Fórum témák
» Több friss téma |
Helló!
Túl nagy a bemenő hőmérsékleted a padló körbe! Amit be akarsz építeni csőtermosztátot, azzal a padlókör szivattyúját kell majd kapcsoltatni. A bemenő hőfok maximum 40 fok legyen és a radiátoros fűtés visszatérőjéről vegye a jelet a termosztát. Ha a radiátoros kör visszatérője nem éri már el a bekeringetéshez szükséges hőfokot akkor kapcsoljon ki a padlófűtési szivattyú és így nem lesz hőtehetetlenségből adódó túlvezérlés a szobatermosztáton. Lehet kapni csőhőmérőt amivel ellenőrizhetők a hőfokok. Ha valami nem tiszta, csak kérdezz nyugodtan. Üdv.:VIM
Üdv!
Mekkora a dT az előremenő és a visszatérő ágad között ? Hány liter/percet hord a szivattyúd ? Ebből ki tudjuk számolni, hogy mekkora Joule marad bent a házban. Az biztos, hogy ha ezek az értékek rendben vannak, akkor a hő "valahova" bemegy, és ott bent is marad, ha nem a padlóba, akkor valahova máshova, de bentmarad. Ha a szivattyúd már nem dolgozik, akkor nincs hőbevitel, a csőben lévő melegvíznek pillanatok alatt le kell hűlnie, hiszen nincs a kazán felől utánpótlás. A hőcserélőd jól működik, nincs túl meleg a kazánházban ? Azt viszont továbbra sem értem, hogy ha nincs áramlás, akkor miért melegszik hirtelen... Mit értesz azon, hogy "elrontották" ? Imi.
Üdv.
Idézet: „ Ha a radiátoros kör visszatérője ” Azt hol látod, hogy van radiátoros köre ? Idézet: „ Túl nagy a bemenő hőmérsékleted a padló körbe! ” A túl nagy padlóköri előremenő miért okoz ilyen fura hibát ? Köszi. Imi.
Az elrontották alatt azt értettem, hogy (kicsit hosszú lesz
 ):- a légtelenítőket a padlókör alá rakták a bemenő ágnál kb.45 cm-el a visszajövő ágnál pedig kb. 25-30 cm-el. Hiába automaták, sajnos nem lehet 100%-osan légteleníteni a rendszert. - valószínűleg néhány helyiségben nem tekertek le elég csővet, mert a padló kézzel érzékelhetően (még nem mértem) eltérő hőmérsékletű, a hálóban éppen langyos,akkor is ha 50 °C-os vizet engedek rá, bár az is lehet, hogy a takaró réteg vastag. - a keringető 3 fokozatú, 1300-2000-2400, de ha feltekerem 40°C fölé nem megy a víz, valószínűleg a hőcserélő kicsit túlméretezett, így 1300-on megy így 46-48 fokos víz megy a padlókörbe, ekkor lesz érezhetően meleg a padló. A visszatérő ág hőmérsékletét nem méri semmi, így erről nem tudok nyilatkozni. - amúgy tényleg van radiátoros kör, de nem használom, el vannak zárva, hiszen csak bekavarnak a termosztátnak. Ha mennek akkor a kazán idő előtt leáll, a nappaliban van a radiátor ott eléri a beállított hőm.-et ott a termosztát, a többi helységben hideg van. Egyedül a fürdőben éppen megnyitva megy a törölköző szárító. Szóval erre varrjak gombot, kissé bevásároltunk vele, és még a törlesztőrészletről nem is beszéltem..... De szeretném belőle kihozni a maximumot, illetve gázfogyasztás szempontjából a minimumot  Remélem segít valamit a problémák feltárása. Elemér
Üdv!
Amit én láttam házakat, ott 40C-nél sosem volt nagyobb a padló előremenő. Sőt, hőszivattyús rendszereknél valahol 32-35 C között van, és mégis elég! Tehát nálad szerintem a hő nem marad bent, kicsi a leadó felület és/vagy vastag a takaró réteg és/vagy valami hőátadási/hővezetési probléma van (lehet, hogy nincs elég víz a rendszerben ?). Az nagyon érdekes, hogy 50C előremenőre és csak "éppen langyos". A felületfűtéses rendszereknél elégnek kell lennie a 35C-nek, különben a hőszivattyúk már rég kihaltak volna  Gondold el, ha tényleg bemegy az 50C a padlóba, és te ebből érzel mondjuk 30-at, akkor a betáp felőli melegebb helyeken van 15-20C-s dT a padlóban ? Ez borzasztó sok, én azt hallottam, hogy 5C körüli érték a jó, tehát a padló csak 5C-al lehetne hidegebb az alatta futó csőnél!Ha jól gondolom, és valóban nem marad bent a hő a lakásban, akkor az a visszatérőben vissza is érkezik, ezt a gázkazán is látja, hogy kicsi a dT, és feleslegesen nem melegíti a vízet. "Az egy termosztátról vezérelt teljes ház" problémájára pedig az a megoldás, hogy minden egyes (vagy néhány csoportra bontott) padlókörre termofejet kell felrakni, és azt adott számú termosztát-ról kell vezérelni. Arra figyelni kell, hogy ezek a termofejek kb. 4 perc alatt nyitnak ki, vagyis amíg legalább 1 nincs nyitva, addig nem szabad a szivattyút elindítani, mert nem tudja a vizet átnyomni rajta! Hőszivattyús rendszernél előfordult olyan, hogy a nagyon sok részre szétbontott fűtési körök esetén amikor csak 1-2 kör kért, akkor megemelkedett az előremenője, így lecsökkent a hatásfoka, növekedett az áramszámla. Gázkazánnál ez nem tudom, hogy hogy van, ha hasonló, akkor szerintem ne szedd szét túl sok körre. Egy dT mérés akkor is sokat segíthetne, valami ideiglenes hőmérőket kellene szerezni, és pontosan megmérni az előremenőt és a visszatérőt, illetve a vízszállítást. Aztán Q=c*m*dT-vel lehetne számolni, hogy az x Kw-os kazánodból mi marad bent a házban. Azt a leállás utáni hirtelen felmelegedést továbbra sem értem. Imi.
Szia!
Többször végigolvasva a problémádat, és az eddigi hozzászólásokat, arra gondolok hogy - az esetleges tervezési, kivitelezési hibáktól függetlenül - üzemviteli probléma okozza a leírt hibát. Mint már többen említették az előremenő hőmérséklet nagyon magas "46-48 C fok" Ez akár az épületszekezet károsodását is okozhatja! (A családban volt rá példa amikor "érezni akarom hogy meleg a padló!" felkiáltással 60 fokos előremenőt küldtek a padlóba.) A "hirtelen hőmérsékletemelkedés" nehezen értelmezhető a szerkezet hőtehetetlensége miatt, de az biztos hogy a felforrósodott épületszerkezet a fűtés leállása után is ontja a meleget. A radiátoros körök lezárása is ront a helyzeten, mivel a tevezésnél azok hőleadását is figyelembevették, így a padlófűtés egyedül nem tudja fedezni az épület hőigényét. Mindenesetre az szinte biztos hogy nem szabályozták be a fűtésrendszert, a lakóra bízva a kínlódást! Olvasd végig a témét, már leirtam néhány gondolatot a fűtés beszabályozásáról.(329849, 338193 inkább nem írnám le újra.) Sajnos a korrekt beszabályozás eléggé babra munka, időigényes és igazán jól csak a fűtési szezonban lehet megcsinálni,éppen ezért hanyagolják a szakik. A hőmennyiség mérés korrektül nehezen megoldható, bár kapható kompakt hőmennyiségmérő, ezt sem lehet egyszerűen, a rendszer megbontása nélkül használni. Az ára sem kispályás! (pl Actaris 37 613HUF) Sajnos ha tervezési vagy kivitelezési hiba okozza a problémát azt nem lesz olcsó és könnyű kijavítani!
Biztosan létezik ilyen csőtermosztát, épületgépészeti boltban kérdezd meg. Szerintem van olyan is, ami be van skálázva, tehát még pontos is. Szerintem, nem az előremenő kazánvizre kellene tenni a csőtermosztátot, hanem a visszatérő vízre, Ugyanis, ha a visszatérő víz már elég meleg,- mondjuk 30 fok, akkor már biztosan meleg a beton is. Ha meg a beton meleg, akkor biztosan meleg a helyiség is, hiszen a levegőnek sokkal kisebb a fajhője mint a betonnak, tehát nagyon gyorsan melegszik fel. Tehát, ha elég meleg a visszatérő víz, akkor ki kell kapcsolni a kazánt és a szivattyút is. A probléma csak ott van, hogy mi indítja el ismét a fűtést. Erre a legjobb, ha mondjuk félóránként bekapcsol a szivattyú, megfordítja a vizet és akkor mér a csőtermosztát. Vízmegforgatás nélkül kissé körülményes mérni, mert hol mérsz? A kazánnál? Ott biztos nagyon gyorsan kihül a víz. Közvetlenül a betonból kijövő vizet meg elég körülményes mérni, pláne, hogyha több kör van lefektetve. Azt, meg hogy hány foknál kell kikapcsolni a kazánt, vagy tapasztalati úton állítgatod be, vagy ami a legjobb, egy igazi szabályozást lehet rá csinálni és tulajdonképpen a csőtermosztát kikapcsolási hőmérsékletét a szobatermosztát állítaná be. Persze, ez már egy elég bonyolult elektronikát igényel. Viszont, nagyon pontos lehet, nem fog túllendülni a padló hőmérséklete, a felfűtés a kazán teljes teljesítményével történik, mert közben a kazán nem fog ki-be kapcsolgatni, hiszen a csőtermosztát csak akkor kapcsolja ki a kazánt, ha a visszatérő víz már elég meleg. Tehát, kiméli a kazánban levő gáz szelepet is, mert annak sem végtelen az élettartama. Még egy kicsit az időjárást is figyelembe veszi, mert ha besüt a nap, akkor melegebb lesz a levegő, tehát a beton sem hül ki olyan gyorsan, tehát ritkábban fog a kazán bekapcsolni. De ilyenkor is az a lényege, hogy a visszatérő vizet ,- illetve a betont- állandó hőmérsékleten tartja. Mert mi van ha a beton hideg, mert a szobatermosztát kikapcsolja a fűtést, mert elég meleg van a kinti napsütés miatt? Ha elmegy a nap, nagyon gyorsan hideg lesz a szobában, hiszen addig állt a fűtés, tehát a víz hideg, így a beton is. A szobatermosztát csak a levegő hőmérsékletét méri, tehát állt a fűtés. Ha a nap lemegy, esetleg előfordulhat, hogy másfél óráig hideg lesz a szobában. Ezért kellene a visszatérő víz hőmérsékletét állandó értéken tartani.
Azért csodák nincsenek, 25 perc alatt nehezen képzelhető el egy szoba felfűtése, mert ha igaz lenne, akkor hova megy a "hagyományosan" betáplált energia? Vagyis nem hiszem, hogy ezzel lehetne gázt spórolni. Azzal viszont sokat lehet spórolni, ha a kikapcsolás után már nem lendül túl a beton ( szoba ) hőmérséklete. A puffertartály nagyon jó ötlet, csak drága, nagy helyet igényel.
Köszönöm a válaszokat. Kérdéseim a következők lennének:
- a puffertartályos megoldásnál hogyan működne a rendszer? - a radiátoros kör utólag az előző lakó által lett beépítve, az nem baj, hogy én nem használom? Illetve csak a törölköző szárító radiátor megy egy picit megnyitva?
A cirkó termosztátja a tartályban lévő víz hőmérsékletét figyeli. Ha a beállított szint alá süllyed beindul és felfűti a benne tárolt vizet. Úgy képzeld el mint egy nagy bojlert. A fűtés a tartályból keringeti a vizet a fűtési köröknek és beállított hőmérsékleteknek megfelelően. Így ritkábban kell a kazánnak indulni. Könnyen kiegészíthető napkollektorral. Általánosságban a konkrét rendszer ismerete nélkül ennyi.
Üdv!
Puffertartály: - van benne 2 (vagy több) hőcserélő, az egyik hőcserélő segítségével (pontosabban az azon átvezetett vízzel) a kazánból beviszed a hőt a puffertartályba valamilyen hiszterézises termosztát segítségével, mondjuk ha 50C alá esett, akkor BE, ha 60 C fölé emelkedett, akkor KI kapcsolod a kazánt. Persze erre az oldalra is kell egy szivattyú, ami hordja a vizet. A kazán+szivattyú csak akkor dolgozik, ha a puffertartály kihűl valami miatt, mivel ezeknek a szigetelése nagyon profi, ezért gyakorlatilag csak a másik hőcserélők(ön) kivett hőmennyiség hűti le a vizet. - a másik hőcserélőn keresztül kiveszed a szükséges hőmennyiséget szintén egy szivattyú segítségével, amennyi épp a lakásnak kell Mire lenne jó ez neked a mostani felállásban ? Szerintem semmire, nem oldaná meg a problémádat. A puffertartály arra való, hogy amikor olyan időszakban jön a hő valahonnan, amikor épp nincs rá szükség (vagy nem annyira van szükség, mint amennyi épp keletkezik), akkor átmenetileg ebben tároljuk, aztán majd ha szükség lesz rá, akkor kivesszük onnan. Pl. - kandallót üzemeltetsz, mert hangulatot teremt, a plusz hőt beviszed a pufferbe - napkollektoros rendszert is üzemeltetsz, a nap hőjét beviszed a pufferbe - valami szélgép rádolgozna, amikor fúj a szél Tehát amikor az általad nem befolyásolható hőtermelő "eszközök" hőt adnak, de épp nincs rá szükség, akkor puffereled. Ha villamos analógiát keresek, akkor mikor a szélgép rádolgozik az akku pack-ra, akkor is puffereled a szél energiáját, mikor kell, akkor meg kiveszed. Mivel neked a hőforrásod (gázkazán) intelligens eszköz, te mondod meg neki, hogy öreg, most indulj, mert most kell a hő, most állj meg, mert most már nem kell a hő, ezért szerintem ezt nincs értelme önmagában pufferelni. Ha lesz napkollektorod is, akkor viszont van értelme, sőt kell is. Radiátoros kör: Ha van radiátoros köröd, akkor szerintem itt a hiba forrása. Mivel aki megtervezte a padló csövezését, az valószínű, hogy azt mondta, hogy: - itt egy szoba, kell neki 2kW, fele menjen padlóból, fele menjen radiátorból, tehát a padlófűtés hőleadó felületét 1kW leadására méretezte (vagyis kevés a cső), te pedig ebből akarsz kivenni 2kW-ot, és ez csak extra megemelt előremenővel fog menni (vagy azzal sem). Szóval ha van radiátoros köröd, akkor az biztosan bele van tervezve a hőleadásba. Imi.
Szia!
A fűtésről még egy kicsit olvasgatni kellene a kérdéseidet olvasva. A helyiségek hőmérsékletét ( a Te rendszeredet tekintve) radiátoros fűtéssel kellene tudni kifűteni. A padlófűtést mindig is kiegészítő fűtésként alkalmazzák s a nagyobb felületek temperálására szolgál, ahol nagyobb légköbmétert már nem lehet a radiátorok tagszámával kifűteni. A lakók száma igényli a puffer beépítését? VIM
Egy kis olvasni valót összeszedtem, ha kell valakinek.
Hát az, hogy csak kiegészítő fűtésként használják, az annak köszönhető, hogy a fűtésszerelők között nagyon kevés van, aki értene hozzá. De még a gépészek közt is kevesen rendelkeznek megfelelő ismeretanyaggal. Nyílvánvaló, az a víz-gáz- fűtésszerelő aki azt állítja magáról, hogy neki nem kell rajz a csőfektetésről, az abszolút diletáns. Az a legnagyobb baj, hogy az építettetők meg tényleg nem értenek hozzá, de nekik nem is szakmájuk. Ha elterjesztik a hírt, hogy a padlófűtés egészségtelen, akkor az átlagpolgár ezt el is hiszi. Mint ahogy azt is, hogy csak kiegészítő fűtésre alkalmas. Nekem a második házam van, amiben csak padlófűtés van, a fiaméban szintén,meg még van egy negyedik is, amiben csak ez van. Még sosasem volt gond, hogy nem tud elég meleget csinálni. Ebből kettőben közönséges FÉG ( 8 éves ) kazánok vannak. Csak persze néhány egyszerű dolgot figyelembe kell venni a tervezésnél. Sajnos, az egész építőipar ilyenekből áll, ha valaki be tud verni a fába egyenesen egy szöget, akkor már mindent el mer vállalni.
Helló Katt!
A padlófűtés az egy luxus. A luxust meg, meg kell tudni fizetni, de ha nem jól alkalmazzák, ára lesz. Megbetegíti az embert, már aki fogékony, érzékeny a szálló porra, és izületi fájdalmai lesznek a túlfűtött aljzattól. Ezek tények! Azért írják le mind ezt, hogy ha mégis akarod ezt a fűtésformát, mire kell vigyázni a telepítésekor, hogy ne okozzon egészségkárosodást. Nekem hét kör van padlóból és radiátorból egyaránt. Csak akkor indítom be a padlót amikor odakint tartósan mínusz10-15fok van. Nem is az a baj, hogy nem tudja kifűteni a padlófűtés a lakást, hanem hogy milyen árat fizetek érte. Nincs szőnyeg (nem száll a por a "raktárból"), sűrűn kell felmosni, ill. párásítani. Hálószobában nincs, ott abszolút nem ajánlott. A fűtésszámlám csak akkor több, ha be kell azt is indítani. A vele járó gépészeti elemekről nem is beszélve, no és a beszabályozási mizéria. Én megbántam, hogy ennyit belefektetve nem igazán élvezem a komfortját. Mert én jól bírom a meleget, de nem szeretem ha a lakásban egy szál gatyában kell lenni. (...elmegyek vendégségbe és egy szál ingre kell vetkőzni...) Nálam ugyan ez van, ha jön a vendég, de ehhez nem kellett volna a padlófűtés. A 24KW- os Junki 70fokon duruzsol, mobil lángmagassággal és még estére le is csukhatom, amit a busz vezérlés elvégez, és a padló nem megy. Üdv.:VIM
Hát a, hogy luxus lenne, az nagyon nagy túlzás. Ha egy új házat építenek és tiszteségesen, akkor a rétegsorrend úgy néz ki, hogy anyaföld, kavicságy, szerelő ( vagy aljzatbeton ) , vízszigetelés, HŐSZIGETELÉS, fólia ( tök feleslegesen ) megint legalább 5 cm beton. Az első betonréteg szerepe triviális. A másodiké meg az, hogy megvédje valami az alá betett hőszigetelést! Ha ide nem tesznek hőszigetelést, mint ahogy a régebbi házakban nem tettek, akkor télen lefagy a lábad és ahol nem keringeti a levegőt a radiátor, vagy a konvektor ott még penészedni is fognak a falak a páralecsapódástól.Pl.: szekrények mögött. Tehát KÉT réteg beton kell egy rendesebb házba. ( földszint) Ha már két réteg, akkor a második rétegnek úsztatott betonnak kell lennie és csak bele kell tenni a fűtőcsöveket, meg valami vashálót. Ha kiszámolod, akkor eddig jóval olcsóbb mint a radiátoros fűtés. Ugye, a radiátorok elég drága holmik! Különösen, ha nem Demrad-ot akarsz venni... És hány darab kell belőlük? Ráadásul, azokat is be kell csövezni, tehát, azoknak is kell osztó-gyűjtő, meg jó sok rézcső. Mert ugye az a divat, meg mennyivel gyorsabb ( és drágább... ) tehát, azt is meg kell venni... Nem akarok itt egy számítási példával élni, de mindenki kiszámolhatja magának: négyzetméterenként 5 folyóméter csövet kell minimum lerakni egy átlagos ( tehát nem szuper ) szigetelésű házba. Egy méter cső 170,- Ft. Ez már bőven biztosítja a megfelelő hőleadást. Ami a kazán oldalról kell, az néhány kiegészítő, mint hőcserélő, vagy termosztatikus szelep, nem egy nagy összegek. A kazán meg annyi, amennyi, az eleve drága, akármilyen rendszert csinálsz. Úgyhogy, a padlófűtés olcsóbb, szerintem jóval olcsóbb, mint a radiátoros.
Érdekes dolog a porral kapcsolatban amit írsz. Mitől szállna a por, amikor az egész padlófelület nagyjából azonos hőmérsékleten van? Hát nincs a helyiségben légmozgás, mert a légmozgáshoz ( csukott ajtók és ablakoknál ) hőmérséklet különbség kell! A radiátoros , meg pláne a konvektoros fűtéseknél van igazi légmozgás, hiszen egy viszonylag kis felületen van mondjuk 65...80 fok. Azért ilyen sok, mert végül is be kell nyomni azt a hőenergiát a helyiségbe, különben mitől lesz meleg? Ez meg kis felületen csak nagyobb hőmérséklet árán megy... Nézz meg egy radiátor feletti falat mondjuk 3 éves üzem után. Szépen elkoszolódik a fal, pláne a mennyezet, mert a felszálló meleg levegő felviszi magával a port is. Ami szépen megtapad a falon. ( Ezért is célszerű a radiátorokat az ablak alá tenni, mert az ablakon a függönyt ki lehet mosni... ) Tehát, a radiátor felett a meleg levegő felszáll és hol lesz a legmelegebb: hát a plafonon. Aztán a meleg levegő szépen elvádorol a hidegebb helyek felé ( még mindíg a plafonon ) aztán ahogy kezd lehűlni, a legtávolabbi falaknál leszáll a padlóra, ott van a leghidegebb és ott áramlik vissza a radiátor alá, hogy az újra felmelegítse és kezdődjön előről a folyamat. Ebből azért elég jól lehet látni, hogy ez a fűtési mód az igazi porkavarógép. Ennél csak a direkt légbefúvásos fűtések a rosszabbak. A padlófűtésnél ilyen nincs, szinte áll a levegő. Próbáld ki, hogy csak a padlófűtés megy, radiátorok állnak, kellemes meleg van a helyiségben, mondjuk 22 fok egy méter magasságban. Ezt méréssel ellenőrizd. Utánna mérd meg, hány fok van mondjuk a mennyezet alatt 10 cm-re. Ha jó a hőszigetelése a helyiségnek, akkor alig KEVESEBBET fogsz mérni, mint 22 fok. Ha rossz, akkor esetleg jóval kevesebbet. De 22 fok felett biztos, hogy nem fogsz mérni, ugyanis, a falak mindenképpen adnak le hőt kifelé a környezet felé, tehát a nagyon lassan átmelegedő levegő rétegek ( ami 1 m magasan csak 22 fok ) nem tudják 22 fok fölé növelni a mennyezet hőmérsékletét. Nyílván, az alatta levő levegő sem lehet melegebb, mint a plafon, hiszen a plafon hidegebb, tehát, róla a hideg levegő lefelé száll, miután a fajsúlya nehezebb, mint a meleg levegőé. Az is triviális, hogy minnél nagyobb a helyiségben két pont között a hőmérsékletkülönbség, annál nagyobb a légmozgás sebessége is. Ugye, a padlófűtésnél nincsenek nagy hőmérsékletkülönbségek, szemben a radiátoros fűtéssel. Talán érthető volt amit leírtam, de teljesen téves az a nézet, hogy jobban porol mint egy radiátoros fűtés. Amire egyesek azt mondják, hogy pormacskák vannak, meg porosabb a lakás, az azért van, mert a por OTTMARAD a padlón. És ez jól látható!Hát persze, hiszen nincs légmozgás, ami elvigye onnan és felkenje mondjuk a plafonra... De hát takarítani azért kell... Azt írod, hogy ... ezek tények! Én nem láttam semmi komoly, hitelesnek tekinthető orvosi véleményt amit mérésekkel, vagy bármivel alátámasztottak volna. Azt viszont látom, hogy az emberek borzasztóan hiszékenyek azokban a dolgokban, amikhez nem értenek. Az általad tényként leírt tévhitek is csak szájról-szájra terjedő kitalálmányok. De ha tudsz hitelt érdemlő, tudományosan megtámogatott elméleteket ide becsatolni, hát kiváncsian várom... Elég sok olyan üzem, iroda, óvoda!!! van, ahol padlófűtés van és csak padlófűtés. Mit gondolsz, ha ezekkel bármi probléma lenne, engedné a KÖJÁL? ( most máshogy hívják ) A páráról meg csak annyit, hogy a levegő páratartalma, - már az, hogy mennyi vizet tud felvenni, - a hőmérsékletétől függ. Meg attól, hogy van e egyáltalán honnan felvenni a vizet. Ha nincs, akkor tök mindegy, hogy mivel fűtesz. Radiátoros fűtésnél is csak nagyobb magasságokban lesz megfelelő a páratartalom, mert ott melegebb a levegő. Én nem párásítok, van egy kisebb "erdő" növényekből, azok gondoskodnak a megfelelő páratartalomról. Hát, ha nálad nem tudja a padlófűtés teljesen kifűteni a szobákat, az baj. Látszik, hogy csak kiegészítőfűtésnek gondolták. Az is látszik, hogy egy dilettáns találta ki ( ezt nem nevezném tervezésnek ) ugyanis, kiegészítőfűtésnek a radiátort szokták használni az átmeneti időszakokban, nem pedig fordítva... És akkor még nem is beszéltem arról, hogy számottevően olcsóbb az üzeme...ha másból nem, akkor csak abból indulj ki, hogy nem a plafont fűtöd, hanem azt a teret, ahol élsz. Ráadásul az a szólás járja, hogy meleg láb, hideg fej... tehát, a lábadnál kell melegebbnek lennie, nem a fejednél. Ehhez abszolút alkalmazkodik a padlófűtés...
Csak egyeterteni tudok veled, katt!
Nekem ugyan harmadik emeleti ketszobasban van padlofutes (zaroszinti), korben mindenkinek kemenyes vagy parapetes gazkonvektor. Amikor kitalaltam a padlofutest, az egesz csaladom korusban hulyezett, elojottek a lent mar targyalt ellenervekkel. Nem hagytam magam, megcsinaltam. Mar az elso evben a szembeszomszed gazszamlajanak kb a 70%-at kellett csak fizetni, raadasul nalunk a konyha, a furdoszoba a folyosok, minden meleg volt. Az az erzes, amikor telen kimesz ejjel a jo meleg padlon a jo meleg vecebe, megfizethetetlen. A masik, hogy a radator azt a falat hasznalhatatlanna teszi, mogotte festeni, tisztitani nagyon nehez. Nalam sima muanyag cso van a betonban, igy a vorosiszap kepzodes kiesik (rezcsovekben Cu2O keletkezik es idovel eldugithatja a csoveket). A padlofutes hatranyakent eddig ket dolgot emlitenek: az egyik, hogy TENYLEG lassan melegszik fel, azert a nullarol kell egy nap kb, hogy rendesen aludni is lehessen (tapasztalat: 5 fokrol 15 fokra 14 ora alatt melegitette fel a szobat). A masik az en hibam: ragaszkodtam hozza, hogy a tustalca ala is huzzanak be csovet, ezert ha mondjuk ket hetre elmegyek otthonrol telen es a futest bekapcsolva hagyom, akkor le kell takarni a lefolyot, mert kulonben kiszarad. Mindent osszegezve: egy alom es nagyon nem bantam meg, hogy 16 eve igy dontottem... Hogy ontopic is legyek: a szabalyzasat egy sima Computherm digitalis fali egyseg vegzi.
Hiába, bátraké a szerencse! Annak idején a lehülyézéseket én is átéltem, még az apámtól is, pedig ő építész... Aztán két év múlva egyszer elmerengett a fotelban és azt mondja, hogy hát tényleg jó ez a padlófűtés... Az igazi luxus az az egészben, hogy ahogy írod: mindenhol egyenletes meleg van. Ha fáradt vagyok és főképp kissé koszos, akkor csak ledöglök a padlóra a tv elé. Volt már néhányszor, hogy végigaludtam ott az éjszakát. Még sose fáztam meg...
Hát, az tényleg hátrány, hogy nagy az időállandója. De azért sokat lehet ezen javítani azzal, ha nem vastagabb a beton mint 6 cm. Nálam ez csak 5 és a sarkokat még a csővek tetején külön megvasaltam, mert láttam olyat, hogy a sarkoknál megrepedt a beton. A vassal együtt is meg tud repedni, de legalább nem lesz nagy a repedéstávolság, hiszen a vas összetartja. Én egyébként a nappalit mindenféle dilatációs hézag nélkül betonoztam, 5,8 x 9 m-es. Még lehet kissé gyorsítani a felfűtést azzal, ha mondjuk 10 cm-ként teszünk le csöveket. Ezzel egyenletesebb lesz a padló hőmérséklete, azonos idő alatt több energiát lehet belepumpálni a betonba, feltéve, ha bírja a kazán. Az átlag 100 nm-es házaknál ezt egy 24 kW-os kazán simán tudja. És ahogy a tapasztalat mutatja, nem kell hozzá különösebben nagy teljesítményű szivattyú sem. Erről a vörösiszapról már hallottam, de nem tudom mi az. Nekem is műanyagcső van lefektetve, de a hozzávezetések, meg az egész kazán, osztó, gyűjtő rézből van. Hát, elrozsdásodni biztos nem fog. Úgyhogy még keverőszelepem sincs, egyszerűen a kazán lekapcsol, ha túlmegy a vízhőfok a beállított mondjuk 40 fokos értéken. Egyébként, ez nálam úgy működik, hogy amíg a padló fel nem melegszik, addig a kazán egyfolytában fűt, tehát, ki sem kapcsol. Így a leggyorsabb, de azt azért hozzá kell tenni, hogy a visszatérő víz hideg, emiatt lehet kondenzáció a kazánban. Erre mondják, hogy elrozsdásodik a kazán. Hát az enyém egy FÉG SC24-es, rézből, ez nem fog... Egyébként, az első padlófűtést 1988-ban csináltam, az is ugyanígy működött, le volt tekerve a vízhőfokszabályozó, nem volt keverőszelep, vagy hőcserélő. Egy Termotéka 25(?) kW-os kazán volt hozzá. Ez vasból van. A házat 2002-ben adtam el, akkor megnéztem, hogy milyen víz van a csövekben. Azt hittem tiszta rozsda az egész. Meglepően tiszta volt. Azóta is ugyanazt a kazánt használják. Én meg nem tekertem csövet a zuhanyzó alá. Most már bánom. Nem jó a langyos padlóról belépni a zuhanyzó hideg kövére... A szabályozásra nagyon sok mindent lehetne csinálni, korábban már írtam róla. De az az igazság, hogy nem nagyon foglalkozom vele, mert én 'hál Istennek itthon dolgozom. Úgyhogy én vagyok az automatika...
Üdvözlet Mindenkinek!
Remélem nekem is müködni fog a padlófűtésem némi okosítás után  A sztori röviden: néhány éve a lakás átesett egy teljes hideg-melegvíz, radiátoros és padlófűtés kiépítésen, mivel a lakás megvásárlásakor mindössze egy falikút állt "rendelkezésre". A költségvetés elég szűkös volt. A szerelési minőség talán vissza is fog köszönni a csatolt fotókon. A fűtésrendszer kiépítes után a "szaki" csinált egy teljes próbaüzemet, majd mégegyet a a padlófűtés fedőbeton elkészülte után. Tehát a rendszer üzemképes, de annak idején azt mondta, h hiányzik vmi kütyü (nem emlékszem a megnevezésre) és enélkül ne használjam a padlófűtést, a radiátorok viszont mehetnek. A mai napig is csak a radiátorok mennek. Az egyik fotón bejelöltem, h emlékeim szerint hova kellene illeszteni azt a kütyüt, de lehet, h rossz a memóriám, mivel ez évekkel ezelőtt volt. Rendszerleírás: BAXI Eco 240i kombi cirko. Erről megy a melegvíz, radiátorkör és ha sikerül beüzemelni akkor a padlófűtéskör is. A radiátorkör: 2 radiátor a szobában és 1 törülköző szárító a fürdőben. Padlófűtés kör: 1 kör a konyhában (10m2 felület) és 1 kör a fűrdőben (7m2). Az lenne a kérésem a fórumozó társakhoz, h segítsenek nekem beüzemelni a padlófűtés kört. A fotókon látható Grundfos szivattyú nincs hálózatra kötve, szerintem a rendszer sincs rendesen feltöltve, és a kék tartályban sincs nyomás. Szeretném saját magam megoldani a feltöltést, légtelenítést, szivattyúbekötést, esetleges plussz termosztát hozzáadását a rendszerhez stb., mert minden víz-gázos mást mond és az összegek is az eget verdesik amikkel előálltak, ahhoz képest, hogy majdnem kész rendszerről beszélünk. Mostanában olyan jelenség jött elő, hogyha folyatom a melegvizet akkor pár perc alatt a radiátorok is felfűtenek elég forróra. Az egyik szerelő aki nálam járt azt mondta, h vmi szelep kiment a cirkóban. Várom kérdéseiteket, véleményetek különösképp a megvalósítás minőségét és átgondoltságát tekintve. Kérlek titeket, h lehetőség szerint jelöljétek be a képeken, h mi micsoda nehogy rossz irányba állítgassam a dolgokat. Nagyon tetszett a hideg-meleg víz áramlásának írányokkal történt ábárzolása egy korábbi sorstárs fotóján. , nagyban megkönnyítené az én dolgom is. Köszönettel, András
További fotók...
Valoszinuleg az u.n. valtoszelep mehetett ki. De akkor nehezen lesz meleg a vized, nem? (a radiakat is futi)
Ez kapcsolja at a nagy futokorrol a kis melegvizes korre (akkor kombicirkod van ezek szerint). Ez is egy hocserelo valojaban. Ami hianyzik, valoszinuleg a hocserelo. Itt az a gond, hogy a radiatoroknak sokkal magasabb homersekletu viz kell, mert kicsi a feluletuk es levegot melegitenek. A padlofuteshez kb 40 fokos vizet ajanlanak. Hogy a hatasfok jobb legyen, erre szoktak hasznalni a hocserelot. Nalam ilyen nincs (igaz, radiator sincs), csak beallitom azt a kb 45- 50 fokot eloremeno futoviznek es hajra!
Szia!
Hát hőcserélőd az van, az a lapos, rovátkolt tetejű az, az a feladata, hogy a kazán előremenő vizéből alacsonyabb hőmérsékletű vizet csináljon a padlófűtéshez. Amit bejelöltél, az egy motoros szelep (csap). Nem igazi motor van hozzá, hanem valami nem is tudom mi, szóval lassan zárja el a csapot. Ami nincs rajta, az a lényege, nem tudom pontosan mi a neve, de az a rész a "motor". Ez egy fekete téglatest alakú doboz, oldalán van egy kapcsolószerűség, amivel mechanikusan is be lehet kapcsolni, különben pedig a hálózati fesz. működteti. Épületgépészeti boltban árulják, rajzold le, hogy milyen szelephez kell, tehát, a szelepből csak egy kis pucuka áll ki. Azt nyomja be a "motor".Tudni fogják, hogy mi az... Erről a kapcsolószerűségről lehet látni azt is, hogy a szelep nyitott, vagy zárt. Valószínű, az volt a szaki elképzelése, hogy ez a szelep lezár, ha elég meleg van a helyiségben. És gondolom, kikapcsolja a Grundfoss szivattyút is. Talán a szobatermosztát vezérli őket?
Helló!
Amit berajzoltál piros nyíllal, az egy thermosztatikus sarokszelep és ez kell rá:Bővebben: Link Ez egy padlófűtési szabályzó készlet. Minden benne van amire még szükség van a szivattyú és sarokszelep vezérlésében. Annyi a dolgod, hogy beazonosítsd a sarokszelepet, ki gyártotta, hogy a rajta lévő menethez kompatibilis legyen amit venned kell. A szerelő bizonyára egy közismert típust épített be. Különben, minden korrektnek tűnik így első blikkre, (csapok, légtelenítők, fittingek, csatlakozások, csőátmérők). Ha úgy döntesz, hogy beszerzed a szettet, akkor majd berajzolom, mit hová tegyél, vagy ha gondolod az általad felrakott képekbe berajzolva felrakom majd ide vissza. Üdv.:VIM
Sziasztok!
Légyszi ha tudtok ajánljatok referenciával valakit. Nem sikerült még megtalálni a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező gépészt aki a következőket össze tudná hangolni. CSALÁDI HÁZUNK GÉPÉSZETI KIALAKITÁSÁHOZ KERESÜNK GÉPÉSZT! AMIT SZERETNÉNK: VÍZTERES KANDALLÓ NAPKOLLEKTOR HM VÍZHEZ KONDENZÁCIÓS KAZÁN, PADLÓ , RADIÁTOR ÉS FALFŰTÉS 3 szinten Fontos lenne, hogy több évtizedes tapasztalattal rendelkezzen Minőséget megfizethető áron garantálja- Segítségetek előre is köszönöm! Aci
Kellőképpen bonyolult lesz. A szabályozása meg különösen.
 Én a helyedbe sokkal egyszerűbb megoldást választanék.Mindenesetre, ha találsz ilyen gépészt, nézd meg a korábbi referenciamunkáit. Meg a kivitelezőét is...
Ezt inkább az apróhirdetések közé kellett volna tenned. Az esélyed is nagyobb lenne.
Szia!
Szerintem előbb keres egy jó gépésztervezőt aki megtervezi az egészet és utána egy kivitelezőt mert a falfűtésnek és a padlófűtésnek nem mindegy a szivattyú tömegáromlása ezt csak egy tervező tudja kiszámolni pontosan és nem mindegy a körök hosszúsága sem . Utána gyerekjáték már összerakni egy ilyen rendszert. Üdv:Csaba
Sziasztok!Üdvözölök mindenkit.Lenne egy új kérdésem.Vettem egy Siemens G2203 termosztátot de nem tudom,mert nem írja le konkrétan a leírás hogy hogy működik.Van egy fénykép a prospektusban ahol látszik,hogy T1 és T2 érintkezőre van bekötve a telefon vezeték.Vigyem oda a telefon vezetéket párhuzamosan és kössem be?És ez után,hogy lessz a rendszer távirányítható telefonnal?
A boltban se tudják mit adtak el?
mellékeld a képet
Minek ennyiféle fűtés rendszert telepíteni?
Lakórész(vélhetően fölszint) padlófűtés. Hálószobák radiátoros. Szerintem felesleges bonyolítani, mert minél bonyibb annál nehezebb összeghangolni, a hiba lehetőségek is szaporodnak a bonyolultsággal egyenes arányban. A napkollektorhoz nagy méretű tároló legyen, főleg nyáron 30 fok melegben hasznos! "több évtizedes tapasztalattal rendelkezzen" Mi van ha 35 éves a szaki?  Inkább fiatal és tehetséges legyen a szerelő, mint egy becsontosodott okoskodó "ezermester". Könnyebben szótértesz vele és a fiatal jobban ismeri az új technológiákat! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
