ot csal, nem dől össze a világ. Kérdés, hogy neked ez milyen alkalmazásban lesz? )

A tápfeszültséged mennyit ingadozik? Mondjuk TL431-el csináld a 3.6V-ot ( amit ki akarsz vonni ). Persze ez is csak 1% pontossággal tartja a beállított értéket.

Ha szimmentrikus feszt. akarsz ( szerintem kelleni fog ) használj 7660 nevű IC-t. Pont erre találták ki: 8 lábú tok, teszel rá két kondit és máris van +5V esetén -5V-od. Ezzel egy műv. erősítőt pont meg tudsz hajtani! Ha akarod, összedobok egy kis kivonó/szorzó áramkört, bár nem vagyok nagy spíler a témában...

Mit kellene már ott kiszámolni? 5V-os áramkör, és Kohm-ok mindenütt. 0,125W-os ellenállások is bőven jók oda mindenhova, és még azok is több mint 5x-ös ráhagyással. A 0,25W bőven sok, de ha nincs más, menjen az.

Azok a piezo lapok szerintem botrányosan kicsi feszt fognak termelni, nem lesz jó kapcsoló helyett.

Valahol azt írták egy piezo leadhat akár 8V-ot is. Sajnos konkrét infót nem találok róla. :S

Hello! Valaki tudna valamilyen közepes nehézségű "kütyüt"ajánlani , amit megtudnék csinálni?Suliban csinálnám úgyhogy eszköz, szinte minden lenne.

Akkor gyanítható, hogy a kapcsolási rajzon a +5V alatt a <1W-al adja meg a rajzoló, hogy 1W-os ellenállások kellenek mindenhová? Bár úgy emlékszem, hogy az egész fogyaszt <1W-ot
Az egyik tranyót melegíti csak. Lehet, hogy elég csak erre a körre nagyobb teljesítményű ellenállás?
És a trimmerekkel mi a helyzet?
Azok se lesznek jók? 10mm-est vettem és most nézem, hogy csak 0.15W !!
A mellékelt képen elvileg a szerző megépítette. Ezek mekkora ellenállások lehetnek? >>

Na oké, akkor megnyugodtam
Köszönöm Neked és pucukának is!

cső áramerősségszabályzót szeretnék építeni 220V-hoz kapcsolási rajzra lenne szükségem
köszi előre is

Csak nekem épp az lenne a lényeg hogy föld potenciálra kéne juttatni az IC lábait, na most ha a piezot szimplán rákötöm abból sehogy se lesz föld potenciál, plusz még a mikrokontrollert is elfüstöltethetem. Szóval valami olyan áramkör kellene amibe bemegy a piezo által leadott fesz, és a másik oldalt mondjuk 2 kapcsot rövidre zár.

A plusz elemekkel és azzal, hogy a tápfeszültség is belekerül az öszefüggésekbe, természetesen viszek be hibákat. A statikus hibákat kalibrálással, a zaj jellegűeket átlagoló szűréssel tervezem kiküszöbölni.
Az AD 10 bites, és meteorológiai célból mérem a légnyomást. Ez a felbontás és a szenzor karakterisztikája jelenleg 1,1hPa-os felbontást tesz lehetővé, a végső cél 0,1hPa lenne.

Köszönöm a konkrét IC javaslatokat, utánanézek, és gondolkodok a dolgokon.

A hozzászólás további részében pajti2-nek válaszolnék:



Ki mondta, hogy pic-et használok? És hogy bármi gondom lenne az USB-s kommunikációval? Egyébként a 18F4553 12 bites AD átalakítója sem lenne elég, persze a jelenlegi 10 bitesnél jobb (ATmega16)

Köszönöm, hogy meg akarsz óvni a felesleges munkától. A kezdő hozzászólásban próbáltam lényegre törő lenni, ezért nem részleteztem a körülményeket:

Egyetemen két azonos árban lévő légnyomásszenzort hasonlítok össze, az egyik minden jelfeldolgozást tartalmaz, I2C-s kimenete van, a másik pedig a már említett analóg szenzor. Azt akarom kihozni az egészből, hogy mennyi többletköltséggel és nehézséggel jár a kevésbé korszerű szenzor alkalmazása.
Mint már írtam, tisztában vagyok vele, hogy hibát viszek a rendszerbe.
Én egyébként leginkább egy I2C-s 14 bites szukcesszív approximációs AD átalakítót vennék, ha biztosan jó eredményt akarnék elérni ezzel az analóg szenzorral. Egy ilyen átalakító ára azonban kb. 3-4 ezer forint.
Azért érdekel az analóg jelkondícionálás, mert azt akarom megvizsgálni, hogy viszonylag olcsóbb elemekből, 1000-1500Ft-ból mit lehet kihozni a dologból, mennyit lehet javítani a mérés pontosságán. Azt is vizsgálnám, hogy mennyi hibát viszek a rendszerbe. Ha nem lesz sokkal jobb, azt sem bánom.

Egyébként egy már meglévő áramkör kiegészítéséről van szó. Ha újat terveznék, és saját célra, akkor vagy nem ilyen légnyomásszenzort használnék, vagy komolyabb AD átalakítót tennék be.

Nos, a szitu viszonylag egyszerű. Szóval van egy feszültség szinted valahol 3.6 és 4.2 között, és ebből szeretnél lehetőleg 0-tól 5-ig széthúzott tartományt gyártani. Az ezzel kapcsolatos kalibrálást természetesen majd be kell építened a szoftverbe, szoftveres együtthatókat hitelesíteni, ezzel majd elvacakolsz.

Van a feszültség szinted, amit elsőként impedanciamentesíteni kellene. Beküldöd egy OPA + bemenetére, a - bemenetet rákötöd a kimenetre, ez megoldva.

Egy másik OPA-ból gyártani kellene egy feszültség referenciát. Valahova közép értékre, mondjuk 3.9V-ra, bzx55c3v9 a lomexnél 5 forint. Sorba kötöd egy ellenállással (áramot kell áthajtani rajta), hidegíted 22µF-al. Ezt beküldöd egy OPA + bemenetére, a - bemenet rákötve a kimenetre, kész a kimeneten a feszültség referenciád.

A nyomás jelet 1K ellenálláson keresztül beviszed a harmadik OPA - bemenetére, az OPA + bemenete a feszültség referenciát kapja meg. A kimenet és bemenet közé bekötsz egy 12K-s ellenállást. A +/- 0.3V-od +/- 3.6V lesz, ergo 0.3-től 7.5-ig menne a fesz. Szóval ezeknek az OPA kapuknak másik tápon kéne lenniük, és legalább +10V-ot adni a cumónak, mert az OPA-król jó ha észben tartod, lefele menet ki lehet őket húzni +50mV-ig is, de felfele menet tápfesz-2V-nál többet ne várj tőlük. Esetleg legyen +12V. A harmadik OPA-t átkötöd a 4. OPA-ba (+ bemenetre, - bemenet kimenetről vissza, sima impedancia illesztés). Jobbra a 4. OPA-t úgyse tudod használni, és 3OPA-s tokot meg nem találsz. Zavar védelem miatt az a visszacsatolás amúgy is kellene.

A 4. OPA kimenete alacsony impedanciás 0.3V-tól 7.5V-ig a nyomásmérő jele. Namost ezt a pic/avr-nek nem küldheted be. Az OPA kimenetére pld 2d 1K-s ellenállást sorba GND felé, a csatlakozási pontra bekötöd a mikroszöcskéd (amid éppen van) A/D bemenetét, a bemeneti jeled így 0.15V és 3.75V közötti lesz. Kb szeretni is fogja.

4 OPA-s tokot annyit találsz, mint a nyű. A legelső, ami eszembe jut 30 forintért az LM324 típus. Mellé az a marék ellenállás, 50 forint alatt van. Ja igen, +12V táp kell. A rendelkezésre álló 5V-os (a szöcske miről megy?) határon belül nagyon cikis azzal a jellel vesződni.

Enjoy

pajti2 által leírt kapcsolás jól hangzik! Ismét a 7660-at tudom ajánlani, mivel ez tud fesz. duplázóként is üzemelni! ( Ilyenkor a két kondin kívül talán még két dióda is kelleni fog. Az adatlapjában ott vannak a minták. ) Viszont csak max. 10V-ot tudsz így adni az OPA-nak, ehhez kellene igazítani a kapcsolás többi részét.



Szerintem nézd meg a TL431-et. Ezt pontosan be tudod állítani olyan feszültségre, amire szeretnéd. Két ellenállás kell hozzá pluszban talán...



Ez típusfüggő. Szimpla tápfeszültségről járatva az LM324 valóban le tudja húzni a kimenetét 0V-ig, te pl. a TL084 nem. Ez a belső kialakítás függvénye.

Sziasztok!
Na megepitettem a cry baby efektet. Megtekertem az induktivitast meg minden. Kiprobaltam es azt kellett tapasztalnom hogy mukodik is meg nem is. Hangja van az aramkornek, de amikor tekerem a potit nem kezd "hapogni" az aramkor. A hang nem is valtozik semmit. Mi lehet a problema? En arra gyanakszok hogy a tekercs nem jo. A tekercset E magra tekertem. 411 menetet(ezt keplettel szamoltam).

Kedves Fórumozok,

a hétvégén egy áruházlánc akciója során vásároltam, egy távvezérelhető konnektorkapcsolotót. A csomagban 4 a hálozati dugajba dugható vevő volt. ebből 2 teljesen szokványos ki és bekapcsolást tud, míg a másik kettő a ki és bekapcsoláson kivül egy ugynevezett dimmer funkcióval is el van látva. Sajnos az a dobozon nem írták, hogy ezzel a energiatakarékos fényforrással szerelt lámpát nem lehet kapcsolni ki/be, de ahogy hazaértem kipróbáltam és a lámpa nekiállt villogni, ha a dimmert maximális állásba helyezte megfelelően világított azonban pár perc elteltével ismét villogni kezdett.
A másik két vevőt a számítógép valamint egyéb stand - by állapotban lévő eszközök kikapcsolására használom, itt gondolom szintén nem jöhet szóba a dimmer-rel rendelkező vevő áramkörbe kapcsolása. Ezt nem mertem megpróbálni mert féltettem az eszközöket.

Habár nem nagyon értek az elektronikához, de alap szinten forrasztani tudok, így ha valaki tudna segíteni hogy egyszerűen át lehet alakítani az áramkört akkor azt nagyon megköszönném és megpróbálnám kiszedni a vevőből ezt a dimmer funkciót.

Segítséget előre is köszönettel:
Csorlala

mellékeltem pár képet a vevőről, hátha segít a hozzáértő szemnek.