Sziasztok!

Lenne egy egyszerű gyakorlati kérdésem. Van egy 12V-s tápegységem aminek van V+, GRND, V- kimenete. És van egy eszközöm, aminek viszont V+, GRND, GRND bemenetei vannak. Hogyan kéne összekötni ezeket, hogy megfelelően működjön?

Köszönöm a választ előre is!

Szerintem egyszerűen a V- -t hagyd szabadon. A többi meg egyértelmű.

A működési elvét tekintve nem. Ebben lavinaszerűen megy végbe a kisülés, a kondi energiája 0,5 uS alatt kisül. Egy kellően kis belső ellenállású áramforrás hasonlóan pillanatok alatt végezne vele, mint ahogy elhalálozik a fojtó nélkül bekapcsolt higanylámpa is, amit egy kismegszakító sebessége sem tud megvédeni. (Saját tapasztalat. Sajnos két egyforma foglalat volt egymás mellett, nem tudtam eldönteni, melyik az izzóé, és melyik a higanyé. Nem találtam el 1.-re. )

Elsokent megnezni, hogy te eszkozod hany voltot ker. Ha 12, akkor egyelore rendben. Gondolom, egyenaramot ker.
Utana jon az, hogy a tapod mekkora aramot (hany amper A vagy milliamper mA) kepes adni, ez fedezi-e az eszkoz szuksegletet.
Ha a tapod nagyobb, akkor jo, ha sokkal nagyobb, az sem baj, csak forditva ne legyen.
Szoval, ha minden stimmel, akkor szepen a V+ a pluszhoz, a gnd-t a gnd-hez es kesz. A V- pedig nem kell bekotni - szigszalagozd le, ha szabad veg log ki onnan.

Sziasztok!

Csináltam egy kis ábrát a tervezett cuccomról. Megnézné nekem valaki hogy ez így ebben a formában működőképes-e? Ellenállás és bekötés. Illetve hogy a 2000mAh-s akkupakk elegendő-e neki? Szakaszos használatra lenne csinálva, egyszerre maximum 10 másodpercig világítanának.
Előre is köszi!

Tulajdonképpen nem is 9 volt, hanem 8,4, mert 1,2 v-osak a cellák.

Érdemes legrosszabb esetre tervezni, ha hosszú életet akarsz a ledeknek.
Led fesz 2*3,2V
Ur=9-6,4=2,6 (azis több mint 9 de ezt most hagyjuk....)
Ur/0,3 =8,66 ohm U^2/R=0,79W
de ez csak szőrszálhasogatás.
Jó lesz ez úgy is ahogy te számoltad
Főleg hogy csak 10mpekre...
ui: most láttam hogy csak 8,4V. Akkor meg főleg jó úgy.

Nagyon szépen köszönöm!

Sziasztok!

A trafó szekunder részén meglehet valahogy azt mérni,hogy melyik kivezetés ad le nagyobb áramerősséget?
Van rajta 6 kivezetés de nem tudom melyik háromról járt az erősítő.

Huzal vastagságból tudod melyikről tudsz nagyobb áramot leszedni.

hali emberek rc elektromos távircses kocsiban motort cserélek nagyobb teljesítményűre kell másik szabályzót venni hozzá vagy jó az eredeti???

a szabályozót kicserélned nem kell félned jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.
Amilyen a kérdés, olyan a felelet.

A darlingtonból nem következik a nagy letörési feszültség.
A jelzett optó darlingtonos kimenetének azért nagy a letörési feszültsége, mert a tranzisztoroknak (mindkettőnek!) nagy a letörési feszültsége. A darlingtont csak a "Current transfer ratio: 1000%" miatt csinálták.
(Ezekről maradtál le...).
Ha nem hiszed el a katalóguslap adatát, akkor ne is foglalkozz vele, hanem mondjuk válassz hasraütésre optót.
(Letörési feszültség záróirányban van.)

Sziasztok ismét!

Szóval az előző panelemmel kapcsolatban lenne még egy kérdésem.
A két ledsor egymással szemben helyezkedne el 5-5ös sorozatban.
A két sor között kábé 100m/s-os sebességgel halad el majd egy lumineszcens golyó.
a kérdésem a következő: mivel a ledek megközelítőleg 20mm szélesek, ha szorosan egymás mögé rakom őket akkor 20mm-enként kapja a fényt a golyó, mindezt 100mm hosszan. Namost érdemes-e a ledek közti távolságot növelnem annak érdekében, hogy hosszabb úton kapja a dózist a golyó. Szóval a hosszabb út több előnnyel járna-e mintha maximálisan közel raknám a ledeket, s ezáltal nagyobb lenne a fényerő, igaz rövidebb szakaszon? Sajnos a golyó paramétereiről semmi információm sincs az átmérőjén kívül. Annyi biztos, hogy egy kézzel elérhető legkisebb villantás közelről maximálisan feltölti fénnyel. Ha ez közelít az alagútban eltöltött időhöz akkor nyert ügyem van. Számításaim szerint ez az idő ~1/1000 másodperc.
A cél az, hogy a golyó minél jobban világítson a csőből kilépve.

Huh, remélem nem fogalmaztam nyakatekerten.

Sziasztok!

Csak tisztázni szeretnék valamit.
A PWM-es fordulatszám-szabályozók frekvenciája állandó vagy nem?Némely irodalom azt írja hogy állandó,némely azt hogy nem.Viszont a nevében is benne van,hogy impulzus szélességet változtat.
Szóval akkor a frekvencia állandó vagy sem?

milyen magas szinten kell legyek ahhoz hogy össze tudjak rakni egy erősítőt?

Ha...
* Ha kisfrekvenciás az erősítő és nagyon részletes a leírása, mit például a KIT-eknél szokott, tehát legalább 4 oldal, akkor elég figyelmesen követni. Csak a betűket, számokat, színeket kell ismerni. Természetesen tudnod kell forrasztani.
* Ha csak kapcsolási és NYÁK/ beültetési rajzod van, akkor kell az alkatrészismeret, tudnod kell nyomtatott áramkört gyártanod, és persze dobozt. Ismerned kell az érintésvédelem előírásait is.
* Ha nagyfrekvenciás erősítőről van szó akkor nagyfrekvenciás mérőfej, műterhelés, GDO, wobbler, szignálgenerátor, stb. műszerekre is szükséged van. És természetesen ezek használatát is ismerned kell.
De a legelső, hogy magyar nyelven írt mondatot nagybetűvel kezdj.

Én csak azt nem vágom, hogy ha egyáltalán tudnak olyan optót gyártani, amiknél átütési fesz 300V-ig felmegy, akkor hogy a pékbe nem találok náluk olyan optót, ami nem darlingtonos, és ugyanúgy 300V-ig? Simán csak azt gyanítom, elírtak ott egy nullát, mert 30V-os darabokból amúgy elég sok van náluk. Esetleg lemaradt egy tizedes pont.

Olyan optó kellene, aminél nyitásban szabályozni tudom, hogy pld 1..2 mA follyton keresztül, de több nem (nyitásban 3..30V-os fesz lesz rajta, és nem kéne megsütni). Ha sima tranzisztoros, akkor a fotoled áramkorlátozott meghajtása kb eredményt tud hozni. Mindez darlingtonosnál.. süthetem! Másik fő tulajdonsága annyi lenne, hogy ha le van zárva, akkor ne üssön keresztül még 300V-nál sem. Olyankor áramnak nem kell rajta folynia ofc, max szivárgási áram maradhat. És mindez persze egy galvanikus leválasztás végett kellene DC-re, ergo muszály a tranzisztoros, triac nem jó. Valami ilyesmit szeretnék megoldani.

Szia!

Általában az alapfrekvencia állandó. Viszont gyári készülékeknél gyakran lehetőség van a kapcsolófrekvencia megváltoztatására. A motorhoz való illesztés szempontjából, működési zaj, kapcsolóelem tulajdonságai alapján lehet állítani a frekit.

Ha olyan kevéske időd van felfényezni azt a golyót, ami mellesleg 360 km/h sebességgel van kilőve, és még az emberi szemnek is látnia kellene az egészből valamit, akkor szerintem valami optikai szálazással vezess be a csőbe lézer fényt. Pattoghat a csőfalon oda-vissza, vagy irányíthatod hosszanti irányban. A lényeg, hogy a teljes úton megvilágítást kapjon az a golyó, és legyen csak az út minnél hosszabb.

Gondoltam rá, de nincs megfelelő lézerem. Sőt azt hiszem csak a kék- ill. UV lézer lenne hatásos, legalábbis ezeket lehetne beszerezni. Elég borsos áron.
Vörössel próbáltam, hatástalan.
Ha nem jön be a led lehet megpróbálom a kék lézert.
Szóval hosszabb út.
Köszönöm!

Valami SMD próbapanel kellene. Lehetőleg fél raszteres vonalkázással, pld 1 cm hosszú szigetek, és abból jó sok. Amolyan 5 centi * 10 centis nyák, vagy hasonló méret, 1 oldalasan elég a fólia. Ilyesmit keresgélek, és nem találok.

Léteznek olyan optók is, (pl. a H11D1, SFH614A, SFH640...), amelyek sima tranzisztor kimenetűek, és 300V-osak.

Hello!
Esetleg egy vakucső, az kb. 1/1000sec alatt villan el.
üdv! proli007

A vaku lenne a tökéletes semmi kétség. Másodpercenként 10-15 villantás kellene, és sajnos ezt nem tudom megoldani, főleg a megfelelő időben. Valami infrakapus megoldással lehetne talán, de ehhez én nem értek. Ezért próbálkozok számomra egyszerűbb alternatív megoldásokkal.

De ha tud valaki olyan egyszerű kapcsolást, ami egy egyszerű fényképező vakuját másodpercenként legalább 10-15ször tudja villogtatni infrakapuval, talán megpróbálnám megcsinálni.

Hmmm... ha jól gondolom ez akkor egy stroboszkóp... valami infrakapus megoldással.

helló
van némi problémám csináltam egy két ledes villogót 9V ról üzemel de nekem 16V AC tápról kellene üzemeltetni. Rittyentetem elé weastone-hídat és előtétett. de nem működik. mi a baj

A whetstone hid nem arra való... Oda graetz hid és pufferkondi kell... Ha nem visel el a villogó ennyi feszt akkor még egy 7809 és in/out lábaikra egy egy 100n kondi...

Sziasztok!

Ebből, ez alapján, a csatolt kapcsolást csináltam meg.
Nem szabályoz.Azt csinálja,hogy folyamatosan forog teljes fordulaton,hiába tekerem a potmétert.
Ha nem teszem rá a ventilátort,a PWM kimenetén 0,5 V-t mérek.
BD 139 jó,diódák jók,ellenállások jók,zárlat nincs,555 jó,kondenzátorok jók.
A potméterben nem vagyok biztos.3 lába van,2 egymás mellett.A harmadik és a 2 közül valamelyik között 1M-tól 0-ig szabályoz.A harmadik és a másik láb között viszont csak 10k és 0 között.

Előfordulhat,hogy bipoláris tranzisztorral nem szabályoz?

u.i:most vettem észre,hogy az 5-ös és 6,2-s lábakról lejövő kondenzátorok értékeit nem csökkentettem,ez okozhatja a problémát?

Az 5 ös lábon lévő kondenzátor értéke nem befolyásolja az időzitést A rajz szerintem jó szimulátorba is működik.A pot középső lába a csúszka az csúszkál egy fix ellenállású rétegen. A fix ellenállású bevonat két vége a két szélső láb.Elvileg a középső és a két szélső közt 0-1M ig kéne neki szabályozni...